Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-05 / 103. szám

»T4. MA-TUS 5. A termelést segítő mozgalmakról és a további feladatokról Közlemény a megyei párt-végrehajtóbizottság határozatáról A termelési segítő mozgalmaknak, ezen belül a szocialista munkaversenynek megyénkben is évtizedes múltja van. Az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december 1-i és az azt követő kormányhatározat óta a munkaverseny kiszélesedett és tartalmában gazdagabbá vált. A megtett intézkedések nyomán egyre inkább fokozódik a dolgozók cselekvő közreműködése, az üzemi demokratizmus erősödése. A határozatok megjelenése óta eltelt idő a termelést segítő mozgalmak kibontakozását hozta. Időarányosan jók az eredmények. Jelenleg a végrehajtás időszakában vagyunk, ezért a megyei párt-végrehajtóbizottság áttekintette a határozat végrehajtásának eddigi eredményeit, és feltárta a hiányosságokat. E közleményben a legfőbb megállapításokat ismertetjük annak érdekében, hogy a XI. pártkongresszus tiszteletére kibontakozó szocialista verseny ennek szellemében segítse mind gazdasági, mind a szocialista szellemben történő nevelés céljait. I. A szocialista munkaversenymozgalomról A határozatok megjelenése önmagában is elindított egy folyamatot, amelynek eredményeként a szocialista munkaverseny-mozgalom erősödésnek indult. A széles ismertető politikai munka eredményeként az elmúlt évben kialakultak azok & szervezeti keretek, amelyek a termelést segitő mozgalmakat szolgálják. Ezek többsége megfelelően, jól funkcionál. Így minden üzemben kinevezték a munkaverseny-felelősöket. A kereskedelmi és helyiipari vállalatok többségében ezt kapcsolt munkakörrel oldották meg. Néhány helyen — nem helyesen — a szakszervezeti termelési felelőst bízták meg a vállalati munkaverseny-felelősi teendők ellátásával is, Vállalatonként létrehozták a versenybizottságokat, felülvizsgálták a munkaverseny, a kitüntetések, jutalmazások rendszerét, majd kidolgozták a „szocialista munkaverseny-szabályzatokat". Sajnos, a kereskedelemben és a szövetkezeteknél ez a munka vontatottan haladt. A vállalatok, szövetkezetek többségénél módosították a munkahelyi vezetők munkaköri leírását. A középvezetők egy része — ennek ellenére —, főleg a művezetők, nehezen értik meg feladataik jelentőségét. Nem szívesen foglalkoznak a verseny szervezésével, nem ismerték fel annak a termelésben betöltött szerepét, így ezeknél nem is vált a mindennapi munka szerves részévé. Jelentős javulás tapasztalható a párt-, a szakszervezet és a gazdasági vezetés együttműködésében. Az üzemi szakszervezetek ismertetik a dolgozóikkal a célkitűzéseket, együttműködnek a munkaverseny irányításában és az elért eredmények értékelésében. A pártalapszervezetek irányító, ellenőrző munkája a párt gazdaságpolitikai határozataiból indul ki. Ellenőrzik a gazdasági vezetők a szakszervezetben dolgozó kommunisták versenyszervező munkáját, ezek alapján az érdekelt'szervekkel együttműködve intézkedéseket hoztak a versenymunka javítására, a kampányszerűség felszámolására. A munkaverseny keretei között megyénkben a szocialista brigádverseny a meghatározó. A közös munka eredményeként. a Központi Bizottság határozatát követően, tagjainak a szama az 1971. évi 46 ezerről 54 ezerre emelkedett megyénkben. A fejlődéssel elégedettek lehetünk, annál is inkább, mert nem kampányszerűség jellemzi. Ma már a mezőgazdasági nagyüzemek több mint felében, az ipari szövetkezetek mintegy kétharmadában, a többi gazdasági ágazatban pedig szinte kivétel nélkül minden munkahelyen működnek brigádok. Jelentős változás történt a brigádok nagyságaban. Sok brigádot összevontak és egyre inkább jellemzőbb a nagyobb létszámú brigád. A formálisan fennálló brigádokat meg is szüntették, vagy átszervezték (termelőszövetkezeteknél, állami iparvállalatok alkalmazottainál). Ezek hatására a megyében működő összes brigádok száma közel ezerrel csökkent. Ugyanakkor a szocialista címért küzdő brigádok száma (az 1971. évi 1160-ról 1300-ra) emelkedett. Kedvezően alakult a fiatalok részvételi aránya is. A 3o éven aluliak száma 30 százalékkal nőtt, és ezzel az 1971. évi 13 ezerrel szemben több mint 17 ezer jelenleg a fiatal brigádtagok száma. A szocialista brigádmozgalom fejlődését jelzik, hogy amíg a szocialista címet elnyert brigádok száma 1971-ben 2300 volt, jelenleg közel 3000. A brigádmozgalom — jelentős belső fejlődése ellenére — ma még nem felel meg minden részletében a párt- és a kormányhatározatban megfogalmazott követelményeknek. (Versenypropaganda, DH-munkarendszer, a szocialista embernevelés.) Üzemeinkben a munkaverseny fő céljának a negyedik ötéves terv teljesítésével összefüggő feladatok ciöscgttesct tartják. A vállalatok, szövetkezetek munkaverseny-célkitűzései ennek megfelelően készültek el. Hiányosság viszont, hogy ezek a célkitűzések többségében csak vállalati szintűek, nem elég konkrétak. Jobbára a termeléssel, az önköltség csökkentésével, a munkaidő jobb kihasználásával, a munkafegyelem javításával összefüggő általános feladatokat tartalmazzák. A vállalások készítését széles körű szervezőmunka előzi meg. Termelési tanácskozásokon, brigádvezetők értekezletein ismertetik a vállalat, szövetkezet feladatait. Ezt követően a brigádok öntevékenyen készítik el vállalásaikat. Ezek többségében — munkaverseny-célkitűzéseknek megfelelően — termelési jellegűek és elég általánosak. Rendszerint túlmennek a terv kötelező teljesítésén és az átlagosnál többet, eredményesebb munkát vállalnak. Jelentős teret kap a társadalmi munka is, főleg a kommunista műszakok. Ezek azonban több helyen negatív tendenciákkal is párosulnak, főleg ha a termelésben mutatkozó elmaradások, a szervezetlenségből adódó kiesések pótlására szervezik. Ilyenkor a kommunista szombatot „lejáratva" a végzett munka alapbérét kifizetik a dolgozóknak (Cipőgyár, Textilművek, KSZV). Jól, céljainak megfelelően szervezik meg a társadalmi munkát pl. a csongrádi üzemekben. Kisebb teret kap a vállalásokban a munkára nevelés, a szocialista embertípus kialakításának segítése. A brigádok tagjai a brigádvállalásokon túl egyéni vállalásokat is gyakran tesznek. A versenyvállalások többsége egy-egy tervezési évre szól. A vállalatoknál viszont év közben is sok gazdasági probléma megoldása válik szükségessé. Ezek elősegítésére — a versenycélok módosítása helyett — szívesebben alkalmazzák az eseti célpremizálás módszerét. Ilyenek például a szállítási határidők rövidítése, gépkiesések csökkentése, minőségjavitás, stb. A munkaversennyel és annak irányításával, szervezésével a megyei, állami és gazdasági szervek, jelentőségének megfelelően, jól foglalkoznak. A területi tanácsok. a szövetkezetek szövetségei, a vállalatok felső vezetése nagy súlyt helyez a munkaversenyre. Az első számú vezetők többsége megérti és elismeri a versenynek a gazdasági munkában betöltött fontos szerep ét. Számon tartják a vállalatok, szövetkezetek versenymozgalmának eredményeit. Azokban a szövetkezetekben viszont (19 ipari és 46 mezőgazdasági szövetkezet), ahol egyáltalán nincs szocialista brigádmozgalom, az első számú vezetők sem foglalkoznak vele, és lebecsülik a munkaversenyt. Itt a jövőben szükség lesz a felelősségre vonás alkalmazására is. A gyakorlatban a vállalatok, szövetkezetek többségénél a vezetők versenyirányító tevékenysége döntően a versenycélkitűzések kialakítására terjed ki. A középvezetőktől, műhelyvezetőktől nem követelik meg határozottan a versennyel való mindennapi törődést. Ezért az irányításban és a szervezésben ma is jelentős szerep hárul a társadalmi szervezetekre, főleg a szakszervezetekre. Egyelőre nem érezteti hatását az a rendelkezés, amely szerint a vállalati vezetők munkájának értékelésénél és a minősítéseknél figyelembe kell venni, hagy a vezető hogyan látja el a munkaverseny irányításával kapcsolatos feladatait. Ennek oka, hogy a rendelkezések megjelenése óta ehhez viszonylag rövid idő telt el. A brigádok munkája eredményes, hozzájárult a tervek teljesítéséhez, a termelési feladatok megoldásához. Ezt az értékelések egyértelműen bizonyítják. A brigádokkal szemben támasztott követelményeknél túlsúlyban van a termelési érdek, háttérbe szorul a szocialista brigádokkal szemben támasztott hármas követelmény. A nevelési célú feladatok megoldásában kevés előrehaladás figyelhető meg. A gondot fokozza, hogy az ilyen jellegű vállalások nehezebben értékelhetők, de nincs is közvetlen kapcsolatban a termelési érdekkel, a vezetők viszont még sok helyen nem ismerik ennek fontosságát. ezért nem is fordítanak rá kellő gondot'. A versenyvállalások értékelésében érvényesül a demokratizmus és a centralizmus. Az értékelési időszakok nagyon eltérnek; negyedévenkénti és évenkénti értékelések egyaránt előfordulnak. Jelentősen elterjedt a brigádok önértékelése is. A vállalati versenyfelelősök beállítása óta a formális elemek csökkennek, és egyre inkább a ténylegesen végzett munka a meghatározó a kitüntetések, címek odaítélésénél. A szocialista brigádmozgalom egyre jelentősebb formájává válik az üzemi demokrácia is. Az erkölcsi és anyagi elismerés növekvő tendenciájú. Az üzemek többsége rendszeresen növeli a versenyben résztvevők jutalmazási keretét. Ennek ellenére a kiváló dolgozó kitüntetést elnyert dolgozók száma több éve nem emelkedett. A munkaversenyben elért eredmények anyagi elismerésére a vállalatok — egyelőre elfogadható mértékben — áMalában az R-aiap anyagi ösztönzésre szolgáló részének 5—10 százalékát használják fel. Az átlagon belül előfordulnak aránytalanul alacsony összegű -jutalmazásak, amelyek a munkaverseny lebecsülését jelentik. (RÖVIKÖT.) A jövőben indokolt lesz a munkaverseny jutalmazási keretek felemelése. Az anyagi elismerés hatékonyabbá tétele érdekében többféle jó kezdeményezések születtek. (Például részjegy a gumigyárban, a teljesítést követő azonnali jutalmazás év közben a Csongrád megyei Sütőipari Vállalatnál, igazgatói dicséret, 200 Ft jutalommal, bevezetése a KSZV-nél, a METRIPONDnál stb.) Ezek azonban még nem általánosak, és a többségében egy évben egyszeri jutalmazás nem olyan ösztönző hatású. Nem használják ki megfelelően az erkölcsi elismerés adta lehetőségeket, ennek aránya nagyon alacsony. Kevés a kormánykitüntetésben részesült fizikai munkás brigádtag. A munkaverseny propagandája sokat javult, de nincs arányban jelentőségével. Legjobb a versenypropaganda azoknál a vállalatoknál, ahol üzemi lapok vannak. Ezek rendszeresen írnak a termelést segítő mozgalmakról. A népszerűsítés döntően ma is üzemen belül van. Ezek fő formái: termelési tanácskozás, brigádértekezletek, faliújság, eseti híradók stb. Ezek a propagandaformák elég szerények és csendesek. Sajnos, nagyon szerény az országos propaganda is. A propagandacélokra fordított összegek olyan alacsonyak, hogy azok ki sem mutathatók, de ilyent nem is terveznek. II. Speciális versenyformák O

A „Dolgozz hibátlanul" munkarendszer, mint mozgalom, megyénkben még nem terjedt el. Ehhez a tárcák sem tudtak eddig megfelelő segítséget adni. Módszertani útmutatók készítése és egyéb tárcaintézkedések is most vannak folyamatban. Ennek megfelelően megyénk minisztériumi vállalatainál (DÉMÁSZ, METRIPOND, KSZV, BMG, Tisza Bútoripari Vállalat stb.) is kezdenek foglalkozni a bevezetés előkészületeivel. Néhány vállalatnál „kísérleti" jelléggel már be is vezették. A kisebb helyiipari vállalatoknál ez csak később merülhet fel. A DH-rendszer szervezését nehezíti, hogy több helyen leszűkítik egy selejtcsökkentő vállalásra, ami a mozgalom jelentőségét torzítja. A DH-mozgalom elterjesztése hosszú időre szóló Céltudatos munkát igényel. Az SZMT az MTESZ-szel együttműködve, kezdeményező lépéseket tett ennek a munkarendszernek a megismertetése terén. Tizenegy vállalat részvételével tanfolyamot szerveztek. Ezen feldolgozták a rendelkezésre álló irodalmat, és megbeszélték a DH_rendszer szervezési követelményeit. O

Speciális ifjúsági versenyformák. A fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa (FMKT) mozgalom visszaesett, több vállalatnál formálissá vált. Ennek oka elsősorban abban van. hogy a műszaki vezetők a mozgalom erejét és lehetőségeit meghaladó problémák (újítási feladatok, szervezés stb) megoldását várják a résztvevőktől. Az utóbbi fél évben azonban az ifjúsági törvény helyi intézkedési terveinek végrehajtása, új lendületet adott a mozgalomnak. Ebben a versenyformában a szakmai tanulás mellett jelentős teret kap a szocialista embernevelés is. Emelkedő tendenciát mutat a Kiváló Ifjú Munkás, Kiváló Ifjú Szakmunkás, Szakma Ifjú Mestere versenyben résztvevők száma. Főleg a pályakezdő fiatalok beilleszkedését, szakmai ismereteik bővítését segíti ez a versenyforma. 1973-ban több mint ezren vettek benne részt. A KISZ-védnökség megyénkben is nagy jelentőségre tett szert. Fontos beruházásoknál, mint pl. az algyői olajipari beruházás, vagy a szalámigyár-rekonstrukció, vegeznek a fiatalok eredményes munkát, amely elősegíti a kivitelezési határidők pontos betartását, vagy egyes részhatáridők rövidítését. Ezen túl a védnökség hozzájárul az ott dolgozó fiatalok szakmai neveléséhez és a szocialista munkaerkölcs erősítéséhez. Az utóbbi időben kezdenek elszaporodni az olyan helyi jellegű védnökségek, amelyek nem mindenben felelnek meg a céljainak, hiszen gyakran olyan gazdasági problémák leküzdésére is igénybe veszik a gazdasági vezetők, amelyek nem illenek bele a védnökségi munkába. Jelenleg 50 ilyen kisebb jelentőségű vállalati védnökség van a KISZ gondozásában. ©

Vállalatok versenye. A kormányhatározat alapján elbírálták — a tavalyi év eredményei alapján — a Kiváló vállalat, Kiváló szövetkezet cím adományozását. Megyénkben az üzemek mintegy 60—70 százaléka nevezett be, illetve nyújtott be pályázatot. Ezen belül a tárcavállalatok többsége, míg a helyiipari vállalatoknak és szövetkezeteknek mintegy a fele vesz csak részt ebben a versenyformában (főleg a szövetkezeteknél van érdektelenség). Ennek oka elsősorban a szervezettség alacsonyabb szintjében és a vezetők helytelen hozzáállásában van. A benevezés mögött nagyon szűkkörű a demokratizmus, a döntést rendszerint a vezetők hozzák, és a dolgozók azt mint tényt ismerik meg. Kiváló címet kapott vállalatok szama megyénkben az elmúlt években lényegesen nem változott. Ezen belül azonban 1973-ban a kitüntetett helyiipari vállalatok száma emelkedett. Ez a részvételi arány nem rossz, főleg, ha az alacsonyabb fokozatú kitüntetéseket (Kiváló gyár, Élüzem stb.) is figyelembe vesszük. A megyei szerveknek (tanács, SZMT) az elbírálásban betöltött szerepét kedvezőtlenül befolyásolta az új kormányhatározat. A tárcák ugyanis a legkülönbözőbb időpontokban kérik a javaslatokat, ami a megyei testületek munkáját zavarja. O

Az újítómozgalom. A termelést segítő újítómozgalom 1968 után, az indirekt gazdaságirányítás rendszerének bevezetésével, megtorpant és visszaesett. 1971 óta újból emelkedik — bár csak kis mértékben — az újítók száma. A javaslatot benyújtó dolgozók száma megyénkben az 1971-es 2880-ról 3330-ra emelkedett. Ezzel együtt nőtt a benyújtott javaslatok, az elfogadott és a bevezetett javaslatok száma is. Kedvezően alakult a kifizetés alapját képező vállalati eredmény. A bevezetett újítások eredménynöverő hatása az 1971. évi 30 millióról közel 39 millió forintra emelkedett. A benyújtott újítások döntő többsége műszaki, gazdasági jellegű, csökkent a szociális jellegű, a munkavédelmi, munkaszervezési javaslatok aránya. Az újítási mozgalom irányítása cs szervezése nem fejlődött. Évek óta a megszokott módszerekkel végzik ezt a munkát, és csak kevés helyen veszik figyelembe az üzemek fejlődéséből adódó követelményeket. Az újítási előadók kiválasztásánál döntően az „ügyintézői" feladatra koncentrálnak. Alacsony színvonalú a szemléltető propaganda. Újítási feladattervet a vállalatok többsége rendszeresen készít, de ezek jobbára általánosak, vagy olyan mértékben szakmai jellegűek, hogy a munkások jelentős részének nem tud segítséget, ötletet adni. Néhány vállalatnál az általánostól eltérően kiugróan jól funkcionál az újítási mozgalom. Rendszeresen tanácskoznak az újítókkal. Megvitatják a feladatterveket. Ösztönző propagandát folytatnak, újítási klubot működtetnek, tanfolyamokat szerveznek (Kenderfonó és Szövőipari Vállalat. mezőgazdasági Gépgyár makói gyára. DÉMÁSZ, Országos Gumiipari Vállalat szegedi gumigyára, MÁV stb.). Ezeknél a vállalatoknál arra törekszenek, hogy a dolgozók aktivitását növeljék, és hozzákapcsolják a műszaki fejlesztéshez. III. Feladataink Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megyénkben jelenleg a végrehajtás stádiumában van. Az eltelt két év kevés volt a teljes kibontakozáshoz. Bizonyos részletekben lemaradás tapasztalható. A végrehajtó bizottság nem tartja indokoltnak külön megyei határozat kidolgozását. ugyanakkor a Központi Bizottság határozatának maradéktalan végrehajtásának elősegítésére ajánlja: oj A -vállalatok és szövetkezetek vezetői a Központi Bizottság és a kormány határozatában foglaltakat továbbra is tartsák fontos feladatnak és ennek keretében: — a munkahelyi vezetőket és a műszakiakat gazdasági felelősségük mellett tegyék érdekeltté a szocialista munkaverseny hatékony irányításában, új komplex brigádok szervezésében; — az újítási mozgalom tömegbázisának kiszélesítéséhez segítsék a fizikai munkások újítási javaslatait. A munkások továbbképzésében adjanak helyet az újítási feladattervek ismertetésének. A műszakiakat tegyék fokozottabban érdekeltté a munkásújítók támogatásában. b) A járási, városi partbizottságoknak, a Szakszervezetek megyei Tanácsának, a megyebizottságoknak ajánlja a vb, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel a termelést segítő mozgalmak helyzetét. Tárják fel a határozat végrehajtásának nehézségeit, és tegyenek javaslatokat a munkaverseny- és újítási mozgalom segítésére; — érjék el, hogy a brigádok munkájában nagyobb súlyt kapjon a hármas követelmény és a szocialista embernevelés követelménye; — a vezetők megítélésénél, kitüntetések odaítélésénél minden szinten tegyék meg követelménnyé a termelést segítő mozgalmakban való közreműködést és annak segítését. c) A szövetkezetek érdekképviseleti szervei (KISZÖV. MÉSZÖV, TESZÖV-Ök) tegyenek intézkedéseket a szocialista munkaverseny-mozgalom fellendítése érdekében. Tűzzék ki célul, hogy minden szövetkezetben legyen munkaverseny, szocialista brigádmozgalom. Érjék el, hogy a szövetkezetek versenyébe minél több szövetkezet nevezzen be rendszeresen.