Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-05 / 103. szám

VASÁRNAP, 1W4. MAJtiS B, Fizetik a III. Béke­kölcsönt Az Országos Takarékpénz­tár egy hónapja — április 10-én — tartotta a III. Bé­kekölcsön utolsó húzását. A sorsolás után — az elsőtől az utolsóig — valamennyi kihúzott III. Békekölcsön­kötvényről összesített nye­reményjegyzék készült. En­nek alapján a takarékpénz­tári l'iókok. a takarékszövet­kézetek és a postahivatalok május 7-én, kedden meg­kezdik a III. Békekölcsön nyereményeinek kifizetését, illetve a ki nem sorsolt köt­vények beváltását. Az ösz­szesített nyereményjegyzék­ben nem t tereplő kötvénye­ket névértékben — a kötvé­nyeken feltüntetett összeg­ben — váltják be. A III. Békekölcsönre nye­reményként 34,4 millió fo­rintot fizetnek ki, 139,6 mil­lió forintot pedig névérték­ben kapnak vissza a köt­vénytulajdonosok. A nyeremények zavartalan kifizetésé, illetve a kötvé­nyek beváltása érdekében az országos takarékpénztár és a posta kisegítő pénztárakat is felállít. jótállási jegy Június 1-től jelenik meg a ron ez nagy összevisszaságot kereskedelemben, és legké- eredményezett. Ezen volt a sőbb 1975. június 30-ig min- legtöbb vita a javító válla­den elődjét felváltja az új latok és a vevők között. Jú­jótállási jegy, amelynek for- nius 1-től a pótjótállás idő­maját és tartalmát a Kohó- tartamát továbbra is a gyár­és Gépipari Minisztérium és tó vállalat jelöli ki, azt is a Belkereskedelmi Miniszté- maga szabja meg, hogy mire rium közös ágazati szab- vállal térítés nélküli hosz­ványelöirása határozza meg. szabb hibajavítási kötele­Hazánkban több mint 30 zettséget, de ezekhez a ja­gépipari vállalat állít elő vitásokhoz egységes, betű­tartós fogyasztási cikkeket, jelzéssel ellátott jótállási amelyek különböző forrná- szelvényeket mellékelnek, jű és tartalmú jótállási je­gyekkel látták el áruikat. Ennek, a vásárlók eligazodá­sát nehezítő sokféleségnek vet véget az új szabvány. A kötelező jótállást a to­vábbiakban is az eddigi ren­delkezések határozzák meg. A jótállási jegy továbbra is öt számozott jótállási, javí­tási szelvényt tartalmaz. Ha ezek elfogynak, a vásárló kérheti a termék kicserélé­sét. Az új jótállási jegynek is tartalmaznia kell a hasz­nálati utasítást, és egy olyan jegyzéket is. amely ismerteti a rendellenes használat ese­teit. A múltban előfordult vitákra a kötelező jótállási előírások be nem tartása rit­kán adott okot. Annál több nézeteltérést szültek a pótlólagos jótállás­vállalások. Sok gyártó válla­lat a termék minőségének javulásával — helyesen — a kötelező jótállási időt nö­velte, maga határozta meg. hogy mennyi időre és mire vállal pótgaranciát, de papí­lgy világosan különválik a kötelező és a pótgarancia. A vásárlóknak a régi jót­állási jegyeket csak 1974. június l-e előtt sorozatban gyártott termékekre kell el­fogadniuk, de azokhoz is csak legkésőbb 1975. június 30-ig. i Béke­hangverseny A győzelem napja, a II. világháború befejezésének 29. évfordulója alkalmából békehangversenyt rendez az Országos Béketanács, a Ha­zafias Népfront megyei és városi elnöksége, a KISZ városi bizottsága holnap, hétfőn este 6 órakor, a Ti­sza Szálló hangversenyter­mében. Dr. Kulka Frigyes egyetemi tanár, az MSZBT Országos Elnökségének tagja mond ünnepi beszédet, a műsorban közreműködnek a Szegedi Nemzeti Színház művészei, valamint a JATE Sógvári Endre Gyakorló Al­talános Iskola, dr. Ruzséli Pálné vezette kórusa és a Tömörkény gimnázium vo­nószenekara, Stanics Béla vezényletével. Iskola az üzemben Szeged a hazai lapokban 1974/18. A hazai könyvtárközi kölcsön- ORBÁN Edit: Szegedi főisko­tes R.vakorlHtansk vizsgálata. — lások Kecskemétért, petöfi Népe, (A szegedi Egyetemi Könyvtár ápr. 28. IA szegedi főiskolások tapasztalatai alapján.) (IrtaJ Né- képviselik Kecskemétet a Június meth Zsófia, Mader Béla stü. 7-1 Tv-vetélkedön.l Könyvtári Figyelő, 1. szám. Jobb ecy érettségi, mint — KŐHALMI József—HERNYAK kettő. Népsport, ápr. 30. [Deák Imre-HOBNER Mátyás: TelepU- Imréről, a Szegedi VSE közép­listervezés s Szegedi Tervező távfutójáról.] Vállalatnál, városépítés, 1. szám. Kanadába? — Nem most... IFényképckkel.) Népsport, ápr. 30. [Csapó Géza. MAROTHY Győző: Városren- • SZEOL kajakverscnyzöje meg­dczesl tervezé, a Csongrád me- hívást kapott Kanadába. Feny­g.vci Tanácsi Tervező Vállalat- képpel.) nal Városépítés, 1. szám. [Fény- A SZEOL vízilabda-csapatáról, képekkel, rajzokkal.) Népsport, ápr. 30. [Fényképpel.] PALFI Gábor: Primőrből te- [GÁRDONYI Jenői G. J.: MU­berje. Delta, április |A szegedi zeum. Feszty-körkép. skanzen, tudományegyetem Növényéletta- — Pályázat a pusztaszeri nem­nl Tanszékén végzett kutatásról, zett emlékparkra. Magyar Nem­Fényképekkel.) *•»• máj. 1. Társaságunk hlrel. — HAz- GÁBOR István: Az öreg hölgy NAGY András: Csongrád megye, látogatása. — Operabemutatö — Előadóülés. Gyógyszerészet, Szegeden. Magyar Nemzet, máj. április. IA Magyar Gyógyszeré- 3. [Kritika Gottfried von Elneim szett Társaaág helyt csoportjának operájának előadásáról.) szegedi rendezvényéről.) Kitüntetések a Szegedi Poata­lguzgatrtságon. Békés megyei Népújság, ápr. 27. BARAKSO Erzsébet: Tóth Sán­dor szobrászművész. Kelet-Ma­gyarország, ápr. 28. [Fénykép­pel.) és antennák Télen-nyáron nyitott ablak mellett Hosszú hónapok óta nem működik a szellőzőberen­dezés a tavaly és elején át­adott, tarjáni 510-es épület­ben, az „A" lépcsőházban. Ezt még tavaly ősszel be­jelentette a lakóház ügyin­tézője az OTP-nek. az pedig a beruházási vállalatnak — annak rendje, módja szerint — de mint később kiderült, hiába. A beruházási vállalat felszólította ugyan a DÉ­LÉP-et a szellőző javításá­ra, de az építő vállalat el­utasította a szavatossági igényt — mondván: a be- telt- Biztosra vehető, rendezést nem tartották kar- ez a szakszerű válasz ban, és azért ment tönkre. Márpedig véleményük sze­rint ez a lakók dolga lenne. Az OTP-nek, mint a ház gaz­dájának szerződést kellene kötnie egy vállalattal vagy szövetkezettel, amely — díj ellenében — gondoskodna a berendezés rendszeres kar­bantartásáról. Az egy évre szóló szava­tosság időközben lejárt, de a lakók — akik mit sem tud­nak arról, hogy kinek kel­lene megjavítani a szellőzőt — továbbra is az'egész la­kásban érzik a mellékhelyi­ség szagát. A ház lakóinak a központi televízió-antennával sincs na­gyobb szerencséjük, mivel nem tudnak jó képet fogni vele. Ezért mindenki maga gondoskodik jó vételről oly módon, hogy vásárolnak an­tennát, és kiteszik az er­kélyre. Természetesen ezt a hibát is bejelentették. A DÉLÉP válaszlevelében ol­vasható a Gelka-szerviz vé­leménye, amely szerint: az erősítő nem kap feszültsé­get, ez okozza a gyenge vé­hogy nem nyugtatja meg a ház tv­nézőit. Éppen ezért jó len­ne, ha az illetékesek mind­két hibás szerkezetet meg­javítanák, és akkor Tarján 510-es épületében is teljes egészségben élvezhetnék a lakók a modern lakásépítési technika által nyújtott ké­nyelmet. Mindez annál is inkább fontos lenne, mivel még jónéhány tarjáni épü­letben küszködnek hasonló nehézségekkel. Legalább is az ablakokra és erkélyekre erősített antennák látványa erre enged következtetni. Sz. J. \ A munkások továbbképzé­séről szóló kormányhatározat nyomán Szegeden is meg­vizsgálták a fizikai dolgozók helyzetét, többek között fel­mérték iskolai végzettségü­ket, hogy milyen általános iskolai oktatási formákon vesznek részt. A szegedi üze­mekben főleg a segédmun­kások. betanított munkások, de a szakmunkások körében is sokan vannak, akiknek nincs meg a nyolc osztályos végzettsége. Hiánya megle­hetősen gyakori a fiatalabb korosztálynál, azon 16—30 évesek között, akik már ke­resők. Számuk egyre csök­ken ugyan, bár még nem a kívánt mértékben: a dolgo­zók általános iskolájában 1971 óta minden évben kö­zel 500-an tanulnak tovább. Lendületet kapott a tanu­lási kedv a 160 órás, úgyne­vezett rövidített tanfolyamok bevezetése óta, ahol egy-egy osztály elvégzése 4 hónap alatt lehetséges. Kedveltté vált a dolgozók életkörül­ményeihez] munka- és sza­badidejéhez jobban alkal­mazkodó oktatási forma. Az iskolai rendszerű oktatáson résztvevőket, az idei tanév­ben, már több üzem ered­ményesen támogatta; a sze­gedi kender, a szalámigyár, a DÉLÉP-munkásszálló. a fém­ipari vállalat, a fürdőválla­lat. A dolgozók szívesen jár­nak az üzemekbe kihelye­zett osztályokba. Több szo­cialista brigád vállalásában szerepel az általános isko­lai végzettség megszerzé­se. Néhány üzemben a tanfolyamok költségét a vállalat fedezi. Legered­ményesebben a DEFAG területén ' működött és működik, vállalati önkölt­séggel, az általános iskolai tanfolyam. Az üzem vezető­sége — helyiség, felszerelés biztosításával — megteremti a tanulás feltételeit, emellett munkaidő-kedvezményt is ad. Varga János, a DEFAG személyzeti és oktatási, osz­tályvezetője elmondta, lát­ják az általános iskolai vég­zettség megszerzésének je­lentőségét, s így a tanulás érdekében kifejtett meggye, ző munkájuk is eredménye­sebb. Az általános iskolai végzettség megszerzése az üzem szakmunkás-utánpótlá­sának alapfeltétele. Területü­kön több szakmában folyik szakmunkásképzés. ahová általános iskolai végzettség­gel vesznek fel — főként fiatalokat. A munkaidő-ked­vezményen kívül a nyolca­dik osztályt elvégző dolgo­zóknak egyszeri pénzjutal­mat is adnak, tanulmányt eredményeiktől függően. Az üzem úgynevezett alapisme­reti tanfolyamokat is szer­vez — mert több olyan, (10 évesnél fiatalabb dolgozójuk van, akik nem rendelkeznek még 3—4. osztályos végzetU séggel sem. Szeged több nagyüzemének, ahol ezzel a kérdéssel érdemben még nem foglalkoztak, ösztönző lehet a DEFAG példája; itt a tanulók többsége ráadásul a három műszakos lemez­üzem dolgozói közül kerül kii Az általános műveltség alapjainak megszerzése rend­kívül fontos a betanított munkásoknak is. Több üzem új technológiát vezet be, megváltoztatja termelési profilját. Az új helyzet új szakképzettséget igényel, melynek elsajátítására még a betanított munkások közül is csak az lehet képes, aki mi­nimális alapműveltséggel rendelkezik. A fizikai dolgo­zók művelődésének nemcsak gazdasági, hanem társadalmi jelentősége is sürgetően ír­ja elő a tennivalókat. A munka társadalmi hasznossá­gát csak bizonyos alapmű­veltségi szinten látja a dol­gozó, ami kihat munkatelje­sítményére. A tanulás ered­ményeként nem egyszerűen bizonyítványt szerez. de szemléletben is gazdagabb lesz, hasznát saját magán kí­vül családja, az egész tár­sadalom kamatoztatja. Kedves Andrasné tanfolyamvezető Művészklub Richter Ilona Munkácsy- Megyei Múzeumok igazgató­díjas szegedi festőművész alkotásaiból nyílik kamara­kiállítás május 6-án, hétfőn este 7 órai kezdettel a sze­gedi Sajtóház Művészklub­jában. A tárlatot dr. Kralo­vánszky Alán, a Veszprém ja nyitja meg. Ezt követően Varga Béláné ornitológos tart film- és diavetítéssel kísért előadást. Az előadóval Polner Zoltán újságíró be­szélget. Üdülés a bolgár tengerparton 1974. Jünlus 2—9-ig (8 nap). Teljes ellátás, szállodai el­helyezés. Részvételi díj: 3100 F< 4 költőpénz. Jelentkezés ég felvüááoat­us: Express Utazást Iro­da, Szeged, Kígyó u. 3. sz. Telefon: 11-782. 11-095. Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai 67. A Móra Ferenc Mgtsz II. számú üzemegységében nttgv mennyiségű liiszerpritamin­és ceceipaprika­palánta eladó Telelőn I 14-778. Orosz Kornél. Ügyintéző: x Erről szerzett tudomást a Magyar Hírlap­ból Kiss Lajos, s 1933. november 10-én már írta is azokat a megrendítően szép monda­tokat, amikhez hasonlókat alig lehet találni a betegágyhoz zúduló levéláradatban: „ ... De azt nem írta az újság, hogy a szűk gallérokat el kell e már hajigálni. Vagy — lassan mögyünk mesz­szlre?! Pöndülj is az Isten áldjon mög. mert, lá­tod, nagyon sokan vagyunk, akik tőled várjuk a vigasztaló szót. Tégöd a jó Isten is azért terem­tött, hogy elsimítsd a ráncokat a homlokunkról, hogy megkönnyebbüljünk gondjainktól. Hányan lestük hangodat a rádióból, s mikor mögszólal­tál: na, hála Istennek, csakhogy mögént hall­hatjuk! Majdnem olyan föltámadásfélét érez­tünk, mert sokan vannak úgy. mint magam is, hogy akit lefektetnek a boncasztalra, alighanem az örökös nyugalomra töszik azt. De annak a sok ezör léleknek a fohászkodása visszahozott ide közibünk, a siralomvölgyébe, ahol minden bajok mellett van ám napfény is, virág is. sze­rető lelkek is. Neked megadatott, hogy ezeket nemcsak élvezni tudod, de másokkal is meg­láttatod. érezteted. Hogy az értéktelennek tartott lelkiség mégis valami, látszik abból a nagy tá­borból. melynek minden tagja lesi, várja min­den szavad." 4 A barátság alkotás közben Barátságuk legnemesebb értékei akkor vál­tak nyilvánvalóakká, amikor egymás írásai­ról, alkotásairól vallottak. Nyilatkozataikban nem fedezhető fel sem a hamis lelkendezés, még kevésbé az irigység, a féltékenység — leplezett, álcázott formában sem. Meggyőződésük volt, hogy népünk érdekében szükséges kimondani, al­kotássá formálni azt, amit a faluszélen, Kiskun­félegyháza vagy Hódmezővásárhely szegényne­gyedeiben átéltek, a Szeged környéki vagy a nyírségi parasztok nehéz világában tapasztaltak. Tudták egymásról, hogy írásaikkal ügyet képvi­selnek, hogy a népről, a kisemberekről szólván lelkiismeretük parancsának engedelmeskednek. Felismerték egymás írásainak sajátos értékét. Nem a barátságuk miatt tisztelték egymás alko­tásait, írásaik erősítették a baráti szálakat. Kiss Lajos tiszta, boldog örömmel figyelte, hogy emeli íróbarátját a hír szárnya egyre ma­gasabbra. Amikor Móra írói tevékenységének 25. évfordulóján szerte az országban ünnepi megemlékezéseket tartottak, Kiss Lajos egyéni­ségéhez illő csendes szerénységgel így tisztel­gett barátja előtt az 1927. február 10-én írt leve­lében: „Én ugyan hallgatni szoktam akkor, ami­kor szeretetnyilvánításról van szó. mégis most odaállok annak a hosszú sornak a legvégére, melynek egyes tagjai lelki kényszerből sorakoz­tak egymás után. hogy lássanak, halljanak." Kiss Lajos felismerte Móra művészetének lé­nyegét, s ezt elveivel, törekvéseivel megegyező­nek érezte. A rá jellemző higgadt nontos elem­zéssel így summázta véleményét 1928-ban: „Mó­ra Ferenc a szegények öröme. Sohase feledte el, hogy ősei szegények voltak, akkor se, mikor a magyar irodalom ormára felemelkedett. Mindig a védtelenek oldalara áü£ es all. A magyar pa­raszt nagyszerű ismerője, úgy annyira, hogy a íöldművesléleknek mélységeire kevés ember tu­dott annyira lebocsátkozni, mint ö. A magyar föld kincseinek, lelki titkainak föltárásában munkál, dolgozik folyamatosan. Munkaiban a lélek táplálására ad kenyeret. Ahogy magunkba szívjuk a tavasz levegőjét, úgy szívjuk az ő költői érzéseit, mikor a természettel jut érint­kezésbe és miként a természet kimondhatatlan vidámságot lehel, azonképen az ő írásai is. Hu­mora akkor édes. mikor szűkebb családi köré­ben jár tekintete. De bármit ír és mond, szív­ből, lélekből teszi és nem kíván egyebet, mint­hogy szívünkbe fogadjuk." Ennek a mindenkire kiható, mindenkit fogva tartó nagyhatalomnak a titka pedig az, hogy a szeretet nyelvén szól hozzánk, melv meg­fog öreget, fiatalt..." Kiss Lajos néprajzi tudományos munkásságá­nak kiteljesedését alapvetően két tényező aka­dályozta. Az egyik gátlóerőt önmagában hor­dozta: kishitűségében. önbizalomhiányában ön­magával szembeni túlzott, már-már az alkotó­tevékenységet lefogó igényességében. A másik akadályozó tényező a pozitivista szemléletű nép­rajz képviselőinek értetlen és ellenséges maga­tartása volt Kiss Lajos törekvéseivel szem­ben. Kishitűségét, önbizalomhiányát őszintén beval­lotta akkor, amikor Móra megdicsérte egyik al­kotását. „Akárhogy vesszük is ezt az én dol­gomat, bizony gyöngeség annak az igazi neve, mely gyermekkortól bennem van, és bennem is lesz, míg élek. — Mihelyt másé. mindjárt jó, a magamé keveset érő. Pedig legbelől — hála Isten, rendben vagyok. Csak bátortalan, szégyen­lős vagyok, összehasonlításkor jövök rá. hogy ni ni, ez a másik közel se jár az enyémhez. De éppen itt a baj: tudom, oszt mégis vacillálok a legkisebb- szamárságon is." fFoLylatjul

Next

/
Thumbnails
Contents