Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-28 / 122. szám

4 KEDD, 1974. MÁJUS 28. Moór Emmánuel zongorája Emlékezés Casals szegedi barátjára Kedden este, a Krónika lius 1-én közölte e hírt, hogy utan, Sebestyén Jánosnak A Moór Manó Amerikába utazongoramüvészet első arany- zott, s New Yorkban koncerveit világhírű karmesterek tűzzék műsorukra, s 6 maga is vezényelte szerzemékora címmel a Kossuth Rá- tezik. A Napló szeptember nyeit, hangversenyeket rendioban műsorra kerülő adá- 17-1 száma közli is Moór sában Oldal Gábor beszél — Amerikai levél cimű beszáegyebek között — Moór mólóját kinti élményeiről. Emmánuel zongorájáról. December 30-án Szegedi zeA tavaly elhunyt Pablo nésf Amerikában címmel olCasalsra emlékezve Fodor vashatunk tudósítást ottani Lajos írta a Népszabadság sikereiről, majd 1887. szep1973. október 28-t számában: tember 22-én és november „A kecskeméti születésű, ké- 15"én E0V volt szegedi sőbb Svájcban letelepedett zenetanár diadala címmel Moór Emmunuellel barátságot kötött, versenyművét bemutatta, mindenütt pártfogolta — Moór sokat emlegetett rossz modora ellenére. Védte őt a modora miatt támadóitól, meg nem értőivel szemben. Mert nemes lelkületűnek és zseninek tartotta. (Moór hires találmányát, a két klaviatúrás zongorát, most láthatta a budapesti művészeti hetek közönsége a főváros százéves múltját bemutató'kiállításon.)" Hadd egészítsük ki Casals szegedi kapcsolatainak históriáját még azzal, hogy az említett Moór Emmánuel — itthoni nevén Moór Manó — kecskeméti születésű ugyan, de szegedinek ls szátudósít a Napló 1888. december 20-án, Szegedi zeneszerző Londonban címmel pedig dezett Párizsban belőlük, nemegyszer saját költségére. Casals számos érdekes epizódot mondott el barátjáról, különös, szeszélyes, a zseniket jellemző szélsőséges karakteréről, anekdotákat furcsa, mohó falánkságáról, sokszor durvának ható őszinteségéről, de igazi barátai előtt megnyilatkozó kedvességéről, emberségéről is. Méltatta találmányait és ze1895. március 22-én. Az utol- neműveit is. Casals ebben a só hírem az 1895. október beszélgetésben három barát31-1 számból való: Moór járói, ahogy a fejezet címe Manó londoni zeneszerző a mondja: „három félreismert címe. Ezután már kiesett a művészről" vallott: Moóron szegedi emlékezetből Moór kívül a holland Julius RöntManó itteni múltja, a helyi lapok többé már nem kisérik útját figyelemmel. Nekünk azonban számon kell őt tartanunk, mint a gen (1855—1932) és az angol Donald Tovey (1875—1940) életművéről. Befejezésül ezeket mondotta róluk: „Moór Emmánuel. Donald Családi események HAZASSAG I. kerület Szeged: Mészáros István és Gerlei Erzsébet Katalin, Papp László és Szarvas Judit, Csernok József Mihály és Olajos Mária, Bereczky Béla és Péter Eva. Petri Ferenc József és vereb Gabriella Ilona, Jani Lajos és Weisz Beáta, Bogos István és Papp Piroska, Makovits Sándor és Ábrahám Jolán, Vígh László Ferenc és Patay Ágota, Horváth Lajos és Ménesi Eva, Do- Rita Eva, Kószó Mihálynak és rogi Géza Imre és Stark Erzsé- Túri Piroska Erzsébetnek Anlbet Mária, Tombácz Sándor Ml- kó, Kiss Józsefnek és Bárkányi hály és Szeles Julianna, Kiss Matildnak József, Kovács JóSándor Gyula és Pálinkás Mar- zsefnek és Mátó Anna Ilonának git. Fehér István Pál és Agos- Iván. Paja Istvánnak és Sípos ton Erzsébet házasságot kötöt- Katalinnak László István, Zátek. dori Károly Józsefnek és Dobó Szőreg: Daróczl György és Erzsébetnek Károly Balázs, DiKomáromi Irma házasságot kö- viki Józsefnek és Terhes Annátöttek. nak László, Csarnai Józsefnek n. kerület és Bálint Erzsébetnek Henriett, Szeged: Sáírán János és Szabó F.gn Zoltán Ivánnak és Szabó Irén. Vörös József és Szulcsán Erzsébet Magdolnának Márta Aranka, Hidas Mihály és szabó Magdolna. Komlód! Józsefnek és Mária, Török József Jenő és Molnár Etelkának László, CsonRácz Jolán Ilona, Börcsök Imre tos Sándornak és Balogh Glzelés Turi Mária, Jenei Antal Ist- iának Norbert, Czlrok Sándorván és Mojzes Piroska, Sándor Ernő és Révész Erzsébet, Nyári Sándor és Tóth Margit, Mihalecz Pál János és Kuklis Klára, Nagy József és Kenderesi Irén, Szűcs Tibor és Rózsa Mária, Kendrusz Ferenc János és Fehér Mária, Tóth Kálmán és Banga Mária, Bernát Pál és Szabó Julianna Ilona házasságot kötöttek III. kerület nak és Katona Juliannának Andrea, Travány Ferencnek és Miklós Mária Katalinnak Tihamér Zsolt, dr. Czombos József Sándornak és Rédai Juliannának Balázs, Szekeres Andrásnak és Nagy mi hály Ilonának Ilona. Szilágyi Józsefnek és Csávás Magdolna Etelkának Magdolna, Péntek Imrének és Székest Veronikának László, Fülöp Antalnak és Fodor Etelkának Zoltán. Szeged: Bozóki József és Csö- Tóth Kálmán Józsefnek és Horhelyi zenetörténet kiválósá- Tovey, Julius Röntgen.. gát, bármi rövid ideig — egyetlen tanéven át (1884— 85) — volt a szegedi zeneiskola tanára, és a helyi énekhárom nagy, ma még félreismert szellem! Ám az ő órájuk is el fog jönni, ebben bizonyos vagyok. Csak a kőkori kultúra irányítója. Erre zépszerüek türelmetlenek. A int Pablo Casals megbecsülése is. Casals, amint J. Ma. Cormít, mert zenei pályáját itt redor Beszélgetések Pablo kezdte a Tisza partján. Casalsszal című könyvéből kivételes nagyok tudnak várni." Beteljesedik-e Casals jóslata? — nem tudhatom. De nekünk ápolnunk illenék Moór Manó örökségét. HiA különféle lexikonokból (1960) tudjuk, 1907-ben vagy szen pályakezdésén kívül • következő főbb életrajzi 1908-ban Lausanne-ban egy adatokat tudjuk meg róla: hangversenyen ismerkedett Kecskeméten, 1863. február meg Moórral. Első látásra Sógora, Gizella húgának fér19-én született, tanulmányolt megsejtette benne a kivéte- je. Hollós József (1876—1947) Budapesten és Bécsben vé- les embert, s meghívta magezte. 1885 és 1887 között gához Párizsba. Ott Amerikában, majd Angliá- bemutatta egyik ban és Németországban amelynek végén hangversenyezett, egy ideig őszinte Lili Lehmann-nal (1848— mondta a 1929), a világhírű német ményben addig amatőrnek énekesnővel. Moór nevéhez tartott magyar művész szefűződik az ún. Duplex- mébe: ön lángész! Moór zoCoupler Grand Pianoforte, kogva ölelte át a spanyolt, pagátoraként, Móra Ferenc más néven Pleyel—Moór s elpanaszolta élete tragédiá- és Juhász Gyula barátjaként zongora megszerkesztése, ját: a feleségén kívül senki Ennek a hangszernek két* sem értette őt meg, állanegymas fölött elhelyezett dóan azt a kritikát kapta, klaviatúrája van; öt pedál- hogy amit komponál, nem érdekes. Végül maga is elhitte, s évekig semmit sem alkotott. Felesége gazdag volt, Angliában földbirtokot még egy szál fűzte őt Szegedhez, bár jóval később. 1905-től 1919-ig Szegeden Moór működött kórházi orvosként, művét, a tüdőbaj, az alkoholizmus Casals és a prostitúció elleni küzdemegrendüléssel lem, a közegészségügy aposzenel közvéle- tolaként, a tiszai pRrtfürdő megalapítójaként, a helyi polgári radikális politika zászlóvivőjeként, Ady proés harcostársaként. Jelentős szerepe volt a két forradalomban, ezért kellett emigrálnia, ja közül kettő normális, egy „una corda" pedál, kettő pedig kopulázó, kettőző pedál, amely a két klaviatúra Tóth Béla: egymás fölötti billentyűit vásároltak, ott éltek, egyszerre hozza működésbe, A Casalsszal való találkoazaz az alsó klaviatúrán zás visszaadta Moór önbizalmegszólaltatott hangnak mát, újra alkotni kezdett. egyidejűleg az oktávja ls Svájcból havonta Párizsba megszólal. Moór hangszere ment, hogy barátjának beígy megkönnyíti a nagy fo- mutassa új műveit. Casals gások, oktávíutamok, nagy elérte, hogy barátjának műugrások, a két kéz keresztezését kívánó passzázsok játékát, fokozza a zongora dinamikai skáláját, hangszínlehetőségeit (regiszterszerű színkezelést, csembalóeffektusok), s újszerű hatások egész sorát teszi lehetővé. Zongoráját Moór feleségének, Winifred Christie zongoraművésznőnek közreműködésével 1928-ban Budapesten is bemutatta. Moór nemcsak zongoraművész, hanem zeneszerző is. Három operát írt (Die Pompadour, Andreas Hofer, 1902, Hochzeitsglocken, 1908), nyolc szimfóniát (második szimfóniájának, melyet a budapesti rádió 1938 márciusában mutatott be, címe: Kossuth!), misét, zenekari szviteket, zongoraversenyeket, hegedűszonátákat, dalokat komponált. A svájci Mont Pélerin sur Vevey-ben halt meg 1931. október 20Mikor írja meg már valaki — nálam illetékesebb, zenei és zenetörténeti képzettségű szakember — Szeged zenei múltjának történetét? Sok értéket, sok feledésbe merült kincset kell napvilágra hoznia! Péter László ke Ilona házasságot kötöttek. Kiskundorozsma: Vass Kálmán és Perecz Etelka, Vass János és Kukla Eszter. Sánta József és Balla Erzsébet Etelka házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Imre Mihálynak és Varga Magdolnának Anita. Magyari Bélának és Szűcs Ilona Erzsébetnek Erika, dr. Végh váth Irénnek Irén Zsuzsanna, Keresztes Gyula Imrének és Malkocs Aranka Ilonának Róni. kerület Szeged: Dobó Ferencnek és Tanács Máriának Ildikó, Lukács Józsefnek es Szita Mária Mag dolnának Szilvia Mariann, dr. ördögh Istvánnak és Laczko Piroska Irénnek Renáta Piroska. Szél Ferenc Lászlónak es Takács Máriának Henriett, Vincze Mihálynak és Reimzső Annának Tamás, Dávid Bélának és Szirovlcza Máriának Tamás Béla. Farkas Áronnak és Szögi Irénnek Edit, Kolompár Z-Uánnak és Kovács Rozáliának Enlta. Orisek Ferencnek és Péter Vilmának András, Farkas-Csamangó Lajosnak és Fekete Juliannának Andrea, Rescsik Györgynek és Rech Rózsa Editnek Zoltán Zsolt, Varga Bélának és Kakuk Idának Béla, Csorba Istvánnak és Huszka Zsuzsannának Péter Gábor, Kelemen Gábor Csabának és Szabó Julianna Máriának Barbara Csilla, Száraz Györgynek és Virág Magdolnának György, Terhes Illésnek és Zsigmond Katalinnak Andrea Katalin, Barna Jánosnak és Szélpál Máriának Péter Krisztián, Csonka Imrének és Éliás Ilonának Szilvia Éva, Tarl Mihálynak és Szaszkó Franciskának Zsuzsanna. Miklós Mihálynak és Bozóki Mária Erzsébetnek Orsolya. Simon Istvánnak és Turcsányi Gizellának Lívia Gizella nevű gyermekük született HALALOZAS I. kertilet Szeged: Kerepesi Mária, Sinkó Ferencné Plgniczki Anna. Babanyecz Imréné Darázs Ilona, Kovács József, Nóvé József Burghard Ilona, Majtényl István. Urbanovich Tivadar Zoltán. bert László, Kócsó Istvánnak és Tanács József né Sebők Rozália. Lénárd Ilona Kornéliának Pé- Beke Sándorné Braszkó Erzséter Szabolcs, Aradi József Sán- bet, Bene István, Magyar György. dórnak és Márton Katalinnak Mónika. Székely Aladárnak és Csizmadia Irén Juliannának Aladár, Köves György Miklósnak és Babarczi Máriának Zoltán, Gyula Zoltánnak és Juhász Má- Szabö Katalin Emíliának Tamás rlának Mária Zita. Kutasi Lász- József, Muesi Lajosnak és Gyélónak és CsóU Edit Máriának mánt Ildikó Erzsébetnek HenKármen, Hegedűs Istvánnak és riett, Juray Miklós Imrének és Lehmann Máriának Tímea, dr. iványi Magdolna Rózának TünPete Istvánnak és Hanmat Már- de Ágnes, szekeres Ferenc ta Máriának Nóra Ildikó, dr. Györgynek és Szalai Évának Makay Attilának és Vadovics Ferenc György. Fekete Pálnak Anikónak Enikő, Feczkó Péter és Juhász Julianna Matildnak Lajosnak és Paplogó Máriának Pál Imre. Rácz István GergelyZsolt, Laczkó Balázsnak és Fa- nek és Bor Máriának ragó Magdolnának Barbara, Pa- Károly, dr Jónós Gézának és taki Istvánnak és Dorogi Ida dr Jász Máriának Csaba László, Máriának Ida Mónika, Deme Tápai Györgynek és Bert„ EtelLászló Józsefnek és Miksi Mar- kának Zsolt Attila, Göltl Mlhálygit László József, ^MM •• Vass Ferenc Gézának és Ma- lin, Katona Jánosnak és Pálfi rosváry Mária Erzsébetnek Noé- Piroskának Gabriella, Tornán mi Mária, Gulyás István Gel- Mihálynak és Csorba Katalinlértnek és Nagy Gabriella Er- nak Gábor, Veres Jánosnak és zsébetnek Gabriella Etelka, Po- Csányi Katalinnak Katalin, BaJnicsán Imrének és Kováts Ilo- nóczi Lászlónak és Pintér AranFaragó Mihályné Filák Mária, Nemcsok István, Oltvay Istvánná Tombácz Rózsa, Vidács Elekné Sebők Viktória, Papdi WKt Ferencné Huszka Anna, Bagi Torma József Jánosnak és LaJosné Szilágyi Eszter, Bartha Rozália Zelma, Rása Józsefné Kovács Mária Erzsébet. Koós József, Váradi Imre meghalt, n. kerület Szeged: Pálfi Istvánná Gél Judit, Lehota László, Fekete Jánosné Meleg Katalin, Dudás Mihály, Lengyel Jánosné Csűri Etelka, Buthy Jánosné Gruber Mária, Szim Györgyné Gulyás István Eszter, Olajkár Alajos, Gyömbér Gézáné Vajda Terézia meghalt. III. kerület Szeged: Sitii Mihályné Kerekes nak és Farkas Ágotának Kata- Anna, Lajtár József, Daróczl Ferencné Nógrádi Rozália, Faragó József. Falusi Dezső. Kismérton Antal, Galiba András. Léderer István. Varga István. Mészáros István. Kis József. Csiszár János, Gavallér József. Katona József. Szekfű Andrásné ka Erzsébetnek László Gábor. Szabó József Pálnak és Lipka Szanka Piroska. Karai András. Erzsébetnek Szilvia mekük született. nevű gyernának Andrea. Papdi Józsefnek és Migh Zsuzsannának Zsolt József, Bödő Antal Ferencnek és Borbély Zsuzsannának Krisztina Judit, Sebők Józsefnek és Maróthi Ágnesnek Ágnes Erzsébet, Balogh Nándornak és Komár Margitnak Nándor, Kispál Jánosnak' és Kiss Eva Ilonának Attila, Dékány Péternek és Varga Annának Zoltán, Kurucsai Lászlónak és Komáromi Ilonának László. Nagy Mihálynak és Szeri Máriának Mihály Attila, Jójárt Imrének és Csóti Margitnak Ildikó, dr. Bodnár László Jánosnak és dr. Czinkóczi Ilona Mártának Zoltán. Mihálffy Ferenc Szilveszternek és Gulyás Ilona Juditnak Levente László, Tokodi Bélának és Lakatos Erzsébetnek Gábor. Pipicz Andrásnak és Borbola Edit Erzsébetnek Attila. Bacsa János Lajosnak és Nagy Gizellának Ildikó Gizella, Nagy Jánosnak és Krajncz Klárának Tibor, Gyuris József Antalnak és Ondok Erzsébetnek József, Jakab Ferencnek és Werhof Magdolná- . rnns-zkvai ntnvik A századik vilácítás is nak Erika Alexandra, Rimóczi moSZKvai utazik. A szazaaiK yildglids is Károlynak és Csala Erzsébetnek I állomáson most kezdodott lesz. Pálszabó Terézia, Orboleszku Krisztina, Kovács Pál meghalt. A századik moszkvai metróállomás Az idén elkészül a moszk- meg a munka: neve Beljaevai metró századik állomása, vo, mert az új délnyugati Amikor 1935-ben a földalat- peremvárost, Beljaevo-Boti első szakaszát megnyitót- gorodszkot kapcsolja be a ták, összesen tizenhárom földalatti hálózatba, megállója volt. Jelenleg 91 Mivel ez az új megálló megállója van, a kb. 140 ki- nem fekszik olyan mélyen a lométer hosszú pályán, föld alatt, mint elődjei, sokamelyen naponta 5 millió kai tágasabbra építik, s a még ragyogóbb SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események meg á tt. A helyi zenetörténet alaposabb kutatója talán majd tüzetesebben kideríti, mikor került Moór Manó a Tisza partjára. De aligha sokkal korábban, mint ahogy első adatom a Szegedi Napló 1884. október 30-1 számában jelzi. Ez közli, hogy a helyi Polgári Dalárda éléről Menner János leköszönt, és helyébe Moór Manót, a zeneiskola fiatal tanárát (21 éves volt ekkor!) választották meg. Szintén a Szegedi Naplóból derül ki, 1885. júti. A folyó mellett szomjazó város vízvezetéki terve: 1860. dec. 2. Gregersen úr három évig dolgozott mint vállalkozó a helybeli vasúti munkálatoknál, s így alkalma volt nem csak városunk helyzetével, keresztül egy l/4 hüvelyknyi vízsugár folyik belőlök. A Vállalkozó azon leend, hogy az ő mulasztása miatt a város vízszűkében soha ne legyen. Kivévén a tűzvész vagy más elemi csapások esetlegeit. A vállalkozó kötelezi magát, hogy valamint a vízvezetést, úgy az épületeket és gépeket 30 éven keresztül jó karban tartandja, ez idő után pedig, valamint a fölállítandó épület, úgy a vízmerítéshez szükséges gőzgép és szivattyú az addig épített teljes csövezéssel együtt minden díjfizetés nélkül a város tulajdonává leend. A fönnebbi, csakugyan nem mindennapi ajánlatért következőket kötheti ki magának a vállalkozó : 1. Egy 800 négyszögölnyi építkezési térnek díjtalan átengedését a Tisza jobb partján a vár alatt vagy fölött. 2. Nehogy a vízmerítésnél fölmaradó gőzerő kárba vesszen, szabadalmat kér, hogy a merítőgéppel tetszése szerént akár őrlő-, akár fűrészmalmot kössön össze. A 30 év letölte után e mellékműveket vagy átveszi a város, vagy a hanem egyéb körülménye? között Tisza-vízi^ tulajdonos másnak etedhatja. ányával is megismerkedni. A tekintetes tanácsnak egy életrevaló tervet terjesztett elő: A vállalkozó kötelezi magát, hogy a megnyert engedély napjától számítva egy év alatt 7000 folyó öl (kb. 14 km) hosszú vízvezetést épít, melybe a vizet gőzerő által szivattyúztatja. Minden e vízvezetés igényelte előmunkálatot, építkezéseket, az anyagok, gépek, segédszerek, öntöttvas csövek beszerzését a vállalkozó saját költségén eszközli. Kötelezi magát, hogy az utcákon az egész vízvezetés folytában minden 100 ölre kiálló csővel látja el, s a városház terén egy 500 akó tartalmú víztartót állít. E pontot a városi e célra kiküldött bizottmány oda módosította, hogy nem egy, hanem öt víztartót készíttessen a vál— A világ zajgásai — rovatban látszik leginkább, hogy a politikai események sietős változásai alól, természetesen a Szegedi Híradó sem vonhatja ki magát. 1859 és 1861 között Európaszerte új forradalmi helyzet alakult ki. Olaszországban, Lengyelországban, Oroszországban nagy népi mozgalmak keletkeznek. A Bachrendszer teremtette abszolutizmustól szabadulni akaró magyarok még közel állnak a 48—49-es szabadságharc eszméihez. Az osztrák kormány fél a forradalmaktól. Megegyezik a magyar uralkodó körökkel, hogy látszatengedményekkel lecsillapíthassa a kedélyeket. Az októberi diploma néven ismert császári nyilatkozvány hazánkban is visszaállítja a kancelláriát és a helytartó tanácsot, a magasabb A nyilatkozat szöveghű közlése minden újságnak kötelességévé tétetett. A Szegedi Híradó is az első oldalon hozza, de hosszú hónapokon át egy szó magyarázatot sem fűz az ügyhöz. — Császári nyilatkozvány — Népeimhez! Midőn Elődeim uralkodó székére léptem, a birodalom erőszakos rázkódásoknak volt kitéve. Atyáskodó fejedelmi érzéseimnek legmélyebben fájdalmas harcok után, országaimban épen úgy, mint majdnem mindenütt, az európai szárazföld erőszakosan fölzavart területein, a kormányhatalom szigorúbb összepontosításának szüksége állott be. A közjó és a birodalom nyugalmas lakóinak bátorléte követelték ezt, a fölizgatott szenvedélyek és a legközelebbi múltnak fájdalmas emlékei, a kevéssel ezelőtt még békésen küzdő elemek szabad mozoghatást lehetetlenné tették. A birodalom különböző országainak kívánalmai- és szükségeiről tudomást akarván szerezni: f. évj mart. 5-én kelt nyíltparancsom által birodalmi tanácsomat megszaporítva, életbeléptettem és egybehívtam. Megfontolva az általa Nékem benyújtott előterjesztvényeket, elhatároztam Magamat, úgy a birodalom államjogi alakulása, az egyes királyságok és országok jogai és állása, valamint az összes birodalmi kapocs megújított biztosítása, meghatározása és képviseltetése iránt, mai napon egy diplomát kibocsátani és közzététetni. Uralkodó tisztemet teljesítem, midőn e szerént országaim és népeim visszaemlékezéseit, jogérzetét és jogigényeit, a birodalom tényleges szükségeivel kiegyenlítve, összekapcsolom és az általam adományozott, vagy ismét felélesztett szerkezetek jótékony kifejtését és megszilárdítását, teljes bizodalommal népeim megérett belátásnak és hazafiúi buzgóságának adom át, áldásos felvirágzásukat a Mindenható kegyelmétől és oltalmától reménylem, kinek kezében nyugszik a fejedelmek és népek sorsa, és a ki , _ . hivatalokba magyar arisztokraták kerülnek az lalkozó, és pedig a városháztéren, a Búzapda- osztrák zsandárfeljigyelők helyett. A diploma atyáskodó gondoskodásom mély és lelkiismerecon, a Baráttéren, a Marstéren és a Minoriták megerősíti az általános közteherviselésről 48- tes komolyságától áldását megtagadni nem terén. ban alkotott törvényt, elfogadottnak mondja a fogja. Az öt nagy víztartó mindegyike 4 rugany- jobbágyok felszabadítását, a magyar nyelv álta- Bécs, october 20-án 1860. Ferenc József, m. k. csappal lesz ellátva, s azonkívül egész napon lános éa szabad használatát. , (FolytatjukJ