Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-28 / 122. szám

4 KEDD, 1974. MÁJUS 28. Moór Emmánuel zongorája Emlékezés Casals szegedi barátjára Kedden este, a Krónika lius 1-én közölte e hírt, hogy utan, Sebestyén Jánosnak A Moór Manó Amerikába uta­zongoramüvészet első arany- zott, s New Yorkban koncer­veit világhírű karmesterek tűzzék műsorukra, s 6 ma­ga is vezényelte szerzemé­kora címmel a Kossuth Rá- tezik. A Napló szeptember nyeit, hangversenyeket ren­dioban műsorra kerülő adá- 17-1 száma közli is Moór sában Oldal Gábor beszél — Amerikai levél cimű beszá­egyebek között — Moór mólóját kinti élményeiről. Emmánuel zongorájáról. December 30-án Szegedi ze­A tavaly elhunyt Pablo nésf Amerikában címmel ol­Casalsra emlékezve Fodor vashatunk tudósítást ottani Lajos írta a Népszabadság sikereiről, majd 1887. szep­1973. október 28-t számában: tember 22-én és november „A kecskeméti születésű, ké- 15"én E0V volt szegedi sőbb Svájcban letelepedett zenetanár diadala címmel Moór Emmunuellel barátsá­got kötött, versenyművét be­mutatta, mindenütt pártfo­golta — Moór sokat emlege­tett rossz modora ellenére. Védte őt a modora miatt tá­madóitól, meg nem értőivel szemben. Mert nemes lelkü­letűnek és zseninek tartotta. (Moór hires találmányát, a két klaviatúrás zongorát, most láthatta a budapesti művészeti hetek közönsége a főváros százéves múltját be­mutató'kiállításon.)" Hadd egészítsük ki Ca­sals szegedi kapcsolatainak históriáját még azzal, hogy az említett Moór Emmánuel — itthoni nevén Moór Ma­nó — kecskeméti születésű ugyan, de szegedinek ls szá­tudósít a Napló 1888. decem­ber 20-án, Szegedi zeneszer­ző Londonban címmel pedig dezett Párizsban belőlük, nemegyszer saját költségére. Casals számos érdekes epi­zódot mondott el barátjáról, különös, szeszélyes, a zseni­ket jellemző szélsőséges ka­rakteréről, anekdotákat fur­csa, mohó falánkságáról, sokszor durvának ható őszin­teségéről, de igazi barátai előtt megnyilatkozó kedves­ségéről, emberségéről is. Méltatta találmányait és ze­1895. március 22-én. Az utol- neműveit is. Casals ebben a só hírem az 1895. október beszélgetésben három barát­31-1 számból való: Moór járói, ahogy a fejezet címe Manó londoni zeneszerző a mondja: „három félreismert címe. Ezután már kiesett a művészről" vallott: Moóron szegedi emlékezetből Moór kívül a holland Julius Rönt­Manó itteni múltja, a helyi lapok többé már nem kisé­rik útját figyelemmel. Nekünk azonban számon kell őt tartanunk, mint a gen (1855—1932) és az angol Donald Tovey (1875—1940) életművéről. Befejezésül eze­ket mondotta róluk: „Moór Emmánuel. Donald Családi események HAZASSAG I. kerület Szeged: Mészáros István és Gerlei Erzsébet Katalin, Papp László és Szarvas Judit, Csernok József Mihály és Olajos Mária, Bereczky Béla és Péter Eva. Petri Ferenc József és vereb Gabriella Ilona, Jani Lajos és Weisz Beáta, Bogos István és Papp Piroska, Makovits Sándor és Ábrahám Jolán, Vígh László Ferenc és Patay Ágota, Hor­váth Lajos és Ménesi Eva, Do- Rita Eva, Kószó Mihálynak és rogi Géza Imre és Stark Erzsé- Túri Piroska Erzsébetnek Anl­bet Mária, Tombácz Sándor Ml- kó, Kiss Józsefnek és Bárkányi hály és Szeles Julianna, Kiss Matildnak József, Kovács Jó­Sándor Gyula és Pálinkás Mar- zsefnek és Mátó Anna Ilonának git. Fehér István Pál és Agos- Iván. Paja Istvánnak és Sípos ton Erzsébet házasságot kötöt- Katalinnak László István, Zá­tek. dori Károly Józsefnek és Dobó Szőreg: Daróczl György és Erzsébetnek Károly Balázs, Di­Komáromi Irma házasságot kö- viki Józsefnek és Terhes Anná­töttek. nak László, Csarnai Józsefnek n. kerület és Bálint Erzsébetnek Henriett, Szeged: Sáírán János és Szabó F.gn Zoltán Ivánnak és Szabó Irén. Vörös József és Szulcsán Erzsébet Magdolnának Márta Aranka, Hidas Mihály és szabó Magdolna. Komlód! Józsefnek és Mária, Török József Jenő és Molnár Etelkának László, Cson­Rácz Jolán Ilona, Börcsök Imre tos Sándornak és Balogh Glzel­és Turi Mária, Jenei Antal Ist- iának Norbert, Czlrok Sándor­ván és Mojzes Piroska, Sándor Ernő és Révész Erzsébet, Nyári Sándor és Tóth Margit, Miha­lecz Pál János és Kuklis Klára, Nagy József és Kenderesi Irén, Szűcs Tibor és Rózsa Mária, Kendrusz Ferenc János és Fe­hér Mária, Tóth Kálmán és Banga Mária, Bernát Pál és Szabó Julianna Ilona házasságot kötöttek III. kerület nak és Katona Juliannának And­rea, Travány Ferencnek és Miklós Mária Katalinnak Tiha­mér Zsolt, dr. Czombos József Sándornak és Rédai Julianná­nak Balázs, Szekeres Andrásnak és Nagy mi hály Ilonának Ilona. Szilágyi Józsefnek és Csávás Magdolna Etelkának Magdolna, Péntek Imrének és Székest Ve­ronikának László, Fülöp Antal­nak és Fodor Etelkának Zoltán. Szeged: Bozóki József és Csö- Tóth Kálmán Józsefnek és Hor­helyi zenetörténet kiválósá- Tovey, Julius Röntgen.. gát, bármi rövid ideig — egyetlen tanéven át (1884— 85) — volt a szegedi zeneis­kola tanára, és a helyi ének­három nagy, ma még félre­ismert szellem! Ám az ő órájuk is el fog jönni, ebben bizonyos vagyok. Csak a kő­kori kultúra irányítója. Erre zépszerüek türelmetlenek. A int Pablo Casals megbecsülése is. Casals, amint J. Ma. Cor­mít, mert zenei pályáját itt redor Beszélgetések Pablo kezdte a Tisza partján. Casalsszal című könyvéből kivételes nagyok tudnak várni." Beteljesedik-e Casals jós­lata? — nem tudhatom. De nekünk ápolnunk illenék Moór Manó örökségét. Hi­A különféle lexikonokból (1960) tudjuk, 1907-ben vagy szen pályakezdésén kívül • következő főbb életrajzi 1908-ban Lausanne-ban egy adatokat tudjuk meg róla: hangversenyen ismerkedett Kecskeméten, 1863. február meg Moórral. Első látásra Sógora, Gizella húgának fér­19-én született, tanulmányolt megsejtette benne a kivéte- je. Hollós József (1876—1947) Budapesten és Bécsben vé- les embert, s meghívta ma­gezte. 1885 és 1887 között gához Párizsba. Ott Amerikában, majd Angliá- bemutatta egyik ban és Németországban amelynek végén hangversenyezett, egy ideig őszinte Lili Lehmann-nal (1848— mondta a 1929), a világhírű német ményben addig amatőrnek énekesnővel. Moór nevéhez tartott magyar művész sze­fűződik az ún. Duplex- mébe: ön lángész! Moór zo­Coupler Grand Pianoforte, kogva ölelte át a spanyolt, pagátoraként, Móra Ferenc más néven Pleyel—Moór s elpanaszolta élete tragédiá- és Juhász Gyula barátjaként zongora megszerkesztése, ját: a feleségén kívül senki Ennek a hangszernek két* sem értette őt meg, állan­egymas fölött elhelyezett dóan azt a kritikát kapta, klaviatúrája van; öt pedál- hogy amit komponál, nem érdekes. Végül maga is el­hitte, s évekig semmit sem alkotott. Felesége gazdag volt, Angliában földbirtokot még egy szál fűzte őt Sze­gedhez, bár jóval később. 1905-től 1919-ig Szegeden Moór működött kórházi orvosként, művét, a tüdőbaj, az alkoholizmus Casals és a prostitúció elleni küzde­megrendüléssel lem, a közegészségügy apos­zenel közvéle- tolaként, a tiszai pRrtfürdő megalapítójaként, a helyi polgári radikális politika zászlóvivőjeként, Ady pro­és harcostársaként. Jelentős szerepe volt a két forrada­lomban, ezért kellett emig­rálnia, ja közül kettő normális, egy „una corda" pedál, kettő pedig kopulázó, kettőző pe­dál, amely a két klaviatúra Tóth Béla: egymás fölötti billentyűit vásároltak, ott éltek, egyszerre hozza működésbe, A Casalsszal való találko­azaz az alsó klaviatúrán zás visszaadta Moór önbizal­megszólaltatott hangnak mát, újra alkotni kezdett. egyidejűleg az oktávja ls Svájcból havonta Párizsba megszólal. Moór hangszere ment, hogy barátjának be­így megkönnyíti a nagy fo- mutassa új műveit. Casals gások, oktávíutamok, nagy elérte, hogy barátjának mű­ugrások, a két kéz kereszte­zését kívánó passzázsok játé­kát, fokozza a zongora dina­mikai skáláját, hangszínlehe­tőségeit (regiszterszerű szín­kezelést, csembalóeffektu­sok), s újszerű hatások egész sorát teszi lehetővé. Zongo­ráját Moór feleségének, Wi­nifred Christie zongoramű­vésznőnek közreműködésé­vel 1928-ban Budapesten is bemutatta. Moór nemcsak zongoramű­vész, hanem zeneszerző is. Három operát írt (Die Pom­padour, Andreas Hofer, 1902, Hochzeitsglocken, 1908), nyolc szimfóniát (második szimfóniájának, melyet a budapesti rádió 1938 már­ciusában mutatott be, címe: Kossuth!), misét, zenekari szviteket, zongoraversenye­ket, hegedűszonátákat, dalo­kat komponált. A svájci Mont Pélerin sur Vevey-ben halt meg 1931. október 20­Mikor írja meg már vala­ki — nálam illetékesebb, zenei és zenetörténeti kép­zettségű szakember — Sze­ged zenei múltjának törté­netét? Sok értéket, sok fe­ledésbe merült kincset kell napvilágra hoznia! Péter László ke Ilona házasságot kötöttek. Kiskundorozsma: Vass Kálmán és Perecz Etelka, Vass János és Kukla Eszter. Sánta József és Balla Erzsébet Etelka házassá­got kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Imre Mihálynak és Varga Magdolnának Anita. Ma­gyari Bélának és Szűcs Ilona Erzsébetnek Erika, dr. Végh váth Irénnek Irén Zsuzsanna, Keresztes Gyula Imrének és Malkocs Aranka Ilonának Ró­ni. kerület Szeged: Dobó Ferencnek és Tanács Máriának Ildikó, Lukács Józsefnek es Szita Mária Mag dolnának Szilvia Mariann, dr. ördögh Istvánnak és Laczko Piroska Irénnek Renáta Piroska. Szél Ferenc Lászlónak es Takács Máriának Henriett, Vincze Mi­hálynak és Reimzső Annának Tamás, Dávid Bélának és Szi­rovlcza Máriának Tamás Béla. Farkas Áronnak és Szögi Irén­nek Edit, Kolompár Z-Uánnak és Kovács Rozáliának Enlta. Ori­sek Ferencnek és Péter Vilmá­nak András, Farkas-Csamangó Lajosnak és Fekete Juliannának Andrea, Rescsik Györgynek és Rech Rózsa Editnek Zoltán Zsolt, Varga Bélának és Kakuk Idának Béla, Csorba Istvánnak és Huszka Zsuzsannának Péter Gábor, Kelemen Gábor Csabá­nak és Szabó Julianna Máriának Barbara Csilla, Száraz György­nek és Virág Magdolnának György, Terhes Illésnek és Zsig­mond Katalinnak Andrea Kata­lin, Barna Jánosnak és Szélpál Máriának Péter Krisztián, Cson­ka Imrének és Éliás Ilonának Szilvia Éva, Tarl Mihálynak és Szaszkó Franciskának Zsuzsanna. Miklós Mihálynak és Bozóki Mária Erzsébetnek Orsolya. Si­mon Istvánnak és Turcsányi Gizellának Lívia Gizella nevű gyermekük született HALALOZAS I. kertilet Szeged: Kerepesi Mária, Sin­kó Ferencné Plgniczki Anna. Babanyecz Imréné Darázs Ilona, Kovács József, Nóvé József Burghard Ilona, Majtényl Ist­ván. Urbanovich Tivadar Zoltán. bert László, Kócsó Istvánnak és Tanács József né Sebők Rozália. Lénárd Ilona Kornéliának Pé- Beke Sándorné Braszkó Erzsé­ter Szabolcs, Aradi József Sán- bet, Bene István, Magyar György. dórnak és Márton Katalinnak Mónika. Székely Aladárnak és Csizmadia Irén Juliannának Aladár, Köves György Miklós­nak és Babarczi Máriának Zol­tán, Gyula Zoltánnak és Juhász Má- Szabö Katalin Emíliának Tamás rlának Mária Zita. Kutasi Lász- József, Muesi Lajosnak és Gyé­lónak és CsóU Edit Máriának mánt Ildikó Erzsébetnek Hen­Kármen, Hegedűs Istvánnak és riett, Juray Miklós Imrének és Lehmann Máriának Tímea, dr. iványi Magdolna Rózának Tün­Pete Istvánnak és Hanmat Már- de Ágnes, szekeres Ferenc ta Máriának Nóra Ildikó, dr. Györgynek és Szalai Évának Makay Attilának és Vadovics Ferenc György. Fekete Pálnak Anikónak Enikő, Feczkó Péter és Juhász Julianna Matildnak Lajosnak és Paplogó Máriának Pál Imre. Rácz István Gergely­Zsolt, Laczkó Balázsnak és Fa- nek és Bor Máriának ragó Magdolnának Barbara, Pa- Károly, dr Jónós Gézának és taki Istvánnak és Dorogi Ida dr Jász Máriának Csaba László, Máriának Ida Mónika, Deme Tápai Györgynek és Bert„ Etel­László Józsefnek és Miksi Mar- kának Zsolt Attila, Göltl Mlhály­git László József, ^MM •• Vass Ferenc Gézának és Ma- lin, Katona Jánosnak és Pálfi rosváry Mária Erzsébetnek Noé- Piroskának Gabriella, Tornán mi Mária, Gulyás István Gel- Mihálynak és Csorba Katalin­lértnek és Nagy Gabriella Er- nak Gábor, Veres Jánosnak és zsébetnek Gabriella Etelka, Po- Csányi Katalinnak Katalin, BaJ­nicsán Imrének és Kováts Ilo- nóczi Lászlónak és Pintér Aran­Faragó Mihályné Filák Mária, Nemcsok István, Oltvay István­ná Tombácz Rózsa, Vidács Elekné Sebők Viktória, Papdi WKt Ferencné Huszka Anna, Bagi Torma József Jánosnak és LaJosné Szilágyi Eszter, Bartha Rozália Zelma, Rása Józsefné Kovács Mária Erzsébet. Koós József, Váradi Imre meghalt, n. kerület Szeged: Pálfi Istvánná Gél Judit, Lehota László, Fekete Jánosné Meleg Katalin, Dudás Mihály, Lengyel Jánosné Csűri Etelka, Buthy Jánosné Gruber Mária, Szim Györgyné Gulyás István Eszter, Olajkár Alajos, Gyöm­bér Gézáné Vajda Terézia meg­halt. III. kerület Szeged: Sitii Mihályné Kerekes nak és Farkas Ágotának Kata- Anna, Lajtár József, Daróczl Ferencné Nógrádi Rozália, Fa­ragó József. Falusi Dezső. Kis­mérton Antal, Galiba András. Léderer István. Varga István. Mészáros István. Kis József. Csiszár János, Gavallér József. Katona József. Szekfű Andrásné ka Erzsébetnek László Gábor. Szabó József Pálnak és Lipka Szanka Piroska. Karai András. Erzsébetnek Szilvia mekük született. nevű gyer­nának Andrea. Papdi Józsefnek és Migh Zsuzsannának Zsolt Jó­zsef, Bödő Antal Ferencnek és Borbély Zsuzsannának Kriszti­na Judit, Sebők Józsefnek és Maróthi Ágnesnek Ágnes Er­zsébet, Balogh Nándornak és Komár Margitnak Nándor, Kis­pál Jánosnak' és Kiss Eva Ilo­nának Attila, Dékány Péternek és Varga Annának Zoltán, Ku­rucsai Lászlónak és Komáromi Ilonának László. Nagy Mihály­nak és Szeri Máriának Mihály Attila, Jójárt Imrének és Csóti Margitnak Ildikó, dr. Bodnár László Jánosnak és dr. Czinkó­czi Ilona Mártának Zoltán. Mi­hálffy Ferenc Szilveszternek és Gulyás Ilona Juditnak Levente László, Tokodi Bélának és La­katos Erzsébetnek Gábor. Pipicz Andrásnak és Borbola Edit Er­zsébetnek Attila. Bacsa János Lajosnak és Nagy Gizellának Ildikó Gizella, Nagy Jánosnak és Krajncz Klárának Tibor, Gyuris József Antalnak és On­dok Erzsébetnek József, Jakab Ferencnek és Werhof Magdolná- . rnns-zkvai ntnvik A századik vilácítás is nak Erika Alexandra, Rimóczi moSZKvai utazik. A szazaaiK yildglids is Károlynak és Csala Erzsébetnek I állomáson most kezdodott lesz. Pálszabó Terézia, Orboleszku Krisztina, Kovács Pál meghalt. A századik moszkvai metróállomás Az idén elkészül a moszk- meg a munka: neve Beljae­vai metró századik állomása, vo, mert az új délnyugati Amikor 1935-ben a földalat- peremvárost, Beljaevo-Bo­ti első szakaszát megnyitót- gorodszkot kapcsolja be a ták, összesen tizenhárom földalatti hálózatba, megállója volt. Jelenleg 91 Mivel ez az új megálló megállója van, a kb. 140 ki- nem fekszik olyan mélyen a lométer hosszú pályán, föld alatt, mint elődjei, sok­amelyen naponta 5 millió kai tágasabbra építik, s a még ragyogóbb SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események meg á tt. A helyi zenetörténet ala­posabb kutatója talán majd tüzetesebben kideríti, mikor került Moór Manó a Tisza partjára. De aligha sokkal korábban, mint ahogy első adatom a Szegedi Napló 1884. október 30-1 számában jelzi. Ez közli, hogy a he­lyi Polgári Dalárda éléről Menner János leköszönt, és helyébe Moór Manót, a ze­neiskola fiatal tanárát (21 éves volt ekkor!) választot­ták meg. Szintén a Szegedi Naplóból derül ki, 1885. jú­ti. A folyó mellett szomjazó város vízveze­téki terve: 1860. dec. 2. Gregersen úr három évig dolgozott mint vál­lalkozó a helybeli vasúti munkálatoknál, s így alkalma volt nem csak városunk helyzetével, keresztül egy l/4 hüvelyknyi vízsugár folyik be­lőlök. A Vállalkozó azon leend, hogy az ő mulasz­tása miatt a város vízszűkében soha ne legyen. Kivévén a tűzvész vagy más elemi csapások esetlegeit. A vállalkozó kötelezi magát, hogy valamint a vízvezetést, úgy az épületeket és gépeket 30 éven keresztül jó karban tartandja, ez idő után pedig, valamint a fölállítandó épület, úgy a víz­merítéshez szükséges gőzgép és szivattyú az ad­dig épített teljes csövezéssel együtt minden díj­fizetés nélkül a város tulajdonává leend. A fönnebbi, csakugyan nem mindennapi aján­latért következőket kötheti ki magának a vál­lalkozó : 1. Egy 800 négyszögölnyi építkezési térnek díjtalan átengedését a Tisza jobb partján a vár alatt vagy fölött. 2. Nehogy a vízmerítésnél fölmaradó gőzerő kárba vesszen, szabadalmat kér, hogy a merí­tőgéppel tetszése szerént akár őrlő-, akár fű­részmalmot kössön össze. A 30 év letölte után e mellékműveket vagy átveszi a város, vagy a hanem egyéb körülménye? között Tisza-vízi^ tulajdonos másnak etedhatja. ányával is megismerkedni. A tekintetes tanácsnak egy életrevaló tervet terjesztett elő: A vállalkozó kötelezi magát, hogy a megnyert engedély napjától számítva egy év alatt 7000 folyó öl (kb. 14 km) hosszú vízvezetést épít, melybe a vizet gőzerő által szivattyúztatja. Minden e vízvezetés igényelte előmunkálatot, építkezéseket, az anyagok, gépek, segédszerek, öntöttvas csövek beszerzését a vállalkozó saját költségén eszközli. Kötelezi magát, hogy az utcákon az egész vízvezetés folytában minden 100 ölre kiálló cső­vel látja el, s a városház terén egy 500 akó tar­talmú víztartót állít. E pontot a városi e célra kiküldött bizottmány oda módosította, hogy nem egy, hanem öt víztartót készíttessen a vál­— A világ zajgásai — rovatban látszik legin­kább, hogy a politikai események sietős válto­zásai alól, természetesen a Szegedi Híradó sem vonhatja ki magát. 1859 és 1861 között Európa­szerte új forradalmi helyzet alakult ki. Olasz­országban, Lengyelországban, Oroszországban nagy népi mozgalmak keletkeznek. A Bach­rendszer teremtette abszolutizmustól szabadulni akaró magyarok még közel állnak a 48—49-es szabadságharc eszméihez. Az osztrák kormány fél a forradalmaktól. Megegyezik a magyar uralkodó körökkel, hogy látszatengedményekkel lecsillapíthassa a kedé­lyeket. Az októberi diploma néven ismert császári nyilatkozvány hazánkban is visszaállítja a kan­celláriát és a helytartó tanácsot, a magasabb A nyilatkozat szöveghű közlése minden új­ságnak kötelességévé tétetett. A Szegedi Hír­adó is az első oldalon hozza, de hosszú hónapo­kon át egy szó magyarázatot sem fűz az ügy­höz. — Császári nyilatkozvány — Népeimhez! Midőn Elődeim uralkodó székére léptem, a birodalom erőszakos rázkódásoknak volt kitéve. Atyáskodó fejedelmi érzéseimnek legmélyeb­ben fájdalmas harcok után, országaimban épen úgy, mint majdnem mindenütt, az európai szá­razföld erőszakosan fölzavart területein, a kor­mányhatalom szigorúbb összepontosításának szüksége állott be. A közjó és a birodalom nyu­galmas lakóinak bátorléte követelték ezt, a föl­izgatott szenvedélyek és a legközelebbi múlt­nak fájdalmas emlékei, a kevéssel ezelőtt még békésen küzdő elemek szabad mozoghatást le­hetetlenné tették. A birodalom különböző országainak kívánal­mai- és szükségeiről tudomást akarván szerez­ni: f. évj mart. 5-én kelt nyíltparancsom által birodalmi tanácsomat megszaporítva, életbe­léptettem és egybehívtam. Megfontolva az általa Nékem benyújtott elő­terjesztvényeket, elhatároztam Magamat, úgy a birodalom államjogi alakulása, az egyes király­ságok és országok jogai és állása, valamint az összes birodalmi kapocs megújított biztosítása, meghatározása és képviseltetése iránt, mai na­pon egy diplomát kibocsátani és közzététetni. Uralkodó tisztemet teljesítem, midőn e sze­rént országaim és népeim visszaemlékezéseit, jogérzetét és jogigényeit, a birodalom tényleges szükségeivel kiegyenlítve, összekapcsolom és az általam adományozott, vagy ismét felélesztett szerkezetek jótékony kifejtését és megszilárdí­tását, teljes bizodalommal népeim megérett be­látásnak és hazafiúi buzgóságának adom át, áldásos felvirágzásukat a Mindenható kegyel­métől és oltalmától reménylem, kinek kezében nyugszik a fejedelmek és népek sorsa, és a ki , _ . hivatalokba magyar arisztokraták kerülnek az lalkozó, és pedig a városháztéren, a Búzapda- osztrák zsandárfeljigyelők helyett. A diploma atyáskodó gondoskodásom mély és lelkiismere­con, a Baráttéren, a Marstéren és a Minoriták megerősíti az általános közteherviselésről 48- tes komolyságától áldását megtagadni nem terén. ban alkotott törvényt, elfogadottnak mondja a fogja. Az öt nagy víztartó mindegyike 4 rugany- jobbágyok felszabadítását, a magyar nyelv álta- Bécs, october 20-án 1860. Ferenc József, m. k. csappal lesz ellátva, s azonkívül egész napon lános éa szabad használatát. , (FolytatjukJ

Next

/
Thumbnails
Contents