Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-28 / 122. szám

KEDD, KWJ, WíJBS 38. 5 Országjáró diákok megyei találkozója Mártélyon, a holt Tiszaágnál rendezték meg az országjáró diákok megyei találkozóját, amelyen 450 diák vett részt. Környezetismeretből 220-an adtak tanúbizonyságot elméleti felkészültségükről, honvédelmi rajversenyen 200, akadályon 160 csapat küzdött és tájékozódási futásban 150 tanuló indult. A vendégek között köszönthették Szabó Ferencet, a Magyar Üttörők Országos Szövetségének elnökét, Réti Attilát, a KISZ KB sportosztályának munkatársát és Szögi Bélát, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkárát. A rész versenyek közül a honvédelmi rajversenyben első lett a Radnóti gimnázium fiúcsapata, környezetismeret-versenyből ugyancsak elsők a „radnótisták", második a Szegedi Élelmiszeripari Szakközépiskola V. csapata, harmadik a Szegedi Élelmiszeripari Szakközépiskola III. csapata. Az I., II. és III. helyezést elért egyéni versenyzők és csapatok a június 16—22-ig Sopronban megrendezésre kerülő Országjáró Diákok Országjáró Találkozóján vesznek részt. UNESCOszeminárium A balatonszéplaki Interpress üdülőben hétfőn 9 ország képviselőinek a részvételével megnyitották az európai újságírók nevelésügyi UNESCO szemináriumát. A megnyitón Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes mondott beszédet A négynapos tanácskozáson és a hozzá kapcsolódó tanulmányutakon, a felsőoktatás korszerűsítéséről és a tömegtájékoztatási eszközök ezzel kapcsolatos feladatairól folytatnak eszmecserét a résztvevő országok képviselői és neves újságírói. Az elsőszülött Á félrevezetés — valaki másnak mondja vagy mutatja magát — vígjátékokban gyakran előforduló alaphelyzet. Ezt, a nem túl eredeti ötletet alkalmazta Az elsöszülöttben Alekszandr Vampilov is. Mégsem kell szégyenkeznie! A vígjáték neves francia mestere, Moliére sem vonakodott efféle szituációra epíteni darabjait. A művészet éppen az ismert ötlet nem mindennapi, egyéni feldolgozásában van. A félrevezetés — akár önkéntelen, akár tudatos — mindig rendkívüli helyzetet teremt, ebben a szereplők is szokatlan módon viselkednek; ilyenkor legbensőbb énjük is megmutatkozik. Ha a vígjátékszerző ezt csupán arra használja, hogy kacagtató helyzetkomikumok láncolatát hozza létre, akkor közepes darabba] van dolgunk: megnevettet, szórakoztathat is, de ennél többet nem ér el. Az elsőszülöttet éppen az emeli a szokványos vígjátékok fölé. hogy nemcsak mulattat, elgondolkoztat is. Mosolyogtunk az ágyjeleneten, amikor Buszigin azzal bűnhődik, hogy az öreg Szerafimov tücsköt-bogarat, gondjait elmesélve nem hagyja aludni, nevetést fakasztott a diákok sikertelen szökési szándéka, vagy a papácska elfoglaltságának lelepleződése. Nevetésünkbe olykor majdnem könnycsepp vegyült, mert kikacagjuk az öreg zenészt, aki félénkségével, jóhiszeműségével, szeretetvágyával, rejtett gondolataival, iszogatásával, minden tulajdonságával előttünk áll, de szánjuk is. Nekünk is fáj, amikor titka kitudódik, szívesen tennénk úgy, mintha hinnénk komponálási-zenészi tehetségének. Vampilov abban is Moliére örököse, hogy megóvta darabját attól, hogy tragikus szerkezetet kapjon. Az elsőszülött a tragédia mezsgyéjét érintette, ettől olykor különös, fanyar ízt kapott, de azért igazi jó vígjáték maradt. Ebben nagy érdeme van a Szerafimovot alakító Feleki Kamillnak, ismét komikus tehetségének legjavát adta. Méltó párja volt Buszigin szerepében Lukács Sándor. Kettejük játéka szolgálta leginkább — s tartotta egyensúlyban — a darabot. Alakjuk is a legszínesebb : a külsőségeken túl, jellemükből is sokat megismerünk. A többi figura kevésbé kidolgozott, de mindnyájan hozzájárulnak a játék sikeréhez. A darabot televízióra alkalmazta és rendezte Horvai István. L. Zs. w Évadzáró matiné A filharmónia évadzáró matinéjának közönsége végül is nem tudhatta meg, mit vesztett az évad elején. Gabriele Ferro olasz karmester, annak idején, állítólag megérkezett a Ferihegyre, ahol az olaszországi kolerajárvány miatt, oltási bizonyítvány hiányában, karanténba került. Szegedi koncertjét elhónapolták tegnapelőttre, a plakátok is kikerültek az utcára, és vasárnap a szegedi szimfonikusok némileg változott mű^ sorát — Németh Gyula dirigálta. Ami a tervekből megmaradt: Falvai Sándor fiatal zongoraművészünk és Beethoven c-moll versenyműve. Hozzá: Rossini A tolvaj szarka nyitánya és Cherubini D-dúr szimfóniája. A két vendégművésszel taMórahalom és Kunhalom között nagy anyagi kárral végződő karambol történt. A kisvasút sorompó nélküli átjárójában közlekedett tehergépkocsival Sinkovits Lajos, Szeged, Hajnóczy utca 4. szám alatti lakos, amikoris ott haladt a kisvasút 5825-ös számú vonatszerelvénye. Az összeütközés következtében a vasúti kocsi kisiklott. Sérülés szerencsére nem történt, az anyagi kár azonbah mintegy 95 ezer forint. Nem kijelölt gyalogátkelőhelyen akart átmenni az úttesten a József Attila sugárút és a Szent Miklós utca kereszteződésében Tóth Ferencné, Szeged. Bárka utca 6/B szám alatti lakos. Egy r^oto.*4cerékparos elütötte. A gyalogos súlyos sérüléseket szenvedett. Gyorshajtás következtében történt baleset Tápé és Marosiete között. Agjafc Wr mos, Szatymaz, IV. kerület 101. szám alatti lakos közlekedett személygépkocsijával, amelynek vezetése fölött elvesztette uralmát. A gépkocsival árokba szaladt, majd fának ütközött. Utasa volt anyja, Apjok Istvánné, Tápéi rét 209. szám alatti lakcc, aki a baleset következtében súlyos sérülést szenvedett. Az anyagi kár mintegy 15 ezer forint. A helyszínre érkező rendőrjárőr alkoholos állapotot észlelt a gépkocsivezetőnél, ezért előállította vérvételre, jogosítványát pedig bevonták. Szegeden, a Petőfi Sándor sugárút és a Partizán utca kereszteződésében nem adott elsőbbséget egy csuklós villamosnak a motorkerékpáron közlekedő Kőszeghalmi György, Hódmezővásárhely, Hódtó 76. szám alatti lakos. A villamos elütötte. A motorost súlyos sérülésekkel szállítottak korházba. ^mTAR lálkoztunk már a színházi pódiumon, s lényegében a róluk szerzett benyomások most sem módosultak. Németh Gyula temperamentuma és Falvai Sándor érzékeny, finom muzikalitása plasztikusan egészítette ki egymást. Beethoven a fortissimók és pianissimók közé feszített vulkánszenvedélyek komponistája. s ha a c-moll versenymű némileg csendesebb, tünékenyebb muzsika is. Németh Gyula a szélső tételek sodró erejét, lendületét, Falvai Sándor a mélyebb érzelmi tartalékokat hozta felszínre. Falvai cizellált hangon, megejtő szépséggel, poétikusan dalol a zongorán, legföljebb az arányokra fordíthatna több gondot. A tolvaj szarka nyitány előadásában a zenekar kissé nehézkesen muzsikált, Rossini sziporkázóan szellemes, csipkés zenéjének frisseségével maradt adós, a Cherubini-szimfóniára viszont már bejátszotta magát N. I. Szeged - szeggel Hajnaltól éjfélig Szegeden Tegnap nem mindennapi eseménynek örülhettünk Szegeden. A novemberi „Győri-gyűrű" után a rádió mintegy 13 órán át — többnyire élőben — Szegedről közvetítette műsorát. A szegedi nap annak a sok részes adássorozatnak része, amely évenként két alkalommal az ország jelentős városait mutatja be. A korán kelők már hajnalban hallhatták Sipos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottsága első titkárának köszöntőjét: — Ma Szeged köszönti az országot a Magyar Rádióban, amely a nap folyamán többször is visszakapcsol a Tisza-parti városba. A rádiónak ez a figyelmessége számunkra kitűnő alkalom arra, hogy ez a 165 ezer lélekszámú, nagymúltú és szép hagyományokkal rendelkező város bemutatkozzék a rádióhallgatók népes közönségének: felvillantsa értékeit, számba vegye szocialista fejlődésének nagyszerű eredményeit és feltárja gondjait... Szegedet az ország olajbányászatáról. textil- és élelmiszeriparáról jól ismeri. De emlegetnek bennünket a hazai biológiai tudomány központjaként, a szabadtéri játékok városaként is. Híresek iskoláink. egyetemeink. Nem hallgathatunk azonban gondjainkról sem: a nagyarányú városfejlesztés, a városrekonstrukció tengernyi gondot okoz. Útfelújítások, csatornázási munkálatok nehezítik a közlekedést; lakónegyedeink toronyházai gombaként szaporodnak, de még mindig nem tudjuk garantálni a beköltözők teljes kényelmét; csak késedelmesen készülnek el az új házakhoz tartozó bölcsődék, óvodák, iskolák, üzletek, orvosi rendelők, patikák... Minderről, Szeged büszkeségeiről és gondjairól hallhatnak a rádióhallgatók ma. Szeged minél hűségesebb bemutatása azonban nemcsak a szegediek szívügye, a rádiósok is mindent megtettek ennek érdekében. Ök is örömmel készültek a szegedi napra, a helyszíni közvetítés izgalmai — s fáradtságai is— a rádiósmunka legszebb részét jelentik számukra. De pillantsunk be a kulisszatitkokba is! A „főhadiszállást" a Bartók Béla Művelődési központban rendezték be. Már vasárnap megkezdődött a kábelek szerelése. a vonalak kiépítése, s ebben a postától is jelentős segítséget kaptak. Az egész épületet behálózták a vezetékek. ablakok szárnyai közt, ajtók hasadékai át bújtatva érték el a Kossuth és a Petőfi adó termét, a telefonügyeletet. Ezek a műhelyek tartották a kapcsolatot a helyszíni adókkal, s a pesti stúdióval. A helyszíni közvetítésekhez egy nagy, mozgó stúdióra, két mikrobusz közvetítőkocsira, 4 URH rádiótelefonos kocsira, mintegy 16 személyautóra volt szükség. A majdnem 60 személyes stáb mellett (ezen belül 35 műszaki szakember. 10 riporter, 2 bemondó, szerkesztők, rendezők, gépkocsivezetők), hatalmas műszaki apparátus állt a közvetítés szolgálatában : stúdiómagnó, montírozóberendezés, tucatnyi riportermagnó, tíz küA MÁV konténerfejlesztési programjában hétfőn újabb két várost, Nagykanizsát és Zalaegerszeget is bekapcsolták az országos hálózatba. Ezzel 15-re emelkedett a jeasta. -Szaüitotar tulyos fogítszállítás dó-, illetve feladóállomásainak száma. A két dunántúli városba ezután a szállítótartályban feladott árukat mindennap posta- és irányvonattal továbbítják oda-vissza. lönféle keverő. Meglepetésekre is felkészültek: például nem várt áramszünet esetére benzinmotoros aggregátort biztosítottak. Az élő adásokban több mint 10 helyszínt kapcsoltak. A Szeged — szeggel napján két előre megadott telefonszámon hívhatták a helybeliek, s az országból bárki a rádiót. Délután 2 óráig már 200 kérdés érkezett. többségük közlekedéssel, az utak felbontásával, s a tarjáni városrész problémáival kapcsolatban. Érdeklődtek lakásügyben, kíváncsiak voltak a tömegsport fejlesztésének helyi lehetőségeire is. Megkérdezték, hogy mikor kerül sor a Marx és a Dugonics tér rendezésére, uszodaépítésre. Az előzetes — nem telefonos — kérdésekkel pedig a Szegediek kérdeznek, az ország válaszol foglalkozott, melyek közül az egyik sokakat érdekelt: — Mi az oka annak, hogy Szegeden a jövedelemszínvonal 10 százalékkal alatta marad az országos átlagnak? A Munkaügyi Minisztérium képviselője válaszában elmondta, hogy Szeged iparszerkezetére a könynyűipar jellemző. Ezekben az iparágakban aránylag alacsony a nyereség, ezért például a textiliparban a személyi jövedelmet hosszú évek óta nem tudták növelni. A bérszínvonal kiegyenlítése érdekében ezek a vállalatok 1968-tól rendszeresen bérpreferenciát kapnak. De nemcsak kérdeztünk, hanem sokat el is mondtunk magunkról. A Petőfin sugárzott Szeged dél előtt egy körkapcsolás villanásaiban mutatta be a várost. Szó esett az újszegedi uszodáról, megszólaltattak néhányat a Béke úti általános iskola gyerekei és a jogi egyetem diákjai közül, de azt is megtudhattuk, hogy a kábelgyárban, vagy a Hágiban mit főztek ebédre. Az élőképekhez kapcsolódott a Ki nyer ma? zenei játék is. a ruhagyár kultúrterméből. A fejtörő nyertese Balogh Tamás közgazdász, a gyár dolgozója: — A zenét gyermekkorom óta szeretem, ezért korán megtanultain zongorázni is — mondta el kérdésünkre. — A rejtvény nem okozott különösebb fejtörést, hiszen a lejátszott zenei részletek lemezeit otthon nap mint nap hallgatom. Nem csupán a Ki nyer ma? győztese bizonyította, hogy Szegeden nagyon szeretik a zenét. Ezt illusztrálta Vaszy Viktor és Cigány György muzsikával tarkított beszélgetése is. Az egész napos műsorban részletet hallhattunk az általános iskolai kórusok hangversenyéből, a Tömörkény gimnázium és zenei szakközépiskola repertoárjából, s szegedi művészek operafelvételeiből. Dankó Pista nótáiból szólaltatott meg néhányat a róla elnevezett népi zenekar, a fiatalabb korosztály legkedvesebb slágereit a kívánságműsortól kérte. A zene mellett persze az Irodalom s a tudomány sem maradt alul. A Tiszai tájak, s a Könyvről — könyvért műsora az. irodalomszeretőket örvendeztette meg; a Tudományo.s stúdió adását neves tudósok, kutatók, egyetemi tanárok részvételével szintén Szegedről közvetítették. Este búcsúzóként a Sze-űed = szeggel nyilvános rá. diórandevút sugározta > Kossuth adó, ahol 32 meghívott vendég két tucat témáról beszélgetett. Megvitatták a városépítés terveit és problémáit, szó esett az olajbányászatról. a szalámigyár rekonstrukciójáról, a közlekedés, a kereskedelem, a vendéglátóipar gondjairól, irodalomról, idegenforgalomról, sportról. Megszólaltak a testvérvárosok képviselői is. Az est végén dr. Ortutay Gyula akadémikus meleg hangú szavai hangzottak el. melyeket Rapcsányi László útján, magnószalagon elküldött a Délmagyarországnak is. Aligha kellene vallomást tennem Szegedről, városomról. Mert városomnak tartom, ha Szabadkán születtem is — kétéves koromtól az ifjúság döntő idejéig, 24 éves koromig, Szegeden nőttem fel, s mennyi indítást kaptam Szegedtől. A Szegedi Naplóházban gyerekeskedtem, fejemre még Tömörkény csontos keze nyomott barackot, s apám — aki Móra Ferenccel együtt újságíróskodott — korai haláláig avatott a könyv szeretetébe. A Somogyi, az Egyetemi Könyvtár mellett Móra Ferenc könyvtára volt vasárnapi gyönyörűségem. A szegedi egyetem nevelt, s itt találkoztam az életre szóló barátsággal, itt terveztük, itt alakítottuk meg a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumát — „a növelő közösséget". ahogy kollégiumunkat Radnóti egyik versében megnevezte 1934-ben. negyven évvel ezelőtt. Túlzásnak tűnhet, de ez a közösség. ezek a szegedi évek határozták meg majd mindnyájunk törekvéseit, eszméit. Hogy a művészet, a tudományos kutatómunka nem választható el a társadalomért való felelősségtől, azt itt tanultuk egymás közti vitákban, falujáró, tanyái utakon, a Szegedi Munkásotthon szemináriumain, szavalókórusainak tanításakor. Buday fametszetein. Hont Ferenc első szegedi szabadtéri rendezéseiben, Radnóti verseinek ritmusában és ítéletében ugyanaz a felelősség volt, ami Tolnai Gábor irodalmi tanulmányaiban, Kárász Judit társadalmi fotóiban, vagy Erdei Ferenc írásaiban. Nem folytatom: ekkor értettük meg. hogy a dolgozó, alkotó ember egyben felelős a társadalomért, politikai állást kell foglalnia. S mi Szegeden azt is megtanultuk a nehéz és mégis feledhetetlen egyetemi évek alatt, hogy hol a helyünk, kiknek az oldalán. S ezért a tanításért, ezért a hűséges, baráti közösségért egész életemben hálás fia maradok Szegednek. Ügy adódott, hogy régóta csak haza-hazalátogató vendég vagyok városomban, a megújuló öröm fel-felfedezni a változásokat, a város dinamikus növekedését, de öröm a megmaradt régi várossal való találkozás is: hiszen mindegyre saját múltunk emlékeit idézi fel, az ifjúságot. A Magyar Rádiónak ezen a szegedi napján őszinte szeretettel üdvözlöm ismerős és ismeretlen, öreg és fiatal szegedieket. Hajnalban kezdődött — éjfélkor végződött... Az egész város névében köszönjük a rádiósok fáradozását és figyelmességét, azt, hogy Szegedet bemutatták a rádióhallgatók sok milliós táborának. Ladányi Zsuzsa i