Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-17 / 113. szám

PÉNTEK, 1975, MÁJUS «. Brigádgarancia (Tudósítónktól.) A Szegedi re 5 százalék termelékenység- ha kellett, földmunkán is Textilművek szövödéjében a növelést vállaltunk. dolgoztunk. 1974-es társadal­bzövő tmk Madách Imre ne- — De nemcsak „dolgo- mimunka-vállalásunk 20 óra vél viselő, aranykoszorús szo- zunk" ám mi — szól közbe személyenként. A munka és cialista brigádját keresem. Bodó Ervin, aki szintén ala- a brigádélet összeköt ben­Bevallom, régóta foglalkoztat pító brigádtag. — Valameny- nünket, a kölcsönős megbe­a kérdés: — vajon egy olyan nyien az üzemi könyvtárunk esülésen tül meg is szerettük brigádban, ahol a brigádla- tagjai vagyunk, de otthoni egymást, gok nem gépek mellett dol- könyvtárunkat is állandóan goznak, hanem „közvetett" gyarapítjuk. Különböző tan­módon segítik elő a terme- folyamokon, szemináriumo­lést. hogyan mérhető mégis kon veszünk részt. Járunk egyértelműen az a bizonyos közösen moziba, színházba, jó ráadás, amelyet a szocialista időben kirándulásra. Tavaly iB-inu brigádoktól elvárnak. 16 óra társadalmi munkát Tagas. korszerű műhely, vállaltunk személyenként. Ezt Valóban benne javításra váró szövő- zömmel a gyári bölcsőde kis vüli az egész ... De mind ma­gépek. Itt dolgozik a 9 lagú lakóinak javára végeztük: gasabb szinten helytállni — brigád, szerelők és segéd- játékokat, ülőkéket készítet- egyre nehezebb feladatot je­tünk. KISZ-klubunk részére lent. Aki vállalja — megbe­térelválasztó készült, de a la- csülés és tisztelet illeti érte. pát nyelétől se riadtunk meg, Nagy Ferenc — Nem oly rendkívüli ez az egész — veti közbe ha­miskás mosollyal Pintér Zol­tán. a brigád mókamestere. — Csináljuk, ami a köteles­nem oly rendkí­munkások közösen. Bajuszos, halk szavú fia­talember Péter József, a bri­gád vezetője. Látom, nem kenyere a sok beszéd, de szavai nyomán lassan kitárul előttem a brigád élete. — 1967-ben alakultunk. Többszöri átszervezés után formálódott ki jelenlegi bri­gádunk. Való igaz, hogy a mi munkánk közvetlenül nem mérhető fonal-tonna vagy nyersszövet-négyzetmé­ter túlteljesítés százalékban. Mi is többet akarunk adni! tehát másutt kellett megol­dást keresnünk. Arra törek­szünk, hogy az általunk ja­vított szövőgépek a lehető legjobban működjenek. En­nek érdekében — a gyárban elsőként — bevezettük a ,,DH" munkamódszert a szö­vő tmk-nál. Az általunk ja­vított szövőgépekért 96 órás garanciát vállalunk, ha az ez idő alatt meghibásodik, so­ron kívül javítjuk ki. Talán minőségi munkánk fokmérő­je is az a tény, hogy erre csak igen ritkán kerül sor. — Pedig a jó gépállapot szavatolása a fokozódó kö­vetelmények mellett igen nagy erőfeszítést kíván — veszi át a szót Herke István, akit a kollektíva a műhely legjobb szakmunkásának tart. — A szövőgépek javítási cik­lusideje szerintem nagy. Csak több év után kerül vissza ugyanaz a gép a javítómű­helybe. Az elhasználódást fi­gyelembe véve. a termelésbe visszakerülő gép teljes rege­nerációjának biztosítása egy­re nehezebb. Törekvésünk emellett az is. hogy az egy gépre eső javítási óraszámol (108 óra gép) fokozatosan csökkenlsük, a javítás minő­ségének tartása mellett. 1974­Patay László festőművész nagyon szereti az életet. Tud örülni a virágba borult fák­nak, a mező virágainak, a madaraknak, még egy vil­lámnak is. S ebből az örömből, élet- és természet­szeretetből, közönségének is képes juttatni. Nem akar vi­lágmegváltó lenni, megelég­szik — legalábbis ezen a mostanin, a Képcsarnok sze­gedi bemutatótérmében teg­nap délután megnyílt kiál­lításán —. hogy örömet sze­rezzen nekünk, hogy a fes­tészet lírai birodalmába ka­lauzoljon bennünket. Témáit mind-mind a ta­vaszban, a természet meg­újulásában és a keresi. Ezt a tematikus szán­dékát bizonyítja a meghívó­ba írt néhány sora: „Figye­lem a tavaszt. Megrendít, felemel, gyönyörködöm ben­ne. Költészetté válik a nap sugarában, rögök mozdulá­sában. virágok felénkfordu­lásában, az emberek szívé­ben. Erről akartam beszél­ni, ezt közvetíteni csupán szemünk-lelkünk jó közérze­te érdekében." Virágzó ba­rackfában, tavaszi mezők vi­rágainak tarka sátrában megbúvó szerelmespárban, anyjába kapaszkodó kisgyer­mekbe, nádasok rengetegé­be, madarak röptébe, felhő­kön átderengő fénybe köl­tözteti impresszióit, érzéseit. Talán banálisnak is tűnhet­nek ezek a képek, ám leg­kiállítási többükön természetes módon lép túl a közhelyeken. Nagy­szerű mesterségbeli felké­szültsége és biztos színkui­szerelemben' túrája segíti ebben' A tem" szeieiemoen peraképek fényben fürödnek, de a napsugarakat, a hold­fényt az alkonyi vörösöket felhők mögül engedi a kép­re Palay, s ebben a deren­gő fényben oldódik minden témája poézissé. * Egészen másfajta lírai töl­tésről tanúskodik Dér Ist­ván hét nagyméretű tollraj­za. amelyet a bordányi mű­velődési ház képzőművész— közönség-sorozat legújabb találkozóján állított ki. Egy emberélet válságos idősza­kának minden hamis sze­méremtői mentes, megdöb­bentően őszinte dokumentu­mai ezek. A pillanatnyi ta­lajvesztés drámája éppúgy érződik rajtuk, mint ahogy megfogalmazza az illúziók­kal való leszámolás feszült­ségekkel terhes perceit, a múlt köréből fölsejlő emlé­kek szorító élményeit, az al­kotó gondolat tovagyűrűző hullámait. Igaz. férfias poé­zis ez, költői rajz, a pokolra szállás József Attila-i érte­lemben. A jó és a rossz, az igen és a nern, a volt és a van viaskodik a lapok fekete-fe­hér foltjaiban. Üres folto­kat tart egybe a megkapóan Múzeum figyeltek a fényre, és így a ! szép rajzos őszietekkel egy Tűz a Zsolnay Múzeum épülettömbjében Értékes kincseket mentettek az éjszakai járókelők A pécsi Zsolnay épülettömbjében tűz ütött ki késői órák ellenére sokan a szerdáról csütörtökre vir- összeverődtek a múzeumnál, radó éjszakán. Elpusztult a Harminc-negyven járókelő — múzeum raktárházának tető- többségükben munkahelyük­zete, emberéletben és mű- ről vagy szórakozóhelyről ha­kincsben szerencsére nem esett kár. A tűz okát szak­értők vizsgálják. A tűz — a jelek szerint — a raktárépület padlásterében keletkezett, s a lángok nagy zátérő fiatalok — kapcsoló­dott be a mentési munkába. Láncot alkotva kézről kézre adták a raktárban tárolt nagy értékű műkincseket és he­gyorsasággal terjedtek az lyezték biztonságba. Több öreg gerendákból ácsolt tető- milli° forint értékű képző­szerkezeten és a padláson művészeti tárgyat és az egész felhalmozott anyagokon. A Zsolnay-adattárt sikerült ily pécsi és a komlói tűzoltók- módon megóvni a pusztulás­nak több mint kétórás meg- tól. A Janus Pannonius Mú­feszitelt munkával sikerült zeum igazgatósága köszöne­lokalizálniuk a tüzet, s meg- tét fejezte ki a tűzoltóknak akadályozták, hogy a lángok és az áldozatkész pécsi pol­átcsapjanak a raktárházzal Károknak a nemzeti értéknek egybeépített műemléki Zsol- számító műkincsek megmen­nay Múzeumra. Mint isme- léséért. retes: nagyszabású műemlé- A kár értéke így is tete­kí rekonstrukció után vasár- mes: meghaladja a félmillió nap nyílt meg ismét az euró- forintot. A helyreállítási pai hírű múzeum, ahol több munkák rövidesen megkez­mint félezer Zsolnay-remek- dődnek, addig egy másik müvet állítottak ki. múzeumi épületben tárolják Az éjszakai tűzvész bevi- a megmentett értékeket. A iágítotla az egész környéket, Zsolnay Múzeum korlátozás fneg a Széchenyi téren is fel- nélkül nyitva tart, egy vonal feszülő-pattanó ereje, emlékkepek adják to­vább a gondolat, az érzés stafétabotját. Az emlékek máglyája. a Törött tükör, A madarak elrepülnek és a többi tollrajz egy festő ter­mékeny. izgalmakkal teli „pokoli kirándulásának" megrázó dokumentumai. To­vábbgondolható, jelekből­szimbólumokból építkező vi­lág ez, mely termékenyítőleg hatott Dér István újabb fest­ményeire is. T. L. Megjegyzések Táncház - jó úton kolások, ipari tanulók, szö­vetkezeti fiatalok. az ÉDOSZ-együttes egykori táncosai. A jelenlegi együt­Ha fogócskázás közben kétesztendős, néptáncon verset lehetne tanulni, fo- alapuló közös szórakozás, clzás közben másodfokú tulajdonképpen a művelő­egyenleteket oldani meg, désnek lehetősége, mely le­népes tudóspalánta ricsa- tűnt életformák értékes ha- tesből jönnek át táncosok józna a délutáni játszótere- gyományanyagából táplál- segíteni: megmutatják a lé­ken. Mert a gyerekek, ka- kőzik. A táncházban együtt péseket, figurákat mászok, fiatalok, a tanú- szórakoznak fiatalok és láshoz legfogékonyabb kor- öregek, nézik, hallgatják, osztály, valószínűleg nem járják a táncot, muzsikál­attól fázik, hogy odaüljön nak, szünetelnek, beszél- vonultatnak föl, a könyv mellé — hanem getnek. Éppen nem vélet- vetítenek. Nagy szereti a játékot, mozgást, len. ha a bontakozó moz­Ha megcsípi arcát á tava- galomnak hívatásos nép­szi szél, fölmelegíti a má- művészek, folkloristák, jusi napsugár, viszket a együttesvezetők, koreográ­bőre, majd kibújik belőle, fusok fogják a kezét, akik A tanulás: munka, tehát a tömeget keresik a nép- csodálatos „foglalt idő" — a játék: művészet még élő kertjei- néptáncok mozgás, kikapcsolódás, ez nek virágba borításához, Szurdi Zsolték zenekara húzza a talpalévalót. Népdalokat énekelnek, népi viseleteket filmeket Alberték azt a különleges lehetősé­get kamatoztatják, hogy a fiatalok kötetlen formában, játékos keretek között szív­hatják magukba a folklór gazdagságát, a szépségét, a népdalok varázsát. Mi sem a „szabad idő". Szeretnénk, akik a Páva-köröket, tánc- természetesebb, ha köz­ha ennek a szabad időnek csoportokat irányítják, ösz kitöltése gazdagodna, a já- tönzik, istápolják, ték hasznos is lenne, a szó- A szegedi táncházat Nagy rakozás műveltebbé tenne. Albert és felesége, az Mivel töltsék szabad ide- EDOSZ-együttes vezető ged" együttes is hasznát jüket a fiatalok? Pedagó- szakemberei hozták tető láthatja, hiszen akik kedvet gusok, népművelők, KISZ- alá. Az úttörőházban kezd- kapnak itt a néptánchoz, az szervezetek programllstái ték januárban, innen a keresik, kínálják az alkal- Bartók művelődési köz­makat, több kezdeményezés pontba, majd a 'közeli KI­született már „szabad idős" SZÖV-klubba költöztek át, ket szerveznek általános és mottóval. Egyik legfrissebb jelenleg itt tartják a ren- középiskolás diákoknak, hajtása, az úgynevezett dezvényeket, kéthetenként, láncház. a jelekből ítélhe- vasárnap. Alkalmanként lően Szegeden is talajra ta- százan is összejönnek, diá­lált. A mozgalom lassan kok, egyetemisták, középis­vetlen ihletforrásként a tá­péi anyagból merítenek, és cseppet sem elképzelhetet­len, hogy az ÉDOSZ „Sze­együttesben folytathatják. Szeptembertől, az új tanév­től kezdődően előkészítő­A táncház Szegeden is jő úton tart, hogy mozgalom­má szélesedjen. N. I. Paragrafusok rengetegében Nem véletlenek, frontát- vány csak 18 éves korig ezért és ezért elmarasztal­vonuiasok műve, hogy oly- adható, vagy abban az kor-olykor a hivatali szo- esetben, ha az illető főis­bák előtt ingerülten, do- kolás, illetve egyetemista, hogva, az idézőt gyűrve- Nem gondolom, hogy az morzsolgatva toporognak említett 19 éves középisko­sorukra várva az ügyfe- lás (tehet róla, hogy októ­lek. Különösen akkor, ha berben született?) sehova érzésük, tudomásuk szerint sem sorolható. Inkább ar­érdemtelenül nyakukba ról van szó, ismét rosszul vényszabályokat sóznak pár ezer forint bír- értelmezték a paragrafust, teket rendszerbe ságot. Nemrég egy törvé- illetve rendeletet. ják a címzettet. Ilyenkor aztán zúdul az átok rende­letre, paragrafusra, megal­kotóikra egyaránt. Pedig ők nem tehetnek róla, nem hi­básak. Hiszen a paragra­fust azért találták ki, hogy a mindenkire kötelező tör­rendele­foglalja, az egyszerű jogi tudomá­nyes társulás félszáznál is Gyorsnak, rugalmasnak nyokban járatlan, földi ha­tóbb tagja részesült ha- az sem mondható, ahogyan landók dolgát is könnyít­sonló „örömökben", pedig az egyik közeli kisváros- sék vele. az égvilágon semmi sza- ban fűre-fára hivatkozva bálytalanságot nem követ- csűrtek-csavartak egy Örvendetes viszont, hogy mind gyakrabban találko­tek el. Csakhogy míg nyűg- egyébként simának, gyors- zunk olyan dicséretes tö­vópontra jutott ügyük, ad- nak induló ügyet. „Majd rekvésekkel, amelyek dig egy-két ember alaposan megnézem az aktákat, hoz- ügyes-bajos dolgaink meg­összezördült, alaposan fel­szökött a vércukor. Volt, dolkodnom kell az ügyön ... ját gyorsítják. Könnyítik ki ügyvédhez szaladgált, Majd megbeszélem a főnő- a hivatalos ügyek intézését, volt, ki maga vette kézbe kömmel, az ő véleménye is ügyének intézését, amikor érdekel... Még nem dön­is kiderült: sajnálatos fél- töttem el, melyik változatát reértésről volt szó csupán, válasszam az ügyvitel- ügyintézés színvonalát. Bi­Vagy mit szóljon az a nek..." — s lehetne még zonyára a ma még a pa­19 éves, negyedikes, kö- sorolni a bizonytalan kifő- ragrafus parányi jele mögé zépiskolás diák, akit a sza- gásokat a végtelenségig, bújók, a szabályok, zánk tartoznak-e ... Gon- nyugtató intézésének mód­egyengetik a paragrafusok rengetegében botladozók útját, emelve ezzel is az előírá­bad idő kellemes, hasznos Nem általános jelenségek sok betűihez mereven, ki­és sportszerű felhasználó- ezek, de mégis bosszantók, sához alkalmat adó egye- Megannyi hiábavaló zsör­sületnél arra hivatkozva, tölődést tud kiváltani, ha náluk csak 18 éves koráig félreértésből — mert ilyen diák a diák, megfosztották is előfordul néha — vala­kedvenc szórakozási lehető- milyen hivatalos hideg-ri­ségétöl. (Lehet, hogy idő- deg fogálmazású idézésen, közben belátták tévedésü- felszólításon jelzik, hogy a kel?) Mert mit is mond a különböző rendeletek, pa­rendelet? Ifjúsági igazol- ragrafusok értelmében csinyesen ragaszkodók is belátják, rugalmasabb, ha­tározottabb, főleg gyorsabb intézkedéseikkel alkalma­sint sok-sok felesleges utá­najárástól, adminisztráció­tól menthetik meg ügyfe­leiket — mindannyiunk örömére, megelégedésére. Gyiirki Ernő Kemizálás a mezőgazdaságban Az ötödik ötéves terv idő­szakában kiépül a mezőgaz­dasági kemizálási bázisok országos hálózata — jelen­tették be csütörtökön, a Keszthelyen megnyílt mező­KlSZ-isták a járműipari programért Járműipari védnökségi napot tartottak csütörtökön Győrött a Technika Házá­ban. Dr. Betlej Sándor, ko­hó. és gépipari miniszterhe­lyettes bevezető előadásában részletesen elemezte azt a fontos szerepet, amelyet a KISZ-védnökséggel megva­lósuló hazai járműprogram zal foglalkozott, milyen fel­adatok várnak a járműipari! programot realizáló üzemek­ben dolgozó 50 ezer fiatalra. Győrött és Kapuvárott a járműipari program kereté­ben már eddig mintegy 6 milliárd forint beruházás történt, s a megye több más vállalatánál is jelentős fej­a szocialista integrációban lesztést hajtottak végre ai ^betölt, másrészről pedig az- programmal kapcsolatban. gazdasági kémizálási kon­ferencián. Egy-egy bázis 40 —50 .ezer hektár mezőgazda­ságilag művelt területet lát majd el. A megszervezésük közvetlen összefüggésben van nagyüzemeink termelé­sének korszerűsödésével, még közelebbről a legkü­lönfélébb kémiai anyagokra különösen igényes iparszerű­en szervezett termelési rendszerek térhódításával. A nagyszámú agrár- és vegyipari kutató részvételé­vel lezajló háromnapos kon­ferencia megnyitóján dr. Nagy Mihály Ferenc, a Me­zőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium osztály­vezetője rámulatott, az idén már az összes művelt föld területének kereken az egy­tizedén folytatnak iparsze­rűen szervezett gazdálko­dást. Az egyúttal azt is je­lenti, hogy szinte ugrássze­rűen megnőtt a kémiai anya­gok iránti igény. Toldi" li A Hódmezővásárhelyi Me­zőgazdasági Gépgyártó Vál­lalatnál elkészült az ország legnagyobb teherbírású me­zőgazdasági pótkocsija, a „Toldi". Teherbírása 14 ton­na. Nagy előnye ez. hiszen szántóföldeken, dülőulakon traktorríl vontatva csaknem másfél vagon termény szál­lítható vele. A különleges kocsi ugyanakkor középen, keresztben, „kettéosztható". Billenő felépítménye ugyan­is két szekrényből áll. ame­lyek ürítéskor külön-külön és együttesen is két oldalra dönthetők, s oldalfalul; au­tomatikusan nyitható és zár. ható. Az úgynevezett alap­kocsi használható félig trak­torra kapcsolva, vagyis nyer­ges vonlatóra is.

Next

/
Thumbnails
Contents