Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-14 / 87. szám

A szegedi Operában: Az öreg hölgy látogatása Szeged hangulatáért Hozzászólós a Délmagyarország cikkéhez Á bécsi zeneakadémia professzorának, Gottfried von Bitiemnek neve ismerős a szegedi Operában. Tíz esztendeje Vaszy Viktorék mutatták be Biinchner drámájából írt operáját, a Danton halalát, 1965-ben Medúza című balettje ment Szegeden, s most a legutóbbi Einem-opera, Az öreg hölgy látogatása kerül — megint szegedi közvetítéssel —* a hazai operaszínpadra: az április 19-i premiert egyenesben adja arádéi. Az öreg hölgyet három eve a Bécsi Ünnepi Heteken látta először a publikum (Chirista Ludwiggal a címszerepben), azóta német nyelvterületen az utóbbi évek legnagyobb sikere. Az opera nemcsak címében azonos Friedrich Dürrenmatt népszerű „tragikus komédiájával", de (a drámából született operák örök konfliktusait feloldandó) librettóját is az eredeti mű szerzője, maga Dürrenmatt írta. A két kortárs-szerző szerencsés találkozásának mondja Az öreg hölgyet Horváth Zoltán, a szegedi előadás rendezője is: — A szövegíró hiteles drámasűrítése tette lehetővé, hogy a zeneszerző olyan effektusokban, színekkel dolgozzon, amelyek szinkronban vannak a darab szereplőinek jellemével, az egész mű sajátos gondolatvilágával. Einem zenéjében is a tragikus komédia látszik. A hallásra érthetővé tenni ezt a bonyolult gondolatrendszert. A krimiszerűen izgalmas történetet kihasználva kell a modern dramaturgia remek helyzeteit és karak. polgár kegyetlen önmarcan- tereit kialakítani, hogy a két főhős különbözősége és a körülöttük élők harca világossá váljék. Einem rendkívül hatásos zenéjével nagy segítséget nyújt az előadóknak. A tíz képből álló mű folyamatosságát, a közjátékok cselekménvesítésével igyekeztünk biztosítani, hogy a feszült légkörből egy pillanatra se szakadjon ki a néző. A bécsi premiert ugyan nem látta Horváth Zoltán, de jó két hete kiutazott Karl-Marx-Stadtba, ahol egy szuggesztív, jól szervezett, de a szegeditől különböző jellegű előadását nézte meg. A tervezés elképzeléseit azonban már nem befolyásolta. A pénteki szegedi bemutatót Vaszy Viktor vezényli, a címszereplő Lengyel Ildikó lesz, 111: Gyimesi Kálmán, s a további szerepek szinte a teljes társulatot színpadra szólítják. A díszleteket és jelmezeket Gyarmathy Ágnes, tervezte, közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar. N. I. golása, a fekete humor, a kapzsiság, és az önáltató álhumanizmus, a fanatikus igazságvágj-, a jelentéktelen kispolgárból hőssé emelkedő ember, a pénz mindenhatóságának erkölcsöt, jellemet legyőző ereje egységesen jelenik meg a műben. Einem emberi színjátékot, s nem jelképes tanmesét írt. Az ember megvásárolható — a milliomosnő. Claire Zahanassian elmélete szerint, s az élet igazolja őt. Az emberek nem gonoszok, mert visszautasítják az ajánlatát, de a szegénységük túlságosan nyomasztó, a kísértés csábító, könnyelműen hitelre építik jólétüket, amelyért előbb-utóbb fizetni kell. s amelyért feláldozzák, odadobják társukat. — Milyen problémák adódtak az előadás megtervezésénél? — A színházat kitűnően ismerők művénél szinte nincs más dolga a rendezőnek, mint az instrukciók megvalósítása. Első látásraA legkeresettebb ital Napi 48 ezer palack sör Taval.v egy kérdőíven kíváncsiskodott a Kőbányai Sörgyár szegedi kirendeltsége a vásárlók körében aziránt, hogy ki mennyire szereti a sört és melyik fajtát kedveli leginkább. Szúr/, megkérdezett közül kilencvenen szavaztak a kőbányai palackozott, sör mellett. Igazuk volt: ez a sör kellemes aromájú, enyhén komiózott és az ára is megfelel a fogyasztóknak. A megkérdezettek 5 százaléka pártolta a tartósabban elálló minőségi söröket, a Kinizsit, a Mátyást, a Bakot, a Nektárt. A válaszadók 5 százaléka viszont a külföldi sörökre adta szavazatát, leginkább a Pilsenire. Ha ilyen népszerű a kőbányai palackozott sör, akkor nyilvánvaló a kérdés: van-e belőle elegendő most, és iesz-e még inkább a nyáron, amikor azok is szomjúhoznak rá, akik más időszakban kevesebbet fogyasztanak. vagj' egyáltalán nem is vásárolnak. Dóczy Istvántól, a sörgyár szegedi kirendeltségének vezetőjétől azt a választ kaptuk, hogy naponta most 250—350 hektoliter sört palackoznak, s amint nő a kereslet, vagyis melegszik az idő, úg>' emelkedik náluk is a napi termelés 600—700 hektoliterre. A mindenkori mennyiségnek 65 százaléka a szegedi fogyasztóké. 35 százalékát pedig a szegedi járás üzlethálózatába szállítják. Adatok szólnak arról, hogy a tíz évvel ezelőttinek mintegy hétszeresére ugrott fel a sörfogyasztók száma Szegeden, s ez a növekedés még inkább jellemző a községekre. Korábban ugyanis kivételes alkalmakkor. ünnepekre, vásárokra jutott elégséges sör a falvak lakosságának. Ma már folyamatos ellátást tud biztosítani a söripar. A Kőbányai Sörgyár évente 3 millió 600 ezer hektoliter sört gyárt. A pécsi gyár évi termelése 580, a sopronié 600. a nagykanizsaié 400 ezer hektoliter. — Az íta érezhetően jobb a hazai sörellátás — hangsúlyozta Dóczy István —, mióta megkezdte termelését, évi 1 millió 200 ezer hektoliterrel, a Borsodi Sör. és Malatagyar. Az idén már kor oldódnak, meg kevesebb sört hozatunk ba hatóan 1976-ban külföldről, mert ez az új sörgyár teljes kapacitással dolgozik. Természetesen a termelés felfutásával nem szorul háttérbe az importsör. éppen a választék érdekeben nem. Továbbra is lesz nálunk cseh, német, és lengyel sör. Évekkel ezelőtt felmerült a gondolat egj' új sörgyár építésére Szentesen, ahol a gyár működéséhez van elégséges víz és muhkaerő is. Dóczy István most arról tájékoztatott, hogy a szentesi sörgyár építéséhez 1975-ben kezdenek hozzá. A gyár beruházására megvan a pénz, készen állnak a tervek, sőt a majd ött dolgozó műszaki gárdát, a szakemberek egész sorát már képezik is Budapesten. A szentesi sorgyár évi termelése 1 millió 200 ezer hektoliterrel indul, s ezzel nagyot fejlődik a hazai sörgyártás. A szentesi sörgyár építésével jól jár a szegedi kirendeltség is, amely jelenlegi telephelyén annyira beszorult a környékben befejezett és még most is folyó építkezések miatt, hogy a sörpalackozás további fejlesztése a jelen körülmények között szinte lehetetlen. Egyrészt azért, mert nincs lehetőség új üzemrész építésére. a nagyarányú szállítások lebonyolítására, másrészt a jelenleg működő gépsor — amely öblít, tölt, dugaszol és címkéz — korszerűtlen, elavult, nem felel meg aa igényeknek, noha ma is két műszakban működtetik és töltenek vele 48 ezer palackot. Harmadik műszakban is tudnának palackozni, ha kapnának elégséges vizet, a havonta engedélyezett 350— 450 köbméteren túl. Rengeteg víz kell az üvegmosáshoz, a hűtéshez. Ahhoz viszont, hogy több vizet kapjanak, hozzá kellene járulni a vízműfejlesztéshez. Erre viszont nincs elég pénzük. A szűkös viszonyok ak_ - varamikor a szegedi kirendeltség új helyen, a Vásártéren kap helyet, illetve új épületet, amelyben a korszerű követelménveknek megfelelően tudnak majd berendezkedni. Addig is biztató viszont, hogy amíg 1972-ben a Szegeden forgalomba hozott sör 31,1 százaléka volt import, tehát egyúttal drágább ital, addig tavaly már csak 16,6 százaléka jött külföldről. Az előzetes megállapodások szerint az importsör aránya, valamicskével tovább csökkai az idén. L. F. Legnagyobb örömünkre, újabb és újabb leveleket kapunk a március 28-án vitára bocsátott olvasói levélhez. Már jó ideje tart a vita, de még mindig 7 levél fekszik a szerkesztő asztalán. Az alábbi levelet, érdekessége miatt, teljes terjedelmében közöljük. Nem vagyok illetékes Fodor Pál szerkesztőségi levelének hivatalos értékelésére, ezért mint egy szegedi újságolvasó lakos kívánok néhány, a cikkben felvetett gondolattal vitázni, őszintén megmondom, az újságcikk elolvasása után annyira már a címe . sem tetszett. Nem tetszett, mert a hangulat címszó védelme alatt olyan témákat vetett fel a levélíró, amelyek elfogadása nem vinné előre a város fejlődését. Vegyük először a hangulathoz (bár én nem így nevezném, hanem a város levegőtisztaság-védelméhez) kapcsolódó témát: a fákat. Nem tudom, a levélíró menynyire tájékozott faügyben, de azt tudom, hogy a város vezetői a legszigorúbb intézkedésekkel védik az utcák meglevő faállományát. Ennek ellenére — éppen a város fejlődésének érdekében — vannak esetek, amikor fát kell kivágni, vagy áttelepíteni. Nem siránkozni kell miatta, hanem gondolkodó ember módjára cselekedni: a megfelelő helyen azonnal pótolni olyan előrenevelt, erős fafajták megválasztásával, amelyek, a környezetet is fig>-elembe véve, oda a legalkalmasabbak. Emlékeztetni szeretném a levélírót éppen a József Attila sugárút páratlan oldalán levő, közelmúltban történt fakivágásra, kőit védi a felesleges kiadá- ti indítással a villamos szálsoktól, illetve építési költsé- lítókapacitása 3000 fő/óra, a gektől. A szándék dicséretes. Sőt. mindenkinek honpolgári kötelessége a felesleges kiadások ellen küzdeni, tiltakozni. És most jön az, ami a kezembe adta a tollat, nevezetesen: mi a felesleges? Hogyan ítéljük meg a dolgok lényegét? Ami nekem szükséges, az esetleg másnak felesleges, és fordítva. Ilyen módon a közgondolkodás nem jutna előre. De átért van megoldás: ami a társadalom részére szükséges, azt az egyénnek még akkor is el kell fogadni, ha az részére feleslegesnek látszik. Ha a levélíró tényleg ismeri és figyelemmel kíséri a városunk fejlődésével, építésével kapcsolatos tevékenységet, akkor tudnia kell azt is. hogy a város formálására, buszközlekedésé pedig egypercenkénti indítással 4200 fő óra. összesen 7200 fő/óra. A rendelkezésre álló 2,5 óra alatt tehát kereken 18 000 utast lehet az említett városrészből elszállítani. Az évtized végére még belép az északi városrész közlekedésigénj-e is. amikor a csúcsidő járműszámát bővíteni kell. Ugje. könnyen bizonyítható, hogy a közlekedés ilyen irányú fejlesztése azonnali társadalmi igénj', pontn. sabban fogalmazva, már egy kicsit el is késett. Mint látjuk. sajnos, még a buszközlekedésnek is bőven maradt tennivalója, ha mindenkit időben el akarunk szállítani. Azt írtam, hogy „sajnos", mert a buszközlekedés rugalmasabb ugyan, mint a távlati fejlődésére és kiala- villamos, de sokkal zajosabb. . kítására a kormány által jóváhagyott általános városrendezési terv intézkedik. Ez törvény, ennek megváltoztatása csak a jóváhagyó engedélyével lehetséges. Nem kívánom részleteiben tárgyalni, hogy milyen boés főleg nagyon szennyezi a levegőt. Éppen ezért, még igen sokáig lesz a villamos a tömegközlekedés szolgálatában. Javasolom mind a levélírónak, mind az újságot olvasók széles táborának, nézzék meg a Technika Hánj-olult, sokrétű és hosszú zában április 16—26. között időtartamú, megalapozott munka eredménj-eként jelenik meg egy ilyen városrendezési terv, de azt le kívánom szögezni: ez szakemberek (építészek, mérnökök, közgazdászok, orvosok, szociológusok stb.) csoportjának a legjobb szándékú, várost szerető alkotása! Ha ezt elfogadja a levélíró, akkor nem tudom, milyen alapon, vonja kétségbe például a József Attila sugárúti villamosvasút, kivitelezésének szükségességét? Ezt csak érzi, Vagy utána is számolt? Javaslom, ne jósoljunk, számoljunk, és annak azonnali szakszerű Tarjánvaros jelenleg, Gedópótlására. Még egy évtized sem telt el a rekonstrukció óta, és ma gyönjürű, egészséges fasor díszlik a sugárúton. Erre a témára n'em is érdemes többet fordítani. Sokkal nagyobb fajsúlyú témát ütött meg a levélíró akkor, amikor városunk laHumbug-papír Emlékszünk még a kenyér—papír háborúra, ami büntetem téma. Ez jó érzés, felelősség kérdése, amit végül miniszteri utasítással még egy rakodónak, gépzárult: a kenj'eret, a péksüteményt az üzletek kötelesek papírban kiadni a vevőknek. A cél közismerten higiéniai, védeni a kenyeret, egészségünket. Kisebb utózörejekkel mindezt sikocsivézetőnek sem szabadna utasításra sem elkövetnie, ha becsüli kollégái munkáját, szomszédait, polgártársait, bennünket. Vajon ha vendégségben földönhányt, kutyaszagolt kekerült is megvalósítani, nyérrel fogadnák őket, mit Szegeden még lényegi túl- szólnának? Mi pedig valateljesítés is történt, jobb mennyien kényszerű venlett, foszlósabb a kenyér, és dégeik vagyunk! Persze megszépültek az egykor tudjuk, nem ők találták ki ezt a módszert, és tudjuk a mentséget is: nyitásra friss pékáru legyen a boltokban. Ilyen áron viszont ne legyen! Csináltassanak girbecs kiflik, púpos zsömlék is. Melypontra zuhant viszont a higiénia. Még a keleti bazárok zugárusai is jobban vigj-ázzák az élei- számítógépes szállítási progmiszereket, mint Szegeden ramot, új kenyeresládákat, vagy bái-mi mást, de ne a városban, hagyják az utak mocskában üzletek előtt órákra a kenj-eret. Mert aztán a boltos hiáa mindennapit. Aki hajnali órákban jár láthatja az földre dobott kenyeres-, sü teményesládákat. Láthatja, ba csomagolja bármi széha éppen nem jön arra egj- pen. Akar rózsaszín masnit nagyobb teherautó és nem is köthet rá, már humbug veri fel az építkezések széthordott porát, piszkát. Lehetne KÖJAL-t emlegetni, az egész. Szemfényvesztés. Bár meg kell hagyni, ahhoz képest, hogy milyen de ne zavarjuk hajnali ál- nehezen szokták meg, egé mukat. Ne zavarjuk, mert ez nem nem fúrták őket. utasítom, megtiltom, megszen jól csinálták, míg meg P. A. val, Petőfiteleppel. szűken számítva körülbelül 30 000 lakos. Ehhez jön a következő ötéves tervben az északi városrész, körülbelől 20 000 lakossal. Az új városrészek fiatal lakosainak legalább 80 százaléka indul reggel munkába. Ez a reggeli csúcsidőszakban, a városrészt illetően, már ma is eléri a 24— 25 ezer főt. Ha a reggeli csúcsidőszakot 5 órától 7.30ig vesszük, úgy rövid két és fél óra alatt kell körülbelül 20 000 embert megmozgatni (a többi egyéni módszerrel közlekedik). Négypercenkénmegrendezésre kerülő „Víz, levegő, élet" körnvezetvedeimi kiállítást. Igen rossz példát hozott fel a levélíró azokkal a városokkal, akik azt vallják, hogy a villamos nem való a városközpontba, mert lassú és útjában áll a közúti forgalomnak. Tömeges külföldi — technikailag fejlett — országok nagyobb városainak központjábói kitiltják a közúti járműveket, és csak a gyalogosforgalmat és a tömegközlekedés járműveit engedélyezik. Fővárosunk Lenin körútján napjainkban folyik a villamosvasút .korszerű megoldású rekonstrukciója. 11a a motorizáció így halad, néhány évtized múlva Szegeden is a város centrumában csak gj-alog közlekedhetünk. Az odáig való eljutáshoz jól jön majd az a dupla vágánj'ú villamosvasút a Lenin körúton. Teljesen, egyetértek Balogh Gyula hasonló témában írt észrevételével, és ebből következik: én is a várost helyes iránj-ban fejlesztői) táborához tartozom. Rakonczai István, Szeged, József A. sgt. 25. Nagy forgalom az ügyfélszolgálati irodán Hétfőn, április 8-án nyitották meg — mint jelentettük — a szegedi tanács ügyfélszolgálati irodáját. Az eddigi öt fogadási napor, összesen 849-en keresték fel az irodát ügyes-bajos dolgaikkal. A legtöbb érdeklődő, szám szerint 472 munkakönyvet kért, közöttük 300 ipari tanuló. Sokan tértek, be tejjegyért gyermekeknek, és gépjármű-adóbejelentés intézéséért. Közel 200an kaptak jogi tanácsot különféle ügyekben. Egy négj'családos anj-a az iroda közvetítésével kapott gyámügyi segélyt. Az esetek közel 80 százalékában azonnal intézkedtek I az iroda dolgozói. A többi- | csot, vagj- írásban, továbbították panaszaikat az illetékeseknek. Az iroda az első héten az ügjűelek általános megelégedésével működött és várja a további érdeklődőket. Kishatármenti árucsere A Győri Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet az idén 40 millió forint értékű kishatármenti áruésereforgalmat bonyolít le a pozsonyi testvé-szöveteknek szóban adtak taná- i kezettri. 4