Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-10 / 83. szám

MTMM, WN. ÁPRILIS », Ar és árellenórzes Tapasztalatok — További teendők Paksi földmunkák Alföldi József felvétele A paksi atomerőmii építésének előkészületeként földmun­kákat is végeznek. Ebből a szegedi Volán-vállalat teher­gépjármű-parkja is kiveszi részét. Két kotrógépet szol­gálnak ki, havonta 40 ezer köbméter földet mozgatnak meg, mintegy két kilométer távolságra hordják el attól a munkagödörtől, amelyből a kotrók kitermelik. Erőteljesen fejlődik könnyűiparunk — 1974 első hónapjaiban továbbra is töretlenül érvé­nyesül a kedvező tendencia; a múlt évben a népgazdaság leggyorsabban fejlődő ágai közé került könnyűipar si­kerrel teljesíti a negyedik ötéves tervben megjelölt fel­adatait — állapította meg Keserű Jánosné miniszter az ágazathoz tartozó vállalatok, szövetkezetek vezetőinek kedden a Vasas-székház dísz­termében tartott országos ér­tekezletén. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Tímár Mátyás miniszterel­nök-helyettes és ott voltak a megyei tanácsok, az érin­tett szakszervezetek és más érdekvédelmi szervek veze­tői. . — Feladatunk — mondot­ta egyebek között a minisz­ter —, hogy megkülönböz­tetett figyelemmel biztosít­suk a lakosság számára a le­szállított árú ruházati cik­keket, mindenekelőtt a cse­csemő- és gyermekruhákat, s elegendő rögzített árú gyermekholmit adjunk. Szólott a közelmúltban végzett méretkutatás ered­ményeiről. Az új méretekkel készült ruházati cikkek érté­kesítésének kedvező tapasz­taltairól. A bútoriparnak a mennyiségi hiány felszámo­lása egyre több lehetőséget ad a kínálat megfelelő össz­hangjára. Gondsokodnia kell arról, hogy ne hiányozzanak az olcsó szobagarnitúrák, konyhaberendezések sem a boltokból és általában arról, hogy a választék jobban kö­zelítsen a valóságos keres­lethez. KíiicsBo ucsllalcat Mentesítő Az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztérium, va­lamint az Építő-, Fa- és Épí­tőanyagipari Dolgozók Szak­szervezete elnökségének ér­tékelése alapján elmúlt évi kiemelkedő munkájáért a Délmagyarországi Építő Vál­lalatnak a Kiváló Vállalat címet adományozták. A DÉL­ÉP idén ünnepli fennállásá­nak 25. esztendejét; ez a ki­tüntetés még szebbé teszi a nagymúltú vállalat jubileu­mát. Táplálkozás „A világ gazdag, de nem használja fel a keze ügyé­ben levő javakat. Százmil­liók élnek krónikus éhezés és rosszul tápláltság árnyé­kában. míg mások túl sokat esznek, és ilyen értelemben táplálkoznak egészségtele­nül." Ezekkel a gondolatok­kal kezdődik dr. H. Mahler­nek, a WHO, az Egészség­ügyi Világszervezet vezér-^ igazgatójának az egész em­beriséghez intézett üzenete, amely meg is határozza az idei Egészségügyi Világnap jelszavát: „Jobb táplálkozás — egészségesebb világ." En­nek a gondolatnak a jegyé­ben rendezik meg a külön­böző egészségügyi intézmé­nyek a világon e nap prog­ramját, Szegeden tegnap tudomá­nyos ülésen tett eleget az Egészségügyi Világszervezet felhívásának a Kossuth Zsu­zsa egészségügyi szakiskola, a Vöröskereszt Csongrád me­gyei szervezete és a Csong­rád megyei és a szegedi egészségnevelési csoport, az egészségügyi szakiskolában. Dr. Lovászi Tiborné, az egészségügyi szakiskola igaz­gatója nyitotta meg az ülést, majd Győri Imréné, a Vö­röskereszt megyei szerveze­tének titkára beszélt az Egészségügyi Vftágnap je­lentőségéről. Dr. Berencsi György professzor, a táplál­kozás, az elhízás és az egész­ség kapcsolatáról, dr. Kiszely György professzor Táplálko­zás és a jövő generációk címmel tartott előadást. Az Országos Élelmezéstudomá­nyi Intézet docense, dr. Ri­gó János, a magyar nép táp­lálkozási szokásairól beszélt. Az ülésen a táplálkozás­nak nemcsak az elméleti szakemberei jutottak szóhoz. Nádor Ferenc, a Csongrád megyei ÉLIKER Vállalat igazgatóhelyettese. Szabó Jó­zsef, a Csongrád megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója és Odor József, a Szegedi Konzervgyár mik­robiológusa a vállalatokra váró feladatokat és a lehe­tőségeket ismertette hozzá­szólásában. Az Egészségügyi Világnap alkalmából a helyes táplál­kozásról kiállítást rendeztek az iskola' osztályai, melyről dr. Berencsi György profesz­szor elismerő szavakkal szólt, és átadta az első helyezett­nek járó oklevelet, az I/A osztály képviselőjének. Vé­gül dr. Takács Imre főör­vos. az egészségnevelési cso­port vezetője értékelte a családvédelemről, táplálko­zásról írt iskolai pályamun­kákat. vonatok, buszok Évről évre egyre nagyobb választékra találhatunk a boltokban. Ám az, hogy meg vagyunk-é elégedve mindez­zel, az nem csupán a válasz­tékon, hanem az árakon is múlik. Mert ki ne tapasztalt volna már olyasmit, hogy valami eltűnik az üzletek­ből, s amit helyette nagyon kis változtatással árusítanak, már jóval drágább elődjé­nél. S ez csak egy gond a többi közt, mert gond — bár nálunk meglehetősen szigorúan szabályozzák az árakat — viszonylag szép számmal akad. Ez tűnt ki abból a beszá­molóból, amelyet a megyei tanács vb négy osztálya ál­lított össze, s terjesztett a végrehajtó bizottság tegnapi ülése elé. A beszámoló a fo­gyasztói árak alakulásával, az árellenőrzési és árható­sági munka tapasztalataival foglalkozott. Mindenekelőtt az derült ki az anyagból, hogy a népgazdaság egészét tekintve a fogyasztói arak növekedése a tervezettet nem haladta meg, sőt alatta maradt. A különböző köz­ponti árintézkedések (ár­csökkentések és -emelések) jól egyensúlyozták egymást, sőt elősegítették, hogy az át­lagosnál nagyobb mértékben megnőtt árak miatt se lép­jük túl a fogyasztói árak 1973-ra tervezett 3,6 száza­lékos emelkedését. Ezt a célt sikerült is elérni — az emel­kedés 3,5 százalék volt —, bár a gyümölcsök és zöld­ségfélék szabadpiaci ára a megyében 30—40 százalék­kal is nőtt. A fogyasztói árak tervezett növekedését tehát összessé­gében nem léptük túl. mi­vel az árcsökkentések kom­penzálták az áremelkedése­kel Éppen azért, mert az árak alakulása nagyon fon­tos része életszínvonal-poli­tikánknak, fontos, hogy az illetékes szervek rendszere­sen vizsgálják a vállalatok árpolitikáját, felderítsék an­nak hiányosságait, egyebek közt például az indokolatlan áremeléseket is. A megyei tanács vb szak­igazgatási szervei tavalyi el­lenőrzéseik során meglehe­tősen sok tapasztalatot sze­reztek. Vállalatoknál, de fő­ként szövetkezeteknél és kisiparosoknál kellett gyak­ran megállapítaniuk, hogy áraik nem megfelelőek. Az építőiparban például még mindig nagyobb a kereslet a kínálatnál, ezért a vállala­tok a törvényesein megenge­dett legmagasabb árakon dolgoznak. A kisebb vállal­kozások pedig — mivel többnyire nem rendelkeznek megfelelő szakemberekkel — gyakran az előírásoktól elté­rően képezték áraikat. Gya­kori, hogy a kisiparosok nem tudják megfelelően alkal­mazni az egységárgyűjte­ményt. és megfelelő számlát sem készítenek. Az élelmiszeripari vállala­tok és a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek piaci ma­gatartását megfelelően érté­kelte a jelentés, ám ott is előfordult, hogy a minőség és az ár összhangjának hiá­nya miatt jó néhányszor kel­lett intézkedni a gyártás le­állítása, illetve a megfelelő minőséghez szükséges tech­nológia bevezetése érdeké­ben. Az ipari vállalatoknál és szövetkezeteknél is megálla­pították, hogy nem minde­nült tulajdonítanak kellő fontosságot az ármunkának, s a belső ellenőrzés sem megfelelő sok helyen. Az árképzéshez — különösen a szövetkezeteknél — nincs megfelelő szakember, ezért hiányzik az olyannyira szükséges közgazdasági elemző munka is. Ez — üzemszervezési hiányossá­gokkal párosulva — pedig azt eredményezte néhol, hogy a nyereség növelését elsősorban áremeléssel, nem pedig a termelékenység nö­velésével akarták elérni. Szerencsére bőven akad el­lenpéldaként olyan vállalat és szövetkezet is. amelyek a keresletet megfelelő árpoli­tikával és rugalmas alkal­mazkodással befolyásolni tudták, műszaki fejlesztése­ikkel növelték a termelés mennyiségét és hatékonysá­gát. Többek közt éppen azért, mert a kereskedelmi jelzések alapján figyelemmel kísérték a keresletet, és a termelés gyors átszervezésé­vel igyekeztek a lehető leg­jobban alkalmazkodni hoz­zá. A kereskedelemben vég­zett vizsgálatok során meg­állapították, hogy az ársza­bályozó rendelkezéseket be­tartják, viszont túlzottan sablonos az ármunka, hiány­zik a differenciált rugalmas­ság. Az ellenőrzések során jó néhányszor bukkantak olyan szabálytalanságokra, mint az árdrágítás, a hamis mérés és számolás, vagy az áruk minőségének megron­tása. Amíg 1972-ben tíz eset­ben 384 ezer forint illeték­telen jövedelmet vontak el, tavaly 13 esetben összesen 684 ezer forintot vontak el ilyen címen. Az árhatósági feladatokat ellátó szakigazgatási szervek az MSZMP Központi Bizott­ságának 1972 novemberében hozott határozata alapján dolgoznak, fokozzák árellen­őrző tevékenységüket. Az el­lenőrzések száma tavaly 23 százalékkal emelkedett, és hatékonyabbak is lettek a vizsgálatok. Nemcsak a pénzbírságok száma nőtt. hanem a büntető feljelenté­seké is. Az árellenőrzések szerve­zettségének. tervszerűségé­nek és hatékonyságának fo­kozása mindenképpen ind" kolt. megelőzendő, hogy tisz­tességtelen haszonszerzés miatt károsodjanak a vá­sárlók. Éppen ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén úgy határo­zott, hogy a megyei szak­igazgatási szerveknek fokoz­niuk kell árellenőrzési mun­kájukat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezután évente napirendre tűzi az árellenőrzési és az árhatósá­gi munka kérdéseit, s ugyan­erre hívta föl határozatában a helyi tanácsok végrehajtó bizottságait is. A MÁV vezérigazgatóságai ______ _ ... - - . ... . felhívja az utazóközönség fi-| KISZ ifarost bizottsaganak ulesen: gyeimet, hogy a húsvéti ket- ** _ tős ünnep alkalmából ápri­lis 12-től. péntektől 16-ig. keddig a budapesti személy­pályaudvarokról, a mégye­székhelyekről. valamint a nagyobb üdülőkörzetek állo­másairól a naponta közleke­dő személyszállító vonatokon és a menetrendben ezekre a napokra meghirdetett távol­sági vonatokon kívül, a for­galomtól függően több men­tesítő vonatot indítanak. A vasút külön is felhívja az utazóközönség figyelmét, hogy a menetjegyeket és a helyjegyeket elővételben váltsák meg, mert ezzel meg­előzhető a személypénztárak előtti torlódás. A Volán vállalatok az ün­nepekre minden üzemképes buszt forgalomba állítanak s országszerte mintegy 4200 mentesítő járatot indítanak. Napirenden az ifjúsági törvény végrehajtása Kedvezően fejlődött a vá­rosi KISZ-bizottság és az állami, társadalmi szervek együttműködése — állapítot­ta meg beszámolójában Dé­nárt Béla, a szegedi KISZ­bizottság titkára a bizottság tegnap délelőtti ülésén, ahol ott volt Deák Béla, a vá­rosi pártbizottság osztályve­zetője is. Az MSZMP Központi Bi­zottságának tavaly februári Fizikatanárok ankétja Hódmezővásárhelyen Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Művelődésügyi Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet rendezé­sében kedden a hódmezővá­sárhelyi Petőfi Művelődési Központban megkezdődött a középiskolai fizika tanárok tizenhetedik országos an­kétja, több mint 400 résztve­vővel. Sas Elemér az Eötvös Társulat helyettes főtitkára mondott bevezetőt. A háromnapos ankéton —. amelyen az atomfizika kö­zépiskolai tanításával kapcso­latos elméleti és gyakorlati kérdéseket vitatnak meg — az előadók sorában a legki­válóbb hazai tudósok szere­pelnek. Kedden például Já­nossy Lajos akadémikus „Mit és honnan tudunk az atorrjokról" címmel tart re­ferátumot. Az ankét résztvevőinek be­mutatják az iskolákban al­kalmazott újszerű atomfizikai szemléltető eszköz modelle­ket és különféle atomfizikai kísérleteket is. ifjúságpolitikai állásfoglalá­sa az ifjúság nevelését, a fiatalok érdekvédelmét össz­társadalmi feladatként hatá­rozta meg, ami Szegeden is összehangolt, céltudatos munkát igényel. 1972 júliu­sában a városi tanács és a KISZ együttes ülésen- tár­gyalta meg az ifjúsági tör­vény végrehajtásának fel­adatait. A városi tanács­ban minden negyedik tag harminc éven aluli, illetve ifjúsági és gyermekszervezet képviselője. Tavaly a tanácsi irányítású művelődési ottho­j nokban az eddiginél több I olyan rendezvényt tartottak, ! amely számíthatott a fiata­' lok érdeklődésére, így a mi­hályteleki, szőregi, tápéi mű­velődési otthonokban. Meg­nyílt a Petőfi Sándor Ifjúsá­gi Könyvtár. A KlSZ-bizott­ság támogatást kapott az üzemi és az intézményi klu­bok működtetéséhez is, taná­csi segítséggel épült a JATE, a Szegedi Fémipari Vállalat és a Pincegazdaság klubja, míg a tanárképző főiskola, a SZOTE. a Radnóti gimnázi­um és az ATIVIZIG klubját öntevékeny társadalmi mun­kával hozták létre. A szak­igazgatási szervek közül a városi KISZ-bizottság első­sorban a tanács művelődési osztályával alakított ki jó munkakapcsolatot, így gyer­mek- és ifjúságvédelemben, pályaválasztási tanácsadás­ban, és a diákok szociális segélyének elosztásában. Ta­pasztalataik szerint viszont több tanácsi osztály nem ér­telmezi helyesen az ifjúsági törvényt. A tanács végrehaj­tó bizottsága még 1972-ben meghatározta az ifjúsági la­kásépítkezések közművesített területeit, ám az illetékes osztályok lassú ügyintézése miatt az építkezések csak ez év második felében kezdőd­hetnek. Fásítási akciójukat sem tudták elvégezni tavaly, mert a tanács nem biztosí­tott fát a fiataloknak. A ta­nács és a KISZ Központi Bi­zottsága segítségével ősszel kezdődik az Ifjúsági Ház építése, az Ifjúsági Parkhoz pedig már a nyáron hozzá­kezdenek. Jövőre tervezik a jelenlegi ifjúsági vizisport­telep mellett az úttörő vízi­sporttelep létesítését. L. Zt>. t é

Next

/
Thumbnails
Contents