Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-09 / 82. szám

KEDD, 1914. ÁPRILIS Ü ARANY PÁVA Az öröm. a béke, a barátság mindannyiunk számára érthető, közös hangjai szóltuk a különböző népek zenéjén keresztül — mondta dr. Ortutay Gyula akadémikus, a zsűri elnöke az Arany Páva nemzetközi népzenei verseny döntője után. Ezzel a néhány szóval, amellyel a hetekig tartó, nagyszabású televíziós versenyt értékelte, az Arany Páva számunkra legfontosabb tartalmára, hasznára, értelmére mutatott rá. Igazát azért is felesleges lenne most bizonygatnunk. mert a közvetítések során számtalanszor tapasztalhattuk azt a rendkívüli érdeklődést, amely e közös értelmű, népeket egymáshoz közelítő zenej nyelvnek szólt. És persze mindazoknak, akiknek ez a legsajátabb kincsük, anyanyelvük: az előadóknak. Hiszen majdhogynem személyes ismerőseinkké váltak miközben hallgattuk őket, és szurkoltunk, hogy a zsűri véleménye megegyezzék a mienkkel. Időközben alig is vettük észre, hogy a sok kedves amatőr énekmondó, a parasztbácsik, a pódiumon kezdetben idegenül mozgó asz. szonyok, vagy éppen az iskolás gyerekek — profi előadókká váltak a versenyben. Mert olyan légkörben adhatták tovább a hazai és messze tájak lakóinak ősi dalait, szokásait, hogy a végére megértették, átérezték; nagyon szép, a sok országnyi hallgatóság számára is fontos és érdekes, amit ők tudnak, amiben ők az utánozhatatlan mesterek. Hogy tisztelet és köszönet jar azért, ha ország-világ ismerheti meg és dúdolhatja velük a tiszta-szép dallamokat, ha segítségükkel az örökös időhiánnyal küzdő mai ember megállhat egy pillanatra — visszanézni, és megérezni távoli idők hangulatát. Mindjárt utánuk a Magyar Televízió jogosult a köszönő szavakra, amelynek Röpülj Páva-műsorokon „edződött" munkatársi gárdája kifogástalanul tudta bonyolítani a nagyon nehéz feladatokat jelentő versenyt, ezt a tévé, a Művelődésügyi Minisztérium és a Hazafias Népfront „szövetkezése" nyomán megvalósult, nemzetközi hírűvé vált seregszemlét. A vasárnapi döntő után kiosztották a díjakat a győzteseknek. Ennek a versenynek azonban olyan a természete, hogy egyetlen fordulójának sem voltak vesztesei a szó megszokott értelmében. Itt mindenki nyert, akár a résztvevőkre, akár a közönségre gondolunk. Hogy mégis miért helyes, ha versenyszerűek ezek a bemutatók — uzt talán a díjazottak tudnák legpontosabban és legérzékletesebben leírni. A versenynek mindig mozgósító ereje, inspiráló hatása van. nemes versengésben pedig nemcsak részt venni jó, de tanújának lenni is. így nyilván nem akadt senki szűkebb pátriánkban, aki ne örült volna együtt a nagyszerű „hazai" sikerek megszerzőivel: a sándorfalvi citerásokkal és a gyönyörű székely dalok énekesével, a szegedi Katona Józsefnéval. Tóth Imrével és Bársony Mihállyal együtt ők, a mi városunk-vidékünk küldöttei képviselték a nemzeti színeket a döntő nemzetközi mezőnyében. Közülük a Budai Sándor vezette citerazenekar nyerte el a magyar nemzeti első díjat, valamint Rádiófigyelő Halálom után A Petőfi rádió dokumentumjáték-szemle sorozatában ezzel a különös, meghökkentő címmel jelentkezett vasárnap este Mezei András dokumentumjátéka. A darabnak egyetlen szereplője van, egy 61 éves asszony, aki férje halálával úgy érzi, hogy elvesztette élete értelmét. s emiatt öngyilkosságot követ el. Öt faggatja az író, s ő rendre válaszol a kérdésekre, egy órán át. Napjainkban gyakran esik szó az öngyilkosságról, orvosok, pszichológusok, szociológusok próbálkoznak ennek a különös társadalmi jelenségnek a feltárásával, értelmezésével, hogy a megelőzés módjait is megtalálhassák. Mezei András is megpróbálkozik a jelenség lényegének feltárásával, s ezt egy valóban megtörtént eset felidézésével teszi. Dokumentumjátékának „főszereplője" akarata ellenére életben maradt, az orvosok heroikus küzdelmet vívtak életének megmentéséért. Az egyórányi hangfelvétel során feltárul előttünk az asszony élete, aki harminc évi boldog, harmonikus házasság, örömmel végzett, sikeres munka után férje elvesztésével magának az életnek az értelmét is elveszettnek érzi. A legmeghökkentőbb, hogy ez az asszony orvos: ideggyógvász-pszichoanalitikus. Az író kérdéseivel azt akarja kideríteni, hogy egy ilyen hasznos társadalmi-közösségi tevékenységet végző aszszony, aki tehát nem csupán asszony, feleség, hanem teljes életet élő ember, miért látja értelmetlennek az életét férje halála után? A válaszokon, az asszony önmagán végzett analízisén keresztül elénk tárul az élete: a gyermekkori „mindenkiszeretetét-kivívni" törekvés, majd az. hogy a házasság milyen boldogságot adott számára. Gyermekük nem született, minden szeretetét és gondoskodását férjének adta, elszakíthatatlanul épültek egymás életébe. Az öngyilkosság tehát egy emberi teljességet megvalósító élet záróakkordjává vált. Az íróval sokszor egyszerre kérdez a hallgató, s lélegzetvisszafojtva lesi a választ. Követi az asszonyt vívódásaiban, s izgul, hogy egyszer csak kimondja azt, önnön akaratával is az életet választja. Az életet most már végig kell élni, s ebben a munkában segít a végre meglelt öröm is. Mezei Andrásnak sikerült elgondolkodtatóvá. nyugodtan mondhatjuk, meghatóvá, drámai erejűvé tenni a dokumentumjátékot anélkül, hogy az érzelgősség vagy az erőltetett szenvtelenség csapdájába esett volna. A történet így valóban hiteles. Sőt, a hitelességen túl az író másik célját is elérte: megmutatta, hogy az életnek mindenképpen diadalmaskodnia kell a halál felett. Ladányi Zsuzsa a Hazafias Népfront különdíját, amelyet a közönség szavazatai alapján ítéltek oda. Nagyon sok szegedi és Szeged környéki tévénéző együtt énekelt velük, amikor a díjak átvétele után felszabadultan rákezdték, hogy: „Esik eső szép csöndesen csöpöröQ, Rúzsa Sándor a kocsmában feszelög ...", és a székesfehérvári nézőkkel bizonyára egy üt c tapsoltak az itthoni készülékek előtt is. A számunkra különösen örömteli magyar siker mellett az is jó érzés volt, hogy véleményünk megegyezett a zsűriével a nagydíj odaítélésében: az Abbház öregek Együttesének nemcsak a műsora volt egyszeri és különleges élményt jelentő, de számunkra már az is csoda, díjat érdemlő, hogy a szép öregemberek abban a korban népi együttest alkotnak és a mi húszéveseinket megszégyenítő fürgeséggel ropják gyönyörű motívumkincsű táncaikat. S. E. Munkásfiatalok a közéletben A Társadalomtudományi Intézet elemzése Az ifjú nemzedék fejlődését társadalmunkban fokozott figyelem kíséri, problémáikkal, gondjaikkal a különböző szervek sokoldalúan foglalkoznak. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében például mélyrehatóan, különös gonddal elemzik: a fiatalok a munkássá válás folyamatában hogyan jutnak el a szocializmunkássá válnak: a másik: a párt, a társadalmi intézmények és a munkaszervezet tudatos nevelő hatása. A munkásifjúság nevelésére hivatott társadalmi intézmények és szervezetek között meghatározó és sajátos helyet foglal el a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. A KISZ hatósugarának ki kell terjednie a mun_ mus tudatos vállalásáig; tár- kásifjúság valamennyi rétésadalmi fejlődésünk mai viszonyai között hogyan tudjuk kibontakoztatni az ifjúmunkások tenniakarását a szocializmus építéséért. Az ezzel kapcsolatos elméleti kutatások fő következtetéseiről dr. Halay Tibor, az gére és korosztályára. Az ifjúmunkások többségét foglalkoztató nagy_ és középüzemekben javult a fiatalok szervezettsége: a KISZ-tagok aránya országosan 44— 58 százalék. A kisüzemekben ez a szám lényegesen intézet igazgatóhelyettese tá- alacsonyabb. — A munkasifjuság tarsa. jékoztatott. — Társadalomtudományi kutatások ráirányították a figyelmet: a csaknem egymillió munkásfiatalra a szocializmus lényegében két alapvető vonatkozásban gyakorol hatást. Az egyik: a társadalom gazdasági, politikai. kulturális viszonyai, az adott életkörülmények, amelyekben a fiatalok felnőnek, tapasztalatokat szereznek, Egészségügyi világnap Az Egészségügyi Világszer- ban hétfőn megtartott sajtóvezet adatai szerint -a vilá- tájékoztatón neves szakemgon évente 35—40 millió berek tájékoztatták a sajtó ember hal éhen. Többségük képviselőit a világszervezet még gyermekkorban: az új- által meghirdetett program szülöttek egynegyede nem megoldásának nemzetközi és éri meg első születésnapját, hazai feladatairól. A tanács40 százalékuk pedig 5 éves kozáson résztvevő élelmikora előtt hal meg. szeripari és kereskedelmi szakemberek részletesen beszámoltak azokról a hazai kezdeményezésekről, amelyek keretében saját munkaterületükön kívánják elősegíteni ... , a hazai lakosság korszerűbb, egészségesebb táplálkozását' Számos betegség — a halált vagy vakságot okozó A-vitamin hiány, a táplálkozási vérszegénység, a testi és szellemi fejletlenség általános. A rosszultápláltság az emberiség felét sújtja, s a világ lakosságának csaknem kétharmad része szenA sajtótájékoztató előadói a korszerű táplálkozás követelményeiről szólva egyejjt u- • -ú - u »/rú, bek között elmondották, hogy ved feherjeehsegben. Máshol „„„„,„ „ „„•.-„,„ nem csupán az egeszsegtelen táplálkozási szokások elmeg a bőség és a korszerűt£ SBtt ° egyre ta-" ^ zas a íeielos a/ egyre na- hogy egés2en más a kalória> és a fehérjeszükséglete egy nehéz fizikai, és egy szellemi munkát végző embernek, s más-más összetételű fehérje, gyobb arányokat öltő anyagcsere, szív- és érbetegségeknél. Az Egészségügyi Világszervezet — megalakulásának és kalória tartalmú étrendet 26. évfordulóján — ezért je- kíván a csecsemők, a felnőtlölte ki a már hagyományos tek, és az idős emberek szeregészségügyi világnap témá- vezete. Olyan korszerű éleljául e világméretű probléma miszerekel kell tehát minél széles körű megvitatását. nagyobb választékban gyárAz április 7-i egészségügyi tani és árusítani, amelyek világnap alkalmából az mindenki számára elérhetők, Egészségügyi Minisztérium- megvásárolhatók. dalmi-munkahelyi beilleszkedésében felelős szerepük van a szakszervezeteknek. Általános gyakorlat — bár az ifjúmunkások túlnyomó többsége szervezett dolgozó —, hogy a legtöbb helyen a szakszervezeti tevékenység végzése során a munkásifjúság nevelésében, a fiatalok helyzetével összefüggő ügyek intézésében nem veszik kellően figyelembe az ifjúság életkori sajátosságait. A szocializmus feltételei között — a szakszervezetekhez hasonlóan — az ifjúsági szövetség tekintélye is csak úgy növelhető, ha jobban megismeri a munkásfiatalok igényeit, figyelembe veszi azokat a különböző programokat a határozatok kidolgozásánál. — A munkásifjúság politikai arculatának megítélésében a mérce csakis az lehet: mint tesz eleget kötelességének. mindennapi munkájával hogyan segíti elő szocialista fejlődésünket, felelősségtudattal vállalkozik-e a kor követelményeinek teljesítésére; végső soron : alkalmas-e a munkásosztály politikájának támogatására, történelmi küldetésének folytatására. A társadalomtudományi kutatások egyértelműen bizonyítják: a mai ifjúmunkás-nemzedéknek változatlanul szüksége van a lelkesítő, nagy célokra, szívesen vállalja a megvalósítható, nagy feladatokat, s elveti az érzelmek fitogtatását. — A szocializmus építésének időszakában a politikai tevékenység lehetőségei nem szűkülnek, hanem szélesednek, s olyan új területei alakulnak ki. mint 3 népgazdaság fejlesztésének nagy feladataiban való tudatos részvétel. Ezek a tevékenységi formák közvetlenül ugyan nem viselik magukon a politikai harc jellegzetes jegyeit, de amennyiben igazán tudatos tevékenységgé válnak, közvetlen politikai jelentőséget nyernek. Mindezek társadalmi, gazdasági. politikai fontossága nyilvánvaló. — A munkásfiatalok közéleti, politikai aktivitását vizsgálva megállapítottuk: ennek kialakult formái nem elégítik ki a munkásfiatalok jelentős részét. A munkásifjúság közéleti szerepé, vei való foglalkozás szerve része a szocialista demokráciáról vallott nézeteinknek. A munkásifjúságga' kapcsolatos szervezetekben olyan vezetőségek kialakítását szorgalmazzuk, amelyek kifejezik azok ifjúmunkás jellegét. Keresni kell tehát azokat a fiatal, tehetséges munkásokat, akik céltudatos nevelés, bátorítás eredményeként a szervezetben betöltött funkciójukat a közélet és a népgazdaság különböző irányító posztjaival válthatják fel. Ebben azöszszefüggésben is külön figyelem illeti meg a női vezetők kiválasztását, utánpótlását. (MTI) Attila ceruzái József Attilának mindig rövid, négyöt centiméteres ceruzái voltak. Egy alkalommal megmutattam neki ötvenhatvan, különböző rendszerű és színű, csavaros ceruzagyűjteményemet. Amikor felajánlottam neki, hogy válaszamikor ismét Szegedre jött, mutatta, hogy még megvan a tőlem kapott ceruza. nagyon azölelkeztünk, megváltozott óta... — Megismertelek a mondta Szegedi kórusok sikere Egerben rendezték meg az Főiskola énekkara — Szécsi elmúlt napokban a felsőok- József, illetve dr. Mihálka tatási intézmények kórusai- György vezetésével — egynak és szólistáinak fesztivál- aránt aranyoklevelet nyert, ját. A versenyen az ország Kiváló zongorakísérő díjat 18 legjobb kórusa vett részt, s pénzjutalmat kapott Égető A szegedi kórusok eredmé- Mária (JATE). nyesen szerepeltek: a József Az egyéni kategóriában Attila Tudományegyetem és Merényi Erzsébetet (JATE) a Juhász Gyula Tanárképző bronzoklevélel díjazták. A 18 kórus közül 10 minősítést is kért, köztük a JATE és a Tanárképző Főiskola énekkara is, mindkettő a hangverseny-kórus kategóriában: a JATE kórusa ezüstkoszorús oklevelet, a Tanárképző Főiskoláé pedig Fesztivál-diplomót kapott. nem írtam hangodról ne haragudj, — De -ég Ezzel legfeljebb ^ megzavartalak. számolni szabad. Én pedig nem szoktam számolni... Pesten, 1937 őszén, — Dehogy zavar tál! — feleltem. És máris megindultak a kérdések, vagy? Mit Amikor egy hoszszú, meleg kézszorítással elváltunk, bizonytalan, erőltetetten sietős léptekkel távozott, és néhány lépés után, mint aki elfelejtett valamit, még visszaszólt: „A kis piros ceruza még Hogy megvan ..." csinálsz? Mikor utolértem szon magának, elő- egy társasággal szín- Mi üjság Szegeden? társaságomat eri ször szerényen visz- ház után igyekeztem Mi van a fiúkkal? k|rd|ztékT ki' volt ez szautasított. Nem akar megfosztani egytől sem — mondotta, és amikor nagynehezen mégis rátukmáltam valamelyik ceruzát, kihazafelé, amikor arra lettem figyelmes, hogy a járda szélén valaki hirtelen megáll, és rámnéz. Kócos, lobogó hajú, beesett arcú ember vett a dobozból egy vojt. Nem tudtam piros Penkala-irónt. hirtelen, hogy kicso Néhány rövid felelet, Attila máris nyújtotta a kezét, menni készült. Valami különös zavartságot láttam rajta: fázott, a hangja reszketett. Éreztem, hogy nincsen semmi progNézegette, és halkan éreztem, hogy megszólalt: ismerem. Felé indul- búcsúzik, hogy — • Olyan szépek tam. <5 állva maradt, kelljen beszélnie. Azezek a ceruzák, hogy és mosolygott. Ekkor zal váltunk el, hogy kár velük írni. Én ismertem meg: Jó- másnap a Japán Kátalán nem is tud- zsef Attila. Tizen- véházban találkonék... egynéhány éve nem zunk. Tudtam, hogy Két év múlva, találkoztunk, össze- nem lesz ott. j; a furcsa alak? Egy régi szegedi barátom — feleltem —, aki azóta valóban egy kissé furcsa, de nagyon nagy lett: József Attila. Másnap a randeramja, és csak azért vún tényleg nem jebúcsúzik, hogy ne lent meg. Néhány hét múlva az újságokból tudtam meg, hogy Szárszón a vonat elé vetette magát. Jenő István Elhunyt dr. Balassa Gyula A Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium és a Dunakanyar Intéző Bizottság mély megrendüléssel tudatja, hogy dr. Balassa Gyula nyugalmazott miniszter-elsőhelyettes, a volt Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője, a Dunakanyar Intéző Bizottság elnöke, és a MÉM tanácsadó testületének tagja, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje és több magas kitüntetés tulajdonosa 71 éves korában elhunyt. Temetése április 11-én, csütörtökön 15.30 órakor lesz a Farkasréti temető díszravatalozójából. 4