Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-09 / 82. szám

K£0FT. 1974. ÁPRILIS 9. Heg nyílt az ügyfélszolgálati iroda Lakásprogram vállalati támogatással A lakáskérdés megoldásánál egyre nagyobb szerepe van a vállalatok, üzemek, intézmények anyagi erőforrásait mozgósító lakásépítkezésnek. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972 novemberi állásfoglalása alapján a kormány rendeletileg módosította, illetve kiegészítette az egyes lakásépítési formák pénzügyi és hitelfeltételeit. A módosítás nagyobb jelentőségű a pénzügyi feltételek időnként szokásos korrekciójánál. Olyan új elemeket tartalmaz a lakásépítés támogatásában, amelyek szociálpolitikánkban messze előre mutatnak. Az új támogatás és hitelezési elvek számottevő kedvezményt biztosítanak — elsősorban a legjobban rászoruló rétegek, a munkáscsalódok, a több gyermekesek részére. Tegnap, hétfőn délelőtt dr. Biczó György, Szeged megyei város tanácsának elnöke adta át rendeltetésének ez tanács ügyfélszolgálati irodáját, melynek feladatköréről vasárnapi lapunkban már beszámoltunk. Vezetője Csejtei Istvánné. a tápéi tanácsi kirendeltség volt vezeAz iroda részlete tője. Az iroda bejárata a városháza melletti tanácsi irodaház kapualjából nyílik. Hétköznaponként reggel 9-től délután fél négyig, szombatonként pedig 9-től 12 óráig áll a lakosság rendelkezésére. Bármely ügy elindításakor lehet az irodában érdeklődni, s ott lehet Magyar kiállítások külföldön Megkezdődött a nemzetkö- tárgyakat és élelmiszeripari zi vásárszezon: áprilisban cikkeket küldtek a magyar nyolc magyar kiállítás lesz válallatok Japánba. (MTI) külföldön. A hónap elején két bemutató, sikeres áru- IIÍMWMHBHMI seregszemle volt. Az egyik a J trankfurti nemzetközi szőrmekiállítás, amelyen sikert j arattak a magyar szörmekülönlegességek, konfekcionált j termékek. A lyoni vásáron I hét magyar külkereskedelmi ! vállalat mutatta be közfo- : gyasztási cikkeit. A bemutatódömping április közepétől kezdődik. Tizennegyedikén nyílik a milánói vásár, amelyen Magyarország gyermekruhákkal, kézimunkákkal, alumínium termékekkel, üvegféleségekkel jelentkezik. Már útnak indult az utolsó szállítmány is a 19-én kezdődő brnói tavaszi vásárra, ahol a hazai könnyűipar, műszeripar, kozmetikaipar tart nagyszabású bemutatót. A hannoveri kiállításon már rendezik a magyar kiállítási területet, itt hét magyar nehézipari vállalat állít ki. Több hónapos bemutató kezdete április 18-a: ekkor nyit a bécsi nemzetközi kertészeti kiállítás. A magyar kiállítók pihenőparkot építenek. dísznövényekből, gyümölcsökből mutatnak be reprezentatív összeállítást. Áprilisban még a Távol-Keletre, Osakaba és Tokioba is eljutnak a magyar termékek. Elsősorban lakberendezési Acs S. Sándor felvétele beszerezni a szükséges nyomtatványokat is. Dolgozói tanácsot adnak minden olyan témában, ami a tanácsi munka gyakorlatában előfordul, s helyben elintézik a munkakönyvek, tejutalványok, hatósági igazolványok kiadását, kiadják és átveszik az adónyomtatványokat, és adóbevallásokat, intézik a gépjárművek adóbejelentését, adóigazolásokat állítanak ki, üzleti könyveket hitelesítenek, záradékolják az ingatlanszerzéshez szükséges nyilatkozatokat, átveszik és továbbítják az építési engedélyezéssel, a közterülethasználattal összefüggő beadványokat is. Az új iroda gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a hatósági ügyek intézését. A mostani tervidőszakban Csongrád megyében 18—20 ezer lakás megépítése a célkitűzés. Ez 40 százalékkal több a harmadik ötéves tervben megépült lakások szómánál. Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága 1971 novemberi ülése a feladatok eredményes végrehajtása érdekében felhívta az illetékes szerveket, hogy törekedjenek az anyagi források — közöttük a vállalati források — együttes, hatékony felhasználásóra. 1973-ban a megyében öszszesen 3928 lakás épült fel, és ebből az állami erőből épült lakások száma 1272. Nem közömbös viszont az, hogy ehhez a vállalatok, üzemek, intézmények milyen anyagi eszközökkel járulnak hozzá. Pozitívumként állapíthatjuk meg, hogy a lakások közei 30 százalékát vállalati támogatással építették. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának a közelmúltban szerzett tapasztalatai alapján megállapítható, hogy ez a vállalati erőforrás, támogatás igen jelentős és távlatilag igen fontos. Csak a jelentősebb gazdálkodóst folytató vállalatok évenként 25—29 millió forint lakásépítési alapot képeznek. 1973-ban 40 nagjrobb vállalat ilyen irányú tevékenységét elemezte az SZMT közgazdasági bizottsága. A jelenlegi kedvező körülmények nem alakultak ki zavartalanul és egyszerűen, ugyanis 1968-ban — a rendelet megjelenésének évében — a megyében mindössze hat vállalat képzett lakásépítési alapot a részesedési nyereség terhére. 1969tői jelentősen nőtt az alapot képző vállalatok száma és az összeg is. A legnagyobb növekedés 1971-ben volt, 1968-hoz viszonyítva közel tízszeresére nőtt a képzett összeg nagysága. 1972-ben az összesen képzett lakásépítési alapon belül csökkent a részesedési nyereségből képzett összeg, ennek oka, hogy egyes vállalatoknál kisebb volt a nyereség. Jelenleg a vállalatok növekvő lakásépítési alapot képeznek és használnak fel. Ez a körülmény egyaránt jó hatást gyakorol a tervidőszak lakásépítési programjának teljesítésére és a lakásvásárlási anyagi terheinek csökkentésére. jubileum és székházavató Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) társadalmi erőit fogja össze. A megyei egyesületi tagok száma mintegy 5 ezer, tevékenységük köztudottan rendkívül sokoldalú, és igen eredményes. Aktivitásuk, lelkes társadalmi munkájuk nagymértékben hozzájárult a megye mezőgazdasági, ipari és tudományos fejlődéséhez. — Amikor, most a szegedi Teghnika Házát felavatjuk, és egyben a szervezet négy ecfszázados jubileumát ün! nepeljük, engedjék meg, hogy szövetségünk elnöksége képviseletében köszönetet mondjak a Csongrád megyében élő és dolgozó műszaki, agrár- és természettudományos szakembereknek, mélységes hivatástudatukból és a közügyek iránti odaadásukból fakadó áldozatkész társadalmi munkájukért, amellyel szervezetüket nagygyá és' jelentőssé fejlesztették: szervezetüket, amely a Technika Háza felépítésével most végre méltó otthonhoz jutott. A szakemberduó — Tarnai László Ybl-díjas vezető építésztervező és Szekeres Mihály belső építész-iparművész — szépnek és célszerűnek álmodta papírra a szegedi Technika Házát, s a DÉLÉP műszaki és munkásgárdája jól valósította' meg elképzeléseiket. Tevékenységüket kellőképpen méltányolták: dr. Csanádi György nyújtotta át Tarnai Lászlónak és Szekeres Mihálynak az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, s Csap Jánosnak, a DÉLÉP művezetőjének a vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetést. Dr. Kovács Kálmán is több dolgozónak adott ót jutalmat, a székházavatás alkalmából. A szervezet születésnapján és a Technika Háza avatásán részt vettek a jugoszláviai technikus- és mérnökszövetség, a DIT képviselői is. A megyei szervezet és a DIT szabadkai szervezete közötti együttműködésnek most ünnepelték Wt. évfordulóját, ebből az- a+kalomból Braun Gábor, a DIT elnökségi tagja mondott köszöntő szavakat. Ha azt mondjuk a 16 milliós beruházással épült Technika Házáról, hogy építészeti remeklés, pontosan fogalmaztunk. Kitűnően illeszkedik a városképbe, s belsejét a célszerűség és az esztétikum kettőse teszi reprezentatívvá. Földszintjén kiállítások rendezésére kínálkozó tágas csarnok, s a fent említett előadóterem. ötnyelvű szinkrontolmács-berendezéssel, a filmvetítésre alkalmas helyiséggel, berendezésekkel. Az első emeleten tanácsterem, Szekeres Mihály ihletett sgrafittójával. S van még egy másik előadóterem, van klubhelyiség, műszaki könyvtár, egyesületi szobák, s természetesen méltó helyet kapott az MTESZ apparátusa is. Korábban szűkösebb körülmények között is nagy feladatokat oldottak meg. bizonyára jói kamatoztatják majd új lehetőségeiket. Tavaly a szóban forgó 40 vállalatnál közel 37 millió forint lakásépítési alapot használtak fel. A képzésben és a felhasználásban az iparági és vállalati sajátosságok igen eltérőek. Az átlagosnál kisebb mértékben emelkedett a lakásépítési alap a vasipar, a könnyűipar, az állami mezőgazdaság területén. Számottevő mértékben — 210—370 százalékban — emelkedett az alapok összege a kiskereskedelemben, az építőipar és a MAV területén. Az ágazaton belül is jelentősebb mértékben emelte a lakásépítési alapot a DÉLÉP, a Csongrád megyei Vendéglátóipari Vállalat, a DEFAG. az ATIVIZIG és a Csongrád megyei Sütőipari Vállalat. Változatlan szinten tartotta, vagy csökkentette a textilművek, a ruhagyár, a Csongrád megyei ÁHV. a BMG makói gyára is. A lakásépítési alapok növekedése, vagy változatlan szinten tartása összefügg a vállalatok pénzügyi helyzetével, a felhasználás helyi sajátosságaival. Jó lenne viszont, ha mindenütt módot találnának a fokozott támogatásra. A 40 vállalatnál a képzelt lakásépítési alapból évenként 570—580 főt részesítenek támogatásban. A kölcsönben részesült dolgozók közül a munkásállományúak | aránya a legnagyobb, 1973| ban 72 százalék volt. Több vállalat csak a fizikai dolgozókat részesítette támogatásban. így a Szegedi Textilművek, a fémipari vállalat, a TAURUS Gumigyár. Szembetűnő a fizikai dolgozók alacsonyabb részvétele a MEZŐGÉP Vállalatnál, a kábelgyárban, a Tisza Bútoripari Vállalatnál, utóbbinál például csak 35 százalék. A MEZŐGÉP dorozsmai üzeménél 1973-ban húszan részesültek vállalati támogatásban, ebből mindössze három volt munkás. A lakásépítési alapok felhasználási területét illetően, 1972. és 1973. között jelentős különbséget észlelhetünk. 1973-ban az összes lakásépítési alap 48 százalékát használták fel családi ház építésére, tavaly ez az arány 45 százalékra csökkent. Míg 1972-ben a lakásépítési alapnak csak 2 százalékát fordították tanácsi bérlakás vásárlására, 1973-ban ez 10 százalékra emelkedett. A tanácsi értékesítésű lakásoknál 7 százalékról 10 százalékra nőtt az arány. Az úgynevezett egyéb szervezésű társasházak esetében pedig csökkenés tapasztalható. A várospolitikai elvek, a telepszerű építkezés szempontjából pozitív ez* a módosulás, kívánatos, hogy tovább serkentsük ezt a folyamatot. A Központi Bizottság 1972 novemberi állásfoglalása és a Minisztertanács 3.1973. (I. 26.) sz. rendelete nagy érdeklődést váltott ki a megye dolgozóinak, vezetőinek körében. Ennek alapján indult el Szegeden és Hódmezővásárhelyen a munkás-lakásépítési akció. Az akció alapvető törekvése — az, hogy több munkás kaphasson az állami és a vállalati támogatás együttes felhasználásával olcsóbb lakást, másrészt. hogy az akció szervezésével több lakás épüljön fel a megyeben — realizálódik. | 3. | Az idei tervekről és lehetőségekről a közelmúltban tanácskoztak vállalati vezetőkkel. A résztvevők készségesen támogatják a vállalati erőforrásból a munkáslakásépítési akciót. Ennek alapján reálisan lehet számolni azzal, hogy ebben az évben közel 100 munkás és művezető kaphat Szegeden lakást. A politikai, állami és társadalmi szervek arra törekszenek, hogy a munkás-lakásépítési akció folyamatos legyen, és hogy mind több vállalat támogatását élvezze. Elgondolkodtató viszont. hogy a megbeszélésen csak 26 vállalat képviselői vettek részt, vagyis az érdekeltek kisebb hányada. Márpedig az a cél, hogy ne csak a vállalatok egyik része mozgolódjon, hanem mindenütt törekedjenek a lakásépítés fokozott támogatására. Széles körű társadalmi összefogás szükséges ahhoz, hogy új lendületet adjunk a vállalati támogatású lakásépítkezésnek. Hogy minél több munkáscsalád, minél több fiatal házas költözhessen új otthonba. Most, a kollektív szerződések 1974es módosításánál, indokolt erre gondolni és figyelni, az ilyen irányú szabályozást célszerűbbé. széleskörűbbé tenni a vállalati alkotmányok mellékleteiben. Harmatos József Kiváló vállalatok Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Közlekedés- és Posta ügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Könnyűipari Minisztérium, az Epitö-, Fa- és Epitöanyag-ipari Dolgozok Szákszervezete elnökségével egyetértésben 1973-ban elért eredményeik alapján a Kiváló Vállalat címet adományozta az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium területén a Finomkerámiaipari Műveknek, a Könnyűipari Minisztérium területén a Tisza Bútoripari Vállalatnak. t J