Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-08 / 81. szám

HÉTFŐ, MTI. ÁPRILIS T, A beteg gyermek esaládi pótlékáról T. F. szegedi olvasónk két gyermeke után családi pótlékban részesül. Az egyik gyermek születéseiéi (1970) kezdve beteg, állandó gondozásra szorul. Olvasónk a családi pótlékigény bejelentésekor nem jelentette be. hogy gyermeke beteg, illetve csak 1973. novemberében kérte a felemelt összegű családi potlékot. A vállalat SZTK ftzemi kifizetőhelye az igénybejelenléstől visszamenően 3 hónapra, vagyis szeptember 1-től fizette ki a különbözetet. Olvasónk azt kérdezi: a rendelkezések szerint ilyen esetben a családi pótlékot mennyi időre viszBzamenqleg lehet kiutalni? A rendelkezések szerint a családi pótlékra vonatkozó igényt, továbbá az igényjogosultságot, illetve a folyósítást érintő változást a dolgozónak kell bejelentenie. A családi pótlék legfeljebb az igénybejelentéstől számított 3 hónapra jár. A három hónapba a bejelentés hónapja is beszámít. Abban az esetben, ha a dolgozó családi pótlék iránti igényét bejelentette, de jogalap nélkül elutasították, vagy a dolgozonak járó családi pótlékot egyáltalán nem. vagy nem teljes összegben folyósították, a kifizető szerv köteles a hiba felfedésétől, vagy a jogosult erre irányuló kérelmének beérkezésétől visszafelé számított, legfeljebb egy év tartamára járó összeget, illetve különbözetet kifizetni. Olvasónk esetében a vállalat SZTK üzemi kifizetőhelye a rendelkezésnek megfelelően járt el, amikor az igénybejelentés hónapjától számított 3 hónapra visszamenőleg a különbözelet kifizette. Itt szeretnénk megemlíteni. hogy a családi pótlékról szóló rendelkezés a beteg gyermeket nevelő szülő részére egy gyermek után is biztosítja a családi pótlékot akkor is, ha a szülők együtt élnek, továbbá a gyermek életkorára tekintet nélkül mindaddig, amíg a gyermek állandó ápolásra, vagy felügyeletre szorul, illetve a munkaképesség csökkenése az előírt mértékben fennáll. A családi pótlék összege ilyen esetben egy gyermek után havi 290 forint, két gyermek után 640 forint (akkor is, ha csak az egyik fogyatékos) és minden további gyermek után gyermekenként 320 forint. Dr. V. M. HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Mizsik Ferenc és Rózsi Anna Miklós Antal és Der Rozalln. Vékony István és Balog Mária. Szilágyi László és Szilágyi Eszter. Sánta József és Bálint Mária, Kiss István és Piri Veronika. Ábrahám Lajos Cs Farkas-Csamango Zsuzsanna. Pomán Jenő és Patócs Ilona. Osz Károly és Csányi Ildikó. Mandasz József és Lévay Márta, trulman Géza és Bognár Julianna házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Vörös Péter és Boros Magdolna. Porkoláb Gyula László és Molnár Sarolta. Kiss Imre és Csorba Magdolna. Kulik László és Hollóhazi Katalin. Horváth Sándor és Burckler Erzsébet Matild.' Faragó József és Bacsu Mária. Márkus Ferenc László es Bondár Eva. Erdélyi Albert és Kállai Mária. Becsei Imre cs Gombos Ibolya házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: Ördög Mátyás és Bénidé Lídia hazasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Török Bálint istvanhak cs Nógrádi Veronika Máriának Sára Eszter. Rozsa Miklósnak és Marczl Katalinnak Katalin Irma. Barna László Mihálynak és Sári Mária Ibolyának Péter László, dr. Tarjányi János Istvánnak és Szobonya Eva Editnek Eva Klára. Deák Ferencnek cs Palotás Ilona Katalinnak Krisztina. Földest Árpád Mihálynak cs Olasz Julianna Honának Edina. Seres Mihalynak és Marhús irmának Csaba Zsolt. Volford Bélának és László Erzsebetnck Bela Attila, Gados lstvannak és Korom Eva Zsuzsannának Tamás István, Németh Károlynak és Radlcs Piroskának Andrea. Gera Józsefnek cs Multyán Ágotának Ágota, dr. Lengyel Gézának cs Temesvári Erzsebetnek Anikó, Ezslás Istvánnak és Bugyi Magdolna Matildnak Eva Anikó. Horváth István Gergelynek és Krizsun Juliannának Tibor Zsolt, Sebők István Jánosnak és Molnár Viktóriának Zoltán, Borbás Antalnak és Boldizsár Ilonának Andrea, Lázár László Györgynek cs Susán Rozáliának Andrea. Károlyi Zoltánnak és Németh Juditnak Tamás. Szabó Imrének és Bckc Piroska Katalinnak Katalin. Szabó Imrének cs Bckc Piroska Katalinnak Ildikó, Misik Péter Jánosnak cs Kunstár Márta Máriának Tamás, Chovanccz Györgynek és Barkovics Irén Máriának Balázs. Tlsrtczkl János Józsefnek és Tisóczkl Gizella Lenkének Andrea Gizella. Király Bélának cs Papp Piroskának Attila Bcla. Német Sándornak cs Kalapács Máriának Sándor József. Bolka Attilának és Dékány Katalinnak Ildikó. Jav'orcslk Pálnak és Farkas Piroska Évának Szilvia. Törzsi Miklós Elemérnek és Kulcsár Juditnak Tamara Tekla. Fábián Jánosnak és Turkus Máriának Andrea. Repka Józsefnek és Ball Erzsébetnek Roland. Kerényl Jánosnak és Szabó Ágnesnek Árpád, vastag József Eleknek és Csillag Mária Magdolnának Anelta Mária. Borúk Istvánnak cs Török Katalin Ilonának Gabriella, Buborl Károly Józsctnek cs Papp Juliannának Róbert Károly. Kovács Sándornak cs Zombory Erzsébet Ilonának Levente. Libor Antal Mihálynak és Seres Emmának Beáta. Fodor Sándornak es Ónodi Katalinnak Imre Béla. Vincze Károlynak és Móra Irénnek Ildikó. Nagy Péter Gyulának és Magossányl Évának Adrienn. Varga Lászlónak és Ferenczl Annának Anikó, Falk Miklósnak és Ónodi Katalinnak Nóra Ilona, Grosz Péternek és Bárkányi Katalin Gizellának Csaba Péter. Czlger Sándor Józsefnek és Dézsi Erzsébetnek Krisztina, dr. Csűri Károlynak és Szőkefalvi-Nagy Erzsébetnek Anna Gyovai Fetencnek és Tóth Ilonának Ágnes. Kónya Ferenc Péternek és Varga Zsuzsannának Gábor nevű gyermekük kzukitsu. Családi események III. kerület szeged: Balogh Istvánnak és Tóth Piroska Juliannának Attila. Kovács Imrének és Kónya Hona Gizellának Mónika Katalin. Martus Istvánnak és Szabó Ruzálianak Richárd Zsolt, Bánszkt Pálnak és Bodó Honának Orsolya. Hegedűs József Mihálynak cs Horváth Máriának Erika. Horváth Mihálynak és Robotka Rozáliának Anikó. Horváth Gyulának és Salánkai Erzsébetnek Zsuzsanna. Kirí István Mihálynak és Kalmár Margitnak Zsuzsanna. Mészáros Ivánnak es Fodor Irénnek Zoltán. Németh Imre Mihálynak és Pestl-Palócz Gizella Juliannának Szabolcs, Krabót Tibor Imrének és Bagi Judit Margitnak Mónika Mária, pálfi Ferenc Józsefnek és Mison Katalin Magdolnának Zoltán. Schöfler Miklósnak és Török Erzsébet Máriának Ágnes. Takács Ferencnek és Bertók Judit Eszternek Judit Katalin, Forczek Vidor Jánosnak és Hegedűs Eszter Annának Szilárd. Nikodémusz Mihálynak és Tóth Anna Ilonának Enikő. Terceskel Károlynak és Kulcsár Rozáliának Edit. Kádár-Német Istvánnak és Kovács Irénnek Tímea. Molnár Sándornak és Frank Zsuzsanna Katalinnak Judit Zsuzsanna. Bálint Lajosnak és Varga Máriának Zoltán. Bencslk Istvánnak és Kis Ida Saroltának Tamás Ferenc. Baranyás Lászlónak ég Takács Anna Mariának Adrién, Csamangó Mihálynak és Busa Irénnek Gábor Mihály. Farkas Józsefnek é» Kolompár Rozáliának Ildikó. Tóth László Károlynak és Szabó Mária Zsuzsannának László. Csanálosi Istvánnak és dr. Németh Mártának Márta nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Gál Mlksáné Rothmüller Zsófia. Kevevári Ferencné Rirakker Anna, Farkas Lajos János, Kovács Anna. Kőhalmi Nándor Ferenc, Halof Ferenc. Kucsora Ferenc, Helm Jánosné Bozókl Terézia. Mészáros Istvánné Gémes Mária. Fazekas Ildikó Irén, Kosa Józsefné Balogh Mária, Ungi Lászlóné Veres Mária. Hoffmann Antal. Nagypál János István. Kasi János. Lepsák József. Tóth Ferencné Börcsök Julianna meghall. II. kerület Szeged: Nagyimihály János meghalt. III. kerület Szeged: Mészáros Istvánné Erdélyi Ilona. Tandari János, Katona Istvánné Börcsök Erzsébet. Bitó Péter. Ördög Ferencné Csiskó Erzsébet. Ménesi János. Bartók Józsefné Tombacz Veronika. Szabó Kálmánné Rivnák Ilona. Ökrös Balázs, Németh József. Szőke Józsefné Vörös Julianna. Balogh Józsefné Jambrlk Piroska. Simon Józsefné Csonka Mária. Róvó István. Bába-Pál Istvánné Takács Mária meghalt. Lakók panaszai Guberálók rebbennek szét, amikor elhaladok az Alföldi utca 22. számú ház szeméttárolója mellett. A tartály körül papírdarabokat, lyukas bevásárló szatyrokat és ki tudja még, miket dobál a szél. Széthordja az épületek közötti füves, bokros területekre is. Az első két épület között az anyakút ontja a vizet. Ide járnak még több száz méterről is jóízű ivóvizet meríteni. Most a víz éppen nem jut a lefolyóba, mert a szél mellé fújja. Így aztán hamar viz alá kerül csaknem száz négyzetméternyi terület Néhány méterre a kúttól két mérleghinta várju az apróságokat. Azaz legfeljebb az egyik, mert azon még van egy-egy korhadt ülőke, a másikon semmi. Van még két ilyen hinta a legbelső épület végében, de azok is ugyanolyan szárnyaszegettek, mint társaik. Az épületek végében kopár terület, két nagy kapuval. Nem nehéz kitalálni, hogy focipálya. A kétméternyi kerítés mögött családi házak kertjei húzódnak. Bizonyára sok perpatvart okozott már az átrúgott labda, és az érte átsurranó srácok megszámlálhatatlan lábnyoma. Gondoltak annak idején a legkisebbek szórakoztatására is. Egy homokozó van az épületek között, mellette pancsolómedence. Nem tudni, hány bokaficamot okozott már a medence melletti fedetlen vízakna, de annyi biztos, hogy az így veszélyes. Panaszok érkeztek szerkesztőségünkbe, hogy szemét lepi el a házak környékét. Ezért akartam megismerni az ott lakók véleményét közelebbről is. Megtudom, hogy a guberálók sokszor nem csukják le a szeméttároló fedelét, ezért ragadja ki a szél a sok papírt és egyéb szemetet. Aztán olyat is hallok, hogy van, aki lakása ablakán is kidobál mindenfélét, így egyáltalán nem csoda, hogy a fűben, a bokrok között sok helyütt szemelet lehet látni. Többek szerint el kellene keríteni a focipályát dróthálóval, mert a pálya melletti sétálás így veszélyes. Hálóval kellene magasítani a téglakerítést is, hogy ne pattanjon át a labda a szomszéd dok kertjeibe. A házfelügyelő szerint nem is lenne szabad focipályát kialakítani itt, a lakóépületek mellett. Nem tudom, így Szeged a hazai lapokban 1974 14 HORVÁTH Ferenc: Hol dolgoznak volt tanítványaink? Középfokú Szakoktatás, március. (A szegedi Rózsa Ferenc Szakközépiskola gépjánmütechnikai tagozatának végzett növendékei. | BÁNFALVI József: A gimnáziumi gyakorlati képzés helyzete és távlatai. Pedagógiai Szemle, március. [Szegedi és Csongrád megyei tapasztalatok alapján.] SCHÖFFER Jenő: Bizalomért bizalmat. — Üj igazgató Szegeden. Postás Dolgozó, március. [Rózsa István a szegedi Postaigazgatóság uj vezetője. Fényképpel.] [PÜNKÖSTI Árpád]: Magyar vállalatok sikere a szabadkai Pannónia vásáron. — Beszámoló a szegedi vásár előkészületeiről. Népszabadság, márc. 26. Népművészek bemutatkozása Szegeden. Népszava, márc. 27. [A Bartók Béla Művelődési Központban.J RIDEG Gábor: Golgota. — Miroslav Krleza darabia a Szegedi Nemzeti Színházban. Népszava, márc. 27. IKritlka.] Százmilliós beruházás. — Vizet présel a mélybe. — űriásturbinák a Szovjetunióból. Esli Hírlap, márc. 26. Szolnok megyei Néplap, márc. 29. [Vizbesajtolással termelik ki az olajat a szeged, olajmezőn.] TASNADI Attila: Konfár Gyuláról szegedi kiállítása kapcsán. Népszava, márc. 29. [Fényképpel.] ISz. SIMON István] Sz. S. I.: Vízzel olgjat. — Gazdaságos termelési eljárás a szegedi olajmezőn. Magyar Hírlap, márc. 31. Kitűntetett művészek. — IGABOR István] (-r -n): Gregor József. Magyar Nemzet, ápr. 4 [A Liszt Ferenc-díj I. fokozatával tüntették kl a szegedi operaénekest.] SZTANKAY József: Amig az olaj előtör. Népszava, ápr. 4. Ilnterju az algyői olajmezőn dolgozó Tóth Tibor fúrómesterrel._ Fényképpel.] Themen. Werke, Diskusslonen. — Tiszatáj. Budapcster Rundschau, ápr. R. Ilsmertetés a folyóirat márciusi számáról.] van-e, dehát a három házban összesen mintegy 180 gyermek él, közülük sokan iskoláskorú fiúk, akiknek szükségük van a délutáni labdakergetésre. Kiderül, hogy a házfelügyelő hosszú ideig beteg volt, ezért nem is tudta ellátni teendőit. Neki kellene takarítania a 12 lépcsőházat. Járdatisztitókat az IKV-tól vár. Azt mondta, ígéretet kapott a házkezelőségtől, hogy a házak közötti parkokat a városgazdálkodási vállalat majd rendbe hozza. — Hol vannak a leszerelt hinták? — kérdezem. — Még tavasszal vettük le őket egy kisebb baleset után. Elkopott a tengelyük, meg kellene már javítani őket. Azóta itt vannak a pincében. — Ismét beköszöntött a tavasz, mikor kapják meg a gyermekek a hintát? — Szólni fogok a lukóbizottság elnökének, hogy csináltassák meg ezeket, és a mérleghinták ülőkéit. Kérem azt is, hogy fedjék le a medence melletti aknát. Azt sajnos nem tudtam meg, hogy kinek kell rendszeresen gondozni a házak közötti zöldterületeket. Sokat olvashatunk óvodáknak ingyenesen játékokat készítőkről, és olyan emberekről, akik a városban lakásuktól esetleg lávol fákat ültetnek, parkokat gondoznak. Érdekes módon az Alföldi utca 22. számú házakban lakók eltűrik azt, hogy kisgyermekeiknek egy éve pincében van a hintájuk, mérleghintájukról hiányoznak az ülések, egy kút vizétől elázzon száz négyzetméternyi területük, és hogy a házuk környékét ellepje a szemét. Mindez persze nemcsak rájuk vonatkozik, ehhez hasonló panaszok sok helyről érkeztek már. Ügy látszik, egyszerűbb panaszt tenni különféle szerveknél, mint néha papírszurkáló nyársat kézbe fogni, és elindulni vele a lassan összegyűlő szeméthalmazok felé. Hiszen alighanem akadna a házakban szakember, aki megreperálhatná a hintát, s a lakók is parkosíthatnák, rendbe tehetnék az épületek környékét, segíthetnének önmagukon. Szirák József Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai <Q Móra ekkor még nem tudta, a proletáréi. diktatúrát a francia csapatoktól is védeni teli. Nemsokára ez is nyilvánvalóvá vált előtte. Belrix francia ezredes április 14-én magához hivatta megbeszélésre a lapkiadókat és az újságírókat, s közölte velük, hogy a sajtóban ezentúl nincs helye semmiféle baloldali vagy jobboldali izgatásnak. Ennek biztosítása érdekében bevezeti a cenzúrát. Ettől a naptól kezdve a Szegedi Napló nem közölhette a Forradalmi Kormányzótanács rendeleteit. Ez a sajtóértekezlet rádöbbentette Mórát arra, hogy a francia csapatok a proletárdiktatúra megsemmisítői. E felismerés megtörte írónk erejét, s arra kényszerítette, hogy tisztázza saját helyzetét, de elveiben, meggyőződésében nem ingatta meg! Egyik pesti ismerősének ezt írta: „Vasárnap, már a francia megszállás alatt, de még a cenzúra előtt, könyvismertetéssel szerepeltem a proletárhangversenyen. Lehet, hogy ez volt az utolsó kultúrmunkám." A Szegedi Napló olvasóinak pedig rezignált hangon jelentette be, hogy egész cikksorozatot akar írni a kultúra dolgairól: könyvekről, képekről, száraz virágokról, törött cserepekről, kitömött madarakról, császárok, királyok szobrairól és egyéb, teremtett állatokról, de aktualitás nem lesz írásában. Az első közlemény április 20-án jelent meg Amink van címen öszsze-vissza a kultúrpalotában alcímmel. Látszatra jelentéktelenségekről írt, közömbösnek tűnt dolgokról csevegett, de ezekben rejtetten megszólaltatta azt is, ami a szívét tépte. A kultúrpalotáéul is szóit eéldáuV elmondta, hogy máiladozó. vakolatát hullajtó, nem tudhatni, meddig lesz belőle az, aminek szánták! S egyszeresük ezeket a sorokat olvashatjuk: „Aztán ha már a ház esendő, hát még a csősze hogyne volna az! Én közelről se vagyok annyira biztosítva, mint a kultúrpalota, s engem még hamarább elkaphat a markoláb. Hát azért szeretnék följegyezni egyetmást annak a háznak a titkaiból, amelynek a homlokára az van fölírva: A közművelődésnek." A kultúrpalotáról nálánál csak János, a famulus tudhat többet, de őrá „nem lehet számitant, mert ő okos ember, és nem foglalkozik éjszakának idején memoár-irodalommal. Mégis csak nekem kell följegyeznem, míg egy darabban vagyok, hogy mije van Szegednek a kultúrpalotában". Az ártatlan humorú mondatokban így rejtőzködnek aktuális, írónkat kínzótépő gondolatok! S amikor a cikkben azt olvashatták a szegedlek. hogy „ ... akármilyen világ jön, az akasztott ember kötele minden népeknél és nemzeteknél talizmán lesz, hát még egy akasztott nemzet kötele!...", akkor mindenki tudtai hogy Móra a saját sorsára, és a saját nemzete jövőjére utalt, hiába bújtatta gyötrő rémképét az értéktelen újságpapírról és pénzpapírról szóló mondatokba. A terror a gondolatközlés új formáinak keresésére késztette írónkat! A francia szuronyok védelme alatt most már az ellenforradalmárok április 25-én hivatalosan is megalapították az Antibolsevista Comité. az ABC szegedi szervezetét. Elnöke Kelemen Béla lett, a volt főispán, Móra veszedelmes gyűlölője, aki egyrészt hazaárulónak kiáltotta ki írónkat, másrészt szította a szegedi polgárság ellenszenvét Móra iránt. Éppen az antibolsevista szervezet létrehozásának napján, a Mementó című cikkre utalva, azt jegyezte fel Kelemen Béla a naplójában, hogy a „bűnös kommunistákat" nem kell legyilkoltatni, hanem ki kell telepíteni őket Amerikába, Kanadába, vagy Argentínába. „hadd csinálják meg ott a maguk kollektivista kommunista államát", s Móra Ferenc legyen a kultuszminiszterük. Megkezdődön « rágalomhadjárat Móra Ferene ellen. „Brutális halálmadarak" verték az ablakát, s üzeneteket hoztuk neki, hogy ő lesz az első. „akit agyonver a polgárság hatalmas lendületű haragja". Móra a fenyegetettség állapotában, a rágalmak szennye alatt nem hallgathatott. Személyes kérdésben című cikkében nyilatkozott a Szegedi Napló hasábjain. 1919. május 8-án. Először is a hazaárulás vádját utasította viszsza, így: „Mint a jóembereimtői hallom — mert maradt még egy-kettő —, az a vélemény alakult kl a vezető polgárságban és kapcsolt részeiben, hogy én adtam el a hazát. Hogy kinek és menvnyiért. azt még nem állapították meg, s így én se tudhatom. Én csak annyit tudok, hogy én se franciával, se szerbbel, se románnal e felül nem tárgyaltam. Én nem tárgyaltam." Nyíltan vállalta tettei következményét. Tudta. hogy forradalmi közéleti szereplése és a Mementó megjelentetése miatt kiáltják ki bűnösnek. „Minden félreértés elkerülése végett ki kell jelentenem — vallotta Móra —, hogy azt a fatális cikket a magam jószántából írtam, minden kényszerítés nélkül, s ha jóbarátaim értelmetlensége folytán része volt annak a cikknek abban, hogy az ellenforradalom már a proletárdiktatúra virágjában nem tört ki. akkor örülök neki. hogy ezt a cikket megírtam. Mert ha az ellenforradalom akkor tör ki. Szegedet az isten sem mentelte volna meg a legszörnyűbb tragédiától. Én ma se mondhatok mást. mini amit akkor mondtam." A fenyegetettség állapotában éppen úgy, mint régebben. Móra girondistának, „középutas"-nak nevezte magát, hiszen azt a polgári radikalizmust, amelynek írónk híve volt, magyar girondénak is szokták nevezni. Láttuk. Móra kiábrándult a polgárságból, túllépett a polgári, radikalizmus eszméin, éppen a haladás érdekében, s közeledett a munkásság ideológiájához. Igaz. erről a Személyes kérdésben című cikkben nem szólt, ezt elhallgatta, de meg nem tagadta! Azt azonban még most is egyértelműen megfogalmazta, hogy kikkel tart együtt! Folytatjuk 4