Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-08 / 81. szám

HÉTFŐ, KI74. ÁPRILIS & Szeged hangulatáért Hozzászólás a Délmagyarország cikkéhez Nem vág közvetlenül a lyen csak fiatal lakosságot, nyeik, hiszen lassan nivellávitatemába az alábbi levél tervez? lódnak a kis- és nagyvárosi — nevezetesen az eddig kö- Mi történik, ha a mai fia- szintek, szolgáltatások, életzölt hozzászólásokba —, de tal generáció gyermekei ab- viszonyok — beköltöznek, minthogy egészen új ol- ban, a korban lesznek, hogy esetleg átalakítva használják dalról közelít hozzá, szíve- családot fognak alapítani? A a nagyszülők házát, lakását, sen adjuk közre. Várjuk szülők lakásaiban erre nem olvasóink további hozzá- lesz módjuk. A szülők törekszólásait. Délmagyarország vése nyilván az lesz, hogy Szerkesztősége, 6740, Sze- máshol, tehát egy új városrészben lakást vegyenek házasulandó gyermekeik szamára. Jó lesz ez a megoldás? A kérdést így lehetne feltenni: 1. Tömörítsük-e a hasonged, M. Tanácsköztársaság útja 10. címre. A március 24-i és a március 30-i levelek egyértelműen a városfejlesztési tervek és a hangulat között keresnek kapcsolatot. Egy vá- ló korosztályokat egy-egy város közhangulatának, közér- rosrészbe, öregeket és íiatazetenek azonban számos osz- ... szetevője van. Levelemben az lokat egyarant? 2. Szórjuk új lakótelepek lakói maikor- szét a korosztályokat, fiataösszetélelének jövőbeni kiha- lokat és időseket megközelítőleg egyenletesen, a hagyományos, régi városi települések elvei szerint? lásaival szeretnék foglalkoz ni, melyek nagyon is meghatározzák majd a város hangulatát. A mát tervezni a jövőbe nézve kell. Vajon jól terveztük-e meg a mát a jövő szempontjából? Nem kell számokkal terhelni senkit ahhoz, hogy bizonyítsuk: Tarjánváros Szegeden a fiatalok városa. Az idősek száma egy ilyen lakótelepen nem elöntő. Az idősek az új lakóhelyre a következő okok miatt kerülnek: 1. házaikat lebontották, 2. há Esetleg lebontják, de ismét csak szüleik mellett maradva élik le életüket. Ez a „körforgás" emberileg és társadalmilag is jó. Mi most és ma éppen úgy sematizáljuk, tervezzük az emberi egymás mellett élést, mint az előregyártott elemekből az új városrészeket. Egyformaságra törekszünk. Ide csak időseket telepítünk, oda csak fiatalokat. Harminc-negyven év múlva Szeged-Tarján csendes gerontológiai rész lesz, csupa A fiatalok-idősek sokszor id6s lakókkal. Hiányozni fog nehéz emberközi problémáinak megoldásához, a megoldás szándékához a település-, telepítéspolitikával is hozzá lehet járulni. Falun, vidéki városokban még divat, praktikus divat — igaz, lehetőség is van rá —,. hogy a fiatalok jelenléte, mint ahogy talán most is hiányzik az öregek, idősebbek jelenléte, nevelő hatásuk a fiatalokra. Korosztály-egyenlőtlenség jellemzi ma ezeket az új városrészeket, és korosztály-egyenlőtlenség fogja jellemezni a jövőben is, szerte A járásban: a házasulandó gyermekek a zaikat eladták, gyermekeik- szülők telkein építik fel az az országban, itt, Szegeden is. nek vetlek lakást és ők ma- otthonukat. Ez a közelség Milyen köz- és városhanguk is hozzájuk költöztek, minden suriódás ellenére gulatot fog majd ez a helyemberibb, mint a szülőktől zet a jövőben teremteni és távol élő gyermekek viszo- kialakítani? Szerintem nem nya. A szülők kihalása után egészségeset. — ha az unokáknak nincse- Dr. Veress Sándor nek jelentősen nagyobb igé- Bécsi körút 37—39. ahol nem mindig érzik jól magukat, nehezen, vagy alig tudnak alkalmazkodni a modern bérlakások nyújtotta körülményekhez, 3. nyugdijasok, akik azért cserélték el magánházaikat, nagy lakásaikat bérlakásra, mert a ház vagy lakás rendben tartására már sem fizikai, sem anyagi erejük nincsen. Mi következik ebből ? Az, hogy a mai modern városrészek, így Szeged-Tarján városrész is 30—40 év múlva az öregek városa lesz, orvosi nyelven megfogalmazva, gerontológiai negyeddé fog válni. Milyen hangulati és egyéb következményei, kihatásai lesznek, lehetnek majd ennek a települési, telepítési politikának, amelyik egy helyen csak időseket, másik heMezőgazdasági munkavédelmi szakteciinikusképzés A SZOT felsőfokú munkavédelmi tanfolyam Gödöllő1974 szeptemberétől mezőgazdasági munkavédelmi re kihelyezett mezőgazdasági szaktechnikus képzés indul. munkavédelmi tagozatán Elítélték a taxisofőr támadóiát Gyorsított eljárással került a szegedi járásbíróság előtt a vádlottak padjára Juhos Lajos 28 éves, Kiszombor. Nagyatádi utca 74. szám alutti lakos. akinek ideiglenesen bejelentett lakása Szegeden, az Acél utca 24. szám alatt van. Eddig büntették már Makón garázdaságért, súlyos testi sértésért, és Szegeden is garázdaság miatt. Most hivatalos személy elleni erőszak és súlyos testi sértés bűntettéért került bíróság elé. Ez év március 30-án Szőregen, a Rádó-féle vendéglőtől este 8 óra után taxival Szegedre akart utazni a vádlott. A vendéglőijen kávéval kínálta meg Battancs Dezső. Tápé, Rákóczi utca 13. szám alatti lakosú taxisofőrt, aki felvette a vádlottat, mint alkalmi utast. Juhos a Szövetség utcába akarta magát fuvaroztatni. Üt közben ki_ ! derült róla. hogy a taxira j nincs is pénze, ezért a gép- I kocsivezető ki akarta rak- I ni. — | A fuvaroztatás végén az „utas" kiugrott a kocsiból és fizetség nélkül elszaladt. Magával vitt a taxiból egy defektszerelő vasat, amelyet a taxisofőr közel tartott maga mellett. A gépkocsivezető szaladt a vádlott után, hogy a vileldíjat kérje tőle. Ekkor Juhos Lajos a magához vett szerelővassal rátámadt és többször megütötte vele. A helyszínről nem tudott elmenekülni a támadó, mert járókelők és a házakból kijövök segítségével elfogták. A szegedi járásbíróság Juhos Lajost halmazati büntetésül 3 év 6 hónap szigorított börtönre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Kimondotta, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A büntetés kiszabásónál a bíróság súlyosbító körülményként értékelte. hogy Juhos Lajos erőszakos cselekmények miatt többször volt már büntifetve. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész megnyugodott az ítéletben, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Kivégezték a gyilkost A 30 éves ifjú Gáts László 1973. június 2-án Mosonmagyaróvári lakásán megölte különváltan élő feleségét és az anyósát. Ezért a győri megyei bíróság Gáts Lászlót halálra ítélte. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta, az elítélt kegyelmi kérelmét az Elnöki Tanács elutasította. Az ítéletet vasárnap végrehajtották. A képzési idő 5 félév. Je lentkezhetnek mindazok a mezőgazdaság munkavédelmi szakterületén dolgozók, akik technikusi oklevéllel rendelkeznek. A jelentkezést 1974. június 30-ig kell benyújtani a TÜ. 821. számú jelentkezési lapon, mellékelve a végzettséget igazoló okmányokat, önéletrajzot és erkölcsi bizonyítványt. A jelentkezéseket „2103 , Gödöllő, Agrártudományi Egyetem munkavédelmi kutatási osztály" címére lehet beküldeni. XMTI) Megvalósult javaslatok Éber figyelem kíséri, mi lesz azoknak a jogos kéréseknek a sorsa, amelyeket választások előtt sorakoztattak elő a választók. Leginkább az érdeklődik természetesen, aki a kérést előterjesztette, a javaslatot fölvetette. Ha egy egész utcát érintett a javaslat, az egész utca népe várja a megoldást. De összefoglalva, az egész társadalmat érdekli, érdemes-e egyáltalán előállni valamilyen kéréssel, választások előtt, vagy választások után. Hátha csak összegyűjtik azokat szép dossziéba, ráírják, hogy közérdekű javaslatok, és — mivel a papiros türelmes jószág — szépen „elfektetik". Tanácsülések sora a bizonyíték rá, hogy ezeket a kötegeket forgatják, újra meg újra előveszik, amíg rá nem írhatják: megvalósult. A napokban a járási hivatal vezetői néztek bele a szegedi járás minden községének a dossziéjába, és sorról sorra vizsgálták, mi lett a javaslatok sorsa. Körülbelül egy esztendeje most, hogy a jelölő gyűléseken valósággal záporoztak a kérdések. Igen rövid idő az egy év, de ezt most nem mentségül mondjuk. A szegedi járás 23 községében összesen 1837 közérdekűnek minősülő bejelentést gyűjtöttek össze. Zöme — pontosan 1027 — községíejlesztésre vonatkozott, és az út javítását, járda építését sürgette, csatornázást, jobb ivóvizet, vagy a vízhálózat bővítését, gázcseretelepet, jobb közvilágítást, az új utcákba új villanyt kért. A járási hivatal összeszámlálása végén az az eredmény jött ki, hogy egyetlen év alatt a javaslatoknak jóval több mint fele — 69,4 százaléka — valósult meg. Az 1837-ből 1275-re írhatták rá, hogy megvalósult. Ennyi jó hírrel térhettek vissza a megválasztott tanácstagok választóik körébe. Dicsekedhetnénk ezekkel a számokkal, de senki nem akar dicsekedni vele. Föladott leckéről van szó egyrészt, a megoldás kötelesség. Másrészt pedig nem valami külön megvalósító testület érdeme ez, sok-sok társadalmi munka, közös összefogás I a könyvhétre Könyvtárak és könyvesboltok vezetői, valamint népművelési felügyelők vettek I részt a megyei könyvbarátbizottság • ülésén, amelyet i tegnap, vasárnap délelőtt , tartottak a Hazafias Népfront városi bizottsága Vörösmarty utcai tanácstermében. A megbeszélés témája: az idei ünnepi könyvhét eseménysorozatának előkészíl tése. , A könyvhét programja az idén is rendkívül gazdag. A tervek szerint a Széchenyi téren kap helyet a „könyvutca", a különböző kiadók pavilonjai, a könyvsátrak. A téren állítják majd fel a szabadtéri színpadot is, ahol elsősorban amatőr színjátszók és zenekarok mutatják be műsoraikat. A megbeszélésen elfogadott tervek szerint a megyei könyvheti eseménysorozat. ünnepélyes megnyitója az idén Szegeden lesz. A rendezvények többségét — író-olvasó találkozókat, irodalmi esteket, „könyvpremiereket" — a megye városaiban, főként üzemekben és vállalatoknál tartják. A szervezők azt szeretnék, hogy a könyvheti események elősegítenék, hogy a gyerekek, az iskoláskorúak is jobban megismerkednének a mai ifjúsági irodalommal. Ezért a szokásosnál több iskolai rendezvényt is terveznek, Szentesen pedig külön „gyermek-könyvhetet" rendeznek. A megbeszélésen már a következő év könyvheti programjának terveiről is tárgyaltak. Ezek között szerepel : Szeged városa kéri majd az 1975_ös ünnepi könyvhét országos megnyitójának rendezési jogát. is van benne. Sok forint is természetesen, hol a községé, hol az államé. De mindenképpen a miénk. Hogy dicsekvésnek a szele sem járt a számok százalékolói körül, könnyű bizonyítani. Azokat a javaslatokat szedték ugyanis sorra, amelyekre mostanáig nem tudtak megoldást találni. Elégedetlenek lennénk az eredményekkel? Szó sincs róla. De oda vessük a vállunkat, ahol segíteni kell! Rúzsa vezet a megvalósításokban, a községek között. A fölvetett javaslatokból itt valósuR meg legtöbb. Mégis azt kérdezték, mi lesz az iskolával, a Patyolat átvevőhelyével, vagy az ÁFÉSZ szolgáltatásaival. Jó iskolát valóban nem lehet egy év alatt építeni, de ebben az évben hozzákezdenek. A Patyolat ügye megoldás előtt. az ÁFÉSZ szolgáltatásaiból sok megvalósult, de maradt még erő a hátralevőkre is. Csengelén az óvoda végeredményben készen van, csak az átadása késik, a művelődési otthon fölújítását tervezik, a tanyai orvosi rendelőkre pedig ez a válasz: jogos a kérés, nem is teszik félre, de kicsit még várni kell vele. Öpusztaszeren is óvodát kértek, ebben az éVben fognak hozzá az építéshez. Járdára, iskolára, buszváróra még nem futotta az erőből. Pusztamérges és öttömös most szervezett közös tanácsot. Mind a két község konyhát kér az óvoda napközi otthonába. Öttömösön elkészül még ebben az évben, Pusztamérgesen pedig idén kezdik építeni. Azért nem sorolunk föl mindent, mert a választók és megválasztottak kapcsolata a választás óta csak erősödött, első kézből kaphatunk tehát választ minden esetben javaslataink sorsáról, ha éppen nem vesszük észre azonnal, hogy a járda nőtt, a vízhálózat bővült, az orvosi rendelő elkészült, vagy a sürgetett buszjárat már naponta hozza-viszi a falu népét. ' Azt állapította meg a vizsgálódás. hogy elmaradás csak ott tapasztalható, ahol a megoldás nagyobb beruházást kíván, és a község első nekifutásra nem tudja biztosítani rá a pénzt, vagy más gazdasági szervek feladata a megoldás. Az eddigi eredmények mindenesetre bizonyítják, hogy a választók kéréseit a tanácsok minden esetben teljesíteni akarják. Ez az akarat rövid egy év alatt igen szép példákkal szolgált. H. D. Ufabb MSZBTtagcsoportok Hazánk felszabadulása évforduloja alkalmából újabb három MSZBT-tagcsoportnak adták út a működési oklevelet. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportja a szegvári Puskin Tsz-ben, az NKFV szegedi üzemében és a mórahalmi általános gimnázium, valamint postaforgalmi szakközépiskolában kezdte működését. A fiú - Az anyáról Ma. hétfőn este 8 órai kezdettel mutatják be a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínpadán a lengyel Witkiewicz Az anya című „ízléstelen színjátékát". A Kisszínpad idei második premierje hazai bemutató lesz, az alábbiakban az egyik főszerepet, Leont játszó Csernák Árpád monblógját közöljük. Egy hónapja próbáljuk Witkiewiczet. Nehéz róla rövid véleményt mondani, a sivár adat meghatározásszerű, és az embert nem szabad meghatározni, csak megismerni. Stanislaw tgnacv Witkiewicz 1885-ben született, Zakopanéban nőtt fel. baráti körben Witkacynak hívták, 1905-ben végzett a krakkói Képzőművészeti Akadémián, festő volt, dráma- és regényíró, filozófus, esztéta, századunk egyik nagy keresője. Művei az egész világot bejárták, egész életében kábítószeren élt, csaknem mindegyiket kipróbálta, könyvet is írt róluk, a második világháború kitörésekor öngyilkos lett... Leon az anya fia. A színész minden szerep megformálásakor „öngyilkosságot" követ el: önmagát alkotóelemeire bontja (gondolatok, érzelmek. gesztusok), és ezekből az alkotóelemekből próbál egy másik embert felépíteni. Gyötrelmes, de örömteli munka. A romboláson már túl vagyunk, hogy az építkezés hogyan sikerül, az előadáson derül ki. A darabot Sándor János rendezi. Nagyon jó vele dolgozni, engem most rendez tizenegyedszer; egyre jobban értjük egymást. Pontosan tudja, mit akar, az egész darabot éli, ••segít a rombolásban, segít az építésben. Kitűnő pedagógus és pszichológus. A színész szereti, ha kívánnak, várnak tőle valamit, de segítik is ebben. Sándor János mindig a maximumot igyekszik kihozni színészeiből. Az anyát Bartha Mária játssza, a többi szerepet: Martin Márta, Egerváry Klára, Miklós Klára. Mentes József, Kovács János, Simon Éva. Körtvélyessv Zsolt, Bagó László, Szabó István, Melis Gábor és Gyürki István. Nugyszerü „stáb". Egy nyugatnémet kritikust idézek: „Az anyában annak a társadalomnak romlott erkölcséről és szétzülléséről van szó, amely nem tud kilépni önkéntes bezárkózásából, ajtó és ablak nélküli szobájából, s amelyet végiil is föl fog számolni a proletariátus. A darab úgy indul, mint egy ionescói tréfa, de mire véget ér, a Zárt ajtók sartre-i atmoszférája nehezedik ránk." Ezt a drámát sokféleképpen lehet értelmezni. Bizonyos, hogy anya és fiú drámája mögött társadalmi dráma húzódik meg. Az Illúzió Színház igazgatója bérbeadja Leonnak, és az ö eszméinek színháztermét. Az előadás botrányba fullad. Aztán fellép a munkásosztály a világ színpadára. Az előadás megértéséhez és élvezéséhez nagy szükség lesz a nézők asszociációs készségére, akik akarva-akaratlan partnerünkké válnak a játékban. Witkiewicz írja: a színházból kilépve az embernek az az érzése legyen, mintha valamiféle álomból ébredne föl. Hát ez — úgy érzem és remélem — meglesz. Csernák Árpád