Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-04 / 79. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. ÁPRILIS 4. LŐDI FERENC VERSEI Testvéri tankok Testvéri tankok hozzánk érkezését a talpalatnyi föld se nem felejti, mert tudja jól, mily nagy volt Itt a vétség: nem fogtunk botot megvédeni az utolsó jogot, hogy életünket ne váltsák aranyra, Germániának fegyvergyárai. Testvéri tankok hozzánk érkezé9et a mélybe sodort nemzet végső menedéke. másképp sehol se volna itt magyar: fölette volna istenült hevében Germániának roppant tagadása s a hozzá-vedlés lassan őrlő malma, amint a szégyen lobot vető forrása kiapadna. Testvéri tankok hozzánk érkezése — az esztendőknek magasából nézve — megértem, mért is vártad. 6, hazám! Az egyenes nép ne görnyedjen hétrét, s akár a gyermek, öndfeséretére, feszítse izmát, hogy a holnapok szelídüljenek hozzá, mint a tenger, a rétek, s egykor majd a csillagok. Parlamenterek Ahogy halad az út Vecsésre. ott állnak büszkén, — bronzban élve, Olyan az a két szobor nékem, mint tulajdon két vértestvérem. Testvéreim, kik értem haltak, hogy születhessenek más magyarnak, szabadnak — hazám szép szívében — az emberiség tengerében. Ahogy halad az út Vecsésre. — visz a vonatom Szegedébe — ott állnak ők, a bronzba-öntött testvéreim, kiket köszöntök. Köszönök minden talpalatnyi földet, hol élet sarjadott ki. Magyarságunk, mely tud akarni, nem fog e földből kiszakadni. A

hadifénykcpek már megsárgultak, megkoptak, de történelemmé patinásodtak. Fedezékekből, aknatüzben, életveszedelemben készítették őket a felszabadító háború katonariportereL Nem kereshették az exponáláshoz a megfelelő szöget, nem várhattak napsütésre, nem voltak komfortos laboratóriumaik. Az itt bemutatott archívképeken bizonyára találna bírálni valót a mai képzett fotós — de ezeken a megörökített történelmi pillanatok dominálnak. E képekkel és szovjet tábornokok visszaemlékezéseivel idézzük meg Magyarország felszabadításának folyamatát, Battonyától az osztrák határig. Jelentések a frontról A londoni rádió jelentette 1944. október 10-én, 12 órakor: „E percben érkezett moszkvai jelentés szerint a szovjet csapatok elvágták a Budapest—Belgrád vasútvonalat. A szovjet csapatok a Szeged alatt létesített hídfőből nyomulnak nyugat felé." 1944. oktober ll-én. 20 óra 20 perckor jelentette a Magyar Távirati Iroda: „Moszkva 19.45 órakor orosz nyelven közölte Sztálin tábornagynak Malinovszkij tábornagyhoz intézett napiparancsát, mely szerint a második Ukrajnai Arcvonal csapatai, tovább folytatva a támadást, ma, október ll-én rohammal elfoglalták Erdély fővárosát. Korozsvárt. Egyidejűleg az orosz csapatok átkeltek a Tisza folyón, és elfoglalták Szeged városát, Magyarország fontos közigazgatási és gazdaságpolitikai központját." Malinovszkij marsall frontparancsnok (II. Ukrán Front) balszárnyán harcoló 46. hadseregének és az I. román hadseregnek kellett elérnie a Tiszát és hídfőket foglalni Szeged, Zenta és Becse körzetében. A 46. hadsereg parancsnoka X. T. Slemin altábornagy volt. E feladatot 1944. október 8-ig végre is hajtották, és ezzel a Tisza jobbpartján hídfőállást vettek birtokukba. Szegedtől Becséig 80 kilométeres frontszakaszt foglalt el a 46. hadsereg. Battonya volt az első felszabadított magyar község. A falu fiataljai vörös zászló alá sorakoztak. A korabeli képen bizonyára sokan felismerik magukat. A Szovjet Főparancsnokság a 2. Ukrán Front parancsnokságához intézett parancsában Szeged város elfoglalásáért legeredményesebben küzdő csapatokat „Szegedi" elnevezéssel tüntette ki. A 46. hadsereg (II. Ukrán Front) csapatai 1944. október 20án, éjjel. Csongrád alatt átkeltek a Tiszán. Csongrád október 21-én szabadult fel. (Részletek Tóth Sándor: A Szovjet Hadsereg felszabadító harcai Magyarországon c. könyvéből.) 1944. december 20-án a 3. Ukrán Front áttörte a németek által kiépített úgynevezett Margit védelmi vonalat, és 26-án elfoglalták Esztergomot, s egyesült a 2. Ukrán Front egységeivel, elvágva a Budapesten bekerített 180 ezer főnyi német—magyar fasiszta erők összes utánpótlási vonalait. Visszapillantva a Budapesttől délkeletre végrehajtott dunai átkelés eseményeire — írja memoárjában M. V. Zaharov marsall —, újból hangsúlyozzuk azt az ellenállhatatlan lendületet, melylyel a dicső 46. hadsereg harcosai előretörtek. Különösen kitűntek jól szervezett tevékenységükkel. amely L T. Slemin altábornagy. hadseregparancsnok érdeme, s ami fő, e nagy vízi akadályokon való átkelés meglepetésszerűen sikerült. 1945. március 19-én. estére, a 46. hadsereg csapatai 16 kilométer szélességben és 30 kilométer mélységben törték át az ellenség két védőövét, s a hadsereg főerői általános támadásba mentek át Bécs irányába. A támadás oly sikeresen bontakozott ki, hogy a írontparancsnok hamarosan gratulált Petrusevszkij tábornoknak. Az ellenség tehetetlen dühében őrjöngött, és friss erőket vetett harcba..s minden áron meg akarták állítani csapataink előrenyomulását. Március 20-ra a helyzet úgy alakult, hogy a németek esztergomi csoportosításának bekerítése lett a legközelebbi cél. Ezt a feladatot a frontparancsnok is március 20-a éjszakáján határozta meg. ... A 3. Ukrán Front főerői március 23-án birtokba vették Székesfehérvárt. A 9. gárdahadsereg és a 6. gárdahadsereg csapatai megtörték az ellenség ellenállását a Bakonyban, és megkezdték a Rába vonalára visszahúzódó ellenség üldözését. Székesfehérvár neve sok-sok napon szakadatlanul közszájon forgott nálunk, amelynek neve harcosaink számára régen ismertté és könnyen kiejthetővé vált. Mennyi sors. mennyi élet fűzi Székesfehérvárhoz a szovjet katonákat. Ezt a várost kétszer szabadítottuk fel; 1944. decemberében és 1945. márciusában. Március végére a 2. és a 3. Ukránt Front támadása 300 kilométer sávban bontakozott ki, Zvolen városától a Dráváig. A 3. Ukrán Front gyorsan mozgó magasabb egységei március 30-án kijutottak a magyar—osztrák határra, és Soprontól délre menetből áttörték az ellenség határmenti erődítményeit, és megkezdték előnyomulásukat az osztrák határ területén. Az osztrák határ elérésének egyik komoly, következménye volt a magyar hadsereg teljes felbomlása. Három nap leforgása alatt a 4. gárdahadsereg szakaszán több mint 24 ezer magyar katona jött át hozzánk. Feltartóztathatatlanul nyomultak előre csapataink; április 1-én Sopront, április 3-án WienerNeustadtot szabadítottuk fel. 1945. április 4-én teljesen felszabadult Magyarország. Ebből az alkalomból a magyar kormány képviselői a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság révén K. J. Vorosilovnak. a Szovjetunió marsalljának kifejezték a magyar nép szívből jövő háláját. Később a Magyar • Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 4. napját a magyar nép nemzeti ünnepévé nyilvánította. (Részlet M. V. Zaharov: Délkelet- és Közép-Európa felszabadítása című müvéből.) Rohamozó szovjet egységeket örökít meg ez a kép Magyar- A Szegedet is felszabadító II. Ukrán Front hadltanáesa ki- A hazánkat felszabadító szovjet hadsereg küzdelmét maországon. Háttérben a rohamot támogató nehézfegyver, elöl dolgozza az egyik hadművelet tervét: Balról jobbra: Szta- gy®r, Partizánosztagok is támogatták. Képünk egy ilyen partizancsoportrol készült, a Vörös Hadsereggel való találHz aknave >k lövedékeinek robbanása láthatd hnrsziüj, Zaharov, Malinovszkij és Szuszajkov. kazán után.