Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-24 / 94. szám

SZERDA, »W. ÁPRILIS 24. 3 Sokszoros véradókai tüntettek ki ünnepi ülést tartott a Vöröskereszt szegedi vezetősége Aes S. Sándor felvétele A kitüntetett véradók egy csoportja az ünnepségen Tegnap, kedden délelőtt a évvel ezelőtt jött létre. Kü- többszörös véradók közül 57­városi tanács dísztermében lön szólt a szegedi véradók- en részesültek e kitüntetés bensőséges ünnepséget ren- r(ji nemes áldozatvállaló- bronz fokozatában, ugyanak­dezett a Magyar Vöröske- ' - , A,„toke) men- kor számos kiváló szervezőt reszt Szeged városi vezető- suKro1' amivel eleteKet men is kitüntetésben részesítet­sége a többszörös véradók, lenek. tek, áldozatos munkájukért, szervezők kitüntetése alkal- DT. Gál György, a megyei A szocialista egészség­mával. Az ünnepi rendezvé- véradóállomás vezetője kö- ügyért, az életért rendezett nyen részt vett az MSZMP szöntötte ezután a meghívott bensőséges ünnepségen, ame­Szeged városi bizottsága véradókat, majd dr. Gyiiszü lyen képviseltették magukat képviseletében Horváth Miklós, a Magyar Vöröske- a szegedi nagyüzemek, vál­Lászlóné, továbbá Győri reszt főtitkárhelyettese ki- lalatok, szövetkezetek és in­Imréné, a Magyar Vöröske- tüntetéseket adott át. A Ki- tézmények, énekszámokkal reszt Csongrád megyei tit- váló Véradó arany fokozata szerepelt Sinkó György, Ja­kára, Zsarkó Imre, a Vörös- kitüntetést kapta Bakos hász József, a Szegedi Nem­kereszt Szeged városi tilká- Istvánné és id. Krajkó And- zeti Színház tagja, tangóhar­ra, dr. Dudás Béla főorvos, rás. E kitüntetés ezüst íoko- monikán kísérte őket Kiss a városi tanács egészségügyi zatában részesült: Börcsök Ernő. Köszöntötték a vér­osztályának vezetője is. Jenőné. Frányó József, Ge- adókat az újszegedi Móricz Dr. Markos Sándor főor- röcz Jánosné. Harmatos Jó- Zsigmond Általános Iskola vos, a Vöröskereszt szegedi zsef, Jakab László, Kard- úttörői, valamint több meg­vezetősége elnökének meg- csonyi Mihály, Kenyeres hívott, azok közül, akiknek nyitó szavai után dr. Csikós Pál, Pálinkás Gyula, Pris- életét a közelmúltban súlyos Ferenc, a városi tanács vb- kin Sándor, Ruskó László, műtétek árán az önkéntes titkára méltatta az országos Sinkó Jánosné, Tombácz véradók mentették meg, ál­véradó szolgálatot, amely 25 Ferencné és Tóth József. A dozatvállalásukkal. Kutatások és fejlesztésük Dr. Köpeczi Béla előadása Szegeden Tegnap délután Szegeden, és az orvosegyetemeken a József Attila Tudomány- kutatóbázisok, egyetem bölcsészkarán dr. Köpeczi Béla. a Magyar Tu­dományos Akadémia főtit­kára tartott előadást a tár­sadalomtudomány időszerű kérdéséiről. Jelen volt dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Oz­vald Imre, a városi pártbi­zottság titkára és dr. Fodor Géza, a JATE rektora is. Mi az oka, hogy ugyan­akkor a társadalomtudo­mány nem tudott kellőkép­pen előrelépni ? Elsősorban a kutatók izolációs szemlé­lete, valamint tehetetlensé­ge. Ugyanis az anyagiakat ezen a területen is biztosí­ték a helyes komplexitást. Mi is ennek szellemében alakítjuk ki kapcsolatainkat az egyetemekkel. Ugyanak­kor tovább ell emelni a ku­tatásokra fordított összeget, bár az elmúlt 4 évben 70 százalékkal nőtt ez az ösz_ szeg. Az igazsághoz tartozik az is, hogy kitűnően kép­csészkar dékánjának köszönr lő szavaj után dr. Köpeczi tottuk, sok esetben azonban zett kutatókkal rendelke­visszautasították, mondván, zünk, a kapacitást azonban nemegyszer rosszul, szerve­zetlenül használjuk fel. Ezen előbb-utóbb segítenünk kell. Végül a kutatások terv­szerűségének fontosságáról szólt, majd kérdésekre vá­hogy ez Oktatók és kutatók Dr. Hajdú Péternek, a böl- között ellentétekhez vezet, Jelentős javulásról csak a tudománypolitikai határozat Bcla a többi között elmon- megjelenése óta beszélhe­dotta: tünk. — A kutatás helyzetének Dr. Köpeczi Béla ezután a laszolt. Figyelni az emberek szavára M' eghalt egy munkáslány egy székes­fehérvári gyárban; megdöbbentő ri­portot készített a körülményekről a tévé munkatársa, Szegvári Katalin. Meg­szólaltak a megvádolt munkatársak, akik­nek felelőtlensége, vagy pillanatnyi meg­gondolatlansága, „rövidzárlata" összefüg­gésbe hozható a tragédiával. De megszólal­tak azok is, akik a rossz munkaszervezés hibáján kívül mást sem törölhetnek le lel­kiismeretük számlájáról. Azt történetesen, hogy nem hallgattak a műhelycsarnokban dolgozó munkásokra, akik már nemegyszer szóvá tették: nem tudnak nyugodtan, mun­kájukra koncentrálva dolgozni, mert rend­szertelen az anyagellátás, meg-megszakad a folyamatos munka, amelyet azután a kapkodás követ, amiből is legjobb eset­ben tökéletlen késztermék, de ilyen „ki­hagyás" folytán tragédia a végeredmény. A szakértő felsorolta, hogy nem tá­masztották ki a félkész autóbuszt, az egyik munkatárs beindította a motort, noha se­bességfokozatban hagyta a másik — de nem tartotta súlyosnak a szervezetlenséget, amely a szalag munkáját lazította, a mun­kafegyelmet demoralizálta, s az igazgató és az „asztalnál ülők" is csak most, a tragé­dia után idézték fel az előbb is elhang­zott panaszokat, csak most változtattak, ja­vítottak a technológián és szervezésen, bal­esetvédelmi javaslatokat most valósítottak meg. Nem tud az ember szó nélkül elmenni egyetlen tragédia mellett sem. Sajnos, üze­meinkben, gyárainkban több is van. Való igaz, többnyire a hibák kijavítása is kész. mire megkötik a koszorúkat, vagy mire ítél a bíróság, de ez a történteken már nem segít. A keserűség, egy ember el­vesztése miatt érzett fájdalmas harag min­dig felteszi a kérdést: miért nem előbb? Nem mindenütt felelnek a munkások ja­vaslatára „leereszkedő" jóindulattal egy „igent", s hagynak mindent a régiben — de azért még sokhelyütt okoskodásnak ve­szik a józan szót. Hosszú, komoly tanul­mányok születtek az utóbbi években a de­mokratizmus tárgykörében, s ez egyálta­lán nem véletlen. Egyrészről: jó ideje ter­mészetesnek tartjuk, mint a levegőt, hogy a munkásosztály vezető szerepének érvé­nyesülése minden dolgozó számára na­gyobb szólásszabadságot nyújt, garantál, sőt: igényel, méghozzá példákkal erősít­jük, hogy ezzel élni érdemes, hasznos. Sőt: ahol nem úgy érzik az emberek, ott a szo­cialista demokrácia légkörét kialakítani fe­lelősségteljes kötelesség. Igen. csakhogy mig össztársadalmi méretekben készül a szociológusok prognózisa arról, milyen ha­tással is lesz a gazdaságra, társadalomra a demokrácia kiszélesedése, addig — s ez volna a „másrészről" — néhány helyen a kézenfekvő, okos javaslatok elfogadását is ki kell vívni. Miért hát? Nálunk hogyan lehet szaka­dék a „fenn" és „lenn" között, amikor lentről került — esze. kepessége es iskolá­zottsága által, javareszt legalábbis ilyen okból — a vezető „fenn"-re? A ket pólus hőmérséklete mindent, vagy legalábbis majdnem mindent elmond egy munka­helyről. Ha ugyanis a munkás szókimon­dása a legtermészetesebb, akkor okosan, célratörően lehet elmondani az észrevéte­leket, s nem kell kivárni, míg indulattal gyűlve tör elő, a kritikus pillanatban, ami­kor már „ki kell mondanom, mert meg­fulladok." Nem mondja senki, hogy ez sehol sem indokolt, törökverő vitéz bá­torsága kellene, hogy azt állítsuk: a de­mokratizmus kérdésében már minden rendben van. Nincs! Példa erre a fehérvári munkásoknak a tragédia után meghallga­tott beszéde is. Csak azért hivatkozom is­mételten erre, mert mindenki hallhatta a legutóbbi Hét című magazin riportjában, s mert a legtöbb nézőből ugyanazt az érzes­sort válthatta kl a negyedórás riport, hogy bizony oda kell és kellene figyelni az em­berek szavára, mert — ha nem is kerül mindenütt életébe valakinek — lejáratjak az ilyen esetek, afféle divatos, kitalált do­loggá süllyesztik közös dolgaink fontos mércéjét és segítőjét: a demokratizmust. Legutóbb Kádár János Nyíregyházán elmondott beszédében foglalkozott hosz­szasan ezzel a kérdéssel. „Most jobban előtérbe kell helyeznünk — és a kongresz­szusig a központi szerveknek is vizsgál­niuk kell — azt a kérdést, hogy az üze ­mek belső életében, az üzemi demokrácia terén hogyan tudnánk előbbre lépni. Üg; véljük, hogy a különböző fórumokon na gyobb lehetőségeket kell biztosítani a dol gozóknak ahhoz, hogy az eddiginél na­gyobb mértékben és még több kérdés el­döntésében vehessenek részt, talán még úgy is, hogy bizonyos- rendelkezésre áBó anyagi eszközök felett diszponáljanak cs személyi kérdésekben is kifejezhessék vé­leményüket. Tehát azt szeretnénk, hogy hatékonyabban működjön demokráciánk, és nem úgy, ahogy ma még sok helyen előfordul: a dolgozók elmondják ugyan véleményüket, a vezetők meg is köszönik azt, de minden marad a régiben." N' em most került napirendre, évek óta egyre fontosabbá válik a de­mokratizmus kérdése. A kongres­szus előtti tennivalókban is hangsúlyozot­tan szerepel, s éppen ezért bízhatunk: erő­södik szerepe. Jó ezt tudni mindenkinek, mint ahogy ezek a sorok sem a demokra­tizmus prókátoraként sorjáznak, dehogyis van ma már arra szükség. De arra igenis szükség van, hogy töb­ben és felelősséggel' szóljanak. amikor úgy érzik, mondanivalójuk van, s igazuk tudatában szóljanak ismét, ha nem talál­tak halló fülekre. Mert az idő nem a süket füleké, az idő a demokrácia izmosodásá­nak ideje. Szőke Mária ismertetése előtt feltétlenül kutatóbázisok szerepét és je_ szólnunk kell arról, hogy je­lenleg 367 kutatóhellyel rendelkezünk. Ezek közül 30 főhivatású kutatóműhely, 311 az egyetemeken, 26 pe­dig egyéb szakágazatban működik. A kutatók szá­ma 2840. közülük 1643 főhi­vatású kutatási intézetben dolgozik. Az utóbbi évtized­ben jól fejlődtek a termé­szettudományi. a műszaki lentőségét elemezte. Kiemel, te: „A jövőben még ponto­sabban kell előírni, mit vá­runk a kutatóműhelyektől." — A következő ötéves tervre — mondta ezután az előadó —, elkészítjük azt a programot, amely meghatá­rozza a kutatás fejlesztésé­nek mértékét. A világon ma már mindenütt megkövete­lik a társadalmi szükségle­Postoi ifjúsági parlament Tegnap, kedden délelőtt tese adott számot az üzemi tartották meg Szegeden, a parlamentekről, melyet Postás Művelődési Otthon- nyolc helyen tartottak meg, ban a Szegedi Postaigazga- csaknem 400 résztvevővel, tóság területén — Bács-Kis- akik közül több mint százan kun. Békés és Csongrád me- mondták el kérdéseiket, vé­gvékben — dolgozó fiatalok leményüket. Végül ismertet­iijúspgi parlamentjét. te az igazgatóság elmúlt évi Dr Viski Dániel, a posta- eredményeit, illetőleg az idei igazgatóság igazgatohelyet- feladatokat. Fiatalok szolidaritási | gyűlése A nemzetközi szolidaritási si gyűlést tartottak a MÁV ' nap alkalmából tegnap, ked- nevelőotthonban. A fiatalok den este ifjúsági szolidarilá- gyűlésen részt vett hét, Sze­geden tanuló arab diák. Ott Az ÉDOSZ megyei bizottságának ülése volt Horváth Lajos, a KISZ Csongrád megyei bizottságá­nak titkára, valamint a ne­velőotthon tanárai is. Nacsa Mária, az otthon­tanács titkára beszédében hangsúlyozta a gyarmatosí­tás elleni harc jogosságát, s a nemzetközi összefogás Tegnap délelőtt Szegeden, lakást a paprikafeldolgozó j szükségességét. Az arab fia_ a szakszervezeti szekhazban es a Csongrád megyei Al­ülést tartott az Élelmezés- latforgalmi és Húsipari Vál- ltalok képviselője, Maer ipari Dolgozók Szakszerve- lalat egy-egy lakást kapott Oaszeí tájékoztatta a nagy­zete Csongrád megyei Bi- idén, a munkáslakás-építési zottsága. Az ülésen részt akció keretében, vett Bohdán Nándor, az Második napirendi pont­ÉDOSZ szervezési osztálya- ként Rósa László, a kon­nak munkatársa is. zervgyár főmérnöke és Lc­A legutóbbi megyebizott- vai Ferencné, az szb elnöke sági ülés óta végzett tevé- terjesztett elő jelentést a kenységről Csikós Mihály, Szegedi Konzervgyárban az ÉDOSZ megyei titkára folyó szocialista munkaver­számolt be a bizottság tag- senyről, annak eredményei­jainak. Többek közt arról ről, és a további feladatok­szólt, hogy az 1973-as beszá- ról. A felnőttoktatás helyze­molók elkészítése, a tanul- téről és az oktatás kiszéle­ságok levonasa nyomán min- sitésének feladatairól Veres denütt megélénkült a szak- Gyuláné, a kulturális bízott­szervezeti munka. Az élei- ság vezetője számolt be a mezésipari üzemek közül a megyebizottsági ülésen. Szegedi Konzervgyár nyolc Végezetül Csikós Mihály a lakást, a Csongrád megyoi megyebizottság választási Tejipari Vállalat három la- előkészületeiről adott tájé­feást, a gabonafaldolgozó két koztatást Megemlékezés a Szántó Kovács János-mozgalom évíordulójáról Tegnap, április 23-án dél­után megemlékezések voltak Vásárhelyen Szántó Kovács János-mozgalom 80 évfor­dulója alkalmából. A kora délutáni órákban a Szántó Kovács János közép­iskolai kollégium diákjai rótták le kegyeletüket a vá­rosi lanacs épületének fa­lán elhelyezett emléktáblá­nál. Délután hálom órakor a Kossuth téren álló Szántó Kovács János-szobornál ko­szorút helyeztek el a vásár­helyi munkásmozgalom ki­emelkedő alakjának nevét viselő munkásőregységek, termelőszövetkezet, kollégi­um és iskola képviselői, va­lamint az Alföldi Porce­lángyár Szántó Kovács Já­nos szocialista brigádjanak tagjai. A munkásvezető sír­jánál ugyancsak az említett Szakközépiskolában tartanak I intézmények képviselői ko­szolidaritási gyűlést. 1 szorúztak. gyűlést az arab t'elszabadítá­si harc helyzetéről. Végül műsorral kedves­kedtek a vendéglátók' a meghívottaknak, a gyűlés résztvevőinek. Vers, zongo­raszám és nagy sikerű nép­tánc-összeállítás következett. A műsor befejeztével a ne­velőotthon klubjában látták vendégül az arab diakokat, ahol kötetlenül beszélgethet­tek a magyar fiatalokkal. Holnap, csütörtökön a Bebrits Lajos Vasútforgalmi

Next

/
Thumbnails
Contents