Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-20 / 91. szám

SZOMBAT, 1974. ÁPRILIS 29. fórumai A fölismerés nem új. A summazatokkal. Egyetlen zasok vagyunk, nagyon szetiépmúvclés hosszú evek ota előadás ekkora hatást nem retnénk családot... — A érzi, hogy az előadásra ala- gyakorolhatott volna. következő fogyatékos gyerpozott ismeretterjesztés ke- Mostanában szabályos fő- mek körüli tennivalókról veseket vonz a hallgatók so- rumot hirdetnek a művelő- kérdez, a negyedik arról paraiba akkor is, ha egyébként dési házakban. Másfél éve naszkodik, hogy községekben nagyszerű az előadó és nagy- rendezték az elsőt Bálás- kevés a gyermektápszer — szerű a téma is. Mondták ezt tyán, — eddig ez sikerült ki tudná megmondani, mimár érdektelenségnek is, el- legjobban — az utolsót a na- ért? —, az ötödik a tabletféradásnak is, némelyek a pókban Zákányszéken. Ha tákról kérdez,' a hatodik lejáratás szót is emlegették, itt kellene kitölteni az is- azt mondja, ezt meg ezt olA lényeg azonban az. hogy meretterjesztő jelentőlapok vastam az újságban, részletemeghirdettek egy előadást, ismert rovatát — hány hoz- sebben kérném, a hetedik azt hívták az embereket plakátra zászólás volt? —, legalább tudakolja, mit mondjon serirt mondókával, sok száz ház- nyolcvanhat, százat minden dülő gyermekének, a nyolhoz szállított meghívóval, alkalommal be kellene írni cadik azt, hány éves időkömégis tudhatták előre, ki lesz azzal a megjegyzéssel, hogy zönként és épben mikor a az a tíz-tizenöt ember, aki a kérdések egy részére vagy legegészségesebb gyermeket eljön. Mindig ugyanazok idő hiányában, vagy a téma szülni? Azt a kérdést, amiszoktak eljönni. miatt nem lehetett nyilváno- bői kiderülne, ki tette föl és • san válaszolni. rá nézve kényes lenne, félEgészscgünk érdekében Azért nehéz leírni az egész- reteszik, levélben válaszolrendezett nagy előadások sem ségügyi fórumok menetét, nak rá. sokban különböztek ettől az mert mindenütt más. Gyak- — Nálunk is az a legnaátlagos képtől még akkor ran. kapnak feladatot a gyobb probléma, ami a telesem, ha egyszer-egyszer si- hallgatók is. Egyik faluban víziónál — mondja dr. Takerült nepesebb hallgatósá- az egyik csoport elkészítette kács Imre, az egészségnevegot toborozni. Pedig leg- a körzetében fontosnak vélt lési csoport vezetője és többször a szó szoros értei- egészségügyi központ tervét Ocsovszky László —: nem mében elevenünkbe vág, amit — nem építői-mérnöki terv- tudjuk befejezni. Sokszor itt mondanak. ről van szó természetesen — a rendelőben folytatjuk. Ahogy fölismerték, hogy és nyert vele 1500 rózsatövet. _ A falu orvosával? csökken a hatásfok, szeren- A vetélkedő második helye- _ Nem A fa,u orvosa azt cséré orvosságot Is találtak zettje ezer a harmadik ot- mondja> hozzá u kényes rá. Most azt mondjak a me- szaz rozsatovet nyert Kony- kérdésekkel altalában n[nn gyei egeszsegnevelesi cso- nyu kitalalru, mi lett a ha- fordulnak. Az emberek peport emberei, egy-egy ren- romezer rozsayal Szép vi- di már az elökészítés idő_ dezyényükre 180-nál keve- ragos utcák tamadtak ott, szakaban azt mondják> misebben nem jöttek es ahol ahol azelőtt a disznót kotot- messzebbről hozzunk 4 .... t/iU- L-i nv "iRRSLRnorfi") TV/I _ Kereslet - kínálat A szegedi munkaközvetítő iroda adataiból Szegeden 1974. január 1-én nak, természetesen csak ak- kű Iskolát végzettekre — 90 ezer 300 volt a foglal- kor, ha elfogadható a mun- semmi szín alatt sem vállal koztatottak száma, néhány kabér is a sok éhes szájhoz, fizikai munkát, még ha ezerrel több, mint egy évvel . munkabér nem ,énvee_ szakmájába vágna, akkor is azelőtt. Ez mégsem jelenti te,ens"emPoht A közveütő viszolyog a termelőmunkáazt, hogy a vállalatok ki ^ * iwzvitito ^ Alkalmazotti munkaerőtudták elégíteni munkaerőirodában nagyon sokszor elhangzott már: oda megyek, bői pedig nincs annyi lett volna felvenniük a mun kaerőmozgás következtében. natkozik. Nem olyan egyszerű tehát. A vállalatoknak szükségletüket, mert a tény- ahóT lectóbbet í zeinek' igény' hogy jutna m'ndan>legesen felmerülő igénynél nD„ nyiuknak íróasztal. Idén is a lényegesen több embert kel- fíSgtf"™. beje.entett igény 75 százamákban könnyű elhelyez- lékban fiz,kal munkasra v°A különböző munkahelyek- ÍSmfz^Stó,'T ffZbfö S2SK rir^ ÍS1^ ^ ~ éberek'l^iszWlet a kfvél telnek — többször is cserélbiak semmi esetre sem szúmíthatók azok közé, akik kentésére, a belső tartalékok feltárására, munkaerő-átcsoportosítást kell végrehajtani ott, ahol lehetséges, és még 2= -assaar-a szükségszert okokból s^n- szakrnakb;m azonban> acne. akóhelv^höz közelebb he- ,yekbő1 csak n<:'hany 6.vár- Sok gyárban azt hiszik az lvezkednck eí kéozcUséuük- bí,n lehet megélni. sokkal illetékesek, hogy semmi kőneklobban metíeldő munl kisebb' a mozgás' J°bban zük a Pályaválasztáshoz, az Söít^ tal' tlk csTláSi meggondolja mindenki, hogy az iskola dolga. Ez sem így problémák megoldását segíti elő a munkahely-változtaelinduljon-e otthagyni a van. Ha jobban odafjgyelnégyárat, nem biztos az újabb nek erre a témára, meglemunkahely. Vannak olyan het, nem fordulna elő ilyen azelőtt felórás előadást héz volt megtartani, most három, három és ne- ték ki az árokpartra. Máott sík alkalommal játékos befél tétként a disznósajtról tölszakembereket. Akiket nem ismernek és akik nem ismerik őket, azoktól — indtrv t i/unuu bátrsb" óra múlva csak azért kell ab- töttek ki totószelvényt. Köz- ban kérdeznek és bátrab. bahagyni, mert nagyon este ben megtanultak hogyan kell ban fogadják az igaZságot is. van már. kesziteni, mit kell beletenni. Harom szakorvost hívtunk Ha egy szem ember az al- es mikor nem szabad mar moet a rendel6be, mindenki koholizmus átkairól akar be- megenni. négyszemközt beszélhet veszélni, előre biztosra vehe- • lük. aki nem kapott választ a ti: aki nem iszik, azért nem Játékos elemei ezek a fő- kérdésére. Nem vizsgálnak, jön el, aki meg iszik, azért, rumnak, mondhatnánk. ha most nem írnak receptet, Rendeztek hát szabálytalan nem tudnánk, legalább annyi csak tanácsot adnak A főbíróság! tárgyalást igazi bi- fontos tudnivalót vésnek az róval, igazi ügyésszel, ügy- agyunkba, mint a legékesebb véddel, elmeszakértővel és előadás. Vagy annál is töbigazi rendőrségi szakértővel bet. A fórum viszont azért közösen, csak igazi „hallga- fórum, — a tévé nyomán ez tó" nem volt. A védelem terjedt el — hogy előre levagy a vád tanújaként szín- hessen kérdéseket beadni. tás és a töhhi Naevon sn- vauim*. uijaii uci, nem luiuuum ciu . Lon LUt L-J„ÍS^LIS, szakmák, amelyekből teljes méretű túljelentkezés heívről a másikra hoev ké a telítettse« a városban, úgynevezett divatos szaktSis^,.! Fodrász, vendéglátóipari mákban, mint például autónyelmesebb könnyebb mun- szakember szinte cl sem lud szerelő/kozmetikus, a fiaH^ii-nni ÍmÍUJi^-ÍJ helyezkedni, ha akad a hete- talok pályaorientációja kökellemeUenségtütöh ^'PÜlők között, pedig éppen ze.ebb kenilhe.ne a valós pusztán anyagi előnyökért ^nkaeXS 'TC r munkaerőhelyzete Tavaly összesen 900-1000 egyik ágát. Másik ág a ta- T^Z*^L — „..1 WI.. milmánvaikat hefnií.™ fiala- egyeoKeni oi^an, mini or szagszerte mindenütt. Nem talán valamivel kiegyensúlyozottabb volt, mint azrumot folytatok. — Aki a kérdést adja, a falu népe. És aki kapja? — A témától függ. Most a népesedési problémák vanmegyei vagv járási bizottságának illetékes munkatársa. és a helyi tanács képvite mindenki cselekvő részt- - ötvenkét éves asszony ^^T'sSl&z iérílffővevője volt az esetnek, mi- vagyok - olvasom a zá- ™r^ndigott van a párt ért hallgatott volna" Ez a kányszéki fórum kérdései °rVOS' m,n<Slg ott van a Part tárgyalás tartott három és között —, hét évvel ezfél óráig, tömve példákkal, előtt operáltak... — A mászomorú esetekkel, szakértői sik kérdés: — Hétéves há- belője is wmmmmi^^mmama^m^m^m^nmmmmmm^mma^^^m^mmmm Balástya. Apátfalva, Földeák, Fábiánsebestyén és Zákányszék került eddig sorra. — Marosielén lesz a következő, azután Nagylakon. — Minden faluba eljutnak? — Sajnos nem. Nem győzzük. — De jó lenne? — Nagyon jó lenne. Ennél eredinényesebb ismeretterjesztésről még nem adhattunk számot. I Horváth Dezső Műemlékvédelemre 200 millió forint 376 védett épületet tarta- Mosonmagyaróvár városbak nyilván az ország mű- magjának átépítése is, s a emlékekben talán leggazda- vár épületének építésztörtégabb vidékén: Győr-Sopron neti. műemléki, régészeti megyében. Csak Sopron ró- feltárása. mai kori alapokra épült középkori belvárosában több mint 100 műemléképület van. E városrész rekonstrukciója már a második ötéves tervben megkezdődött. A munkák jelenleg is folynak. Eddig több mint 200 millió forintot költöttek a páratlan értékű városrész megóvására. Győrött ugyancsak védettségnek örvend a történelmi városmag. A jövő feladatai közé tartozik a Rába és a Mosoni-Duna torkolatánál levő várnak és környékének rendezése, a volt karmelita rendház kultúrcentrummu és a volt zsinagóga zenei központtá való átalakítása. A várfalrendszer, a kazamaták feltárása, hasznosítása folyamatban van. Nemcsal. e két városban, hanem — mint ismeretes — a megye számos községében is vannak értékes műemlékek. így például európai hírű a pannonhalmi vár, a nagycenki Széchenyi-, a fertődi Eszterházy-kastély. Fertődön és Pannonhalmán az elmúlt évben csaknem 300 ezer turista járt, a nagycenki Széchenyi-emlékmúzeumot pedig a megnyitás utáni három hónapban 40 ezren keresték fel. Pannonhalmán folytatják a vár közműhálózatának rekonstrukcióját és a vár aljának Rendezését. Megkezdődött fős munkaerőhiánnyal küz- nulmányaikat befejező fiata döttek a vállalatok. Leg- lok csoportja, ók ugyan . .. . . rosszabb a Szembetűnőbb a segéd-, és csak az év második felében ?bb: s ™oL apLbetanitott munkások hiánya lesznek munka^l ^kka taltakná/: Az utóbbi éPvben valamennyi ágazatban, a mégis jó előre számolni kell szakképzett munkásoké né- velük. hány vasipari és építőipari Ebben az évben 3700—3800 előtt, ez annak is köszönhe szakmaion, meg a harom fös munkaerő-szükségletet tő, hogy a munkáltatók — műszakban uzemélo gyarak- jelentettek be a vállalatok a ismerve a lehetőségeket — ban. A munkaerőhiány csak tanács munkaügyi osztálya- reálisabb munkaerő-fejleszídoszakos, átmeneti jellegű, ra Az iskolákból kikerülő tési terveket készítenek, bar nincs meg az összhang fiataiok, akik első ízben ad- mérsékeltebb igényeket taa gyárak részéről meglevő jak ]e munkakönyvüket egy- masztanak a tanáccsal szemígeny es a rendelkezesre allo egy munkahelven, majd há- ben. létszámuk bővítését 11munkaeroforras kozott. A romezren lesznek. Azt hi- letően. Ez így is van rendfelmerülő szükséglétét az el- hetnénk. hogv belőlük és jén. fölösleges túl „fölé termult évben férfi munkaerő- néhany száz betelepülőből, vezni", nem létező munkából 67,2 százalékban, noi jngazóból már meg is van a eröhiányt produkálni, aztán munkaerőből 75,6 szazalek- szükséglet kielégítésének fe- mindent arra kenni, esetleban sikerült kielégíteni. A dezetC; de nem ÍRy van. A gcs gazdálkodási hibákat is. kötelező munkaközvetítés végzős diákok jelentős ré- ha ,a termelési eredmények körének csökkentesével a sze ugyanis _ különös te- nem a legkedvezőbbek, vállalatok a munkába lepok- killtettel a közép- és felsőfo- B. nek legnagyobb részét szabadon vették fel. A városi tanács munkaügyi osztályán hatezren jelentkeztek munkára. A munkaközvetítő irodában igyekeznek a munkavállalókat igényeiknek megfelelő helyekre irányítani, de ez nem minden esetben sikerül. Egy műszakos munkát nem tudnak mindenkinek biztosítani. Ezért van az, hogy a munkáltatók által bejelentett néhány ilyen helyet nem egyedülálló fiatal férfiaknak ajánlanak fel elsősorban, hanem a gyermeküket egyedül nevelő apáknak, vagy nagycsaládosokIskola a kórteremben Az örökletes vérzékeny- dekében a szombathelyi taségben szenvedő gyerme- nítóképző hallgatóihoz forkek sokszor hosszú ideig, dult segítségért. Harminc levisszatérően kórházi kezelés- endő pedagógus jelentkezett, re szorulnak, s így hóna- hoRy szabad idejében fogpokig hiányoznak az iskolá- lalkozik a gyerekekkel. Ily hói. módon iskola nyílt a kórte, Istv4? ^ajOS' a remben, amelyhez a Sabaria bathelyi Markusovszky-kor- .. .. , .... ház haematológiai osztályá- Cipőgyár fiataljai televíziót nak főorvosa kis betegei ér- ajándékoztak. Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai hajnali három és négy óra között lezárta a sze- gert. Tompának a halál révén kellett járnia, mét. Most. ha aludni kívánt, nagy tüzes karikák hogy eljusson Gráfenbergig, és Arany János már rajzottak előtte, vonatok dübörögtek a halánté- tamburás öreg úr volt. fáradt és zsémbes. mire kában, harangok zúgtak. patakok csörögtek, Karlsbadig eljutott a határok közül... És nem mozdonyok fütyültek, gőzfűrészek üvöltöttek, vagyok benne bizonyos. Jókai Mór eljutott volvízesések harsogtak a fülébe. Arra kellett rá- na-e Párizsig, ha nem tarokkpartnere Tisza Káldöbbennie: ha szereti az életét, akkor muszáj ki- mánnak. és talán Mikszáth Kálmán sem jut el szökni belőle egy kicsit. „Elutazni valahová gyor- Stájerországig sem, akármilyen nagy palóc, ha san, mégpedig lehetőleg olyan helyre, ahol nincs olt nem kibicel ö is a Ferrari festményén más. csak fák. felhők, madarak" — tanácsolták, Móra vágyva vágyott külföldi utazására 1925 orvosbarátai. A tépett és zaklatott idegzetű Mó- március elején került sor. ö is gyógyulást ke57. A regény megjelenése hosszú ideig váratott magara. Először a Magyar Nemzet 1949-es évfolyamában olvashattuk. A regény inspirációjából készült 1956-ban a Hannibál tanár úr című értékes filmalkotás. 1924-ben írónk zaklalotisága. hajszoltsága. emberekből való kiábrándultsága elviselhetetlennek tűnt. Napjait a nagy ablakos házban, a kultúrpalotában töltötte odon fóliánsok, kitömött madarak, virágszínű kagylók, mállatag cserepek, vászonra festett felhők és hidrafejű akták között. Jöttment a nagy lépcsőkön, a hosszú folyosókon, a könyvek kriptafülkéiben. Éjszakáit otthon, a másik műhelyben virrasztotta át. Embergépként ült az íróasztal mellett, vér helyett tinta folydogált benne, s szüntelenül magába mártogatva írt. írt, írt hajnali harangszóig, amíg összecsuklott. mint egy bugylibicska. „Hol van az az angyal, aki ezt győzné ideggel?" — jajdult fel tépettségében, zaklatottságában gyakran Móra. De elhagyta a másik angyala R>, az. amelyik eddig ra Homokországba szökött a városból, ahol lassan-lassan nyugtató hangulat telepedett puhán a szívére: belefelejtkezett a fák, virágok, rovarok. madarak nézésébe, eljátszott az asztalára tévedt darázzsal, elmélkedett a méhek munkájáról. tanulmányozta a fák jellemét. A tudós és a művész boldogan kiélhette itt magát Minden szép és lélekemelő volt: a holdsugarak játéka, a déli verőfény szikrázása, az ébredező Tisza égőpiros pántlikája, a libegő köd hóboglyája éppúgy, mint a fák és állatok csodálatos világa. Két emberrel: az öreg Habival és az ötesztendős ósikával találkozott olykor-olykor. Csak a megnyomorító élet ellen szakadt ki belőle a vád. A menekülés tiltakozás lett a kapitalizmus városi világa ellen és a rendszer embertelensége ellen! A Georgikon című kötetbe gyűjtötte az író azokat a tárcákat, amelyek a menekülés keservét és a gyógyulás szívhangját szólaltatták meg. „A világ nagy utcáján..." Azt írta egy helyen Móra. hogy a magyar írónak „némi széttekinlés túl a gyepün" csak „haldokolva" szokott osztályrészül jutni. Nincs nekik megtiltva az utazás, de hát sohse volt szegényeknek tehetségük hozzá. „Vörösmarty sohasem látott pálmafa^ Petőfi sohasem látott ten_ resett a napfényes Olaszországban: egészségének javulását várta a klímaváltozástól. Május 24-én érkezett haza. Útirajzai a Világban jelentek meg. majd a Beszélgetés a ferde toronnyal címmel kötetbe gyűjtve kerültek az olvasók kezébe. 1929 február közepén írónk a városok Sevillában tartandó nemzetközi konferenciájára utazott, a szegedi küldöttség tagjaként. Mivel az ásatások miatt 1928-ban szabadságát ném vette ki. most a polgármester hat hét szabadságot engedélyezett neki. Április 6-án érkezett haza nyugat-európai útjáról. A spanyol, francia, olasz, német tárgyú tárcáit először a Magyar Hírlapban jelentette meg, majd Túl a palánkon című kötetében gyűjtötte össze. Útirajzai nem szabályos, illetve szokványos útirajzok. Nem azért írta, hogy minél több dokumentummal mutassa be olvasóinak Olaszvagy Spanyolország nyüzsgő életét, pompázó világát. Persze, az intellektuális kíváncsiság külföldön is élt Mórában: figyelte és papírra vetette a tájat, az emberek szokásait, a műemlékeket, a kulturális érdekességeket. Érezzük a orcákban az idegen világ atmoszféráját is. M^üs az. idegen életben is a ha/.ai valóság rokon mozzanataira figyelt fel. különösképpen, a Magyarországon kívüli világban a Magyarországon belülire emlékeztető ragadta meg elsősorban. (Folytatjuk!