Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-20 / 91. szám

SZOMBAT, 1974. ÁPRILIS 29. Táncsics Mihály >Születésének 175. évfordulójára Elsőnek Petőfi Sándor állított emléket róla — még életében, 1848. márciusában írta: „Nem elég... most föl Budára, Ott egy író fogva van. Mert nemzetének javára czélzott munkáiban". Közel száx éven át nem is tudtak róla sokkal többet, minthogy 1848. március 15én a felkelt pesti nép a márciusi ifjak vezetésével kiszabadította börtönéből Táncsics Mihályt, az akkor 49 esztendős írót. Telkes jobbágy fia, a Veszprém megyei Ácsteszéren született, 1799. április 21én, a hét életben maradt (anyja 13 gyermeknek adott életet) testvér közül a köEépső volt. Nehéz küzdelmek árán tanul, elvégzi a tanítóképzőt, majd az egyetemet látogatja, nevelősködik, bejárja Nyugat-Európát, Angliát, Franciaországot, Németországot, közelről látja a polgári társadalmat. Tanultsága és munkája révén kiemelkedik ugyan osztályából, de egész élete során hű marad a „munkásnéphez", ahogy ő a dolgozókat egységesen nevezi. Elöször 1847-ben csukják börtönbe. Ekkor már az ellenzék egyik ismert alakja. Elfogatásának közvetlen kiváltó oka „Sajtószabadságról nézetei egy rabnak" című röpirata. Vizsgálati fogsága során az ügyész 10 éves sáncmunkára való indokolást fogaimaz, a röpiratban — a vádló szerint — „alperesnek abbeli vétkes szándéka ömlik el, hogy országlási rendszerünk feldúlásával, a személy és vagyonbeli jogok egyenlőségi elve terjesztessék..." A forradalom és szabadságharc hónapjaiban minden energiáját a köz, a nemzeti egység ügyének szenteli, de olyan nemzeti egységet hirdet, amelyben a parasztság politikailag és gazdaságilag egyenrangú fél. Nemcsak a békepárttal, de Kossuthtal is szembekerül. 1848. április 2-án jelenik meg szerkesztésében az első magyar néplap, a Munkások Újsága. A lap élén a mottó, amely egyben program is: „A kormány , az országért van. tehát fölötte a nemzet mindenkor intézkedhetik". Az 1848-as forradalom és szabadságharc vereséget szenvedett, a polgári átalakulás folyamata a jobbágyság felszabadulásával mégis megkezdődött. A jobbágyság megszűnt, de a parasztság' nagy tömegei föld nélkül maradtak. Táncsicsot is halálra ítélte a Habsburg-syoldateszka, Kossuthtal együtt akasztották fel „jelképesen". Hét évig bujkált, saját otthonában Pesten, egy föld alatti üregben. S közben írt, dolgozott. Nem adta fel a világnézeti harcot, miközben az akasztófa fenyegette, éhezett, nyomorgott. Ekkor, 1851-ben írja „Mik a vörös republikánusok és mit akarnak?" című röpiratát, ebben határozott forradalmi demokrata követeléseket fogalmaz meg. Egyik főszervezője az 1860as március 15-i tüntetésnek, de még előtte egy nappal letartóztatják. Az ügyész halált kér rá, tizenöt esztendőt kapott. A kiegyezéssel meghirdetett amnesztia visszaadja szabadságát. Hatvannyolc éves, és csaknem teljesen ik, de a harcot eszméiért (vább folytatja. 1869. jatiuár 2-án jelenik meg új lapja, az Arany Trombita első száma. Márciusban az orosházai kerület képviselőjének választja, s rögtön utána ismét bevonul a fogházba, egy hónapot ül sajtóvétség miatt. Táncsics már a harmincas években megismerkedett az utópista szocialista tanokkal, és kezdettől fogva rokonszenvvel kísérte a szocialista mozgalmat. Bár mindvégig elsősorban a szegényparasztság radikális követeléseit képviselte, hangot adott a munkás-paraszt szövetség gondolatának. Felismerte az elnyomottak és kizsákmányoltak egymásrautaltságának szükségét, a kölcsönös szolidaritás jelentőségét. Nyolcvanegy éves, amikor még cikkeket ír a Népszavába, a szocialisták lapjába. 1880 húsvétján, Föltámadás című cikkében a Népszavaagitátorok gárdájának élére állva írja: „A föltámadást ti fogjátok eszközölni, megteremteni munkás barátaim, mert létezhetik-e a nagy természetben más biztos talaj, mint a munka, a munkásság!..." Táncsics Mihály 1884-ben halt meg. Táncsics-emlékülés Táncsics Mihály születésének 175. évfordulóján emlékülést rendeznek Cegléden, a Kossuth művelődési házban holnap. vasárnap délelőtt 10 órakor. ..Táncsics Mihály irodalmi működése" címmel Szörényi László, az MTA irodalomtudományi intézetének munkatársa tart előadást. Táncsics ceglédi éveiről pedig Hídvégi Lajos helytörténész. Az emlékülés előtt megkoszorúzzák Táncsics emléktábláját is. Pályázati felhívás! V Finom kerámiaipari Müvek Alföldi Porcelángyára részéről pályázatot hirdetünk porcelánfestő üzemhez műszaki vezetői munkakör betöltésére Részletes tájékoztatást a pályázat beadása után adunk a feladatokra, bérezésre, lakáslehetőségre egyaránt. Iparművészek, műszaki jellegű egyetemi végzettségű egyének jönnek elsősorban számításba. Jelentkezési határidő: 1974. május 31. Cím: FIM Alföldi Porcelángyár személyzeti osztály. Hódmezővásárhely, Erzsébeti út 7. szám. X H Kereskedelmi megállapodás Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és Rudi Kolak, a Jugoszláv Gazdasági Kamara elnöke pénteken Budapesten együttműködési megállapodást írt alá. Ebben a két ország vállalatai között hosszú lejáratú együttműködés fokozott segítségét határozták el. Időközi tanácstagi választások A különböző okok, mint az elhalálozás, lemondás, elkölJ tözés, s egyéb miatt Makón, Földeákon, Királyhegyesen, Marosleién, Pitvaroson, Ambrózfalván, Bokroson, Eperjesen, Felgyőn, Magyartésen, Nagymágocson, Tömörkényen, Forráskúton, Rúzsán és' Tiszaszigeten tanácstagi hely üresedett meg. Zenei naptár Két győzelem A véletlen játéka folytán a héten tübb rendkívüli élményben is részesedhetett a koncertlátogató közönség. A szerdai és a csütörtöki koncert két győzelem volt. Szerdán este a Bartók művelődési központban tartott nagy sikerű hangversenyt a Tömörkény Zeneművészeti Szakközépiskola növendékeinek vonósnégyese. Tagjai: Tóth Erika, Papp Katalin, Kádár Jolán, Murányi László, kamarazene-tanáruk Weninger Richárd. Tóth Erika gyönyörű hangszínű hegedülése, Murányi László biztos hangszerkezelése és az egész kvartett hajlékony, kifinomult zenélésmódja mindenkit lenyűgözött. Gárdonyi Zoltán III. vonósnégyesét teljes terjedelmében hallhattuk, s így a magyar zene konzervatívabb ágának egyik költőien szép és igen nagy műgonddal megkomponált termésével ismerkedhettünk meg. Csajkovszkij' Ddúr vonósnégyesének II. és III. tétele közül a lassú tetszett jobban, különösen akkor, amikor a koncert végén ráadásként még egyszer eljátszották. Schubert a-moll vonósnégyese az est legegyenletesebben jó produkciója volt. A kissé széteső I. tétel után a többi három igazán magas szintű előadásban szólalt meg. Nem középiskolai, hanem felnőtt, hivatásos szinten tenném szóvá, hogy a négy hangszer hangszíne közti különbség néha zavaróan hatott, és erről nemcsak a hangszerek, hanem a játékosok is tehetnek. Ezenkívül a két középső szólam néha nem volt elég pregnáns. Ezek a profisziniű észrevételek azonban mit sem vonnak le abból a tényből, hogy ezek a középiskolások olyan pillanatok élményeit szérezték meg nekünk, amit néha felnőtt vonósnégyesek sem nyújtanak. Ez volt tehát az első győzelem: az a jelenet, amikor négy gyerek birtokba veszi &. zeneművészetet. Most pedig következik a másik: a modern zene győzelme a szegedi közönségen. A Mihály András vezette Budapesti Kamaraegyüttes olyan élményt nyújtott, hogy remélhetjük: a közönség és századunk zenéje közti szakadék végre Szegeden is szűkülni kezd. A forró sikerhez a zseniális műveken kívül az előadás világszínvonala is hozzájárult. Mihály András immár Európa-szerte nagyrabecsült apostola á mai zenének, és a magyar zenei életben is fontos missziót tölt be. Együttese több olyan taggal büszkélkedhet, akik hangszerük kiváló, híres művészei. A sikersorozatot Schönberg Pierrot lunairejo nyitotta meg. amelynek ének-, helyesebben Sprechgesang szólamát a fantasztikus képességű és tudású Sziklay Erika énekelte — azaz beszélte, kiabálta, suttogta, az előírásnak megfelelően. Az est legörvendetesebb eseménye az volt, hogy egy igen szép, új magyar mű, Szöllösy András Musica eoncertante c. műve is megérdemelten nagy sikert aratott. A záródarab, Sztravinszkij immár klasszikus műve, A katona története már a ..kasszadarab" magától értetődő tapsviharát váltotta ki. Fz volt az igazi győzelem: a modern zene győzelme. Hasson ez a koncert bátorításként az ősszel ismét sorra kerülő mai magyar zene hetének rendezőire.' Bebizonyosodott az, hogy az igazán nagy előadóművészet közel képes hozni a közönséghez a nehezen megközelíthetőt is. A Mihály-együttes remélhetőleg elkövetkező, jövő évi koncertjén pedig talán már telt házra is számíthatunk. Huszár Lajos A törvény rendelkezéseinek megfelelően a Csongrád megyei Tanács az érintett tanácstagi választókerületekben választásokat tűzött ki, amelyeket április 21-én, holnap, vasárnap tartanak. Az eddigi előkészítésről és a választás lebonyolításáról adott nyilatkozatot dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb titkára. — Az előkészítő munkák már befejeződtek. Április 3ig mindenütt lebonyolították a jelölő gyűléseket, és a Hazafias Népfront jelöltjét mindenhol elfogadták. Természetes, hogy a névsort plakátokon keresztül az illetékes választókerületek lakóinak tudomására hozták, és azt is, hol, melyik helyiségekben kell vasárnap a szavazóurnák elé állni. Elmondhatjuk, a jelölő gyűlések előkészítése s a választópolgárok arra való meghívása rendben, megfelelően történt. Összesen 18 választókerületben 1192 választópolgárt vettek fel a névjegyzékbe. A statisztikai arány a következő. Makón egy választókerületben 350. Makó járás községeiben hat választókerület 300, a szegedi, illetve a szentesi járásban három és nyolc választókerületben 127. illetve 415 lakos fog szavazni. A jelölő gyűléseken megjelentek aránya jónak mondható, egyedül a Szentes járásban volt kisebb érdeklődés. Valamennyi helyen az érdekelt járási hivatalok, illetve a makói városi tanács képviseltette magát. A felszólalók száma egyedül a szegedi járásban volt alacsony: ez részben arra is vezethető vissza, hogy a közelmúltban a községekben több olyan rendezvény is volt — tanácstagi beszámolók, tsz-közgyűiések —, ahol a választópolgárok különböző észrevételeiket megtehették. A felszólalások során 20 közérdekű bejelentés is történt. És még egy statisztikai adat: mivel nem voít kettős jelölés, így 18 lanácstagjelöllre szavaznak, akik közül 11 fizikai munkás, illetve tsz-tag. Egyébként a felszólalások vagy a jelölt támogatására vonatkoztak, vagy pedig különböző kommunális és szolgáltatási jellegű problémákat érintettek. A közérdekű javaslatok is e két témakörhöz kapcsolódtak. A tapaszlalatok szerint, a jelölő gyűlések a törvényességi követelményeknek megfelelően, eredményesen, jó politikai hangulatot tükrözve bonyolódtak le. Tehát minden előfeltétel megvan, hogy holnap reggel öt. illetve hat órakor megkezdődjenek a választások. A választások idökezdésénél az illetékesek figyelemmel vannak a mezőgazdasági korai munkakezdésekre. A szavazásra jogosultak névre szóló meghívót is kaptak. Korábbiakhoz hasonlóan, a betegeket a szavazatszedő bizottságok felkeresik a választóurnákkal. EgvJbként, ha valaki kimaradt a névjegyzékből, a lakóhelye szerint illetékes tanácsnál ma, szombaton 12.30 óráig észrevételt tehet, és kérheti a névjegyzékbe való felvételét. Fel szeretnénk hívni a lakosság figyelmét, s egyben ez kérésünk is. hogy lehetőleg a reggeli órákban keressék fel a szavazóhelyiségeket, így a szavazások hamarabb befejeződhetnek, s ezzel megkönnyítik a bizottságok munkáját. A választás napján vigyék magukkal személyi igazolványukat és a választási szerv által küldött értesítést — fejezte be nyilatkozatát dr. Bozó Sándor. Móra-emlékest „Azt vallom, hogy célszerű szegényembere vagyok a magyar irodalomnak, ... kolompszó a gyepes dűlőkön, rőzsefüst a magyar mezők felett..." — ez az idézet volt a mottója a Bartók Béla Művelődési Központban tegnap este rendezett nagy sikerű Móra-emlékestnek. Azzal a szándékkal hirdették meg sorozatukat, hogy Szeged nagy irófiait — Tömörkényt, Mórát és Juhász Gyulát — feltámasszák, élő-eleven közelségbe hozzák alkotásaikat, emberi jellemvonásaikat a ma emberéhez, és, segítsék a középiskolások irodalmi tájékozottságának bővülését. A nemrégiben megrendezett — Bányász Ilona, Kovács János, Melis Gábor magas színvonalú elő-' adásában — megrendítően szép Tömörkény-est után most a negyven esztendeje halott Móra Ferencre emlékeztek. Melis Gábor, a Szegedi Nemzeti Színház fiatal művésze vállalta a válogatás és összeállítás sok munkát és fáradságot igénylő feladatát. .A művészi tolmácsolásban méltó társra talált Bányász Ilona személyében. A műsor — melyet Bartók zenéje színesített — nemes irodalmi anyag segítségével kísérte végig Móra Ferenc életét, emberi-írói fejlődését, megrendítő-nagy élményeit, megpróbáltatásait. Az előadók érdeme, hogy Móra alakját teljes tisztaságában és nagyszerűségében idézték meg. Minden póztól mentes előadásuk, egyszerűen szép és tiszta szövegmondásuk, művészi alázatuk az igazi Móra alakját-arcát állította elénk. Dokumentumok Elég sok és elég jó televíziós dokumentumfilmre emlékezhetünk ahhoz, hogy minden újabbat nagy várakozással fogadjunk. Ez a műfaj megköveteli, hogy az alkotók választotta téma közérdeklődésre tartson számot, a feldolgozás módja frappáns, hatásos legyen. A héten nem is egy ilyen film került a képernyőre. Féner Tamás: Siktán a Cserhalmi csapattal című alkotá' sát minden bizonnyal nemcsak a mostani, hanem jó néhány elmúlt hét legjobb | dokumentumfilmjének tarthatjuk. Nemcsak azért, m*t a fotóművészek legszebb erényeit csillogtatta fel művében, jellemző és hatásosan fényképezhető mozanatokat örökített meg a bányászok életéből, hanem mert a tévében újszerűnek számító megoldásokkal élt. Állóképek váltották egymást, de olyan pontos, megszakíthatatlan folyamú, drámai erejű szerkezetet alkottak, akár valarrtely „jól rendezett" film mozgóképei. Féner így a televíziós filmalkotás új lehetőségeire, még nem volt útjaira is ráirányította a figyelmet. Saját szükségletünkre és vállalatok, szövetkezetek gépjárművezetői részére autóbuszvezetői tanfolyamot szervezünk Szegeden 0 Saját szükségletünkre, vállalati költségen rEHERGÉPJABMÜ-VEZETŐI tanfolyamot indítunk. Jelentkezés: VOLÁN 10. SZÁMÚ VÁLLALAT, Szeged, Bem u. 10., naponta 8 órától 12 óráig. Nem kevésbé érdekes, mert fontos társadalmi tennivalókra felhívó film volt a Cigánygyerekek az iskolaban című (szerkesztő-riporter: Kántás László, rendező: Bohó Róbert, operatőr: Molnár Miklós). A cigánykérdés — akárcsak a tanyakérdés, amellyel a csütörtökön befejeződött dokumentumsorozat foglalkozott — úgynevezett \ „hálás téma", ha arra gondolunk, hogy mindig aktuális, mert sajnost még nagyon sok a megoldatlan feladat. Mindannyiunké, mint erre helyesen rámutattak a film készítői. És különösen nagy mindannyiunk felelőssége az iskolás korú cigánygyerekei! sorsáért, hiszen „cigánykérdés" tulajdonképpen csak akkor lesz, ha most őket nem sikerül hozzásegítenünk: megszüntessék, amiben óvoda nélk'ül. rossz családi körülmények között elmaradtak. A film ennek tudatosítása érdekében született, és hogy a baranyai, valamint budapesti iskolák bemutatásával példát adjon az ország más vidékein lakóknak is. A dokumentumfilmek kiízé sorolhatjuk a Heten Európából címűt, amely a Duna menti Folklór Fesztivál képei közül örökített meg néhányat, és a fiatal néptáncosok megszólaltatásával az új — úgy látszik Európaszerte hódító — divat, a. népművészet iránt fellángolt érdeklődés okait-jellemzőit kutatta. Korántsem tudott olyan hatásosan és érdekesen foglalkozni témájával, mint az eiöbb említett kettő, így aztán nem nagyon használt a film sem a népi táncnak, sem a televíziós dokumentumok hírének. S. E.