Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-13 / 60. szám

2 SZERDA, 1974. MÁRCIUS IS. Wilsoni trónbeszéd \ 0 London (MTI) Választási manifesztumának ígéreteit leszűkítve, a bizalmi szavazás kiprovokálására alkalmas kérdések megkerülésével mutatkozott be kedden az újonnan vázötti, a Heath-kovmányra nézve végzetesnek bizonyult ellentéteit. Visszavonására a trónbeszéd szerint „a lehető leghamarabb" sor kerül. Wilsonék fontos ígérete volt a bérkövetelések és az lasztott angol alsóházban Ha- áralakulás összehangolásának rold Wilson kisebbségi kormánya. Az egyéves* törvényhozási programot körvonalazó trónbeszed többé-kevésbé nyomon követte a munkáspárti választást manifesztumnak a párt baloldala által kiharcolt ígéreteit. Egy sot megígért törvény meghozatalának időpontját, a törvény lehetséges tartalmát azonban elhödösílette. Ez kiváltképazokon a terveken érződött, amelyeket Wilsonék a ,,Munkáspárti program Britannia számára" című programjukban és manifesztumukban az állami ellenőrzés .önkéntessége". Erről még csak „megbeszéléseket" ígérnek, s addig is a Heath-kormány törvényei az irányadók a bérek meghatározásában. A Wilson-kormány által tervbe vett 17 törvényalkotás legtöbbje alkalmas a megélhetési költségek korlátozására. Bizonyos élelmiszerek árrögzítését, árának szubvencionálását ígérik a munkáspártlak, növelnék a fogyasztói érdekvédelmet és eltörölnék a múzeumi beléptidíjakat. Megismételték a nyugdíjemelésre tett ígéretüket is. . . .. - A Wilson-kormány első kiterjesztéséről magfogalmaz- külpolttlkal nyilatkozatának tak. Egy munkáspárti szóvivő kedden kijelentette: a trónbeszéd nom jelenti azt, mintha a kormány feladta volna manifesztumát. A Munkáspárt mostani, minimális programjának az a valószínű célja, hogy átmeneti Időre haszámltó részeket a trónbeszéd a várakozás szerint szintén óvatosan fogalmazta meg. Kifejezésre Juttatta, hogy a munkáspárti kabinet részt kíván venni a közép-európai hadcrőcsükkcntés&el és az európai biztonsággal foglaltalmon tartsa Wilsonékat, ^^^^^^ n következő választásokon kozó nemzetközi targyalasonüvelje győzelmi esélyüket, kon, s a NATO támogatásúA trónbeszéd lényeges pontjai közül kiemelkedik u közöspiaci tagság kérdése. Wilson megint elkötelezte magát amellett, hogy „szorgalmazni fogja az angol csatlakozási foltételek alapvető újratárgyalását", s e tárgyalások eredményeiről megszavaztatja Angliát. . Az angol társadalmi Ós gazdasági szerkezet lényegéig ható változtatásokat u manifesztumban még az építkezésre ulkalmas földterületek köztulajdonba vételében, az olaj, a földgáz, a repülőgépgyártó és hajóépítő ipar, a kikötők, a bányák fölötti állami ellenőrzés kiterjesztésében Jelölte meg. A trónbeszédben ezek közül Wilsonék most még csak az építkezésre alkalmas területek ellenőrzésének bevezetését Irányozták elő. A trónbeszéd két népszerűtlen tory-törvény visszavonását konkrétan ígéri meg: a lakbéremelési törvényt és az ipari viszonyok törvényét. Az ipari viszonyok törvénye robbantotta ki Heathék és a szakszervezeti mozgalom kovai párhuzamosan síkraszállt u fegyverkezési kiadások csökkentése mellett. állásfoglalása 0 Kairó (MTI) rael ragaszkodik az arab teSzadat egyiptomi elnök, a rületek, megszállásához. Szocialista Internacionálé Ugyancsak igazságos és mélküldöttségével tartott találkozóján megerősítette, hogy Egyiptom csak Szíriával, Jordániával és a palesztinai nép képviselőivel együtt tér vissza a genfi békeértekezletre. „A közel-keleti béke egy és oszthatatlan — mondotta —, s ennek az sem tányos megoldást kell találni a palesztinai problémára, amely a közel-keleti konfliktus alapja." „Ha Izrael fel merészeli vetni a biztonság kérdését, mi is felvetjük a saját biztonságunk kérdését — folytatta az elnök. — Ügy gonmond ellent, ha a csapat- dolom, hogy a Szovjetunió szétválasztás szakaszosan va- és az Egyesült Államok kélósul meg. Nem lehet szó pes garantálni ezt a biztonsemmiféle különbéke meg- ságot. A legnagyobb felelőskötéséről. Továbbra is. opti- ség az Egyesült Államokat mista vagyok a közel-keleti terheli, mert a kenyértől a probléma megoldását illető- Phantom repülőgépig minen, mert október 6. min- dennel ellátta Izraelt. Az dent megváltoztatott. amerikai magatartás azonBékét akarunk, de ez a bé- ban sokat változott október ke csak akkor valósulhat óta, az Egyesült Állarpok jemeg, ha valamennyi érdekelt lenleg közreműködik a köfél akarja. Egyáltalán nem zel-keletl békét biztosító lehet azonban béke, ha Iz- megoldás kérdésében." Európai parlament • Sttasbourg (MTI) Az európai parlament idei első ülésszakán, amely kedden kezdődött Strasbourgban, a képviselők a Közös Piac konzultatív szervének egyik alelnökévé kommunista képviselőt választottak a francia Gérard Bordu személyében. Az európai parlament soraiban 1969 óta foglalnak helyet kommunista képviselők. Egészen 1973-ig csak az Olasz Kommunista Párt képviseltette magát a Közös Piacnak ezen a fórumán, mivel a gaullista kormányok megakadályozták, hogy a francia kommunisták is elfoglalhassák ott helyüket. A kommunista frakcióhoz jelenleg nyolc olasz, három francia kommunista, továbbá' egy olasz független baloldali és egy dán néppárti képviselő tartozik. A csoport elnöke az olasz Giorgio Amendola, helyettese a francia Gustave Ansart. A kommunista csoport az EGK intézményeinek demokratizálásáért és haladóbb tartalommal való megtöltéséért vívott harc egyik fórumának tekinti az európai parlamentet. Diplomáciai vihar Kissinger bírálta Nyugat-Európát Washington (MTI) Washingtoni körökben nagy keltettek azok diplomáciai felbolydulást a „keresetlen feleségei számára tartott előadásában Kissinger „az amerikai külpolitika legnagyobb problémájának" nevezte az atlanti tömbön belül dúló nézeteltérésekel. Kijelentetkulügym>mszter_ mtezett hét- te. ) Jelenleg az amerlkal főn az USA nyugat-európai partnereihez. A maga nemében példátlan kirohanás indítékai körűt élénk vita folyik diplomáciai berkekben. Az amerikai törvényhozók A Magyar Nemzeti Bank közleménye A Magyar Nemzeti Bank 1974. március 12-től az egyes nyugati valuták forint-árfolyamát az alábbiak szerint módosította: devizanem pótlékolt kö zépárfolyam for int változás márc. előtt 12-től 386,37 382,51 változás mértéke százalékban: dán korona (100) francia frank (100) 525,31 509,54 olasz líra (1000) 38,97 37,03 svéd korona (100) 531,29 525,97 —1 —3 —5 —1 Az árfolyamok változásával kapcsolatban a külkereskedelmet érintő intézkedések ugyancsak március 12-i hatállyal történnek meg. (MTI) külpolitikának nem az a legnagyobb problémája, hogy miként szabályoza versengését ellenségeivel, hanem az, hogy megértesse barátaival: vannak nagyobb közös érdekek annál, mint az önálló fellépés demonstrálása és látszólagos győzelmek kergetése. amelyek üresnek fognak bizonyulni a véget nem érő viszálykodás és rivalizálás légkörében." Nyilvánvalóan elsősorban Párizsnak címezve szavait, Kissinger kijelentette: „Az Egyesült Államoknak nincs semmiféle kifogása független európai politika ellen. De igenis kifogása van az ellen, hogy egy válságban, amelylyei csak együttműködve lehet megirkózni, az európaiak tudatosan rivalizáló álláspontra helyezkednek." Kissinger, a nagy diplomáciai vihart felkavaró kijelentéseinek „megfelelő keretek közé helyezése" céljából kedden felhatalmazta George Vest külügyi szóvivőt a következő nyilatkozat megtétetelére: „Minden mást háttérbe szorító probléma egy együttműködésen alapuló világrend létrehozása. Ennek létfontosságú eleme a Nyugat egysége. Az elmúlt évben — megkísérelve új életerőt önteni az atlanti kapcsolatokba — nehézségekbe ütköztünk a konzultáció gyakorlatát Illetően, ami nem elégített ki mindenkit. Ezek valódi és komoly nehézségek, leküzdésük időt vesz Igénybe. El vagyunk tökélve, hogy türelemmel és jó akarattal megszüntetjük ezeket a nehézségeket. Minden másnál fontosabb célunk a Nyugat-egységének megőrzése, amelyeknek révén Idáig eljutottunk, s ami még fontosabb jövőnkre nézve." Nemzetközi bizottság 0 Stockholm (AFP, Reuter) Stockholmban megalakult a „Chilei katonai junta bűncselekményeit kivizsgáló nemzetközi bizottság". Első ülésszakát március 22-e és 24-e között rendezi meg Helsinkiben — egyidőben az európai biztonsági értekezlet, tel. A bizottságban a világ különböző országait képviselő politikai és szakszervezeti személyiségek foglalnak helyet. Brandt figyelmezlelts a szociáldemokratákat 0 Bonn (MTI) Az egység helyreállítására és a fegyelem legszigorúbb betartására szólította fel pártjának és kormányának tagjait Wllly Brandt szövetségi kancellár. A nyugatnémet kormányfő a szociáldemokrata parlamenti frakció kedd délutáni ülésén foglalkozott a tíz napja elszenvedett hamburgi választási vereség következményeivel. Nyomatékosan figyelmeztette a szociáldemokratákat, hogy ne üljenek fel uz ellenséges hangulatkeltésnek, „Egy kudarc után össze kell fognunk, nem szabad szerteszét szaladnunk és nem engedhetjük meg. hogy egymás ellen kijátszanak bennünket" — mondotta. Brandt óva intett a zürzavarkeltéstől, egységes fellépést sürgetett és határozott hangon bélyegezte meg azokat a csoportokat, amelyek az egész párt kárára féktelen fegyelmezetlenséget tanúsítanak és u maguk érdekét nézik. Brandt kancellár kedd délutáni nyilatkozatában igen pozitívan értékelte a keleti politika legújabb eredményeit, Egon Bahr miniszter moszkvai és Günter Gaus államtitkár berlini tárgyalásait. Hangsúlyozta, hogy kormányának továbbra is alapvető célja a nyugat-európai egység megteremtése, az Atlanti Szövetség megszilárdítása és a kelet—nyugati enyhülés folytatása. Ezek a célok szervesen kiegészítik egymást. Napjainls forradalmiságáról Mostanában Ne sűrűn esik szó a forradalmiságról. Nem egyszer érdeklődnek fiatalok a mai forradalmiság tartalma, konkrét megjelenési módjai iránt. Ez természetes, hiszen mind több fiatal akarja az előző és a mai felnőtt nemzedékek legjobb példáit követni, és hozzájárulni a szocializmus felépítésének hazai és a szocialista forradalom előretörésének nemzetközi ügyéhez. E két — egymással szorosan összefüggő — feladat a mai forradalmi cselekvés megannyi konkrét lehetőségét nyújtja. A kérdés elemzésénél — úgy véljük — alapelvnek a forradalmiság konkrét történelmi-társadalmi megközelítését kell tartani. Vagyis azt, hogy minden kor forradalmiságának tartalmát és cselekvő megnyilvánulásainak formáját az adott időszak forradalmi törekvéseihez való viszony határozza meg. A kapitalista társadalom kibontakozásával kezdődő forradalmak polgári jellegűek voltak — így az angol polgári forradalom, a nagy francia forradalom, a múlt század derekának európai forradalmai — köztük az volt az 1848—49es forradalom és a szabadságharc is Magyarországon. E nagy társadalmi változások haladó jellege antifeudális törekvéseikben. és hazánk esetében Habsburg-ellenes függetlenségi céljaiban mérhető. Eme osztályküzdelmek forradalmárai az. adott időszak haladó programját, a polgári átalakulást és az inti feudális célokat tűzték zászlajukra. E korok forradalmiságának meghatározója az adott időszak előremutató harci programjának megvalósításában való cselekvő részvétel volt. A haladásért küzdők tisztelték az előző történelmi idők magasztos eszméit és eseményeit, de cselekvően példázták, felismerték és élték saját koruk for_ radahniságát. E progresszív harcok forradalmaira tisztelettel emlékezik a szocialista társadalom. A munkásosztály megjelenése történelmi mérföldkő a forradalmiság tartalma és cselekvési programja szempontjából. Ettől kezdve a munkásosztály és forradalmi pártja képviseli a haladás programját a társadalomban, és a forradalmiság mércéjével mindenekelőtt a munkásság osztályküzdelmeihez való cselekvő viszony válik. A marxizmus— leninizmus ideológiája — amely megjelenése óta az egyetlen forradalmi világnézet — harci programjává nem a „világ magyarázását", hanem a ..világ megváltoztatását" tette. A világ megváltoztatásának ideológiai alapja a marxizmus—leninizmus, és politikai ereje a különböző országok munkásosztályának tudatos, cselekvő nemzetközi öszszefogása. Amióta a marxizmus—leninizmus harci programja alapján a történelemben először egy országban — Oroszországban — győzött és megszilárdult a szocialista forradalom, felépült a szocializmus, azóta a forradalmisághoz való viszony döntő talpköve a Szovjetunióhoz való viszony. Amióta a szocializmus világrendszerré erősödött, a forradalmiságnak fontos eleme a többi szocialista országhoz, a nemzetközi munkásosztály progresszív erőihez való internacionalista viszony is. Egy mai forradalmár számára ezek a gondolatok éppúgy meghatározzák a tudatos cselekvést, mint az emberi érzések gazdag tárházának mozgató rugóit. k|onjojn|f forradalmiságának tehát kulcskérdése a mun. na||!flliin kásosztály, a kommunista és munkásmozgalom harci törekvéseihez, a szocialista világforradalom kibontakozásának nagy ügyéhez való viszony. Ha a mai világhelyzetet áttekintjük, jól látható, hogy a békéért vívott küzdelemben — amely, távlatait tekintve, a szocialista világforradalom szélesedéséhez is mind jobb és reálisabb fettételeket teremt — a Szovjetunió, a baráti szocialista országok és a nemzetközi munkásosztály forradalmi harci programja realizálódik. A békés egymás mellett élés az osztályharc sajátos terepe. Ez azt jelenti, hogy a kapitalista országokkal partnerek vagyunk a nagy nemzetközi konfliktusok megakadályozásában, de ellenfelek maradunk a politikai törekvésekben és ellenségek az ideológia területén. Az együttműködés és harc együttes jelentkezése a kapcsolatokban, a konkrét személyes feladatok helyes felismerése és megvalósítása a küzdelem szituációinak sokaságában — igazi forradalmi lecke a ma embere számára. Nálunk az igazi hazafiság csak a mai-holnapi törekvéseinket kifejező szocialista hazafiság lehet. E hazatiságban a hazaszeretet, a magyar—szovjet barátság, a proletár internacionalizmus nem egymás melletti kategóriák, hanem a forradalmiság szervesen együvé tartozó kritériumai. Upm iphpf ma hazafi az, aki nem vállal a szocialista "Cili fGIIGI társadalom építésének hazai és nemzetközi feladataiban, az átlagos állampolgárnál többet. A forradalmárt az átlag állampolgártól éppen az a többlet különbözteti meg. amely a harci program tudatos kimunkálásában, következetes és cselekvő vállalásában mutatkozik meg. A kötelességét teljesítő állampolgárt hazánkban mint a szocializmus építőjét tiszteljük. A ma forradalmárának megtisztelő rangjára azonban csak az tarthat igényt, aki megismerte és cselekedetei vezérfonalává tette korunk egyetlen biztos ideológiai iránytűjét, a marxizthus—leninizmust, aki a munkásosztály ideológiájával felvértezve keresi a forradalmiság mindennapi feladatait, a termelésben, a közéletben. a társadalom erkölcsi arculatának szocialista tartalmú átalakításában, a marxizmus—leninizmus dinamikus hegemóniájáért folyó küzdelemben, a tudományban, a művészetben. Ez a „forradalmi többlet" — teljesíthető! de jelentős áldozatot is igényel a közösség javára. Jelenti a szabad időben végzett önként vállalt feladatokat, a példamutatást és határozott kiállást a szocializmus ügye mellett az élet minden kérdésében, a szocialista közélet és magánélet egységét, az állandó és tudatos önképzést, és lehetne még sorolni a konkrét magatartási normák széles körét. A tudományos-technikai forradalom, amely korunk egyik fontos társadalmi jellemzője, megannyi lehetőséget biztosít a forradalmi cselekvésre a szocializmusban. A szocialista társadalmakban ugyanis előbb győzött a társadalmi forradalom, az emberi viszonyok minőségi megváltoztatása, a munkásosztály és minden elnyomott felszabadítása. és ezt követően bontakozik ki a termelőerők for-