Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-07 / 55. szám

a CSÜTÖRTÖK, mi. MÁRCIUS t Ritka lelet la északkeléi-bulgáriai Svfecstúrl faluban nemrég értéfces klncSet találtak: 471 gramm súlyú arany PegazuS_szob_ rocskát, amelynek feje, sörénye, lába és szárnyainak egy része épen maradt. Az ilyenfajta arany Pegazus-szobrocska az egész világon lgon titka, és Bulgáriában eddig az egyetlen példány. Kocsmákból vendéglő Követendő példa a Szent István téren Imikor a múlt év végén rlnlos áron kap a vendég, fclézárták a Szent István tér. aki ugyanitt már reggel 7 te néző Búza-vendéglőt, ti órakor komplett reggelit is fcOrnyékbeli lakosok örültek kérhet. Az étterem harmadoekl. Gondolták, hogy egy- osztályú. £r sb rssst, ssz, nek" a molesztálásától, akik; h^Jenek a szamok, ameonnan tántorogtak kl. és bi- £,k az ^ ^ ?tU H aonytalan járúsukban-kelé- déEk«rű, Buta-éttermet jelSflkben riogatták az ott el- emZlk januar» a ffbru.an menő járókelőket, vagy ne- fffalma tukrében Az attún hangos énekükkel zavar. aÍakftus uta"> ej8® hónapban lék a környékbeliek esti ]fn ezer februárban pedig nyugalmát. A Búza azonban j20 e2er a forEa" ísmét kinyitott, éspedig lom- amelynek jelentős rémegváltozott arculattal, «e uz ételekből szármázik, amely szinte eleve távol Máris lemérhető tehát, hogy tartja £»x oda nem illő. bot- •{" °gSfrfdt meEyt01 Gúnyt okozó vendégeket. V^,e®\átó Y.allalat uzJetpolitikuja, amikor ennek az Ttorbuch Péter, a Csöng- üzletnek a megvúltoztatásátád megyei Vendéglátó Vál- ra áldozott, taiat üzemgazdasági osztá. Á bűncselekmények okairól mert csak azt érzi és tudia ** elb- hogy vásárlás közben az ilyen személyek kifosztá- során is találkoztunk olyan hogy meglopták. Sokan ta- a h0'^®11 a kiszolgálóasztal- sára egy csoport specializál- vagyon elleni cselekmények-; ián nem is ínnrlninak arra" ra tette> míS az áru megte- ta magát, amely később le- kel, amelyeket az tett lehe-j hoev e nácv sz^mó rseiek' kintésével volt elfoglalva, lepleződött, és ügyük a bíró- tővé. hogy a sértettek „élmény előidézésében és meg- Ezek á szeméIvek akkor ke- ságon megfelelő büntetéssel dugták" a kapu „környékén" történtében az állampol°á resik Pénzüket> amikor fizet- zárult. Ki állíthatná azt, a kulcsot, rok milyen - sokszor hihe- "Ljft^tLMSL^ _ J^L^L^ JlZ Köztudott — hiszen néhány alkalommal erről máiadtunk tájékoztatást —, hogy a városban csakúgy, mint a járásban, évek óta nagy számban fordulnak elő vagyon elleni cselekmények. Ezek zöme nem Jár nagy vagyoni érdeksérelemmel, de az egyes állampolgár számára mégis igen sokat jelent. tetlen — nagyfokú hanyagnem találják. Hány alkalom- megtörténtéhez a sértettek már nagyon sokszor felve-; Káén feliiietP«K,.ae «At m-, mal lehetünk szemtanúi an- magatartása nem járul hoz- tett, és a televízió „Kékradisúga Játszik szereocl nak hogy a piacon a vá" zá? Nem egy esetben sajnos fény" adásában is bemutu. pei. sarlók az üres kosárba, vagy megtörténik az, hogy az em- tott cselekményről, ami # a vásárolt áru tetejére he- berek fizetés utáni napon igen gyakran előfordult váMár évek óta nagy szám- 1yczik a pénztárcájukat, fizetés nélkül térnek haza. rosunkban — az utcai zugban fordulnak elő kerékpár- amit »Ren könnyen el lehet Nemcsak azért, mert fizeté- árusokról és vevőkről. Eselopások amelyeknek a tet venni a vásárlásnál tapasz- sük nagy részét italra költik, tenként egyeseket úgy elkap tesei általában ismeretlenek] talható zsúfoltságban. Hány hanem azért is mert ilyen a vásárlási láz. hogy az „ola ,, , , alkalommal latunk nvitntt állanothan meelnn mk okét. rso" cikkeket — evuru. teAz ilyen cselekmények el követésénél — az okokat ku tatva — az állapítható meg, íjrának vezetője személyesen kalauzolt az újjávarázsolt .vendéglőben, amelynek veaetője Padka György. Az 6 egyik helyettese viszont a felesége, a másik pedig a Volt még egy — enyhém szólva — fekete foltja a Szent István térnek, méghozzá a Búza-vendéglővel átellenben levő talponálló, amelynek működése miatt konyhafőnök. Kovács Fe- sokszor ki kellett vonulnia a nencné. Rajtuk kívül még , Jarőrkocsiknak. hatan dolgoznak a vendég- v0Jf e talponál ó lőben. amely valójában nem í^mérts ellen a környékfaosonlü, régi mivoltára. bel lakók, es a Piacon vasarlók panasza. Dorbach PéW» üzletpolitika vezérelte ter most arról tájékoztatott: R Csongrád megyei Vendég- ezt a helyiséget átmenetileg ÍBtó Vállalatot, amikor el- bezárták, amíg tatarozzák, határozta, hogy minden esz- Átalakítják mintegy százközzel visszaállítja a vala- ezer forint költséggel, hogy mikor jóhirű vendéglő vá- majd ugyanitt süteményes rosszerte ismert vonzóere. boltot és tejvendéglöt nyisJét. Köztudomású, hogy ré- sanak, ahol egyáltalán nem gente a hét bizonyos nap- árusítanak semmiféle szeszes jón itt lehetett csak kapni jtalt. igazán jó vargabélest és Ennek a tájékoztatásnak csak örülni lehet, mert végflekkent. E két speciális ké. .szítményérl a város távoíabbi részéből is idejártak a re a vendeglatasban az igévendégek, akik később el- nyekhez mérten rend lesz a szoktak, miután a vendéglő szent István tér környékén, dvesztette családias hangú- már ami a Csongrád megyei * Vendéglátó Vállalat házatáVea" ját nietl. Példáját követhetdéglató Vallalat 220 ezer fo-i * _ — . , tini ráfordításával tette olt- nek a környékben mas venhonossá Ismét ezt az üzletét, déglátó üzletek is. 6 a munkát saját szakipari részlegével végeztette el. Az üzletvezető végigvezetett; az átalakított helyiségben. Az előtér megfelel egy presszó jellegének, a vele összefüggő másik helyiség az étterem. Egy belső kisebb szoba pedig kitűnően alkalmas különböző rendezvények megtartására is. Korábban széntüzelésű kályhák melegitették-füstölték a helyiséget, most gázkonvektorok adnak kellemes meleget. Bővült a konyha, kialakítottak egy kisméretű kéziraktárt. a mellékhelyiségek csempézetlek és mosdóval ellátottak, mindenütt olyan a tisztaság, •melyet joggal elvárnak a vendégek, akik kulturált helyen szeretnek szórakozni. A legszebb üzlet is panghat, ha nem hozzáértő kezek vezetik. Padka György a vezetése alatt álló üzlet jövőjét illetően nem ígért sokat, csupán annyit, hogy Yissza szeretné édesgetni azokat a valamikori törzsvendégeket, akik ide jártak flekken! és vargabélest enni. Az üzletvezető szerint isméi lesz itt flekken és vargabéles. méghozzá egy héten belül, és mindig ugyanazokon a napokon. Már most ís választékos készételekkel, frissen sültekkel, minden hét szerdáján pacalpörkölttel várják vendégeiket. Ajánlataik között szerepelnek különféle halételek, s egy új specialitás: sólet füstölt oldalassal. Azelőtt itt legfeljebb csak mindennap egyféle ételt lehetett kapni. A Választék változatosan kiböh R alkalommal látunk nyitott állapotban meglopják őket, cső" cikkeket — gyűrű, fetáskával járó embereket az úgy, hogy maguk sem tud- hérnemű stb. — hajlandók utcán. Ilyen, és hasonló ese- ják megmondani, hogy hol azonnal az utcán is megvá-. hogy a tulajdonos hanvag tekben ugyancsak nehéz a történt velük a bűncselek- sárolni anélkül, hogy egyálvolt nem zárta le a kerék tettes kézrekerítése, mert mény. talán tudnák, kitől, és mipúrját, nyitott' kapualjban, ^mmi adatot nem tud szol- Arra is Volt több példa, lyen árut vesznek. Előforzáratlan tárolókban hagyta #altatm a sertett az elkove- hogy az italos sértett „esett- dult, hogy egy ilyen vásárlás Élőfordult az is ' hogy őrá- személyére, sőt sokszor kelt" út közben, aminek kö- alkalmával orkánkabátot vá— ' még az elkövetés helyére vetkeztében sérüléseket sároltak, s a sértett hazaszenvedett, és azután azt ál- érve vette észre, hogy az lította: rablás áldozata lett/ orkánkabátnak csak fele volt kon keresztül ugyancsak lezáratlanul és őrizetlenül ' hagyják az utcán, közintézmények, szórakozóhelyek előtt, s ha van is a közel- az állapítható meg, hogy Az egyes ügyek adataiból Nyilvánvaló, hogy az ilyen van meg, mert ketté ügyek súlyosan zavarják a vágva. Az elkövetők felkuben kerékpármegőrző, azt szórakozóhelyeken, 'italból- ^nyugalmat és a közvéle- tatása ilyen esetekben is nanem veszik igénybe. Nyil- tokban egyes vendégek „ne- 1?. tX^Í^ vúnvaló, hogy a „gazdátlan" kivetkőznek", úgy, hogy a . , - ...... „ , , , , , kerékpárok, könnyű prédái kabátot, vagy a szék támlá- nek a bunuldozo erveknek, ntkán helyi lakosok, legtöbb nyomozási terhet is jelente- kával jár. mert csak nagyon az Ilyen cselekményekre be- jára, vagy a több méterre esetben más vidékről jönnek, s az emberi kapzsiságra alapozzák — sok alkalommal nem is sikertelenül C* rendezkedett személyeknek, levő fogasra akasztják Nagyfokú felelőtlenségről vagy olyanoknak — és ezek akként, hogy annak belső tesznek tanúbizonyságot szúrna is jelentős —, akik- zsebéhői kilátszik a tárca, azok az állampolgárok, akik .. . ... nek éppen kerékpározni van Ilyen eset történt a közel- nem zárják be a lakás- vagy ~~ teveKenyseguRet. tz tehát kedvük, de kerékpárral nem múltban is, amikor Kistele- az utcaajtót. Ismétlődően a"ja "gyeimeztet, hogy nem rendelkeznek. Az ilyen cse- ken az egyik szórakozóhe- előfordult a városban, hogy er ,,es, a,can, , ismeretlen nem lyen így elhelyezett kabát a sértettek előszobájából személyektől vásárolni. lekményeknél „nyom marad", tehát a tettes kilé- belső zsebéből 20 ezer forin- bundákat, kabátokat vittek tének megállapítása csaknem lehetetlen, és esetentot loptak el. Az ilyen ese- el, mialatt a sértett és tértek gyorsan, pillanatok alatt sasága a lakás más szobájányen körülmények és magatartás mellett nincsen semmi alap a felháborodásként csupán a véletlenre van játszódhatnak le, erre senki ban tartózkodott. Hány eset- r?' és' arfa' h°Ey ,a „readő^ ség „tehetetlenségére" hivatkozzanak, mert ez esetben mindenki csak magát okol-; hatja az őt ért sérelemért. bízva. nem figyel fel. Ezt tudják az ben ad alkalmat ilyen cse1973-ban a korábbi idő- elkövetők is, hiszen ezért is lekmény elkövetésére, hogy szakhoz képest valamelyest merik cselekményüket vég- sokan azzal távoznak el ottnagyobb számban fordultak rehajtani. honról: néhány percre „kiélő zsebelések, nem azért, Egyre több problémát szaladnak" a lakásból, és mert az úgynevezett „zsebe- okozott az elmúlt évben az addig nyitva hagyják az ajsek" száma növekedett, ha- is, hogy a sértettek között tót. Csodálkozva veszik aznem részben azért, mert az is emelkedett az ittas sze- tán észre, miután hazaér- ... ... .. .... . , . állampolgárok figyelmetlen- mélyek száma. Így egyre keznek, hogy távollétük alatt mlKe.PP taian siKeruu Demsége a lehetőségek számát több esetben már annak a pénzt, rádiót, egyéb érték- zo"> , nogy igenis van itt is növelte, részben pedig megállapítása is nagy nehéz- tárgyakat vittek el a lakás- ® E/™ „, azért is, mert a városban ségbe ütközött, egyáltalán ból. Igen gyakori Szegeden, megnövekedett az olyan te- történt-e bűncselekmény, és hogy a család egyes tagjai rületeknek a száma, ahol hogyan? Mindez esetenként korábban eltávoznak a munesetenként különösen nagy a annak a következménye, kahelyre, és távozásuk alforgalom és a zsúfoltság, hogy italboltokban — de kalmával nem zárják be a „ . ,(Pl.: Centrum Áruház, autó- sajnos nemcsak ott — senki lakás ajtaját azzal; a gyere- f,®f Pbuszállomás, piac, forgalma- nem figyelmezteti a felszol- kek még a lakásban tartóz- vet, fa az olva8° az sabb húsból tok stb.) Hány gálót vagy a „társakat", arra, kodnak. Az esetek bizonyítalkalommal találkozunk hogy részegségig ne italoz- ják, hogy ilyenkor a tettes f™3' fvon^a"e.kiaié®s|1 olyan károsulttal, aki ilyen zanak, vagy ne szolgálják ki minden nehézség nélkül be Jai, cselekmény miatt tett felje- őket. Ilyen állapotban az tudott hatolni a lakásba akk°^ m,„„'elt""„ ,vaa T lentést, s amikor kikérdez- emberek szinte ki vannak „anélkül, hogy bárki észre- at'.t}°Ey Jj^Yf « ték, sok esetben maga sem szolgáltatva annak, hogv vette volna", mert a lakás- meretuve vaijon az uyen nAz itt példaként bemutatott eseteken keresztül nének is, mert látható, hogy gyakran mi magunk vagyunk az okai annak, ha a tettesek ismeretlenek maradnak, és hogy sérelmünktudta. hol lopták el a pénz- meglopják őket. Az elmúlt ban maradottak még aludtúreáját, hol tette le őrizet- évben a városnak volt egy tak. lenül táskáját, vagy azt ad- olyan szórakozóhelye, ahol Sajnos, még az elmúlt év pusú bűnözés elleni harc. Dr. Jármai Tibor városi-járási vezető ügyész Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai OO Egyszer csak iszonyatos sípolás, kocsirobo. gás, kiáltozás hallatszott az utcán: ég Újszegeden a kendergyár, felgyújtották az elbocsátott sztrájkoló lányok. „Tűztengerben úszik az ég alja, nagy vörös nyelvek csapódnak föl egész a csillagokig." Móra fiákerba dobta magát, és „őrülten" vágtatott át Újszegedre. Itt — négy rakás rőzse égett a kendergyár mellett! Visszaloholt a szerkesztőségbe, tovább csattogtatta „dr. Olló" acélcsőrét, amikor a csendőrlaktanyáról jelentették. hogy éjfélkor egy részeg embert elgázolt a lóvonat. Amikor az erről szóló hír is elkészült, jött a sürgönyhordó egy budapesti távirattal. hogy az angol király meghalt. Móra, aki a búrok ellen viselt embertelen háború miatt nem nézte jól szemmel az angolokat, "így fakadt ki: „Hogy, a Krisztus tagadóját neki, hát éppen most kellett ennek a baromnak felfordulni, mikor én vagyok az éjszakás!" Már „szőkült" a hajnal, amikor hozzákezdett a cikkíráshoz. Minden elkészült három sorral szaladtak le a nyomdába, hogy az újság időben megjelenhessen. S mikor az utolsó húrom sort is leadta szedésre, jött az újabb távirat, hogy az előző hír nem igaz, az angol király nem halt meg. Közel négy óra volt, amikor Móra hazamehetett. Lefekvés előtt még megírt egy hosszú, négyoldalas levelet a menyasszonyának. Ilyen hajszolt nappalok és éjszakák után gonétett 10 ja-JbdoR arra Móra. hogy az újságíró A közönségnek áldoz fel mindent: „időt, fáradtságot, napot, éjszakát... Csak azért, hogy a közönség az ő lapjára azt mondja, hogy különb a többinél. Oh, mikor valaki kedvetlenül jjobja el a kezibül az újságot, hogy úgy sincs benne semmi se: nem gondol arra, hogy hány keserves órájába került szegény újságcsináló napszámosnak ez a sok semmiség." Ezért nevezte Móra az újságírókat „hajszolt napok lótófutói"-nak, „végtelen éjszakák virrasztóí"-nak, „máról holnapra élő Istenmadarai"-nak. akik „,az újságírás úszó szigetén", fejükön „a bohémság csinált koszorújával", de szívükben' „örökös gonddal és nyugtalansággal" élnek. Móra elsősorban erkölcsi feladatot látott az újságírói munkában. Meggyőződése volt, hogy a próféták, rapszódok, váteszek egykori nagy és íontos feladatait ma a sajtó névtelen munkásai végzik. Hitte, hogy az újságírók adhatnak „irányeszméket a népek millióinak". „Legfőbb ideje — vallotta —, hogy a sajtó maga vállalkozzék az arezonvert igazság védelmére..." Móra legkedvesebb rovata a Máról.holnapra című állandó rovat volt. Témáját, jellegét írónk így határozta meg: „...Kifogyhatatlan rovat ez a máról-holnapra, hiszen a mindennapi élet szolgáltatja hozzá az anyagot minden nap. Ami fonák, ami szokatlan az élet árjában felszínre vetődik, ami a nap krónikájából kikívánkozik, ami a lelket nagyobb erővel kapja meg. ami föhogy elkódorgó gyermeke után menjen. A gyerek a vízbe fulladt, s mikor az anya jajveszékelve állt a kifogott holttest felett, a könyörtelen gazda még rá is ordított: „Most már hiába bömbölsz, ebadta. Mit hurcolod magaddal a kölyködet még a munkába ts? Mikor anélkül is elegen voltatok enni! Megállj, még be is csuknak gondatlanságodért!" Egy mosónő levelet írt, amelyben azt panaszolja, hogy a sok gyerek miatt egyetlen házigazda sem akarja lakónak fogadni. Móra keserű fájdalommal így kiáltott fel: „Miért van a mosónénak gyereke?, kell az neki?, Szabad az neki? Mindenkinek szabad, csak a szegénynek nem szabad!" Mintha Dante poklában járnánk! Az 1910-es évektől kezdve — a polgári radikális eszmék, a szabadkőművesek hatására — még egyértelműbben, még határozottabban támadta a feudális hatalmasságokat. 1913-ban írta Szimbólumok című cikkét. Arról szól, hogy írónk is megnézte a képes lapokban az új bélyegek terveit. A bélyegek nagyon fontosak, nemzeti szimbólumok, mert ezek viszik el a világ minden tájára a magyar államiság és kultúra jó hírét. Az egyik szimbólum méhecskét ábrázolt, ez a tejjel-mézzel folyó Kánaán. A másik a királyt, a harmadik a csárdát, a negyedik a betyárokat mutatta, mindegyikkel jelképezve valamit, ami nekünk, magyaroknak értékes és kedves. Móra | is felajánlott két szimbólumot a tervezőknek. Az lőtt nem lehet gondolkodás "nélkül elsuhanni: az egyik: ..Magyar ruhájú embei\_ de igen rongyos mind idekerül..." Riasztó, döbbenetes az a nyomor, amit Móra a Máról-holnapra rovatban bemutatott. Nem lehet a szegénység nagyobb poklát elképzelni annál, mint amilyenben Dobó Sándor kubikos családja: a megözvegyült asszony és öt gyermeke vergődött. Móra elment a népkonyhára, megnézte, kik jönnek az irgalom asztalához. Sántákat, vakokat, bénákat, fogatlan anyókákat, undorító rongyokba burkolt öreg embereket, félmeztelen gyermekeket látott. Ez a szánalmas tömeg morgott. sírt, üvöltött, káromkodott. Imádkozott. „Valóságos pokol tornáca, amit látni borzadály, leírni iszonyat." Bemutatta annak a napszámos asszonynak a tragédiáját^ aki a gazdától való télelmében nem merte abbahagyni a munkát, ruhájú és igen sovány termetű, a magyar szent korona árnyékában haldoklik egy szemétdombon". A másik szimbólum: „ ... hajó az előtérben, ruhátlan ember kéredzkedik föl rá, a magyar címer van belesütve a vállába, két rendőr kergeti hátulról, az egyik díszmagyarban, monoklival a szemén, kopóval a lábánál, a másik püspöksüvegben ..." Ebben a borzongató vízióban Móra felmutatta: a feudalizmus urai a felelősök az ország nyomoráért! Írónk az Igazságot mondta akkor is, amikor a tanyai iskoláról, a tankönyvről szólt, és akkor is, amikor a királykérdéshez fűzött reflexiót. Publicisztikai cikkeiben az „arezonvert Igazság védelmére" vállalkozott. (Eolytatjuk..) i