Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-05 / 53. szám

KEDD, 1974. MÁRCIUS 5. Több műtrágya A szolnoki Tisza menti Vegyiművek bővíti a szuperfosz­fátüzemét. Ebben az évben a magyar mezőgazdaság 560 ezer tonna szuperfoszfát műtrágyát kap a gyárból. Az új kénsavgyárban a tervezett 200 ezer tonna helyett pedig ebben az évben 230 ezer tonna kénsav készül. Az összter­melésből 80—90 ezer tonnát tudnak exportálni. Képünkön: A kéntároló tér. es A DÉMÁSZ idei fervei Szegeden összesen 1 millió 300 ezer megawattóra villamos ener­giát értékesített tavaly a Dél-magyarországi Áram­szolgáltató Vállalat, amely Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye egész területét, Pest és Baranya megye egy részét látja el árammal. Mint Kovács János, a DÉ­MÁSZ szegedi üzemigazga­tója elmondta, Csongrád megyében a közvilágításra fordított energia 10 száza­lékkal emelkedett, az 1972. évihez képest. A gépesítések miatt 7 százalékkal fogyasz­tottak 'többet egy-egy ház­tartásban. Jól jártak a Sze­gedhez csatlakozott községek lakói, mert május 1-től a kiemelt városi kell fizetniük. A szegedi üzemigazgatóság dő transzformátorokból. Az aránt folyamatos villamis­a 38 millió forintos hálózat egyik brigád vállalta, hogy energia-ellátást biztosítsa­szerelési tervét 18 százalék, kai teljesítette túl, és az idén az igényeknek megfe­lelően dolgoznak tovább. Megkezdik az 5-ös és az 55­ös út villanyszerelési mun­káit. Az Április 4. útján kábelt fektetnek majd. a ré­gi tartóoszloook és límoa_ testek helvett pedig úja'-at állítanak fel. A rleiekre a József Attila sueárúton lesz szükség a második villamos­vágány megépítéséhez. A partfal építésekor 20 kilo­voltos kábelt fektetnek le. A növekvő szükségletek kielé­gítésére transzformátorállo­a vezetékekről leégetik a nak. szigetelést, és a rezet elad-Sz. J. Szakszervezetek együttműködése A kereskedelem múlt évi gazdasági tevékenys igét és a szakszervezetek munkáját értékelte, az idei főbb fel­adatokat határozta meg hét­Számítástechnikai védnökség Megalakult a megyei operatív bízottság tézménye alkalmaz kompu­tert, másrészt a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyete­men szakemberképzés folyik. A megyei számítástechni­kai védnökség operatív bi­zottságának elnökévé Kósa ülést tartott tegnap, hét­főn a KISZ Csongrád me­gyei bizottságának ifjúmun­kás tanácsa. Az ülés napi­rendjén szerepelt többek Kö­zött a számítástechnikai véd­nökség megyei operatív oi­zottságának megalakítása is. Ágnest, a Számítástechnikai Mint ismeretes, a KISZ és Ügyvitelszervező Vállalat Központi Bizottsága védnök- KISZ-titkárát választották. A séget vállalt az egyre széle- kilenctagú bizottság munká­sebb körben alkalmazott szá- jában részt vesznek a SZO­mítástechnikai program fe- TE, a MÁV, a HÓDIKÖT, a lett. A megyei operatív bi- Volán, a DÉLÉP, a textilmü­zottság létrehozását több ok vek. valamint a Számitás­is indokolja: egyrészt me- technikai és Ügyvitelszervező g«nk több vállalata és w Válla te* képviselői. fői ülésén a szakszervedet budapesti, Jókai utcai szék­házában a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglát' ipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. A ta­nácskozáson részt vett és felszólalt Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyet­tese is. Az ülésen Ligeti László főtitkár beszámolójában részletesen foglalkozott a szakszervezetnek a gazdasá­gi munkát támogató tevé­kenységével, feladataival. Az áruellátás javítása érde'-é­ben egyebek között tovább­fejlesztik a KPVDSZ és az ipari szakszervezetek együtt­működését különösen az ol­csó áruk, valamint a zöld­ség- és gyümölcsellátás ja­vítása érdekében. Közvilágítás áram fogyasztás mást építenek a Nemesta- ják a MÉH-nek. Egy má­kács utcában és a Számítás- sik újítás a kábelek betaka­technikai és Ügyvitelszerve- rásához szükséges téglák szállítását teszi egyszerűbbé és gyorsabbá. Rakodólapon csomagolnak néhány száz téglát és így targoncával vagy daruval gépkocsira tudják rakni, a felhasználás helyén pedig ugyanígy le­ző Vállalatnál. Vezetéket kap a Felszabadulás Terme­lőszövetkezet sertéstelepe is. A lakosság igényeinek ki­elégítésére folyamatosan cse­rélik a vezetékeket nagyobb keresztmetszetűekre. - Meg­történt eddig, hogy este ezy- pakolni. egy városrész sötétben ma- A vállalat munkáját hát­radt a közvilágítás vezér- ráitatja a krónikus munka­lésének hibái miatt. Ilyen a erőhiány. A hálózatszerelés jövő évtől már nem fordul ugyanis különösen esős és elő. mert az idén korsze- hideg időben kellemetlen rüsítik a vezérlést. munka. Nagymértékben segítik a A vállalat célja a továb­vállalat munkáját az újí- biakban is az, hogy a hibá­tok. Tavaly összesen 52 újí- kat a bejelentések napján tást adtak be, ezek közül az elhárítsák, és igy a vállála­egységárat egyik leghasznosabb a réz toknak, intézményeknek és kiválasztása a kiselejtezen- magánfogyasztóknak egy­A város szépsége M itől szép egy város? No, nem Velen­ce, Dubrovnik, vagy Párizs, hanem egy város általában. Ha az ember­nek igy tennék föl a kérdést, alighanem hebegne-habogna csak, s sok mindent mondana különböző tapasztalatai, olvas­mányai alapján a festői környezettől kezdve az ókori, netán reneszánszbé­li műemlékekig, a gótikus márvány­templomoktól az üveg és acél felhő­karcolókig, de azt, hogy voltaképpen mi­től is szép egy város, aligha bökné ki egy szóban, vagy akár egy körmondatban is. S még csak elbúsulnia sincs oka annak, aki nem tud megfelelni röviden és talá­lóan e kérdésre, mert hiszen egy város valóban nagyon sok mindentől lehet szép. Még akkor is az lehet, ha nem rendelke­zik festői környezettel, ha híre sincs a környéken csodás panorámát nyújtó ma­gaslatnak, sőt. ha még a középkori vagy reneszánsz építészetből sem képes szívet­leiket melengető újat nyújtani az oda-e­tődő látogatónak. Szép lehet akkor is a város, csak legföljebb ezt a szépséget nem adják ingyen. Pénzbe, de méginkább ener­! giába kerül. Igen. nyugodtan lehet Szegedre gondol­ni. Mifelénk sincsenek csodálatos műemlé­kek. s az alföldi táj sem nyújt túlságosan sok örömet az idegen szemnek, sőt még saját magunknak sem. Annak, aki értő szemmel nézi. csodálatos ez a világ, de aligha sorolható abba a kategóriába, amely széppé tesz egy várost az idegen és saját, netán pihenni, kikapcsolódni szándékozó lakói számára. Mégis — bár naivitás lenne Szegedet az elismerten legszebb városok közé sorolni — minden igazi szegedit jog­gal háborítana föl, ha csúnyának tarta­ná valaki a várost. Hiszen, ha túl sokkal nem is büszkélkedhetünk, akad bőségesen olyan értékünk, amely sajátos hangulatot és arculatot ad a városnak, amely von­zóvá és — különösen nyáron — valóban széppé teszi Szegedet. Az árvíz után épült eklektikus városközpont mindenféle arisz­tokratikus ellenérzés ellenére szép. A Dóm tér épületegyüttese, a Kárász utca lüktető hangulata, a Virág cukrászda színes ernyői a Klauzál téren — mind-mind nagyon is egyéni színfoltjai Szegednek. Tehát, ha szerény szépségekkel is, de van mivel di­csekednünk. Önmagunknak és a városba látogató idegennek tudunk olyat nyújta­ni, amit másutt nemigen találhat meg, például a város hasonlíthatatlanul délies hangulatát, amihez hasonlót talán csak Pécsett lelhet fel valaki Magyarországon. Szóval, nem túlságosan sok szépséggel dicsekedhetünk, s amink van. arra igen­csak vigyázni kell. Meg kell tartani a meglevőt, és gyarapítani is. Például a ren­dezettséggel. Nagy változások előtt áll Szeged, me­lyekhez foghatót alighanem csak az árvíz utáni újjáépítéskor élt át, amikor nemcsak új épületek születtek százszámra, hanem új városszerkezet és városkép is. Az iparo­sítás már a hatvanas években átformálta a környéket, s az iparkörzet új, valóban szép gyáraival az első lépést tettük meg, hogy a város szép kapukkal fogadja az érkezőt. Rendezetté vált a korábban el­hanyagolt környezet az É5-ös út mentén, s az olajkutatás is átformálta, izgalmasan széppé alakította az Algyő és Szeged köz­ti területet. A lakásépítkezések révén is mindinkább eltűnik a város peremrészei. nek elhanyagoltsága. Üj városkép van ki­bontakozóban, amelyben már nem csupán egy központi magból áll majd Szeged, ha­nem jóval többől. Ha befejeződnek az út­építések, szinte kinyílik a város, mert a jó utak nemcsak egyszerűen a közlekedés szimpla kiszolgálói, hanem a városkép meghatározói is. A rakpart átépítésének befejeztével a Tisza végre valóban a vá­ros főutcája lehet majd, nem pedig fallal elzárt csatornája. Az egész Tisza-part „múzeumlépcső" lehet, ahol átadjuk ma­gunkat a napnak. A nap. a napfény — ez is megér néhány szót. Sokat köszönhet Szeged déli fekvé­sének, tavasszal és ősszel kellemesen lan­gyos. nyaranta pedig mediterrán módra forró éghajlatának. Ízlés dolga, de azt hi­szem, a legtöbb ember szereti a meleget, mert aligha lehet véletlen, hogy nyaranta fél Éurópa délre indul, s aki teheti, több­nyire a déli tengerekhez tódul. S Szeged nyara már-már az Adriáéra emlékeztet. Ez a nap viszont nemcsak az éghajlatot formálja, nem csupán meleget ad. hanem formálja a városképet is. Aligha véletlen, hogy Szeged házainak — ki tudja, mióta — hagyományos ruhája a sárga. Nem le­het véletlen, hiszen az eklektikus tömb sárga falai között még intenzívebben ra­gyog a napsütés, s jórészt alighanem ez a szín teszi oly hasonlíthatatlanul délies hangulatúvá a Klauzál teret, oly egyénien szegedivé a város sok részét. Jó lenne — ahol lehet — ragaszkodni ehhez a szín­hez. vagy méginkább: a színekhez. A szürke — bár olcsónak tűnik, hiszen nem árt neki a kosz. ha lepereg, az sem igen látszik, mert a vakolat is megszür­kül — nem tett széppé még egy várost, sem. Kár volt a Hősök kapuja mellett szürkébe öltöztetni a tanárképző főisko­lát is. F ontosak tehát a színek is. formálják egy város arculatát és hangulatát. Hát még egy olyan városét, mint Szeged, ahol nem egyszerűen egy Notre Dame-nak kell méltó környezetet bizto­sítani. hogy kiragyoghasson belőle, hanem a színekkel, mindennapi kisebb-nagyobb munkával létrehozott formákkal önma­gunk életterét, a valóban szép Szegedet kell megteremtenünk. A széoség akkor jó, ha maga a város, rendezett egésze szép. Akkor jó. ha kel­lemes környezetet tudunk teremteni álta­la önmagunknak, fenntartva Szeged egyé­ni arculatát, hangulatát. ha segítünk a városnak abban, hogy megtartsa egyéni­ségét. S ezt sok mindennel tehetjük. Azzal is, hg megválogatjuk és kötelező erővel meghatározzuk felújításkor a színeket — ez is feladata lehetne az újjáélesztésre szoruló városesztétikai bizottságnak —. s azzal is, ha fákat ültetünk, parkokat épí­tünk. Egy új varos van születőben a lakó­negyedek. útépítések, az új gyárak, a rak­part átépítése révén. Belátható időn belül nemcsak Szeged arca, de élete is meg fog változni. Talán éppen ezért nagyon fontos, hogy ügyeljünk a régi. vagy talán: a mai Szegedre, és gondosan fontoljuk meg. mit és hogyan mentsünk át a jövő­nek. Ez elsősorban nem is pénz, inkább energia és városszeretet kérdése. Szávay István Kukoricavetőmag — az AGROCORN keretében Jóváhagyták a vállalkozás működési szabályzatát A mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű növelésére nemcsak a termelési rend­szerek. a pontosan meghatá­rozott agrotechnikai utasítá­sokon alapuló termelési szisztémák kaptak „zöld utat" a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­tól, hanem lehetőség nyílt a vetőmagnemesítés, előállítás, forgalmazás szövetkezeti bá­zisának kialakítására is. Amint ismeretes, szegedi székhellyel kezdte meg te­vékenységét az AGROCORN elnevezésű növénynemesítési és termesztés-technikai kö­zös vállalkozás négy alföldi megye, nyolc termelőszövet­kezetének alapításában. és ennek alapján kerül sor Szeged megyei város taná­csánál a cégbejegyzésre. Amint tegnap délutáni tá­jékoztatójában dr. Mohamed Semir R a d i. a mezőgazda­sági tudományok kandidátu­sa, a vállalkozás kutatási és termelési igazgatója elmon­i_u - , ,., ... dotta, az Országos Mezőgaz­eloterem esere hoztak let- dasági Fajtakísérlet! Intézet re a vallalkozasí, fajtajelöltként elfogadta a de a további cél, hogy az szövetkezeti vállalkozás AGROCORN mind nagyobb újabb három gyökérsze'ek­A tagszövetkezetek min­denekelőtt a saját kuko­ricavetőmag szükségleteik Magyar ifjúmunkás építő­brigád Csehszlovákiában Magyar ifjúmunkás építő­brigád utazott hétfőn, teg­nap Csehszlovákiába. A fia­talok — szakmunkások és segédmunkások — hal hdna.. pon át dolgoznak a Cseh­szlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség védnöksége alatt épülő 800 megawattos tusi­tmcei hőért)rnú építkezésén. arányokban járuljon hozzá a mezőgazdasági nagyüzemek kukoricavetőmag-igényei­nek kielégítéséhez. A közelmúltban ellenőrizte a MÉM, hogy mennyiben fe­lel meg az AGROCORN ku­tató, növény nemesi tő háló­zata a követelményeknek, s miután ez megtörtént, a vál­lalkozás igazgató tanácsa tartott ülést. Itt hagyták jóvá az AG­ROCORN végleges műkö­dési szabályzatát, szerve­zeti felcpitcttségét. kutatá­si, nemesítést programját. ciós nemesítéssel előál'ított. kukoricafajtáját a korai TC 392-es, H közéoérésű SC 480­as és a későbbi érésű SC 660-as hibridkukoricát. Eddig a fajtakísérlet! in­tézet két faitát fogadott el az AGROCORN produktu­maként. és így jelenleg öt fajtajelölt­tel lépett a hazai kukorica­nemesítés és vetőmagellátás szolgálatába a szövetkezeti vállalkozás.

Next

/
Thumbnails
Contents