Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-05 / 53. szám

KEDD, 1914. MÁRCIUS X Részesedés — gyermekgondozási segély Sz. L-né szegedi dl. vasónk múlt év szep­temberétől gyermek­gondozási segélyen van. A vállalatnál közölték vele, hogy a kollektív szerződés ék a nőhatá­rozat értelmében óv vé­gi részesedésben részc­sül. Ez ügyben felkeres­te a vállalat SZTK ügy­intézőjét, akitől azt a tájékoztatást kapta, hogy ha a gyermekgondozási segélyezés Ideje alatt év végi részesedésben ré­szesül, a gyermekgon­dozás; .segélyre való jo­gosultsága megszűnik. Kéri: tájékoztassuk ar­ról, hogy most mitévő legyen, fclvehetl-e majd a kollektív szerződésben biztosított év végi része­sedését vagy nem, úgy bogy a gyermekgondo­zási segélyt is tovább folyósítsák részére. Az 1/1967. (II. 26.) SZOT (Számú határozat 1. paragra­fus (1) bekezdése szerint a gyermekgondozási segély — egyéb feltételek fennállása esetén — arra az időtartam­ra folyósítható, amely alatt a dolgozó nő, illetőleg az fparl szövetkezet nőtagja munkabérben, munkadíjban nem részesül, és nincs más keresőfoglalkozásból szárma­zó jövedelme sem. A SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatóságának 100—1/1972. (Tb. K. 1—2) számú utasításában a fenti SZOT-szabályzat végrehajtá­sával kapcsolatban megjelent jogmagyarázata szerint a gyermekgondozási Negély ak­kor illeti meg a dolgozó nőt — a jogszabályokban előírt feltételek fennállása esetén —, ha a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli sza­badságot vesz igénybe. A fi­zetés nélküli szabadság ide­je alatt is megilleti a dolgo­zó nőt mindazok a juttatá­sok, kedvezmények — ha­csak a jogszabály kivételt nem tesz —, amelyek nem kifejezetten a munkavégzés­sel vannak kapcsolatban, A fenti jogmagyarázat vi­lágosan kimondja, hogy az a dolgozó nő, aki egyéb jogcí­men vagy a gyermek gondo­zása céljából ugyan, de nem segéllyel egybekötötten van fizetés nélküli szabadságon, részesülhet a munkabéren felül nyújtott vállalati jutta­Jgy Névsor a lakáskiutalásokról Kifüggesztették és megtekinthető lásban. Az említett időtar­tam alatt biztosított év végi részesedés a dolgozó nőt a gyermekgondozási segély fo­lyósításának idejét megelőző­en végzett munkája alapján illeti meg, ezért nem tekint­hető olyan jövedelemnek, amelynek a segélyezés idő­tartama alatti juttatását a SZOT-szabályzat kizárná. Fentiekhez hasonló indo­kok alapján a SZOT Társa­dalombiztosítási Főigazgató­sági jogmagyarázata szerint azonos elbírálás alá vonha­tók azok az esetek, amikor a vállalat a dolgozó nő ré­szére a gyermekgondozási segélyezés ideje alatt bizto­sítja a természetbeni járan­dóságot (például illetmény­föld, textilutalvány, stb.) vagy a szociális és kulturális juttatásokat (például segély, üdülés stb.). Idetartozik még a jutalom is. A fent ismertetett jogma­gyarázat értelmében olva­sónk nyugodtan felveheti a vállalat által a kollektív szerződésben a béren felüli juttatásokat azzal, hogy azok, a gyermekgondozási segélye­zés folyósítását nem befo­lyásolják. Dr. V. M. HÁZASSÁG T. kerület Szened: Fekete Péter és Hege­ftíls Lenke, Dobó Károly és He­Redüs Zsuzsanna, Cstzmár And­rás és Vajda Zsuzsanna, Faragó Sándor és Király Éva, Szilágyi Attila és Rakonczai Erzsébet. Buczkó István és Balogh Erika. Pelcskel Zoltán és Mihály Gyfir­pyi, Kalmár János és Kovács Katalin. Kiss Zoltán és Schmldt Valéria házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Sípos István és Tóth Erncsztlna, Gera Sándor flózsef és Vlda Erika Cecília, tíasa Imre és Oltványi Mária. Huda László Tibor és Pintér Borbála házasságot kötöttek. m. kerület Szeged: Bozsó Imre és Kalmár Irén. Hevesi Mihály és Márta Katalin házasságot kötöttek. SZÜLETÉS L kerület \ Szeged: Kársai Sándornak és Tóth Ilonának Sándor. Fuchs Mihálynak és Berta Piroskának Koltán, Pernekl Mihály Pálnak és Szabados Mária Rózának Ti­bor. Igaz Istvánnak és Zsembe­ri Katalin Évának Katalin Esz­ter. Pozsür Zoltánnak és Csúrl Etelkának Mónika Beáta, Mészá­ros Istvánnak és Csikós Erzsé­bet Klárának Ildikó Erzsébet, IPéterfíy Jenő Jánosnak és Pol­gár Magdolnának Magdolna Mó­nika. Börcsök Józsefnek cs Sz.o­kolal Gyöngyvér Irénnek Gá­bor. Papp Ferencnek és Batta Juliannának Eva. Csányi Imré­nek és Batancs Évának László, Mciernik-Ropás Mihálynak és Gém Margitnak Margit Veroni­ka. Melernlk-Répás Mihálynak és Gém Margitnak Mihály Fe­renc, vtneze Tibornak és Ko­vács Magdolnának Tibor. Kere­kes Sandornak és Kovács Iloná­nak Mónika. Börcsök Istvánnak és Farkas Katalinnak Árpád, Festi Ferencnek ns Zanócz Ma­riának Ferenc. Vass Károlynak és Tóth Margitnak Károly. Do­b<> Imrének és Bóka Rozáliának Róbert. Orosz Jánosnak és Bar­in Hona Katalinnak János. Kon­lhsí Györgynek cs Nagy Máriá­nak Attila, Orodán Andrásnak rs Pataki Melinda Zsuzsanná­nak András Róbert, Fritz Ml­toály Ödönnek és Fűz Veroniká­nak Rolf. Bohus Pálnak és Be­lanka Mária Katalinnak Andrea, Korom Dezső Gergelynek és La­katos Ilona Magdolnának Csilla Erzsébet, Veleg Istvánnak és Ko­vács Veronikának István, BOZSÓ Istvánnak és Apró Piroskának Zoltán, Molnár István Gézának és Szántó Zsuzsannának Ágnes, Molnár István Gézának és Szán­tó Zsuzsannának Judit, Slpőcz íenő Ernőnek és Oláh Ilonának Tamás Jenő, Szikula Ferenc Ödönnek és Farkas Máriának Gellért. Bénák József Istvánnak lés Vass Erzsébet Etelkának Zsu­zsanna. dr. Simon Lajosnak - és dr. Talpas Gizellának Barbara, Szekeres Károlynak és Nagy Pi­roskának Olga Piroska. Aszódi Mnosnalc és Ocskal Zsuzsanná­nak János. Pápay Károly Lász­lónak és Rozsos Katalinnak Ni­kolett, Zádori Gyulának és Adók Gizella Erzsébetnek Sza­bolcs, Szalma Sándornak és Tö­rök Ilonának Zsuzsanna. Na­rsa István Endrének és Miklós Eszternek Péter. István, Ncu­Családi eseményeit mann György Józsefnek és Bán­fl Ilonának György, Bata Ist­vánnak és Császár Zsuzsanná­nak István. Bozó Mihálynak Ss Ábrahám Rozáliának Mária ne­vű gyermekük született. m. kerület Szeged: LobozAr Antal László­nak és Berta Veronikának Ró­bert, polonkay Sándornak és Kéri Anikónak Roland, Szabó László Ferencnek és Papp Zsu­zsannának Zsuzsanna, Tápal István Szilveszternek és Bozsák Margit Magdolnának István, Nagy Mihály Istvánnak és Csányi Máriának Márta Mária, Vlda Mi­hálynak és Császár Mária Mag­dolnának Ildikó, Deák Mihály Antalnak és Plakl Editnek Ta­más, Pálmai Antal Józsefnek és Surányl Máriának Antal Zoltán, Siflis Géza Imrének és Pozsonyi Évának Emese, Búza Lászlónak cs Kisagócsl Erzsébetnek Lász­ló. Ordögh Gábornak és Gáli Máriának Zsófia Katalin, Tóth Istvánnak és dr. Szekeres Ág­nes Máriának Péter István, Je­néi Lajos Péternek és Szőke Veronika Máriának Nikoletta. Kiss Istvánnak és Kis Irénnek Zoltán, Komócsin Györgynek és Móráth Ibolyának Anett, Sávo­lyt Zoltánnak és Zsótér Eszter­nek Anikó, Welser Ernő Flóri­ánnak és Posta Máriának Mari­ann nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Kabók Dezsöné Nagy Terézia, Szécsl József. Székács István, Sánta Vince, Medovorsz­kl György, Kis Mihály. Sörös Jánosné Nyári Erzsébet. Marto­nost József, Pölös József, Pin­tér Márton. Juhász Mihályné Stróbl Júlia, Jármai György, Komáromi Zsolt. Kovály ,Tó­zsefné Szabó Piroska, Kukel József, dr. Kugel Dezsőné Weisz Vilma. Hujber Bállntné Tóth Margit, Regdon Imre István, Ké­ri Róbert, Kolompár Mária. Csi­kós József Mihály. Gál Egonné Müller Júlia meghalt. n. kerület Szeged: Rácz András. Kaszta Dezsöné Varró Ida, Torjai Fe­rencné Kálty Julianna, Fetler István meghalt, ül. kerUlet Szeged: Rácz Vilmos Jánosné Dáni Julianna, Unger András, Vajda Miklós, Rákóczy János, Rovó Mihály, Komáromi Anita Csilla, Simon Antal, Tóth Nán­dorné Baráczius Erzsébet, Soós János, Vlda Ildikó, Búza Lász­ló, Klénő Györgyné Berta An­na, Andula Jánosné Tárnok Ju­lianna, Salamon József meg­halt. Kiskundorozsma.- Káity Ist­ván, Nagy József, Farkas Ba­lázs, Szögi Imre, sőregi György meghalt. Kifüggesztették a Szegedi Megyei-Városi Tanács La­kás- és Helyiséggazdálkodá­si Hivatalában a lakáskiuta­lások idei névjegyzékeit — tájékoztatott bennünket dr. Dékány Géza, a hivatal ve­zetője. A Lenin körút 63. szám alatt levő iroda várótermé­ben március 1-től tekintheti meg a lakosság a névsoro­kat, és a sorszámokat, har­minc napon át, reggel 8-tól délután fél 5-ig, szombaton pedig 8—12 óráig. Külön táblán olvasható az állami, a tanácsi értékesítésű (szö­vetkezeti) és az OTP-lakást, valamint az állami lakás mi­nőségi cseréjét kérő igény­lők neve — az azonosítási számok növekvő sorrendje szerint. (Az azonosító szám a lakásigénylési adatlap jobb felső sarkában látható.) Előfordulhat, hogy valaki nem ért egyet a besorolással. Ilyenkor megteheti, hogy a kifüggesztést követő 30 na­pon belül írásban közli ezt a hivatallal — 20 forirftos okmánybélyeg kíséretében. (1973. szeptember 15. óta ugyanis az általános beadvá­nyi illeték 20 forint az ál­lamigazgatásban.) Fontos megjegyezni azt Is, hogy nemcsak saját ügyében ír­hatja le valaki a vélemé­nyét, hanem akkor is, ha más (szomszédja, ismerőse stb.) helyezését nem tartja indokoltnak. A hivatal eze­ket az észrevételeket egyen­ként megvizsgálja a lakás­ügyi társadalmi bizottság közreműködésével. A bead­vánnyal kapcsolatban egy tanács: olvashatóan írják fel a nevet, a pontos címet és az azonosítási számokat, hogy minél gyorsabban munkához tudjon látni a hivatal. Min­denki hamarabb kaphatja meg a válaszokat, ha a beje­lentő, illetve a megvizsgá­landó család felderítése nem rabol külön időt. Az, hogy mikor értesülnek a feladók a vizsgálat eredményéről, attól is függ, hány ilyen ész­revétel érkezik a hivatalba. Ha a levelek összetorlódnak, természetes, hogy később kapják kézhez a bejelentők a választ. A hivatal vezetője arra kéri az igénylőket, gon­doljanak erre, és várják tü­relmesen az értesítést. Lesz-e valamilyen követ­kezménye az igaznak bizo­nyult érveléseknek? Ha a vizsgálat bebizonyít­ja, hogy a bejelentés a való­ságot tükrözi, a hivatal vál­toztathat az eredeti sorren­den. Az ellenőrzésnek ez a demokratikus formája azt szolgálja, hogy minél igaz­ságosabb megítélés alapján azok jussanak először lakás­hoz, akik leginkább rászorul­nak. Ezután állítja össze a hi­vatal annak a meghatározott számú igénylőnek a végleges névsorát, akik még az idén lakáshoz juthatnak. A jegy­zéket a végrehajtó bízottság elé terjesztik, s ha ott jóvá­hagyták, ezt a szűkebb név­sort is kifüggesztik a lakás­hivatalban. A végrehajtó bizottság a közelmúltban hagyta jóvá az 1974. évi lakáselosztási ter­vet. Eszerint Szegeden 350 állami, 400 tanácsi értékesí­tésű (szövetkezeti), 100 OTP és 100 OTP-munkáslakást adnak át lakóiknak. Az idén nagyobb lehetőség nyílik az állami lakások minőségi cse­réjére is: 100 lakást ajánlott fel erre a célra a tanács. Vállalta a lakáshivatal, hogy október 11-re enyhítik azoknak a sokgyermekes csa­ládoknak a gondjait, akik­nek minőségi cserére alkal­mas lakásuk van, és tavaly december 31-ig ' beadták igénylésüket. A végrehajtó bizottság 100 állami és 40 szövetkezeti lakás cseréjét hagyta jóvá. Továbbra is cél, hogy a társbérleteket fokoza­tosan felszámolják: ezt a fo­lyamatot 30 állami és 10 ta­nácsi értékesítésű (szövetke­zeti) lakás biztosításával se­gíti a tanács. A Honvéd téri és a Londoni körúti volt laktanyákból 40 állami és 10 szövetkezeti lakásba költöz­hetnek a lakók. A lakáshivatal vezetője azt kéri az igénylőktől, hogy ne feledkezzenek meg arról, hogy a különböző változáso­kat három példányban kitöl­tött adatlapon (félfogadási idő alatt a hivatalban ingyen kapható) bejelentsék. Ehhez nem kell illetékbélyeget sem vásárolniuk. Minden válto­zási-ó] — fizetésemelés, új munkahely — 2 héten belül kell értesíteni a lakáshi­vatalt. És még egy kérés, amely­lyel az eddigi tapasztalatok alapján fordul az olykor ta­lán érthetően türelmetlen vagy indulatos lakásigény­lőkhöz a hivatal vezetője: kíméljék a papirokat, ame­lyeken a névsor olvasható. Időbe és fáradságba került az összeállítás, s talán hasz­nosabb tevékenységre is for­díthatják a hivatal dolgozói a munkaidőt, mint a név­jegyzék sokszorosítására. A tanácsok, a kérések megszívlelendőek, hiszen nemcsak a hivatal, több száz lakásigénylő család érdekeit szolgálják. Ch. A. Gépesített paprikatermelés Kísérlet az Üj Élet Tsz-ben Néhánysoros hírben már beszámoltunk olvasóinknak arról, hogy a szegedi Üj Élet Termelőszövetkezetben száz hektáron gépesítik a papri­katermelést. Kísérleti vállal­kozásról van szó, az a lénye­ge, hogy minden munkát géppel végeznek. Izgalmas­nak ígérkezik a próbálkozás, hiszen ennek a területnek egy részén a palántázás is elmarad, vetőgéppel végle­ges helyére vetik a paprika­magot. A növényápolás, vegyszerezés mellett újdon­ságnak számít a gépi beta­karítás is. A termálvizes utóérlelő segíti, hogy vesz­teség nélkül takaríthassák be a termést. Ennél is meglepőbbnek tű­nik a másik hír: néhény gaz­daságban ősszel egyszerűen lekaszálják a paprikát. Az úgynevezett első és második szedést kézzel végzik, de utána — fagyok előtt — nagy teljesítményű kaszáló­géppel szárastól levágják. Naponta húsz holdról tudják egyetlen géppel betakarítani, és szintén utóérleléssel Igye­keznek megmenteni azt, amit eddig a koraőszi fagyok szinte minden évben tönkre­tettek. Érdeklődéssel várjuk a kísérletek eredményét. Hegedűs András: Móra 1 hétköz Ferenc napjai 1 m M Még nem töltött el egy teljes hóna­pot sem új munkahelyén, de már ezt írhatta menyasszonyának: „És minden dicsekvés nélkül mondhatom, hogy úgy meg­szerették Szegeden az én együgyü. csen­des természetemet, hogy csuda." 1902. júniu­sában már az újságírói népszerűség jóízét is megéreztették vele: olyanok köszöntötték az ut­cán, akiket sohase látott, akik csak az újságból Ismerték a nevét. „Szóval jól esik tudni, érezni az embernek — írta haza —, hogy most már tartják valakinek Szegeden, ha Félegyházán nem is, a hol nyilván még útkaparónak se kellene." 1905-ben így vallott egyik szegedi újságíró-barát­jának: „Szeged. Ott kezdtem új életet, ott .uagytok valahányan, akiket szeretek. Oda köt. nek — ha valahová egyáltalán — különféle ér­dekek szálai..." A szegedi újságíró Az 1878. nyarán alapított Szegedi Napló a köz­jogi alapon álló ellenzék, a függetlenségi tö­rekvések jelszavait írta zászlajára. Nem ismert semmiben szolidaritást a Tisza-kormánnyal, el­lenben támogatást ígért azoknak a pártoknak, „amelyek szövetkeznek egy hazafiúi kötelesség teljesítésére: a Tisza-kormány megbuktatására". 1881-től a lap a még radikálisabb ellenzék or­gánumává vált. A szerkesztőség „históriacslnálásnak"«4ekintet­te az újságírást, és nem üzletnek vagy szórako­zásnak. Az 1879. évi nagy árvíz a régi Szeged­nek nemcsak a házait mosta el, hanem régimó­di. patriarchális társadalmi életét Is. Az újjá­épült város palotás metropolisszá lett, a társa­dalmi élet pedig az eddigi csendes kisvárosi jel­legét vesztette el, és közeledett a „nagyváro­siassághoz". Az anyagi rekonstrukciót nyomon követte a szellemi, s ennek pezsgővé tételében nagy szerepe volt a sajtónak. Az újság szelle­mére pedig a társadalmi élet fellendülése ha­tott jótékonyan. Olyan időszakban lépett Móra a szerkesztőség tagjai sorába, amikor eleven, friss és életszerű volt a Szegedi Napló. Írónk história­csináló munkába kezdett, illetve kezdhetett bele. Kiváló, s ugyanakkor kollegálls érzületű felet­tesek, munkatársak fogadták a kezdő újságírót a szerkesztőségben. A Szegedi Napló kiadóját En­gel Lajosnak hívták. Piros képű, széles vállú, ke­mény kötésű ember volt súlyban egymaga le­nyomta volna a szerkesztőséget. Nagy kék sze­méből annyiszor fénylett barátság Móra Ferenc­re. A főszerkesztő Kulinyi Zsigmond .volt, aki­nek a sorsa úgy összeforrt a lappal, hogy közéleti sikerei sem tudták elszakítani tőle. A felelős szerkesztői pozíciót Békefi Antal töltötte be. „Nagyszívű és nagy talentumú ember, írónak is, embernek is kvalitás a nevelő szerkesztők ki­vesző fajának legkülönbje. de nekem mégis leg­felejthetetlenebb embernek" — írta róla Móra. A­szerkesztőség tagja volt Tömörkény István is, „a ragyogó talentum", „a magyar népvilág legki­tűnőbb festője". A belső munkatársak közé tar­tozott Sz. Szigethy Vilmos, a Napról-napra rovat ötletes, versben, prózában fürge tollú krónikása, Domokos László, a költőből lett újságíró, regény­író és szociológus, írónk meghitt, őszinte kenye­restársa. A Szegedi Napló munkatársainak baráti köréhez tartozott a Homok álnéven író Cserzy Mihály, aki Tömörkény hatására rajzolgatta no­velláiban, regényeiben a szegedi nép életét. Az írók gyakori vendégei voltak borbélyműhelyének. A szerkesztőség testületileg vett részt 1902. jú­lius 15-én Móra Ferenc és Walleszhausen Ilona esküvőjén Kiskunfélegyházán. Másnap az „elő­kelő" szegedi vendégek a Szegedi Napló ban kö­szönték meg a vendéglátást, és itt ünnepelték újházas kollégájukat. Ez is szép megnyilvánulása volt annak a baráti, családias érzelemnek, ami összefűzte a szerkesztőség tagjait. Mórát újságírói munkájában az is inspirálta, hogy az elmúlt évtizedekben országos hírű írókat dajkált fel a Szegedi Napló. Amikor Békefi An­tal a kezdő újságírónak a 100 koronás havi fize­tést említette, ezt ls gyorsan hozzátette: „...hát nem sok. nem sok. De pótolja kl az a tudat, édes fiam, hogy ennél az asztalnál alkotta remekeit Mikszáth Kálmán". A legendából csak nnnyl volt igaz, hogy a Szegedi Napló munkatársai közé tar­tozott egykor Sebők Zsigmond. Gárdonyi Géza. Pósa Lajos, Thury Zoltán stb. mellett Mikszáth Kálmán ii. (Folytatjuk.) k

Next

/
Thumbnails
Contents