Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-31 / 76. szám

•KAfSÁRNVP, m MÁRCIUS 31. „Primőrszerelvényekéé Tizenkétmillió csomó horai retket exportáltak Befejezéshez közeledik az hoz képest szokatlanul me(első nagy kora tavaszi pri- leg időjárásnak nem örülnek mőridény. A Szövetkezetek a termelők, mert rövidebb Csongrád megyei Értékesítő ideig tart a szezon és az Központjának telepei eddig egyszerre óriási tömegben csaknem tizenkétmillió cso- jelentkező áru értékesítési mó piros retket vettek át ex- feltételei sem olyan kedveportra. Az utóbbi napokban zőek, mintha ' egyenletes valóságos primörszerelvények ütemben, folyamatosan adindultak a szegedi tranzitte- hatnák át. lépről a külföldi megrende- A következő nagy tavaszi lökhöz. A minap például ti- zöldségidény a karalábé ülzenegy guruló vagon árut tetősével megkezdődött. Fő küldtek a Német Demokrati- termő helyén, Szentes térsékus Köztársaságba és Cseh- gében már földben vannak a Szlovákiába. A termés zömét palánták. A MÉK előreláthaa szeged-mihálytelki, a rösz- tóan tízmillió darab korai kei, az újszegedi és a doma- karalábét forgalmaz. Ez a széki kiskertek adták. Bel- mennyiség valamivel keveföldre — a hazai piaci igé- sebb a tervezettnél, viszont nyek kielégítésére — is sok- fejes káposztából i— ami felé szállítottak, elsősorban ugyancsak keresett mezőgazBudapestre, Győrbe, Komá- dasági exportáru — a tavaromba, Veszprémbe és Egerbe, lyinál valamivel többre száA szedést siettető, az évszak- mítanak. Szakmunkástanuló napok A KISZ Csongrád megyei díjait. A délelőtt 10 órakor bizottsága, a Csongrád me- kezdődő ünnepség egyúttal a gyei tanács művelődésügyi szakmunkástanuló napok osztályával és a Szakszerve- zárórendezvénye is. zetek Csongrád megyei Tanácsával közösen, a fórra. Magyar kulturális letek Ungváron A Szovjet—Magyar Baráti Társaság rendezésében magyar kulturális hetek kezdődnek Ungváron április 4-én, hazánk felszabadulásának 29. évfordulóján. A Kárpát Könyvkiadó meghívása nyomán kiállítás nyílik a Kossuth Könyvkiadó kiadványaiból. Új szigetelő anyag Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából több kutató intézettel együttműködve új szigetelő anyagot állítottak elő a Magyar Ásványolaj és Földgázltísérleti Intézet kutatói. A Korofle elnevezésű szigetelő fólia a gyakorlatban a kátránypapírt helyettesíti, de annak minden hátrányos tulajdonsága nélkül. Nem töredezik, kiválóan állja az időjárás viszontagságait. A polipropilén szállal erősített új szigetelő anyag kisérleti alkalmazását megkezdték. I dalmi ifjúsági napok keretében háromnapos rendezvénysorozatot szervez „Szakmunkástanuló napok" címmel. Ma, vasárnap délelőtt 9 órakor, a Bartók Béla Művelődési központban dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője nyitja meg a Szakmunkástanulók élete című dokumentumkiállítást. Ugyanott délelőtt-10 órakor kezdődik a megye szakmunkásképző intézeteiben működő irodalmi színpadok megyei seregszemléje. Április 1-én, hétfőn délelőtt 9 órakor, a szegedi Ifjúsági Ház nagytermében a megye szakmunkástanulói nagyszabású szellemi vetélkedőn mérik össze tudásukat és felkészültségüket. Aznap rendezik meg a '/.unjon dalunk című énekkari bemutatosorozatot is. Hétfőn este ifjúsági bal lesz a Hungária termeiben. Április 2-án, kedden délelőtt, a Fáklya filmszínházban ünnepi nagygyűlést rendeznek, ezen osztják ki a „Szakma Kiváló Tanulója" megyei verseny üj tanulmány a szegedi munkásmozgalomról Á szociális otthon épülete műemlék. Az egykori kolostor folyosójára nem talál be a napsugár. Jóllehet fűtenek, mégis hideget árasztanak a falak. Az új otthon csak évek múlva készül el. EGYETLEN LEHETŐSÉG Mint a Délmagyarország hírt adott róla, értékes tanulmány jelent meg a József Attila Tudományegyetem Acta Historica sorozatában. Hegyi András fiatal kutató közreadta A szegedi ipari munkásság helyzete és küzdelmei a Gömbös-kormányzat idején, 1932—1936 című terjedelmesebb értekezését. A tanulmány, amelyet Székely Lajos szerkesztett, széles körű statisztikai, levéltári és más forrásanyagok felhasználásával tüzetcsen feltárja a szegedi munkásság szociális viszonyait, valamint gazdasági és politikai küzdelmeit az említett években. Kiemeli a kommunisták és a baloldali szoiáldemokraták, a szakszervezeti aktivistáki és a munkástömeKórusok seregszemléje Minden évben megrendezik az ország általános és középiskolai énekkarainak seregszemléjét, az „Éneklő Ifjúság'' elnevezésű kórushangversenyeket. Kerületi, városi minősítő versenyek előzik meg a megyei és területi döntőket, amelyekről felvételsorozatot készit a Magvar Rádió. Hat Békés és Csongrád megyei iskola énekkara vett részt az „Éneklő Ifjúság" területi döntőjén, amelyet Szegeden rendeztek tegnap, szombaton délután, a Bartók művelődési központban. A hangversenyen két békéscsabai énekkar mellett a következő szegedi iskolák kórusai szerepeltek: a Zrínyi általános iskoláé, vezényelt dr. Hofszáng Józseíné; a Textilipari Szakközépiskola kórusát Monbki Lajos vezette, a Tömörkény gimnázium énekkarát dr. Mihálka György, a JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának vegyes karát pedig Szécsi József. Ugyancsak Szegeden. a Bartók művelődési központban rendezik kedden délután a megyei elődöntőt, amelyen két szentesi, egy-egy makói és vásárhelyi, valamint a szegedi Rókusi általános iskola ének-zenei tagozatának kórusa mutatja be programját Kalmár Ferencné vezényletével. „Zúgjon dalunk" címmel szintén Szegeden bonyolítják le a szakmunkásképző intézetek és szakközépiskolák tiszántúli énekkarainak találkozóját. Ez a kórushangverseny holnap, hétfőn délelőtt 11 órakor kezdődik a Bartók művelődési központban, a részt vevők: Szolnok és Csongrád megye szakmunkásképző és szakközépiskoláinak énekkarai. Szegedről a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet énekkara Kócián József vezényletével, a 600. sz. „Móra Ferenc" Ipari Szakmunkásképző Intézet kórusa Szécsi József, a Textilipari Szakközépiskola énekkara pedig Monoki Lajos vezényletével mutatja be programját. gek áldozatos harcát a nyomor, a rendőrterror és a fasizálódás ellen. Kitér a szociáldemokrata párt szervezeti életére, propaganda- és agitációs munkájára, foglalkozik a kulturális és sportmozgalommal is. Megismerkedhetünk a szegedi munkásmozgalom kiváló személyiségeivel. akiket hiteles források alapján mutat be a szerző. Közülük többen ma is itt élnek, Szegeden. /S dolgozat tanúsága szerint. az említett évek a fellendülés idejét jelentették Szegeden is. A meg-megűjulú sztrájkmozgalmak nagy része legalábbis részleges sikert hozott, mind a bérek, mind pedig a munkaidő és munkaviszonyok tekintetében. A tanulmány kapcsolódik Hegyi András tavaly megjelent tudományos dolgozatához, ' amely a szegedi parasztság helyzetét ismerteti ugyanebben a történeti időszakban. Az Acta Historica új kötete nyeresége mind a munkásmozgalom, mind pedig a helytörténet kutatásának. és témájánál fogva szélesebb körű érdeklődésre tarthat számot. Mariska — arcán gyermeki mosollyal — fogad bennünket. Negyvenöt éves, vékonyka özvegyasszony. Magyaráz: — Tessék csak nézni ezt a kövezetet, kérem. Ezt meg lehet nézni, igazgatónő — mutat nem kis büszkeséggel a víztől még fénylő kőlapokra. — Mert én aztán szeretem a rendet, a tisztaságot! És zavar, hogy a személyzet széthagyja a papucsokat az öltözőben. Haragszom ezért, nagyon haragszom; Már mesze járunk, amikor utánunk kiált: — A szépet is szeretem. Van egy gyönyörű térítőm, ide fogom rakni, erre az asztalra. Szívesen adom, igazgatónő! — és éles hangon rázendít a nótára: „Ég a babám fekete szeme..." Kenéz Antalnétól, az otthon új igazgatójától megtudom, hogy Mariska valóban szereti a rendet és szívvellélekkel dolgozik is érte. Addig nyugodt — ő és a környezete is —, amíg serénykedik. Ezenkívül azonban némi anyagi haszna is származik a segédkezésből, s az intézet is jól jár, mert nincs elég takarítónő. Sajnos, a nővérek végzik gyakran az ő munkájukat is. Pedig hivatásuk a jó szóra áhítozó, gondozásra szoruló emberek mellé szólítaná őket. A Mátyás téri otthonban jelenleg 190 lakó van. Elfekvők idős és fiatal beteg emberek, magukra maradt, megöregedett egészségesek. Hasznos árhullám a Tiszán Az évszázad legmelegebb márciusa búcsúzik, s a hónap második felének nyárias napjaiban eltűntek a Kárpátok utolsó hótartalékai. A hegyek téli csapadékát most már víz formájában szállítják a folyók., Ezzel kapcsolatban az Alsó'tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon dr. Vágás István előnyös. Sikerült ugyanis idejében feltölteni a kiskörei vízlépcső tározóját s jelentős mennyiségű víztömeget „megfogni", tartalékolni. Másik haszna ugyancsak hasonló jellegű. Most már teljes erővel dolgoznak a vízkivételi művek a folyókon s a magasabb vízállásnál könnyebb az főosztályvezető elmondotta, öntözőhálózat folyamatos elhogy Szegednél egy hét alatt körülbelül megduplázódott a Tisza vízhozama. Nagyságában azonban a szokásos tavaszi árhullámoktól elmarad a jelenlegi, ami azzal magyarázható, hogy valamennyi téli 'hónap aszályos volt, szűkölködött csapadékban. Viszonylag kicsinek mondható az árhullám, mégis két látása. Különösen fontos ez most a tartós szárazságban. A zöldségtermelő körzetekben a mezőgazdasági üzemek kiültették a tavaszi primőröket, s egyszer megöntözték a palántákat. A széllel is párosult meleg időjárás azonban annyira szikkasztja a földeket, hogy helyenkint már a másodszori árasztást A korhatár 20-tól 90 évig terjed. Nem helyénvaló a kérdés, lój érzik-e magukat itt ezek az emberek. Nehéz kimondani: többségük számára ez az egyetlen lehetőség az életben. Szülőt, gyereket, élettársat nem tud helyettesíteni egyetlen intézmény sem. Azért kell nagy-nagy megértés, türelem a gondozottak iránt, hogy mégse érezzék olyan egyedül magukat a világban. CSALÁDI KÉPEK ^szempontból kétségtelenül igénylik a zsenge növények. Az elfekvők szobái: kórtermek. Csendes, többnyire súlyos beteg, magatehetetlen emberek fekszenek itt. ök nem pörölnek, mint az egy emelettel feljebb lakók. Az egyik négyágyas szobából erélyesen kiszól egy aszszony: — Aztán van-e kép? Nincs?! Mert nem tartják be a szavukat. Na, szép! — Holnapra előkeresem a családi képeket, megígérem Erzsi néni — mondja az igazgatónő. — Jtt a keze? — Itt a kezem — nyújtja a kezét. Szeme szúrós, kemény szempárral találkozik, jobbja görcsös szorítást érez. — Megértette?! — Meg, Erzsi néni. És az igazgatónő mosolyog. Zsuzsa néni új papucsot kér, Bözsi néni az ápolónőkre panaszkodik. A többiek simogatják az igazgatónőt, mint a csöppségek az óvónénit, amint végig haladunk a folyosón. Az ablakok ide beeresztik a napsugarakat, az állványokon új levelet hajtanak a virágok. Idős házaspár szobájába kopogtatunk. Házasságuk ötvenedik évébe jutottak ide, de nem azért, mert elkerülte őket a gyermekáldás. — Nézzed csak, apukám — mondja szeretettel a néni élete párjának —, itt ezt a képet. Szép, szőke, 16 éves lány mosolyog vissza a papára, mamára. Most, közel 20 évvel később már nem tűri meg szüleit a közös lakásban. A szobájukat albérletbe is lehet adni az jövedelmezőbb. — Tessék mondani, mi van a vejünkkel? Nem fizet? — kérdezi a néni, akinek nincs nyugdíja — aggódó szemmel az igazgatónőt. — Nem. Majd az ügyvéd tudja, mi a teendő. Letiltják a fizetéséből. — Istenem, istenem — mondja a néni, s megtelik a szeme könnyel. — A lányom is meg lehet zavarodva, fél attól az embertől. S elkesergi a két öreg éleKÖZÖS GONDOSKODÁSSAL te történetét. Volt házuk egy kisvárosban, eladták. Aztán Szegeden vettek egy másikat, a lányuk nevére íratták. Ezt is áruba bocsátották, amikor férjhez ment a fiatal tulajdonos — és az egész család egy nagy belvárosi lakásba költözött. A két öregtől már nem várhatott pénzt a fiatal házaspár, sőt foglalták a helyet a pénzt hozó albérlők elől. Étlen, szomjan egy utcai padon töltötték az éjszakát amikor rájuk találtak. Húszéves fiú ül egy kétkerekű kocsiban. Hosszú hajú fiatalember, katonás fazonú, divatos öltönyben. Iparitanuló volt, amikor a Balatonba fejest ugrott. Túl sekély volt a a víz... Azóta csak ezzel a kocsival tud közlekedni. ö a leggyakoribb és leglelkesebb látogatója a társalgónak. Főleg a lemezjátszó és a magnó vonzza oda. Nehéz betartania ;l rendét: szeretne tovább fent maradni este és nem érti meg, miért nem kezelheti ő a magnót. — Jó lenne egy hordozható kis magnetofont venni neki — mondja az igazgatónő. — Ez mindig nála lehetne. Ha lesz rá pénzünk, örömet szerzünk vele. Aztán szeretne kijárni a városba. Az idő alkalmas is erre, csak kísérő nélkül nem engedhetjük ki. Segítség kellene. Igen, rengeteg segítség Kísérők és szeretetet adó látogatók, olyanok is, akik kezük munkájával enyhítenének a családi otthon hiányán. Nehéz tisztán és rendben tartani a szobákat. Csinosítani is kellene a folyosókat, a termeket. Van ott egy aprócska kert, a lakók legtöbbjének ez jelenti a természetet. Aztán szükség lenne egy mosókonyhára is. Segítségben eddig sem volt hiány. Munkájukkai és kedvességükkel már boldogították a lakókat a ruhagyár, a gabonafelvásárló tröszt, a paprikafeldolgozó vállalat, a MÁV Szeged-állomás, a pályamesteri szakasz szocialista brigádjai, a Zalka Máté laktanya KISZ-tagjai, a Hófehérke gyermek ruhabolt és a Minőségi Cipőgyár dolgozói. * A társadalmi összefogást nem nélkülözheti egyetlen olyan otthon sem, amely arra hivatott, hogy a családot, a családi környezetet pótolja a lehető legteljesebb módon. És ezt a célt közös munkával, közös gondoskodással lehet csak megközelíteni. Chikan Ágnes 4 (