Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-31 / 76. szám

2 VASÁRNAP, 1974. MÁRCIUS 31. Lyoni gyűlés • Lyon (MTI) Mintegy tízezer ember töl­tötte meg szombaton dél­után a lyoni sportcsarnokot azon a nemzetközi nagy­gyűlésen, melyet hat nyu­gat-európai ország kommu­nista és munkáspártjai kö­zösen rendeztek. A részt ve­vők soraiban az ország kü­lönböző részeiből érkezett francia dolgozók mellett ott voltak több tucatnyi nyu­gatnémet, olasz, belga, sváj­ci és angol nagyüzem mun­kásainak delegációi is. A nagygyűlés témája az volt, hogy az európai tőkés országok egyre mélyülő vál­sága közepette a kommunis­ta és munkáspártok a tö­megek mozgósításával, va­lamennyi demokratikus erő­vel való együttműködésre tö­rekedve, hogyan védelmez­zék meg közös akcióikkal a dolgozók érdekeit a mono­póliumokkal szemben, ho­gyan harcoljanak együttes erővel az európai enyhülés kibontakoztatásáért, a béke és biztonság megszilárdítá­sáért. A nagygyűlés szónokai — Herbert Mies, a Német Kom­munista Párt elnöke, Louis Van Geyt, a Belga Kommu­nista Párt elnöke, John Gol­lan, Nagy-Britannia Kom­munista Pártjának főtitká­ra. Gian Carlo Pajetta. az Olasz Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, Jean Vincent, a Svájci Mun­kapárt országos titkára és Georges Marchais, az FKP főtitkára — beszédeikben részletesen ismertették, hogy országaikban a kapitalizmus általános válsága milyen súlyos következményekkel jár a dolgozókra. Rámutat­tak arra. hogy a nagy nem­zetközi monopolista társasá­gok a kapitalista államgépe­zet támogatásával hogyan fokozzák a dolgozók kizsák­mányolását. Valamennyien hangsúlyozták: ebben a hely­zetben az európai tőkés or­szágok kommunista és mun­káspártjainak — a januári brüsszeli értekezlet határo­zatainak megfelelően — egységes akciókkal kell sík­raszállniok a dolgozók vé­delmében. meg kell szervez­niök a tömegek harcát a nemzetközi monopóliumok ellen. Georghes Marchais, az FKP főtitkára záróbeszédé­bei) hangsúlyozta a lyoni nagygyűlés történelmi je­lentőségét Első ízben ke­rült most sor arra, hogy hat nyugat-európai kommunista és munkáspárt vezetői egy fórumon szólnak a hat or­szág -dolgozóinak képviselői­hez. Ez a tény azt a határo­zott akaratot tanúsítja, hogy e pártok közös erőfeszítéssel szállnak szembe az orszá­gaikat sújtó közös válság okozta problémákkal. Szadat hazautazott • Belgrád (MTI) Szadat egyiptomi államfő, aki Tito elnök meghívására március 28-tól 30-ig Jugo­szláviában tartózkodott és Brioni-szigetén tárgyalásokat folytatott vendéglátójával, szombaton a kora délután: órákban visszautazott Kairó­ba. A jugoszláv—egyiptomi megbeszélésekről közös köz­leményt adtak ki. Szadat elnök Jugoszláviá­ból való visszautazása előtt Brioni-szigeten sajtóértekez­leten válaszolt a bel- és kül­földi újságírók kérdéseire. Hangsúlyozta többek között hogy „rendkivül elégedett" Tito elnökkel folytatott meg­beszéléseivel. „Nézeteink minden megvitatott kérdés­ben megegyeztek" — mon­dotta Magyar-VDK külügyminiszteri tárgyalások 0 Budapest (MTI) Nguyen Duy Trinh mi­niszterelnök-helyettes, a Vi­etnámi Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere — aki hivatalos, baráti látoga­táson tartózkodik hazánk­ban — szombaton délelőtt a Hősök' terén megkoszorúzta a Magyar hősök emlékmű­vét. A koszorúzás után a Kül­ügyminisztériumban Púja Frigyes miniszter fogadta vi­etnami kollégáját, Nguyen Duy Trinht. A szívélyes, ba­ráti hangulatú találkozón részt vett Marjai József kül­ügyminisztériumi államtit­kár, Ráez Pál miniszterhe­lyettes és a Külügyminiszté­rium több más vezető mun­katársa. Ugyancsak ott volt Hoang Van Loi külügymi­niszter-helyettes és Nguyen Manh Cam nagykövet. Ezt követően megkezdőd­tek a két külügyminiszter hivatalos tárgyalásai. Fock Jenő távirata # Budapest (MTI) Fock Jenő, a Magyar Nép­köztársaság Minisztertaná­csának elnöke táviratban üdvözölte Manea Manescut, a Román Szocialista Köztár­saság minisztertanácsa elnö­kévé történt megválasztása alkalmából. Roscsin Genfben 0 Genf (ADN) Mint ismeretes, az atom­sorompó-szerződés 8. cikke­lye értelmében a szerződés hatályba lépése (1970 már­ciusa) után öt évvel Genf­ben összeül a megállapodás résztvevőinek értekezlete annak megvizsgálására, hogy az elmúlt időszakban hogyan érvényesült a szerző­dés. Április 1-én Genfben meg­kezdi munkáját az aláíró or­szágok értekezletét előkészí­tő bizottság. A bizottságban 26 ország képviselteti magát, részben a nemzetközi atom­energia-ügynökség kormány­zótanácsának tagjai, részben a genfi leszerelési értekezlet résztvevői. Az előkészítő bizottság ülésére Genfbe érkezett Alekszej Roscsin nagykövet, a szovjet küldöttség vezető­je. Kétszázezer politikai fogoly 0 Stockholm (MTI) A párizsi békemegállapo­dás végrehajtásáért rendezett nemzetközi konferencia szombaton tanúkihallgatások­kal folytatta munkáját. Kél dél-vietnami: egy katolikus pap és egy fiatal asszony — mindketten a harmadik ető képviselői —, egy olasz szak­értő, egy amerikai professzor, s egy katona, továbbá a nem­zetközi demokratikus nőszö­vetség képviselője számolt be a személyes tapasztalatok alapján a Dél-Vietnamban uralkodó állapotokról, és vá­laszolt a konferencia részt­vevőinek kérdéseire. Thi atya, a dél-vietnami polgári foglyok kiszabadítá­sára alakított nemzetközi konferencia képviselője ar­ról beszélt, hogy a hazájá­ban folyó háború talán leg­főbb sajátsága a tömeges le­tartóztatás, amely hamarabb kezdődött, mint a harci cse­lekmények, és akkor is tar­tott, amikor a hadmüveletek átmenetileg szüneteltek. A saigoni hatóságok persze ti­tokban tartják a számadato­kat, a politikai foglyok val­lomásaiból, s a hivatalos nyi­latkozatok gondos elemzésé­ből azonban elég nagy biz^ tonsággal ki lehet szűrni, hogy jelenleg mintegy 200 ezer ember sínylődik politi­kai fogolyként, ítélet nélkül Thieu börtöneiben. Ezért a dél-vietnami politikai fog­lyok kiszabadítására alakult nemzetközi konferencia népi mozgalmat indított a bebör­tönzöttek szabadságának kö­vetelésére. Felhívásuk nyo­mán sikeresen folyik az alá­írásgyűjtő kampány, és a ha­talomtól függő dél-vietnami katolikus egyház főpapjai is tettek már óvatos nyilatko­zatokat ilyen irányban. A többi vallomás is főleg a politikai foglyok és a me­nekültek helyzetével foglal­kozott. Noumoff amerikai professzor rámutatott, hogy Dél-Vietnamban világos ósz­szefüggés van a politikai fog­lyok kérdése és az egész po­litikai helyzet rendezetlensé­ge között. Thieu elnyomó rendszerében ugyanis szinte az egész lakosság politikai fogolynak tekinthető. A fék­telen terrorra és a rendszer teljes rothadtságára jellemző, hogy már saját tisztviselőit is kezdi letartóztatni. A pro­fesszor látott több olyan le­velet, amelyeknek írói — a saigoni rezsim halálra rémült hivatalnokai — egyenesen Thieu-höz fordultak alázato­san könyörögve, szabadítsa ki őket, hisz fogalmuk sincs, hogy mit vétettek. S e kor­rupt terrorgépezetet, akár­csak az egész saigoni rezsi­met, az Egyesült Államok tartja életben. Saigoni provokáció Saigon (AFP) csoport magyar elnöke nyo­matékosan tiltakozott a pro­vokáció miatt, amelynek so­rán a csoport egyes tagjai — köztük az iráni delegáció egyik ezredesi rangban levő tagja — könnyebb sérülést is Kitervelt provokáció za­varta meg szombaton a dél­vietnami Cai Lay-ben a NEFB vizsgálatát. A Nem­zetközi Ellenőrző és Fel­ügyelő Bizottság vizsgáló szenvedett/ csoportja a tragikus Cai . , . ... Lay-i incidens színhelyére A blzot?ág magyar tagjai érkezett, hogy megkezdje "em ^rultek meg, és rend­munkáját. A Mekong-delta ben visszaérkeztek Saigonba, vidékén fekvő kis faluban — Megkezdte imkáját a II. Russsll-blróság 0 Római (MTI) sítására alakult annak ide­, jén. Lilio Basso szenátor, is_ Rómában szombaton meg- mert olasz bai0idali szemé­kezd*e munkaját a II Rus. lyiség 1973 novemberében sell-birosag. Az ismert nem. Brüsszelben azért alakította zetkozi kezdeményezésnek újjá. hogy ugyanezen a mó. ezúttal a latin-amerikai dik. don lépjen fel a latin-ameri­taturak. nevezetesen Brazí. kai fasizmus ellen. A bíró­ság első ülésszakán, amely szombaton kezdődött meg az olasz fővárosban, a brazil, chilei, uruguayi és bolíviai rezsimet helyezték vád alá az illető országok belső hely. A Russell-bíróság — mint zetét. a jogtipró módszere­ism^retes — Beriranri Rus ket- fasiszta Önkényt té­ism.retes - Bertrand Rus. nyekke, ecsetelő >iVádlók". A sell és Jean-Paul Sartre kez- Russell-törvényszék tagjai deményezése nyomán az világszerte ismert, tekinté­amerikaiak vietnami hábo. lyes politikai és kulturális rús bűntetteinek elítélésére, személyiségek: Jüan Bosch .,,,„., , , volt dominikai koztarsasagi a világkozvélemény figyel- elnök_ Luis Cabral( a portu_ lia, Chile, Uruguay és Bolí­via rendszerei, az ezekben az országokban uralkodó ter­ror, erőszak, jogsértések, fa­siszta módszerek elítélése a célja. mének felkeltésére, mozgó­mint már jelentettük — március 9-én tüzérségi löve­dék sok iskolásgyermek éle­tét oltotta ki. A helyszíni vizsgálat so­rán, amikor a NEFB vizsgá­ló csoportja épp a szomorú eset körülményeire akart fényt deríteni, provokátorok vették körül az ellenőrző bi­zottság gépkocsijait, és nem hagyták azokat elindulni. A saigoni hatóságok helyszínen levő szervei, amelyeknek fel­adata a vizsgálat normális feltételeinek biztosítása lett volna, nem is leplezték, hogy magatartásukkal a provoká­torok akcióját akarják előse­gíteni. A saigoni hatóságok által megrendezett provoká­ció durván megzavarta az egyébként objektív légkör­ben megkezdődött vizsgála­tot, és lehetetlenné tette an­nak befejezését. A vizsgáló Felvételek a Merkúrról 0 Pasadena (UPI) de máris számos meglepő „ . . „ tényre derült fény. A mű. Az amerikai Manner—10 szerek jelzése szerint a Mer­urszonda elérte a naprend- kúrnak van légköre, amely a szerünk legbelső bolygójá- naprendszerünkben szokatlan nak, a Merkúrnak a térsé- gázkeverékből, elsősorban ar­gét. A Manner—10 Merkúr gonból és neonból áll. de koriuli palyajanak legköze- nyomokban héliumot és hid­lebbi pontja mintegy hét- rogént is tartalmai Még szaz kilométerre volt_ a boly- meglepőbb felfedezésnek szá­go felszínétől. Az űrszonda mít hogy a Merkúrt mágne. azonban csupán mintegy öt- ses tér veszi körül _ en_ ezer kilométer távolságból nek erőssége ugyan csupán készíthetett felvetele'.cet, mert mintegy egy százaléka a az égitesthez közelebb érve, Föld mágneses térerősségé­az éjszakai oldalra került. . .... A Földre sugárzott tele- nek- de ez lS gyújthat ne­víziós felvételek és mérési mi vedelmet a napszél el­adatok elemzése még folyik, len. gál-guineai felszabadítási mozgalom elnöke (a meg­gyilkolt Amilcar Cabral test­vére). Dedijer jugoszláv tör­ténész professzor, Girardi baloldali katolikus teológus, John Mölgárd dán szociál­demokrata szakszervezeti vezető, Andreasz Papandreu, a pángörög mozgalom főtit­kára. Albert Soboul francia egyetemi tanár, Benjámin Spock amerikai békemozgal­mi személyiség, Armando Űribe, az Allende-kormány volt pekingi nagykövete és mások. A törvényszék Chilét ille­tően szoros összhangban folytatja tevékenységét azzal a nemzetközi vizsgálóbizott­sággal, amely a napokban fejezte be ülését Helsinki­ben. Munkáspolitika és közművelődés A Központi Bizottság 1974. március 19—20-i ülésén két olyan napirend szerepelt, amely külön-külön, önmagában is fontos egészet képez, de nem vitatható, hogy a munkásosztály, valamint a közmű­velődés helyzetével foglalkozó elemzések tartalmilag szer­vesen kapcsolódnak egymáshoz. Pártunk politikájának megvalósításában növekvő je­lentőséget kap a munkásosztály általános, szakmai, ideoló­giai, politikai műveltsége. Ahhoz ugyanis, hogy a mun­kásosztály vezető szerepe a politikai gyakorlatban kitelje­sedjen, a szocializmus magasabb szintű építése és a tudo­mányos-technikai forradalom feltételei közepette meghatá­rozó a munkásság műveltségének állandó emelése. Mostanára mind láthatóbb, hogy miközben a burzsoá társadalom részeként a kapitalista rendszer művelődési ál­lapota mind mélyebb válságjelekkel küzd, a szocialista tár­sadalom nemcsak arra képes, hogy rövid idő alatt pótol­jon nagy kulturális elmaradottságot, hanem .arra is csak a szocializmus képes, hogy az értelmes emberi élet mai és holnapi kulturális programját megadja. Munkáspolitikánkat a közművelődés oldaláról megkö­zelítve, pedig nagyon fontos, hogy a társadalom művelődé­sének egészét a munkásosztály társadalmi törekvései hatá­rozzák meg. A művelődésügyben is a munkásműveltség legyen az a mérce, amelyhez a társadalmi műveltséget vi­szonyítjuk. Legyen munkánk vezérelve a művelődésügy mindennapi munkájában is az a gondolat, amelyet Lenin fogalmazott meg egy — Clara Zetkinnel folytatott — be­szélgetésében: „Tartsuk mindig a munkásokat és a parasz­tokat szemelőtt. Tanuljunk meg az ő kedvükért gazdálkod­ni, és számot vetni a művészet és kultúra területével is." Szocialista íej!ödésiink elmúlt évtizedeiben mind a munkásműveltségben, mind a munkásosztály törekvéseit szolgáló és kifejező közműveltségben történelmi jelentőségű eredményeket ér­tünk el. Ennek részeként viszonylag rövid idő alatt pótol­tunk történelmi mulasztásokat, továbbá megkezdtük az új szocialista tartalmú, most már nemcsak a tegnapi hiányos­ságokat pótló, hanem a mai és holnapi követelményeket figyelembe vevő művelődési programok kidolgozását és megvalósítását. Ha csak címszavakban utalunk az 1958-as művelődéspolitikai irányelvekre, az 196l-es oktatási re­formra, a párt Központi Bizottsága napirendjén az elmúlt években szerepelt tudománypolitikai, az állami oktatáspo­litikai határozatokra, illetve a művészeti kérdésekkel fog­lalkozó fontos testületi állásfoglalásokra — ezek tartalma és különösen megvalósulása jól mutatja mindezt. Ismerve az elért jelentős eredményeket, egyrészt ezek továbbfejlesztésének kötelessége, másrészt a megoldandó politikai szemléleti, szervezeti és anyagi jellegű problémák nagymértékben szükségessé teszik a reális helyzetértéke­lést, és a tennivalók konkrét meghatározását. Mind a munkásműveltség, mind a közművelődés mai egyik problémája az, hogy miközben gazdasági fejlődésünk ütemét mindinkább a tervszerű dinamizmus jellemzi, tár­sadalmi életünkben a szocialista demokrácia kibontakozása is a szocializmus teljes felépítésének dinamizmusát segíti — addig a közműveltség, a munkásműveltség fejlődése még nagymértékben elmarad ettől az állapottól. A szocia­lizmus teljes felépítésének magasabb szintű folytatása pe­dig csak akkor valósulhat meg eredményesen, ha a ma­gasabb szint áthatja a társadalmi fejlődés minden szférá­ját — így a munkásműveltséget, a közműveltséget is. Eh­hez hazánkban adottak, vagy kialakíthatók a szükséges feltételek — a párt tudatos irányító munkájával és széles körű társadalmi felelősséggel. A líllinkáCCáll Parasztság művelődésében a jelenle­IllUllnuOofly ginéi gyorsabb ütemű előrehaladásunk­nak egyik fontos feltétele „a gazdasági munka az egyik legfontosabb politikai munka" jelszó úgy váljék teljessé, hogy ez foglalja magában a művelődés legszélesebb terü­leteit is. A közművelődés tudományos kutatásának társa­dalmilag fontos feladata lehetne a műveltség, mint gazda­ságfejlesztő tényező sokoldalú bemutatása. A művelődést és műveltséget a jelenleginél plasztiku­sabban el kell helyeznünk társadalmunk érdekviszonyai­nak rendszerében is. Sokoldalúan be kell mutatnunk, hogy az aktív műveltség: társadalmi, csoport- és egyéni érdek egyaránt. E területen is — tendenciáját tekintve — társa­dalmi érdekazonosság van a szocializmus teljes felépítésé­nek művelődésügyi programjában. Ugyanakkor az érdek­azonosság tendenciája a napi művelődésügyi érdekkonflik­tusok bonyolult jelenségeit nem szünteti meg egyszerre. Nem kevesen vannak ma még — sajnálatosan vezetők is —, akik a művelődésügyet még úgy kezelik, mint az ENSZ emberi jogok nyilatkozata — valamiféle „humánus jótéteményként". Márpedig szocializmust építő társadal­munkban a legszélesebb rétegek művelődési feltételeinek *

Next

/
Thumbnails
Contents