Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-31 / 76. szám

JOM. MÁRCIUS 31. Küldöttségünk Pozsonyban Szurdi István belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke a magyar idegenforgalmi delegáció vezetőjeként szombaton a szocialista országok idegenforgalmi kormányszerveinek IX. értekezletére, Pozsonyba utazott. A tanácskozáson a testvéri országok idegenforgalmi szakemberei összehangolják az érintett országok idegenforgalmának fejlesztésére vonatkozó terveket. Holnaptól: Új repülők Ferihegyről Április elsejétől érvényes a MALÉV új nyárj menetí rendje. Érdekessége: most kerülnek először menetrend szerinti forgalomba a MALÉV TU—154-es típusú, korszerű gépei, amelyből jelenleg hármat tartanak üzemben. A TU—154-es MALÉV-gépek az új nyári menetrendFelmérik a mezőgazdasági szakszövetkezetek helyzetét A Minisztertanács elmúlt részük ma már több szemévi határozatára, amely a pontból nem felel meg akömezőgazdasági szakszövetke- vetelményeknek. (MTI) zetek fejlesztésének elősegítéséről ben Moszkvába, Helsinkibe, Bejrútba, Frankfurtba, Kómába, Londonba. Párizsba, Nicosiába és Damaszkuszba viszik az utasokat. Az idén három új külföldi légitársaság indítja menetrend szerinti gépeit Budapestre, s ezzel tovább bővül a Ferihegyi légikikötő nemzetközi hálózata, az utazás lehetősége. Május elsejétől a Milánó— Budapest közötti vonalon megjelennek az Alitalia gépei. Bejrút—Szófia—Budapest vonalon a libanoni légitársaság, míg a Damaszkusz —Szófia—Budapest—Prága között a szíriai légitársaság gépei heti egy alkalommal közlekednek. (MTI) Kezdeményezés A DÉLÉP „Petőfi Sándor" szocialista brigádjának felhívása A Dél-magyarországi Építő Vállalat házgyári elemszállító trailervezetőinek „Petőfi Sándor" szocialista brigádja brigádgyűlésen tárgyalta az E5-ös út szegedi szakaszának korszerűsítésével kapcsolatos közlekedési nehézségeket. Az útépítést megelőző mélyépítési munkálatok az út időszakos egy_ irányúsítását teszik szükségessé. A mélyépítési munkálatok lerövidítése által az útkorszerűsítések mielőbbi befejezéséhez, az út felújítását végző vállalat munkájához szeretne segítséget nyújtani a „Petőfi Sándor" szocialista brigád. Ezért az alábbi felajánlást tették brigádgyűlésükön : „Az E5-ös út szegedi szakaszán folyó mélyépítési munkához a szocialista bria működésképtelen szakszövetkezetek helyzetének rendezéséről intéz, kedett, megyénként bizottságok alakultak: ezekben a téeszekben területi szövetségeinek, a tanácsoknak és a banki szerveknek képviselői vesznek részt — erről tájékoztattak a TOT illetékesei. A hazai mezőgazdaságban 226 szakszövetkezet tevékenykedik, több mint 90 ezer 1 aggal. A termelésben meghatározó szerepük nincsen, de egyes, a lakosság által igen keresett zöldség- és gyümölcsfélék, valamint a szőlő termesztésében számos •tájegységben nagy a jelentősegük. Az alföldi borok: •egyharmadát szüretelik Tokajban is, nagy területeket müveinek a szakszövetkezeti gazdák, akik jó eredményeket érnek el a kisállat-tenyésztésben is. Egyes gyümölcsfélék termesztését a szakszövetkezetek felkarolták, ily módon például a meggy 70 százalékát adják a konzervgyáraknak és a piacokra. A minisztertanácsi határozat szerint a szakszövetkezetek termelését tovább kell fejleszteni és erősíteni kell a gazdálkodás, valamint a termelőmunka szocialista vonásait. Megállapították ugyanis, hogy egy Makó határában, a 43-as úton új közúti híd épül. A Hídépítő Vállalat újfajta eljárással a helyszínen szerelte össze a 112 méter hosszú, 11 méter széles híd teljes vasszerkezetét. Az új Maros-híd két nyomsávos lesz, átadását 1974. november 7-ére tervezik. (MTI-fotó.) gád az idén, és továbbiakban évenként a befejezésig személyenként 16 óra, azaz két műszak társadalmi munka elvégzését vállalja. A társadalmi munkát a brigád a kivitelező vállalat bármilyen gépjárművén (tehergépkocsi, markológép, autódaru) és a kivitelező által megjelölt időpontban (szabad szombaton, vasárnap, vagy éjszakai műszakban) teljesíti. A brigád tagjai a különleges gépjárművek vezetésére és kezelésére képesítéssel és gyakorlattal rendelkeznek. A brigádból egyidőben három fő teljesít társadalmi munkát, annak érdekében, hogy vállalati munkájukat folyamatosa^ elláthassák és a kötelezően előírt pihenési idő biztosítható legyen. A „Petőfi Sándor" szocialista brigád egyben felhívással fordul a Csongrád megyei * vállalatok gépjárművezetői szocialista brigádjaihoz, az azokban dolgozó, kétéves tehergépkocsi-vezetői gyakorlattal rendelkező gépjárművezetőkhöz, markológép-kezelőkhöz, autódaru-vezetőkhöz és -kezelőkhöz. Mivel az E5-ös út szegedi szakasza fontos közlekedési csomópont, korszerűsítésének mielőbbi befejezése egész megyénk érdeke. Ezért a brigád felhívja Csongrád megye gépjárműveztői szocialista brigádjait: csatlakozzanak vállalásukhoz. legalább személyenként nyolc óra (egy műszak) társadalmi munka felajánlásával. A kivitelező munkaeszközeinek hozzáértő kezelése érdekében javasolják, hogy a társadalmi munkában résztvevők legalább kétéves tehergépkocsi-vezetői gyakorlattal rendelkezzenek. Ugyancsak javasolják, hogy a felhíváshoz csatlakozó szocialista brigádok a társadalmi munkában való részvételt úgy szervezzék, hogy vállalati munkájuk végzése folyamatos és a gépjárművezetők kötelező pihenője is biztosított legyen. Eddig a felajánlás és fel. hívás, melyet a brigád vezetője, Csányi József juttatott el hozzánk, a 15 tagú kollektíva nevében. Dicséreles, nagyon időszerű kezdeményezésüket szeretnénk a továbbiakban figyelemmel kísérni — reméljük, hogy újabb csatlakozásokról, majd az. akció szép eredményeiről is beszámolhatunk e hasábokon. Vizet ad az újabb kútcsoport Szeged város vízellátását öt vízmű biztosítja. Az igényeknek megfelelően egyegy vízmű kútcsoportjainak számát növelni kell, hogy több víz jusson a vezetékekbe. A IV. számú vízmű tavaly ilyenkor még csak terv volt, most viszont már üzemel, naponta hat-hétezer köbméter vizet ad, pedig egyetlen kútcsoportja hozza felszínre ezt a mennyiséget. Ha befejeződik ez a 65 millió forintos beruházás, összesen 21 kútja lesz, hét csoportban. Most a hatos számú csoport három kútját fúrták a rendezőpályaudvar mellett, jelenleg azt a vezetéket fektetik, amj a kutak vizét viszi a vízmű udvarán levő, terepszint alatti mély tárolóba, az úgynevezett szívómedencébe. Ez a medence már végleges méretű, csak a mellette levő szivattyúház ideiglenes, építőipari kapacitás hiánya miatt. A jövő év végére azonban, aki Hattyastelep felé jár. a kész vízművet láthatja parkosítva, szép aszfaltos utakkal. biztosítása éppolyan alapvető kötelesség, mint amilyen mértékben társadalmi, erkölcsi kötelességgé kell tenni, hogy mind nagyobb tömegek okosan éljenek a művelődésügyi lehetőségekkel. S itt nem elsősorban szankciókra gondolunk, hanem olyan társadalmi szemlélet kialakítására, amelyben — hogy egy szocialista brigádtagot idézzünk — „nem hagyjuk a munkást elfeledkezni kulturális igényeiről sem", de ezzel együtt egyetlen gazdasági, társadalmi vezetőt sem szabad hagyni elfeledkezni „kulturális kötelességeiről", az általa irányított kollektívát, a fizikai dolgozókat — munkásokat és parasztokat — illetően. Úgy vélem, előbbre kell lépni abban is, hogy a közműveltséget, mint „rejtett érdeket" láthatóbbá kell tenni, felszínre kell hozni. Ennek módszerét tekintve fontos, hogy a következő időszakban ne a „fehér foltok" bemutatására koncentráljunk csak, hanem ennél, nagyobb mértékben adjunk társadalmi rangot ' azoknak a törekvéseknek, amelyek keretében a reális ütemű közműveltség-fejlesztés „zöldutat" kap. A

lrh7miluplnrlpc továbbfejlesztésénél társadalmi mén(J£IllU VCIUllGo retű jeladatokat kell megvalósítani. Ezen belül azonban a munkásosztály és a dolgozó parasztság műveltségének fejlesztése alapvető politikai kérdés. Nagyon fontos, hogy a fizikai dolgozók műveltségét, mint politikai kérdést, ne hagyjuk összekeveredni a társadalomban fellelhető művelődésügyi hátrányok felszámolásával, mint szociális kérdéssel. Külön kell szólnunk a munkásosztály-utánpótlás, a munkásifjúság közművelődéséről, széles körű képzéséről. Megyénk majdnem minden városa kapott új szakmunkásképző-objektumot, és a továbbiak építése napirenden szerepel. Figyelemreméltó, hogy néhány üzemünk anyagi áldozatokat is vállal, mind a szakmunkásképző intézetek felszerelésében, mind a tanműhelyek kialakításában. Más oldalról; szakmunkástanulóink anyagi helyzetét jól jelzi egy felmérés néhány adata, amely szerint 60 százalék sajat sportfelszereléssel, 80 százalék kerékpárral, 28 százalék motorkerékpárral, 43 százalék lemezjátszóvál, vagy magnóval, 52 százalék fényképezőgéppel és 28 százalék valamilyen hangszerrel rendelkezik. Ugyanakkor e körnek 40 százaléka egyszer sem volt színházban. A nevelőmunka eredményét mutatja, hogy például a szegedi 600-as Szakmunkástanuló Intézet 1200 hallgatója közül 500-nak színházbérlete, 250-nek hangversenybérlete van, és nem lehet csodálkozni, hogy róluk állapította meg egy szegedi író (író-olvasó találkozó után): „amikor odamentem, azt hittem, inasokhoz njegyek, amikor eljöttem, úgy éreztem. főiskolásoknál voltam". A

enrnn 1/riuptL'O/n évek e§>'ik fontos feladatúnak ÚUlUII nüfClnCÍÜ tartjuk, hogy a munkásosztály cr, a parasztság ifjúsági utánpótlásában is kialakítsuk a permanens művelődés belső kötelezettségtől vezetett igényét, és ehhez teremtsünk megfelelő feltételeket. Ennek szervezeti keretei a szakmunkás-továbbképzés, az ifjúsági klubmozgalom és megannyi más, rendelkezésre álló forma keretében biztosítható. A munkásműveltség egyik fontos — de nem kizárólagos — területének a szakmai műveltséget tartjuk. A szakmai műveltség ugyanis jelentősen kihat a politikai és az általános műveltség iránti igényre is. A műveltségnek azonban az igazi mércéje a munkásság és a muqkásifjúság esetében is milyen annak aktív, cselekvésre és munkára ösztönző hatása. Műveltségeszményünk e téren sem a passzív, lexikális adathalmaz, hanem az alkotómunkára ösztönző gondolati vezérfonal. Annak érdekében, hogy az alkotómunkájában örömét lelő nemzedék felnevelésén eredményesen dolgozzunk, jelentősen kell fejlesztenünk, különösen az általános iskola pályairányító tevékenységét. Sokoldalúan be keil mutatnunk a szocialista munkás életpálya sokirányú tehetséget, adottságot igénylő követelményeit, a munkáspályafutás politikai felelősségét, mindennapjainak reális követelményeit, örömeit és gondjait. A szakmunkásképzés keretében, és a fiatal munkás pályakezdő éveiben arra kell koncentrálnunk, hogy a választott pálya kezdetben, nem ritkán „naiv" ismeretéből tudatos hivatásszeretet váljék. E sokirányú munkát együtt kell végezni a szülők, a gyermekek, a pedagógusok, a társadalom legszélesebb körében. FflntflC P munka azért, mert mostani tapasztalataink rUlllUo u lllullnd szerint a pályaválasztásban nem kap megfelelő helyet a gyermek szakmai adottsága, jövendő pálya iránti tehetsége. Az utóbbi években javultak a pályairányítás feltételei. Megyénkben is korszerűen felszerelt pályaválasztási intézet működik. A helyes pályairányítással, a választott szakma megszerettetésével elő kell segítenünk a munkásifjúság kötődését az üzemhez, a munkahelyhez, a munka- és a szabad időben egyaránt. A munkásközművelődésnek még csak bontakozó kerete a szocialista brigádmozgalom. A szocialista brigádok száma, a résztvevők száma évről évre jelentősen emelkedik. (Csongrád megyében 1972-ben 2497 szocialista brigádban 26 ezer 650 munkás vett részt. 1973-ban 2926 szocialista brigádban 31 ezer 804 dolgozó vett részt. A brigádtagok 79 százaléka fizikai dolgozó, 40,9 százaléka nő és 35,7 százaléka 30 éven aluli.) Tapasztalataink szerint a brigádok kulturális tevékenységében sokkal inkább ügyelni kell arra, hogy az esetenkénti formális vállalást a kevesebb, de tartalmasabb, a művelt közgondolkodást elősegítő formák váltsák fel. , A közművelődés továbbfejlesztésében jelentősek az értelmiségnek és az értelmiségi utánpótlás feladatai. Értelmiségünk, de különösen a pedagógusok erőfeszítése az elmúlt évtizedekben és ma is, tiszteletreméltóak. E munka figyelemreméltó társadalmi megbecsülést vívott ki magának, de nem súlyának megfelelőt. Gondolkozni kell azon is, hogyan lehetne a különböző értelmiségi csoportok között a jelenleginél egészségesebb munkamegosztást kialakítani a közművelődési tevékenységben. Ügy tűnik, még mindig indokolatlanul nag.; teher hárul a pedagógusokra, holott az elmúlt egy-másfél évtizedben — a párt vidéki ipartelepítési politikája, a szocialista mezőgazdaság megerősödése következtében — jelentős műszaki, közgazdász, agrár, egészségügyi, jogi végzettségű és más értelmiségi csoportok is megerősödtek. Azt tapasztaljuk, hogy a tudomány közvetlen munkásai is a jelenleginél nagyobb arányban bekapcsolódhatnának a tudomány termelőerővé válásának elősegítésébe — éppen a széles értelemben vett közművelődés fejlesztése révén. Ügy tűnik, itt is érdemes — mint szemléleti problémát megemlíteni —. hogy jelenleg egy-egy település, közösség szellemi életéről szólva — szinte automatikusan — az ott dolgozó értelmiségre gondolunk, holott ők a szellemi életnek csak egy, ugyanakkor nagyon fontos tényezői, sőt: bizonyos szempontból „felelősei is". Egy-egy terület tudományos munkásai, az értelmiség képviselői sokat tehetnek annak érdekében, hogy a tudománypolitika, az oktatáspolitika. a művészetpolitika valóban társadalmi ügy legyen. A pártalapszervezetek egyik kiemelkedő feladata mindezt elősegíteni. 1958-ban a szegedi József Attila Tudományegyetemről indult el az a kezdeményezés, hogy egyetemi hallgatók a téli hónapokban egy-két hetes — zömmel falusi — népművelésen vesznek részt. Azóta az ilyen gyakorlatok általánossá váltak, népszerűek a hallgatók körében éppúgy, mint a községekben. E forma fenntartása mellett mind sokoldalúbban kell foglalkozni azzal, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók tanulmányaik második felében, amikor már nemcsak ismeretek gyűjtésére, felhalmozására, hanem továbbítására is képesek, szabad idejükben. KlSZ-munkájuk részeként folyamatosan vegyenek részt környezetük — az üzemek, községek, szakmunkásképző iskolák stb. — közművelődési tevékenységében. A

kÜVPtkP7ÍÍ északban a jelenleginél gyorsabb IHIIüinCZ.U ütemben kell fejleszteni a pártszervek politikai tevékenységén belül a közművelödéspolitikai szemléletet, a közművelődési tevékenység ideológiai, politikai irányítását. Ugyanakkor a párt irányításával helyes munkamegosztást kell kidolgozni az állami szervek, a tömegszervezetek és tömegmozgalmai: között, és e többszektorú közművelődési tevékenység koordinálásában növelni kell a tanácsok szerepét, lehetőségét és felelősségéi. KONCZ JÁNOS