Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-27 / 72. szám

I SZERDA, 1974. MÁRCIUS 2£ A Csongrád megyei MÉK a zöldségprogramért Az idén: alapvető változások az ellátásban Napjaink egyik legfonto- mindössze 20 százalékát, az- reggeli órákban a boltok sabb közérdekű tennivalói az 2 ezer vagon árut forgal- előtt csak le kell rakni, közé tartozik: fokozott mér- máztunk Csongrád megyé- Nyitáskor a konténereket tékben ellátni a lakosságot ben. A 2 ezer vagon áru pedig betolni az üzletekbe, zöldségfélével, gyümölccsel, ugyan az előző évhez viszo- s a vásárlók máris vihetik a Ennek érdekében született a nyitva és terveinkhez mér- friss árut. Ezen együttműkökormány zöldségprogramju, ten 150 százalékos teljesítést dés eredményeként garanciamelynek végrehajtása egy- jelent. E mennyiségi felfu- át lát a Csongrád megyei aránt tarsadalmi és eRyéni tás mellett azonban folya- MÉK: a megyében megterérdck. E fontos kérdést tár- matos, kiegyensúlyozott és melt áru nagyobb mérték- ''1°^„űató^re idén i« gyalta meg a közelmúltbun megfelelő árszintű ellátásá- ben és elsősorban Szeged és f;f£h ™^^á^Hát fStsí a többi között az MSZMP ról még ennek ellenére <?em a megye lakosságának ma- „ ^ Csongrád megyei Bizottsága beszélhetünk. gasabb szintű, jobb minősé- vdt,UKdL d KozuieienneK. is. amikor értékelte a megye © gű ellátását fogja eredmé1973. évi politikai és gazda- -.Ezt az ellentmondást nyeznl. kénytelenek majd küszködni sági eredményét, a fejlődés szülhették-e olyan objektív — Ezen elkepzelesek csak bizonytalansággal az alirányát, és meghatározta a okok, amelyeket meg lehet akkor válnak valóra mara- kaiomszerű ' soros tennivalókat. Állás- szüntetni egyszerre vagy fo- déktalanul — tette hozzá akozta alakulását, a kis- és nagykereskedelem árualapját. Csongrád megyében a mezőgazdasági üzemek és a MÉK összefogásával, a kiskereskedelmi partnerek rendelésével a zöldségfélék és gyümölcsök forgalmazásában gyökeres változás következik be az idén. A Csongrád megyei MÉK a lakosság ellátásán túl nagy tömegű árut szállít a megye különböző üzemi konyháinak, vendéglőinek. Az áruválaszték bővítésével ezen a területen is lehet javítani az ellátást. Kádár Sándor hangsúlyozta, hogy az üzemi konyhák, vendéglők szükségleteit is úgy tudják ellátni zöldségfélékkel, gyümölcsökkel, eleget tenni a kívánalmaknak, ha e területen is megszűnik az áruk megrendelésében a spontaneitás. A szerződéssel megalapozott áruforgalomnak itt van az ideje, még inkább a jövője. SzerződéAkik nem éltek ezzel a lehetőséggel, azok továbbra is árurendelés problémával, akik a Csongrád megyei MÉKhez. mikor más forrásokból nem tudják előteremteni foglalásával megszabta a lyamatosan? E kérdéssel Kádár Sándor - ha a ter- csak akk£r fordulnak áruért Csongrád megyei MEK mun- kapcsolatban a főosztályve- meles és a forgalmazas vakájúban is az. irányvonalat, zető elmondotta, hogy a lamennyi területén érzik az tekintve, hogy a zöldség- rendelkezésükre álló statisz- ott dolgozók saját felelősséprogram végrehajtásúnak tikal és egyéb adatok sze- güket ls a zöldségprogram VzükséeletMcel egyik részese ez a vállalat, rint vállalatuk a beszerzés végrehajtásáért. ' B Nemrégiben látott napvi- oldaláról teljes mértékben # # lúgot lapunkban a Szegedi szerződéses alapon bonyolít- A lakosság kulturált elláÉlelmlsaerkiskereskedelmi ja le áruforgalmát, ugyan- tása természetesen nem kor- A Jövő útja a szerződésVállalat célkitűzése, elképze- akkor a megye lakosságának látozódik csak a forgalmazó sel biztosított áruk bősége lése, amellyel kiveszi részét ellátását mégsem a szerző- nagykereskedelmi vállalat és minősége, és nem az alkormányzatunk zöldségprog- déses viszony jellemezte, ha- dolgozóira. Kezdődik ez a kalomszerű árurendelésé, ramjának végrehajtásából, s nem — purtnereik részéről munka a nagyüzemi mező- Aklk szerződés nélkül eseterve egyben kötődik a — u spontaneitás. Ennek el- gazdaságban, és befejeződik tenként kívánnak üzemi Csongrád megyei MÉK-hez. lenére a Csongrád megyei a bolti eladóknál, helyeseb- konyhájuk, vagy bolti kis£ MÉK messzemenő erőfeszí- ben a bevásárló háziasszo- kereskedésük részére árut . tést tett a lakosság áruellá- nyoknál, akik minőségileg beszerezni a jövőben, azok Ez a kölcsönös, szerződé- tusának biztosítására. Híven jó árut akarnak hazavinni, esetleg háttérbe szorulnak a sen ulapuló kapcsolat mt- tükrözik ezt a következő éspedig nekik is kedvező szerződéssel elkötelezett vúllyen mértékben eredménye- szamok: 1970—71-ben nyolc. áron. lalatok, közületek mellett, zi majd a lakosság jobb el- i97i_72-ben ugyanennyi! — A háziasszonyok elége- Nagyon érthető, és vállalati látását az eddigieknél? — 1972—73-ban tizenegy. 1973 dettsége számunkra a leg- szempontból is indokolt a kérdeztük Kádár Sándortól, _74_re már hatvan Csöng- fontosabb — hangoztatta a Csongrád megyei MÉK ála CsonRrád megyei MEK rad megyei kereskedelmi, főosztályvezető. — Éppen láspontja: a zömében könyaruforgalmi főosztulyunak vaf{v közületi partnerrel kö- ezért az e területen dolgozó nyen romló áruk értékesítévezetőjétől. tütt szerződést a tárolási kommunistáknak tisztában se nem tűr halasztást, rak— Munkánk ott és akkor fényre. Az év egyéb idősza- kell lenniük felelősségükkel, tározni csak rövid ideig lekezdődik — valuszoltu —, kára a szerződéses viszony Az MSZMP Csongrád me- het. Ha tehát nincs elégséamikor u vállalut tulajdo- egyáltalán nem, vagy csak gyei Bizottságának határoza- ges igény rájuk Csongrád nosalval, a megye mezőguz- minimális mértékben jellé- ta az élelmiszer-gazdaságon megyében, akkor gyorsan és dasági üzemeivel egész vag.v mezte a partneri kapcsolatot belül és az e területen dol- más területen kell gondostöbb évre szóló értékesítési MEK-kel. Ezen az áHupo- gbzó valamennyi kommunis- kodni az értékesítésükről, szerződést kötünk terméke- ton Vultoztatúst sürgetett az tára egyforma felelősséget Kádár Sándor végezetül idő, illetve a törekvés, a ró. Az MSZMP Központi Bi- hangsúlyozta, hogy a termelakosság jobb ellátásúra. zottsága már az 1972. évi i^gj a boltokig, a húziaszA Szegedi Élelmiszerkis- novemberi állásfoglalásában szonyokjg a zöldségprogram kereskedelmi Vállalattal meghatározta: a gazduságok érdekében az e területen éves szinten — és a tárolú- növeljék a zöldségtermő te- do]gozók valamennyien átsl idényen túl is — szer- rületet. feladatukat u tech- érzik ' anna|. jelentőségét, zödéses kapcsolatot te- nika és a technológia egy- hogy milyen fontos munkát ikre. E szerződéseknek azon ban csuk akkor van reális alapjuk, ha vállalatunk az eddigi hiányosságokat korrigálja termeltetési szakapparátusán keresztül, kereskedelmi és szakmai tanácsadással segíti a megye mezőgazdasági üzemeinek munremt a MÉK. Ez nemcsak idejű korszerűsítésével old- végeznek kulturáltabb, kettőjüknek jó. E kapcsolat jók meg. Előtérbe kerül a minripn őrlőiéinél mnensnhb ^JSSSSTS alapVetö biztonságul szo'8al burgonya, a vöröshagyma SlTtás érd^ébem A mejelent beavaUozust az üze- lakosság ellátásának ma- komplex termelési rendsze- ,ŐBazdll8áai üzemek mint mek belügyeibe. Ügy véljük, ximólig fokozására. Ennek rének kialakítása. Szükséges mml ^lAÍunkadTa mező" «"'Vdekében" dMgözí'ák ki""és ugyanakkor a' hajtatott "és vlfftokj máclót tudunk adni a me o- majd valós(tjék meg a kon- primőrzöldség termelése, to- min. .. inkn„,acnl k«7Vetleguzdasági üzemeknek val a- téneres programot, amellyel vábbi bővítése is. nü? ellátó szedek és sa át latunk kereskedelmi távla- a gzáu(távg meggyorsul, a ra- Ismeretes, hogy a Minisz- közreműködésükkel várhatótairól. új mezőgazdasági e - kodlig künnyebbé váUk. Az tertanács ez év március fi-án járásokról, korszerű védő- ldöben megrendelt árut a megjelent 109'1974-es számú fétre ameW alapvetőválto" szerek használatúról, netán Csong.Tid megyei MÉK a határozatában további, ménvez már az a termelési eredményék és a kiszállítást megelőző napon messzemenő támogatási e'j"™™Lféir termeivények mennyiségi és eiosztóraktáraiban halmozza nyújt a kormány zöldség- ve* éa BvüScsd váló el./Inlzlnl (in minőségi fokozása érdekében fel A bolti megrendelések programjának maradéktalan árubemutatókat zünk. ,„ ,.„.J0 — •• — ----------— —— látásában. Szép feladat ez a ls unae alapján uz éjszakai órákban vegrehajtasahoz. Éppen ezert kereskedelem minden terüpedig majd komisslózza és a mezőgazdasági üzemek- letén Olyan alapvető problémák konténerekbe pakolja. Azo- nek figyelemmel kell kísér'Ujk " kat az éjszakai vagy kora nlük a lakosság igényeinek fezek, amelyek áttételesen ugyan, messze játszódnak le a zöldségféléket, gyümölcsüket árusító boltoktól, mégis szoros összefüggésben vannak egymással. — Való igaz — folytatta Kádár Sándor —: vállalatunk szocialista együttműködésre lépett u Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalattal. Egyike ö azon vállalatoknak, amelyekkel a legnagyobb forgalmat bonyolítjuk le. Ahhoz azonban, hogy a partneri kapcsolatban a lakosság érdekelért eredményesen tudjunk dolgozni, szükséges rövid áttekintést adpi vf.lluIatunk belső, sokak által nem ismert szervezeti felépítéséről, munkájáról. Csongrád megye mezőgazdasági üzemei az országos zöldségforgalmazásból megközelítően 30 százalékos arányban veszik kl részüket. Ezt számokban is kifejezve: a Csongrád megyei MÉK a mezőgazdasági üzemektől szerződéses alapon mintegy 10—12 ezer vagon j zöldségfélét és gyümölcsöt ' vásárolt fel. Ha az 1973-as | évet tekintjük alupnuk, ak- : kor ez kerek 10 ezer vagonnyi árut jelentett, amiből a megye lakosságának cllátá- I sara sa áruvolumennek 1 (x) Megjegyzések Gyufásdobozok Az ember böngészgeti a gomból ez idáig annyira fustatisztikai adatokat, és el- totta csupán, hogy elmentem ámul, mily sok gyufát gyuj- a hulladéktelepre, ott dúrtogatunk egyetlen esztendő káltunk egyetlen vasgerenda során. Ötszázmillió doboznál után. is többet, hiszen csak a sze- A lényeg, amit mondani gedi gyufagyárban 350 millió szeretnék, mégsem ez. Megdobozkával gyártottak ta- kérdeztem legutóbb a gyuvaly. Nem a gyufaszálakról faipar szegedi képviselőitől, kívánok most említést tenni, hogy mennyiért lehet hirdethanem a dobozáról, annak is ni gyufáscímkén. s hány csak a tétjéről, ahol a cím- százezer, vagy millió dobozkét találjuk. ra tehető fel a kért reklámMi van ezeken a címké- szöveg. Meglepődtem, hogy ken? Leggyakrabban vala- akár ingyen is reklámozhatmilyen hirdetés, vagy propa- nám a közérdekű dolgokat, gandacélokat szolgáló sző- Csak a klisé (a képről kéveg, kép, előfordul persze az szült nyomdai lemez) elkészíis, hogy csak a gyufa felirat tésének, s legfeljebb a paolvasható, természetesen biz- pír árának kiadásait kellene tonsági gyújtó címmel. Leg- téríteni. Nem lakáshirdetésutóbb az egyik reklámcímke re, vagy házassági levelezésarra hívta fel a gyufát hasz- re gondoltak, hanem másra, náló emberek figyelmét, Ezért hiányolom én, hogy a hogy: „Vasat, acélt a Ferró- szegedi kulturális élet vezeglobus vállalattól." Ez a fel- tői nem használják ki e lehívás fölöttébb megnyugta- hetőséget, a nyári szabadtéri tott, hiszen régi vágyam, játékok műsorát rá lehetne hogy vásároljak másfél má- nyomtatni a címkére, és milzsa hengerelt durvaacélt és liós példányban közreadni. A tizenöt dekagramm finom- gyufagyár is szegedi meg a acélt. Az én tájékozottsá- szabadtéri is. Poroló autó Egyik tévedésből a másik- nyába. Ügy fújta a port, ba esik a földi halandó. Ed- mint a hókotró masinák tédig a porolót olyannak kép- len a havat. Hol jobbra, hol zeltem el, mint szüleim, balra adott egy-egy sűrű nagyszüleim. Fonott vessző- porfelhőt. Akik az utcán járből, amely hajlékony és nem tak, menekültek be a tfztörik el. Ezzel az igen egy- emeletesek közé, vagy a melszerű szerszámmal szőnyc- lékutcákba. Akik már elgeket porolták tisztára, oly- mentek hazulról és a Jó ldó kor-olykor a vásott gyere- inspirálására nyitva hagyták kek hátsaja is kapott a ablakaikat, azok gondolom „prakkerből". De a technikai akkor vették észre a technihaladás a poroló frontján is ka által teremtett csodát, régen változásokat hozott, amikor munkából hazatértek, ott vannak a legjobb porszí- Az egyik férfi nem állhatvók, nem kell cipekedni a ta szó nélkül és intett a poszőnyeggel, fáradni a poroló- rolókocsi (pardon, söprőautó) val, még az üzemek is megoldották a műhelyek porelszívását gépi berendezésekkel. vezetőjének, hogy nézze már meg, mit csinál. Inkább hagyja abba, de ne szemeteljed, ne kavarja fel a port Bár az utcákon gyakran ilyen gyönyörű tavaszi időlátni sárga mellényes embe- ben. A kocsi vezetője (FE reket, akik a hagyományos 73—77) majdnem leteremtelmódon, fűzfasöprűvel tisztít- te a férfiút, hogy mi köze ják az utat. De nem ritkaság hozzá, s valakinek azért dolmár a söprőautó sem. A mi- gozni is illik. Jó, jó, kapta a nap is — éppen a Retek ut- választ, de csináltassa meg ca egyik padján üldögéltem a masináját és úgy söpröges— találkoztam egy ilyen ma- sen. A kocsi továbbment és sinával. A Csillag térnél tűnt fújta, keverte az utca porát fel az alkotmány, s megln- az emberek szemébe és a ladult a Retek utcán felfelé, kásokba. a József Attila sugárút irá- Gazdagh István Bejelentés A re ndőrőrszobában: — Azért jöttem, hogy bejelentsem: eltűnt a feleségem. — Töltse ki ezt az űrlapot és írja le az ismertető, jeleit. — Rendben van, de csak egy feltétellel: ha megtalálják a feleségemet. ne mutassák meg neki az űr. lapot. Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai mért szellemi fegyverekkel való felszerelését segítse". Ügy látta, hogy most megvalósulhat az emberbe Vetett szép. tiszta hite . .. Dr. Hollós József orvos, „a szegedi radikális mozgalmaknak éveken át szinte tábortalan vezére". 1918. október 19-ére tanácskozásra hívta meg a Károlyi-, a szociáldemokrata, a radikális párt és a sajtó képviselőit. Móra és Juhász Gyula a radikális párt küldötteként vett részt a megbeszélésen. Elhatározták, hogy megszervezik borúba az egész világ ellen, és ostobaságával elvesztette vele a háborút, most el akarja vele ve. szíttetni a békét ls, hogy a maga bőrét mentse"; „Mi, tízmillió magyar, vagyunk a nemzet, tenger; ők néhány százan az iszapos hab. amely fölöttünk úszik, és a világ Ítélőszéke előtt képviselni akar bennünket. Hát nem a világ röhejére volnánk méltók, ha nem azt tennénk, amitől a mj életünk függ, hanem azt, ami nekik lehetővé tenné,hogy tovább is fönt úszkálhassanak, szegedi Nemzeti Tanácsot. Hollós az elnöki tiszt- mint a békanvál az állóvízen?" A proklamáció 42. Móra a csendben, elmélyülten dolgozók fajtájából való volt. A forradalmak idején kilépett a kultúrpalota igazgatói irodájából: szervező. agitátor, pártvezér, szónok, szenvedélyes publicista lett egyszerre. Csak a forradalom kezdeti szakaszán, novemberben, a következő feladatok hárultak rá: a Radikális Párt szegedi szervezetének egyik elnöke; valamennyi jelentős politikai megmozdulás, népgyűlés szónoka; a Nemzeti Tanácsban számos tisztség viselője; társelnök. a bírósághoz és ügyészséghez delegált képviselő, a felvilágosító és agitációs gárda megszervezője. Maga is kereste az értelmes cselekvés alkalmait: levélben felajánlotta például támogatását a Szociáldemokrata Párt szegedi szervezete kónyvtaranak kiegeszítéséhez. hogy „a magyarért és csak a népért"; „a feudális érdek, hatalomra jutott munkásságnak új pozíciójához szövetkezet", amely, a nemzetet .belevitte a há. ség betöltésére Móra Ferencet vagy Juhász Gyulát javasolta. Mindketten kitértek a megbízatás elől. Móra kijelentette, hogy „minden erejével szolgálni fogja a küszöbön levő forradalmat, amelyért eddig is exponálta magát, lapjával együtt, forradalmi vezérnek azonban alkalmasabb ember kell. mint ő, kevésbé passzív, kevésbé skrupulózus, és sokkal jobban ráérő ember." Október 22-én meg is alakult és 31-lg Illegálisan tevékenykedett a szegedi Nemzeti Tanács. Egyik társelnöke Móra Ferenc, jegyzője Juhász Gyula lett. A Nemzeti Tanács felkérésére Móra felhívást készített Szeged népe, munkások, magyarok címmel. Az október 30-i keltezésű proklamációban Móra hangsúlyozta: „a nemzet veszélyben van"; „a háború nagy halott-torén mi csak mosogatórongy lettünk a népek asztala alatt": „próbáljuk menteni, amit még lehet"; „A menekülésnek egy mód.ia van: a magunk száj ti. végén Móra felszólította Szeged népét, a hivatali testületeket, társadalmi szervezeteket, egyesületeket, népköröket, hogy csatlakozzanak a Nemzeti Tanácshoz, és kérte, hogy a november 3-i népgyűlésen „legyen ott mindenki, aki a magyarság ügyét a magáénak is érzi". A pesti őszirózsás forradalom híre felgyorsította a szegedi események ütemét. A november 3-ra tervezett népgyűlést október 31-én rendezték meg a Klauzál téren. A „feledhetetlen szépségű népgyűlés"-en Móra is felszólalt. Szegeden ekkor elsőként ő követelte a köztársaság kikiáltását: a népgyűlés „tiszta hullámaiba" beledobta "a köztársaság jelszavát, mint vérvörös rózsát". Móra lépést tartott a vágtató Idővel. November 2-án a városi tanács rendkívüli közgyűlését Kelemen Bélp főispán a/ért hivta össze, hogy azt a beadványt, amit a szegedi Nemzeti Tanács nevében Móra még a pesti forradalom előtt fogalmazott, megvitassa (Folytatjuk^ I