Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-21 / 67. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. MÁRCIUS 21. 3 Kettős ünnepre gyűltek üssze tegnap, szerdán délelőtt a tarjáni 2-es számú általános iskola tanulói, tanárai és a meghívott vendégek. Ünnepélyes csapatgyűlésen emlékeztek — a többi általános és középiskolához hasonlóan — a Tanácsköztársaság kikiáltásának 55. évfordulójára, s ezen az ünnepélyen adták át az általános iskola épületének Bszárnyát is. Mint ismeretes, B tarjáni 2-es számú általános iskolában az elmúlt év őszén megkezdődött a tanítás az épület A-szárnyában. Most készült el a B-szárny, ahol helyet kapott a tornaterem, a 600 adagos konyha és az étterem, a gyakorlati foglalkozások számára készült, jól felszerelt három műhely. valamint az orvosi rendelő és az úttörőszoba is. Az épületek elkészültével és átadásával a munka még most sem fejeződött be. Az ősszel induló új tanévre rendbe szedik az udvart, elkészülnek a sportpályák, a 25 méteres úszómedence és befejezik a parkosítást is. A tegnap ünnepségen — melyen részt vettek a város párt-, állami és tömegszervezeteinek vezető képviselői, az épület tervezője és a kivitelező DÉLÉP, valamint a társintézmények küldöttei — ott volt dr. Ozvald Imre, a városi pártbizottság titkára, Papp Gyula és Prágai Tibor, a városi tanács elnökhelyettesei is. Az iskola ünnepi műsora után dr. Ozvald Imre, adta át rendeltetésének az iskolát. Ünnepi beszédében szólt a város lakásépítési programjáról és kiemelte, hogy a ma közel 20 ezer embernek korszerű otthont adó lakótelepnek szüksége van a szolgáltatóhálózat fejlesztésére, gyermekintézmények kiépítésére. Elmondta, hogy az ország kevés lakótelepe büszkélkedhet olyan korszerű bölcsődével, óvodával, üzletekkel, orvosi rendelővel és iskolákkal, mint Tarján városrész. Üj és szép állomása a városnegyed fejlődésének a most, közel 20 millió forintos beruházással elkészült tarjáni 2-es számú általános iskola. Az iskola tanulóinak, oktatóinak és dolgozóinak nevében Kovács József igazgató köszönte meg a nagyszerű létesítményt. Az ünnepi nagygyűlés elnöksége Acs S. Sándor felvételei Ma: koszorúzás Ma, csütörtökön délelőtt 11 órakor Szegeden, a Magyar Tanácsköztársaság emlékművénél a Tanácsköztársaság megalakulásának 55. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendez az MSZMP Szeged városi bizottsága, Szeged megyei város tanácsa és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága. A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 55. évfordulója alkalmából tegnap, szerdán délután Szegeden, a Szabadság filmszínházban nagygyűlést rendezett az MSZMP Szeged városi bizottsága. Szeged megyei város tanácsa és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága. Az ünnepi nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Bakacsi Júlia, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja, Baló Ilona, a KISZ Szeged városi bizottságának első titkára, dr. Cserháti István, az orvostudományi egyetem pártbizottságának titkára, Dáni Já_ nosné, a forradalmi munkásmozgalom régi harcosa, Fontos Sándor festőművész, a városi pártbizottság tagja, Fükő József, a munkásőrség városi parancsnoka, Győri Imréné. a Vöröskereszt Csongrád megyei szervezetének titkára, Hajas László, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese, Kajdi Ferenc, a helyőrség parancsnoka, Katona Tamásné, a Minőségi Cipőgyár szocialista brigádvezetője, Korom Ilona, a Közgazdasági Szakközépiskola párttitkára. dr. Kovács József, a járási pártbizottság első titkára. Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, dr. Rákos István, a József Attila Tudományegyetem KISZ bizottságának titkára, Reseterits Sándorné, a textilművek pártbizottságának titkára, dr. Szél Éva, a védőnőképző intézet igazgatója, Takács Imréné országgyűlési képviselő. Tombácz Imre, a forradalmi munkásmozgalom -régi harcosa és dr. Viru cze Zoltán, a Csongrád megyei rendőr-főkapitányság vezetőhelyettese. A Himnusz elhangzása után Kovács János, a Szegedi Nemzeti Színház művésze mondotta el Váci Mihály Méltó hatalmat című versét. A nagygyűlést dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára nyitotta meg, azután dr. Biczó György, Szeged megyei város tanácsúnak elnöke mondott beszédet. — Emlékezni és ünnepelni jöttünk mi is össze, szegedi dolgozók — mondotta. — Emlékezni és erőt meríteni egy 55 esztendővel ezelőtti csodálatos tavaszból, amely nemcsak a természet ünnepe volt, hanem tavasza és ünnepe az elnyomott proletárnak, a kisemmizett parasztnak és a haj bókolástól meggörnyesztett kisembernek is. Ötvenöt esztendővei ezelőtt, 1919. március 21-én dolgozó népünk a fiatal kommunista párt vezetésével történelmének dicső lapjait kezdte írni. Ezután szólott a Tanácsköztársaság létrejötténele lehetőségét megteremtő Nagy Forradalmi események plakátokon drorísfc az «í iskola ünnepségen Ifjúsági parlament — új klub A forradalmi ifjúsági napok városi rendezvényeinek sorában kiemelt helyen szerepelnek azok az ifjúsági parlamentek, melyeken a vállalatok, üzemek, szövetkezetek állami és gazdasági vezetői találkoznak a fiatalok képviselőivel. Ezeken az ifjúsági fórumokon szóba kerülnek az ifjúsági törvény végrehajtásának helyi eredményei és problémái, a továbblépés lehetőségei, feladatai. Egyeztethetik álláspontjaikat, elképzeléseiket a fiatalok, élhetnek közéleti jófaiakkal, a szocialista dektvskratiznMs aRal nyújtott lehetőségekkel. Az ifjúsági parlamentek sorában ma a Szegedi Tervező Szövetkezet fiataljai találkoznak a szövetkezet vezetőivel. Különös hangsúlyt ad ennek az ifjúsági parlamentnek az a tény, hogy ma adják át a szövetkezet húsztagú KlSZ-szervezetének társadalmi munkájával elkészített ifjúsági klubot. A régi szenespince a fiatalok összefogásával, ötleteivel és lelkesedésével barátságos otthont adó klubbá alakult, ahol a rendszeres szervezett klubprogram mellett lehetőség nyílik televíziónézésre, szórakozásra, s közös játékra is. Ma, csütörtökön két plakátkiállítás is nyílik Szegeden. A KISZ Szeged városi bizottságának tanácstermében délután 2 órakor Forgó Pál, Szeged megyei város tanácsa vb művelődésügyi osztalyanak vezetője nyitja meg azt a dokumentum, és plakátkiállítást, mely a három tavasz eseményeit eleveníti föl. Az európai tavaszi forradalmakat, a Tanácsköztársaság történetét és hazánk felszabadulását bemutató reprezentatív tárlat jórészt szegedi dokumentumokra épül. Ugyancsak ma, délután 5 órakor nyílik meg a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola klubjában az a plakátkiállítás, melynek anyaga a KISZ Csongrád megyei bizottsága által hirdetett pályázatra érkezett. A pályázat a magyar munkásosztály első sikeres harcainak, az első magyar proletárállam eszméinek képzőművészeti megfogalmazására hívta fel a megye tehetséges, fiataíjait. Czako János plakátja Októberi Szocialista Forradalomról. Vázolta a Tanácsköztársaság előzményeit. a négy háborús esztendőtől kimerült, elszegényedett ország helyzetét, az őszirózsás forradalom győzelmét. Méltatta a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának jelentőségét, amely a proletariátus tömegeire támaszkodva egyedül volt képes arra, hogy az erőtlen polgári kormányzat helyett kiutat találjon az ország súlyos helyzetéből. 1919 tavaszára a tömegek — megbizonyosodva a liberális kormányzat tehetetlenségéről — végképp kiábrándultak a tőkés koalíciós kormányzatból, s a KMP vezetésével megindult a küzdelem a polgári forradalom szocialista forradalommá fejlesztéséért. A kormány lemondása után 1919. március 21-én a magyar proletariátus kikiáltotta a Tanácsköztársaságot, győzött a szocialista forradalom. A 133 nap dicsőséges története valamennyiünk szamára jól ismert. A magyar munkásosztály többet tett e néhány hónap alatt, mint a kizsákmányoló osztályok hatalmuk évszázadai idején. Az. államosítás. a nyolcórás munkaidő bevezetése, a bérek emelése, az árak maximálása. az ellátás biztosítása, az ingyenes iskolai oktatás bevezetése és számtalan más intézkedés szolgálta a dolgozó tömegek érdekeit, teljesítve a magyar nép sokszázados álmait. Külön is megemlékezett dr. Biczó György a tanácshatalom szegedi megszületéséről. A nemzetközi imperializmus fegyveres intervenciója legyőzte a fiatal Magyar Ta_ náejköztarsaságot, de szellemét nem tudták megsemmisíteni. Az ellenállás tüzét az ellenforradalmi terror sem volt képes elfojtani. Továbbra is élt es dolgozott a kommunista párt, s a Szovjetunió felszabadító hadserege 1944_ben elhozta a szabadságot városunknak, s az egész országnak. — Most. az 55. évfordulón — állapította meg — tisztelettel adózunk a Tanácsköztársaság' bátor hőseinek és a még köztünk élő, dolgozó bátor katonáinak, 1919 legendás veteránjainak. Vállaljuk a történelmi örökséget, elsősorban azzal, hogy hűek maradunk a Tanácsköztársaság forradalmi hagyományaihoz. Vállaljuk az örökséget a munkáshatalom, a szocializmus védelmében és erősítésében, a szocialista országok testvéri barátságának elmélyítésében, a népek szabadságáért, a békéért folyó világméretű küzdelemben — fejezte be beszédéi dr. Biczó György. A nagygyűlés az Interna. cionálé hangjaival ért véget. fl Magyar Tanácsköztársaság megalakulása évfordulójának köszöntése Iskolaavatás Tarjádban Ünnepség A Ganz-MÁVAG művelődési központjában szerdán ünnepi nagygyűlést rendeztek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 55. évfordulója alkalmából. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezésében megtartott nagygyűlésen munkásmozgalmi harcosok, fővárosi dolgozók, ifjúmunkások részvételével emlékeztek a magyar történelem jelentős eseményére. Az elnökségben helyet foglalt Nemes Dezső. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Keserű Jánoshé könnyűipari miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, továbbá a társadalmi és tömegszervezetek országos és fővárosi testületeinek képviselői. A résztvevők soraiban helyet foglalt a munkásmozgalom sok régi harcosa; köztük .több olyan veterán, aki személyes résztvevője volt az 1918. június 20-án lezajlott MÁVAG-gyári tüntetésnek, amelyet gyilkos sortűz fojtott vérbe. De Budapesten más történelmi emlékek is fűződnek a nagygyűlés színhelyéhez: 55 évvel ezelőtt, 1919 januárjában itt tanácskozott a történelmi jelentőségű vasas-gyűlés; s itt szerelték fel és indították a frontra a Tanácsköztársaság védelmére a MÁVAG önkéntes alakulatát: a 8. munkásezredet. A Himnusz hangjai után Keres Emil szavalata hangzott el, majd Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott elnöki megnyitót. Ezután Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Katona Imre nagy tapssal fogadott beszéde után felcsendült az Internacionálé, majd a nagygyűlés Bencsik István elnöki zárszavával ért véget. Az ünnepi megemlékezést követően a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Művészegyüttese adott műsort. Nagygyűlés Szegeden Dr. Biczó György mondott ünnepi beszédet