Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-21 / 67. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1974, MÁRCIUS 21. A gyakorlatnak tanulnak Á szakszervezeti oktatás műhelyében Sokáig az volt az uralkodó vélemeny, hogy az öregség betegség, az élet szempontjából csökkent értékű korszak. Ez a vélemény azonban nem lehet igaz, hiszen közismert, hogy vannak öregek, akik teljes testi és szellemi frisseségben végzik munkájukat, sőt jeles alkotásokra képesek. Minden idők legnagyobb művésze, Michelangelo például elmúlt hetvenéves, amikor befejezte remekművét, a Mózes-szobrot. A szobor annyi dinamikJl, erőt fejez ki, hogy alkotója biztosan fiatalos alkotóképességgel volt tele. Az öregedő Verdi zenésítette meg a „Falstaff"ot, és ezzel a fiatalos derű és vidámság gyöngyszemével gazdagította a zeneirodalmat. Nem kétséges tehát, hogy vannak olyan — életkor szerint már — öregek, akik megőrizték fiatalságukat — nemcsak munkájukban, hanem sokszor külső megjelenésükben is. Ugyanakkor vannak olyanok, akik bár még nem értek el magas életkort, mozgásukban, megjelenésükben elaggott ember benyomását keltik. Az öregedés kérdése korunkban az érdeklődés középpontjába kerüli, hiszen az ember átlagos élettartama az elmúlt évtizedek során jelentősen megnőtt. Amíg a középkorban a 40. életév körüliek már öregnek számítottak, századunk elején pedig a várható átlagos életkor mindössze 50— 55 év volt, addig napjainkban ez a mutatószám már 65—70 évet, sőt még annál is magasabb értéket ért el. Megszaporodott tehát a magas naptári életkort elértek száma, de a biológiai életkor is kedvezően alakult, mert a magas életkorúak között is lassabban fejlődnek ki az Öregedés jellemző tünetei. Az öregedés tünetei Miként változnak meg az öregedés során a különböző szervek? Egy kutató azt a nézetet vallotta, hogy a pajzsmirigy sorvadása okozza az öregedést; valójában azonban ez nem ok, hanem csak következmény. A hasnyálmirigy nagyon sorvad az öregkorban, mégis az inzulint termelő sejtek épek maradnak, és ezért nem az öregség, hanem a hasnyálmirigy érelmeszesedése okozza az öregkorban a cukorházlartás esetleges zavarát. A nők általában két jelenséget értékelnek öregedésnek, s ezek fellépését nagy aggodalommal várják: a klimaxot es a fogak elvesztését. Pedig a klimax is csak következmény, nem öregedési tünet, a különböző egyéneknél nem azonos időpontban következik be, sok körülménytől függ. A fogak kihullása a fogszuvasodással és a fogágy betegségével függ össze, az állcsont öregkori csontsorvadása csak elősegítő tényező, tehát szintén nem szoros értelemben vett öregedési tünet. Legfeljebb halmozódhat az öregkorban a fogak elvesztése, mert az érintett egyének megérik ezt. A fiatalkori gondos fogápolás, á táplálék megválogat ása (édességfogyasztás csökkentése) és a fogkezelés elhárítja a fogak elvesztését. Szívműködés és vérnyomás Az általanos felfogással ellentétben az öregkorban a szív súlya nem növekszik, sőt csökken. Nem ritka a szívizomzat zsíros elfajulasa sem. A vérnyomás az 50. életév után lassan emelkedik. Az öreg embernek agya is sorvad, az agyhártya pe-.. dig megvastagszik. A sorvadás hatására az agykamrák kitágulnak és az agyvíz mennyisége felszaporodik, öregkorban az agyidegek is sorvadnak. Ujabban azonban megállapították, hogy ezek az elváltozások nem feltétlenül függnek össze az öregkorral. Egyrészt fiatalkorban is jelentkezhetnek, viszont igen magas kort elértekben teljesen hiányozhatnak. öregkori elbutulás esetén sokszor nem mutathatók ki, ép szellemi működésnél pedig olykor megtalálhatók. Az öregkori elbutulás többsége nem az öregedés, hanem az agyi érelmeszesedés következménye. Jellemző tünet az öregek bőre. öregkorban általában vízveszteseg lép fel, és a rugalmas kötőszöveti rostok elpusztulnak, s ez a bőrben kifejezetten megnyilvánul: az öregek bőre ráncos, száraz, elveszti rugalmasságát, a körmök töredeznek. A rossz alkalmazkodóképesség miatt az öregek vérképzése zavart szenved. Súlyos vérszegénységi állapot alakulhat ki, ezért az öregek kezeléséhez a vérképzés ellenőrzése és szükség esetén karbantartása is hozzátartozik. öregkorban a vese megkisebbedhet, a kötőszövet megszaporodik benne és csökken a kiválasztó működése is. De megmutatkozik a sorvadás az öregek tápcsatornájában is: sorvad a gyomor és a belek nyálkahártyája, ezzel csökken a savkiválasztás és az emésztés. Mindennek ismerete fontos az öregek gyakori gyomorpanaszai szempontjából, sőt a savhiány szerepet játszhat a vérszegénység kialakulásában is. Izomzat és csontrendszer Az izomzat sorvadása az öregek csökkent alkalmazkodóképessége miatt tréninggel sem állítható meg. Mégis mozgatniuk kell az öregeknek az izmaikat, mert különben a sorvadás még gyorsabb lesz. Az öreg ember feltétlenül végezzen valamilyen munkát, azt, amit megszokott, és addig, amíg nem fárad el. Jellegzetes az öregek csontelváltozása. Ez a kórfolyamat, és a csigolyák túlterhelése miatt kialakuló elváltozás eredményezi azt is, hogy csökken az öregek testhossza. A csontok szilárdsága is csökken, ezért más kis erőművi hatásra eltörhet: különösen veszélyes ilyen szempontból a koponya és a combnyak. Mindezek a folyamatok teljesen természetesek, különösebb rendellenességet nem jelentenek. Felléphetnek azonban időnként kóros öregedési tünetek is, ilyenkor indokolt az orvosi beavatkozás. Az orvostudomány hosszú utat tett meg a gerontológia (az öregkor problémái) terén. Az életkor már meghosszabbodott. A halált még nem győzte le az orvostudomány, és valószínűleg sohasem fogja kiiktatni, de kiszélesítette és megszépítette az életet. H. J. Páratlan mutatvány Páratlan mutatvánnyal szórakoztatja a Moszkvai Nagycirkusz nézőit estéről estére Ilja Szimvolov illuzionista. A „vízkirálynak" is nevezett cirkuszművészt a porondon leöntik néhány vödör vízzel, amely azonnal jéggé fagy. A jégszobrot két bohóc fáklyákkal megolvasztja, Szimvolov azonban nincs a szobor belsejében, hanem a bohócok háta mögött jelenik meg. A bűvész eddig húsz országban mutatta be tudományát és az Illuzionisták Nemzetközi Szövetsége a legmagasabb díjjal. az „Arany varázspálcával" tüntette ki. Korábban Szimvolov fejszámoló művészként tevékenykedett. „Élő számológépként" hétjegyű .számokkal végzett bonyolult aritmetikai műveleteket. (MTI) Már kilencedik éve működik Szegeden a Szakszervezeti Oktatási Központ. A Tolbuhin sugárúti épületben évről évre sokoldalúbban, szervezetebben oktatják a társadalmi tisztségviselőket. Nem csak a Csongrád megyeieket, sőt nem is csak a szomszédos Békés és Bács megyéből érkezőket: ennek a szakszervezeti iskolának országos kisugárzása is van. Ottjártunkkor például — mint Márki Lászlónó iskolavezető és dr. Mihály József, a központ munkatársa elmondták — éppen a vasutas szb-titkárok országos tanfolyamának előadásai folytak. * Milyen igény hívta életre ezt az intézményt? A szakszervezetek társadalmi szerepének növekedése, s vele együtt a megnövekedett felelősség. A tisztségviselőknek ismernlök kell mindazokat az elvi, politikai, szakszervezeti kérdéseket, feladatokat, amelyekkel a napi munka során találkoznak. A helyes döntésekhez, a megfelelő válaszadáshoz szükség van a legfontosabb ismeretek, a helyes vezetési módszerek elsajátítására, ehhez pedig — az intézményes oktatásra. Ebben az épületben évente 1000—1200 szb-titkár és műhelytitkár, szakszervezeti bizottsági tag és propagandista vesz részt rövidebb vagy hosszabb tanfolyamon.) A párt politikai irányvonalának, a szakszervezeti határozatoknak, a mozgalmi munkának új meg új leckéit tanulják meg. Gyakorlatiasan, mindig a tudásanyag felhasználására készülve. S a mozgalmi munka szeretete jegyében. Ez a vezérmotívum. Az iskolavezető és társai á megmondhatói, s a munkájukat lelkesen segítő kitűnő előadói gárda: milyen sok névtelen, de hangyaszorgalmú munkása . van a mi politikánknak üzemekben, intézményekben, szerte a megyében, az országbán. Az iskolának célja az is, hogy a tisztségviselők gondolkodásában . és magatartásában egyre következetesebben érvényesüljenek a szocialista embert jellemző tulajdonságok. Az 1973-as munkát elemezve megállapítható, hogy ez egyre inkább így is van. Két félév al?tt 1161 hallgatója volt a központnak 1973-ban. Különösen sok volt az új tisztségviselő, s nőtt a fiatalok és a nők aránya is soraikban. Érdeklődés és politikai érzékenység, növekvő felelősségérzet és vitakészség jellemezte a tanfolyamok hallgatóit. A munkásosztály vezető szerepe, egyes emberek, vezetők kispolgári magatartása különösen sokszor került szóba az előadások, konzultációk alkalmával. — Erősödött a figyelem az üzemi demokrácia vonatkozásában — tájékoztat Márki Lászlóné. — Még mindig sok helytelen módszerről, intézkedésről mondanak helyi példákkal bírálatot a hallgatók: az a véleményük, jó lenne, ha a munkahelyeken meg is valósítanák azt az elméletet, amit itt, az iskolán hangoztatunk, s példák útján igyekszünk szemléltetni is. * Az előadásokat konzultációkkal, osztályfoglalkozésokkal, gyakorlati tevékenységgel egészítik ki. Érdekes például a szerepjáték: megalakul egy szakszervezeti bizottság vagy műhelybizottság, tervet készítenek, kiosztják a feladatokat, beszámolnak a végzett munkáról — majd megvitatják, jól játszották-e a szerepet. Az iskola irányítói arra törekszenek , minél élményszerűbb, érdekesebb legyen a tanulás, mert ezáltal hatékonyabb is. Előfordul, hogy egy üzem vagy vállalat szakszervezeti tanácsa Itt tartja meg ülését, a hallgatók előtt. Vagy egy munkaügyi döntőbizottság a „vendég". Van úgy, hogy a tanfolyam résztvevői üzemlátogatás során tanulhatnak a példaadóan munkálkodó szakszervezeti bizottságoktól. Szellemi tornák, játékok is színesítik a hallgatók tevékenységét. S külön kell szólni a szemléltetőeszközökről, módszerekről. A filmvetítő, a diavetítő, a magnó, a sztereó lemezjátszó, az írásvetítő — és a többi, modern eszköz — jól betöltik a sokrétű szemléltetés feladatát. Persze, tágabb értelemben, ide tartoznak a színház-, mú-t zeum- és tárlatlátogatások is, vagy az olyan filmek megnézése, megvitatása, mint a „Jelenidő" volt. A TIT segítségével tudományos ismeretterjesztő előadásokat is tartanak. A kulturális, agitációs és propagandafelelősöknek rendezett „mintaklubestek" pedig azt mutatják be, hogyan lehet a különféje művészetek, megismertetését, megszerettetését is szolgálni. A szakszervezeti oktatás szegedi bázisa tehát jól tölti be feladatát. Segíti ebben, hogy vidéki viszonylatban tálén a legjobb, legfelkészültebb előadógárdára támaszkodhat. Párt- és szakszervezeti vezetők, tisztségviselők azért is tartanak itt szívesen előadásokat, mert tudják; a mozgalom munkásai fontos feladatokat töltenek be a maguk helyén, tudásuk, ismereteik a közeli hetekben, hónapokban közkincscsé válnak. Másfelől: ők, a hallgatók is közvetítenek, mint fókuszban, gyűjtik öszsze a munkásvéleményeket, gondokat, s adják át a tapasztalatókat. Ebben a központban különösen érvényes a közmondás: nem az iskolának. hanem az életnek tanulnak hallgatói. S. M. Milliós baleset-biztosítások Egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg az egyéni baleset-biztosítások iránt. A jövedelmek differenciálódása következtében sokan nem érik be a CSÉB 100—120 ezer forintig terjedhető balesetbiztosítási szolgáltatásaival. Nem ritka a félmillió forintra szóló baleset-biztosítás, és egyre sűrűbben kötnek ennél magasabb összegű biztosítást is. Azok, akik a munkahelyükön kívül is keresnek és így táppénzük lényegesen elmarad a jövedelmüktől, napi térítést nyújtó baleset-biztosítást vehetnek igénybe. Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai 90 Mert Móra életében az élet egyik nyomorúsá00- gát, nagy gondját, baját a felesége súlyos, 1908üan kezdődött betegsége jelentette. A Pósáékhoz (rott levelekben szólt Móra leggyakrabban és legrészletesebben Ilonka betegségéről. 1911. augusztus 11-én ezt írta: „Ezt a levelet szegény Ilonkám szerette volna megírni, de attól félek, soká lesz az, míg ő levelezget. A görcsök nem hogy ritkázódtak vagy enyhültek volna, inkább gyakoribbak és hevesebbek. A hazaérkezésünk után való nap éjszakáján háromszor is ismétlődtek s ki nem mondhatom a szenvedésünket, amit még fokoz a Panka rémüldözése. Eltávolítani meg nem lehet olyankor az anyjától, még erőszakkal se." 1913 tavaszán pesti szanatóriumba vitte feelségét, s amikor jó hírt hallott állapotáról, így írt Pósánénak: „...most már megint összenevethetünk Pankával, és vígabban locsoljuk a cserepes pünkösdi rózsánkat és megkértük, hogy ne nyíljon addig, míg anyu haza nem ér. Ügyis csak akkor lesz nekünk pünkösdünk." 1914. augusztus 14-én ezt közölte Pósánéval: Ilonka... sokszor elájul, vért hányt s a szívem majd meghasadt, amilyen elerőtlenedve, gyerekké zsugorodva találtam, ágyánál a sirdogáló Pankával." 1914. szeptemberében Móra ismét felesége kiújult betegségéről írt: „Ügy látszik, neki már ez a sorsa szegénynek, állnunk kell mindnyájunknak zúgolódás nélkül." Ilonkának nehéz volt hordozni, viselni ezt az életen át tartott betegséget. Azon nem is lehet csodálkozni, hogy a sok szenvedés miatt idegessé, ingerültté vált. Móra a keresztet — mindazt, ami ilyen betegségből a családra szakad — türelmesen hordozta. Különben is érzékenyen reagált minden emberi szenvedésre. Más okozott komoly problémát Mórának. Feleségének olyan barátnői köre alakult ki, amelynek a befolyására Ilona költekező, szórakozó, divathajszoló életmódot kezdett kialakítani. Mindehhez pénzre, sok pénzre volt szüksége. Nemcsak a férje keresetét költötte el, titkolt adósságokat is csinált. Amikor Móra erre először, 1906-ban rájött, a csalódás szinte megrázta. Vallomása szerint haja ekkor kezdett el deresedni, s úgy érezte, hogy fénylő napjukat „elhomályosítja az árnyék"... Móra költészetének ihlető forrása és legfőbb tárgya a család meghitt légköre, meleg élete, ezernyi aprósága. Költészete világába emelte a szülőket, menyasszonyát, feleségét, különösképpen a leányát. Pankát ,.a virágok testvérét": bölcsőjét, játékait, betegségét. Verseskötetében az első két verscsoport a következő jellemző címeket viseli: Mi hárman; Körülöttünk. írónk sokszor a család ablakából nézte a világot úgy, hogy „az apró dolgok nagy dolgoknak szimbólumaivá" váltak. Az Altató című versében például, egy mindennapi helyzetképben, egy háromstrófás kicsi dalban az élet nagy kérdései szólalnak meg: a boldogság és fájdalom, az el múlás és megnyugvás, a halál és szeretet: Csicsija, bubuja, én csillagom, Bölcsődet dúdolva ringatom, Két szemed álomba csókolgatom, Csicsija, bubuja, én Csillagom.' Hajnal az életed, dél az enyém, Utamról tiedre omlik a fény, S mikorra a hajnal aranyodik, Az enyém szürkébe csavarodik. S ha napom süllyed az ég peremin, Te fogod majd le az én szemeim. S én alszom majd el a te dalodon, Csicsija, bubuja, én Csillagom! Vészitsné Móra Panka a Kincskereső cimű folyóirat 1972. évi 3. számában írta meg édesapja emlékét idéző vallomásait. Az apa képe így rajzolódik elénk a finom sorokból: „Minden gyerekes apróság érdekelte, és egyetlen ostobácska kérdésem nem maradt válasz nélkül. A hallgatásokból hosszú, hosszú beszélgetések lettek. Az életét olyan rövidre merte a halál, közben. térjhez mentem, gyerekeket neveltem, — így hát megszűntek a hosszú beszélgetések és, ugye furcsa, de én még most is ezekből élek. Tőle tanultam meg mindenben meglátni a szépet: versben, festményben, szoborban, könyvben, emberben, virágzó hársfában, vagy egy pihenő pille összecsukott szárnyán. Q tanított meg, hogy Vergilius akkor is Vergilius, ha nyelvtanpéldák*. kell keresni benne, hogy a világtörténelemben nem az a legnagyobb uralkodó, aki a legnagyobb kenyeret harapta le a másoknak sütött kenyérből, milliók vére árán!" A világháborúban 1914-ben, a háború első heteiben, hónapjaiban az ország „a háborús őrjöngés" időszakát élte. s -bből az őriöngésbn! ívei 1 e r^cz^t <*' *; ..Becsületére legyen mondva a szegedi újságoknak — írta Móra —. köztük egy sem volt háborús uszító. • De akkor mindenki azt hitte, hogy hazafias kötelesség a háborút éltetni." (Folytatjuk^