Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-14 / 61. szám

a CSÜTÖRTÖK, 1974. MÁRCIUS tt A jövő bányászata Ezekben a napokban sokat beszélünk, hallunk az energiaválságról. Az olajválságról hírt adó napi jelentések mellett megszaporodtak a nagyobb lélegzetű szakmai elemzések, amelyek az energiaellátás hosszútávra szóló lehetőségeit boncolgatják. Több országban sietve hozszít elő. Az idei bányászati — A jövő banyája a tővilágkongresszus címszava: megtermelésű, külszínről „A bányászat fejlődésének irányított bányászat lesz; prognózisa a 2000- esztendő- nukleáris fellazítással, a szén re!" elgázosításával, az ércek és — Milyen következmé- egyéb ásványok oldásával, nyekkel jár a nyersanyag- és baktériumos intenzifikálásenergiaszükségletek növeke- sal (beavatkozással). Az emdése? ber nem megy a föld alá, de — A bányászat — amely leküldi a baktériumokat. záíogtak az energiastruktúra egyidős az emberiséggel — Persze, előbb feli kell aprítervek alapos felülvizsgálatához. A szakemberek szerint ugyanis hamarosan megtörténik a „szén restuurációja". Az olajkrízis nyomán számos országban máris felemelked- clviiizácló "íejfődése tek a szénárak. A szén pozíciói, viszonylagos hanyatlási periódus után jelentős mórtékben megjavultak. jövőjének alapvető kérdé- tania robbantania a szilárd sei éppen abból adódnak, testet, majd roncsolás után hogy emberiség ásványi leeresztik a szükséges vegynyersanyag igénye tizenöt szereket, évenként megduplázódik. A — Hogyan hozzák felszín• mellett azonban aligha képzelhető el, hogy mondjuk 2050-ben kétszer annyi ember bújjon a föld alá, mint ma. A kérdés Vajon mindez arra mutat, téhát abban áll, hogyan lehogy az emberiség rövidesen visszafordul a szénbúnyászas hetséges a növekvő nyersanyag-energia igényt klelégihoz? Üjra a szén lesz a jövő teni anélkül, hogy még több re a szenet? — Azt mondtuk, hogy a szén halmazállapotát is meg lehet változtatni. Elgázosítjuk. Majd több helyen is lefúrnak a föld alá, és összeköttetést teremtenek a nyílások között. Begyújtanak és tökéletlen égést Idéznek elő. legfontosabb energiája? S ha igen, vajon milyen körül, menyek között folyik majd a irányú elképzelés kínálkoembert küldjünk le a bá- Enn^k következményeként nyákba. A megoldásra többbányászkodás? Hagyományos, vagy új módszerekkel? zik. Az első: vissza kell térni a külszíni fejtéshez. CsakErre kértünk választ dr. hogy időközben a felszínköl'allcr Gusztávtól, a műszaki zell, dús nyersanyagkészletek tudományok kandidátusától, elfogytak. Így hát az „előkészítő és felhasználási technimég eléghető gázok keletkeznek és jutnak fel a felszínre. — Az emberiség tehát visszatér a szénbányászathoz? — Lehetséges. Ám ez a visszatérés jóval magasabb szintű lesz. , . ,„,,,- .... , . . — Magyarországon az orkanak" kell fejlődnie olymo- SZUR0S távlati tudományos don. hogy a rosszabb minő- kutatási terv keretében három egyetemi docenstől. A bányászati prognosztika, a bányászat jövőjének kutatása mindössze másfél évti- ségű nyersanyagot is gazda- kutatási célprogram szerint 1985-ig végezzük a szilárd ásványi nyersanyagok bányászásával kapcsolatos kutatásainkat; foglalkozunk a bányászat komplex gépesítésével, a nagy mélységű bázedes. Nálunk nem folyik önálló bányászati jövő kutatás, de a bányászat jellegéből adódóan az ágazati tervező és irányító szervezetek köságosan kiaknázhassuk, ötven évvel ezelőtt még nem hittük, hogy a lignitet is felhasználhatjuk nagy tömegben erőművi tüzelésre. A tülbelül az ezredfordulóig kazántechnika 7",." nyászat különleges problérejioaese máival és folytatjuk a küzmégis előre tekintenek. 1990- azonban azt is lehetővé tet- delmet az elemi és balesette. A külfejtések csodálatos veszélyek ellen, módon fejleszthetők, csupán — Féltenünk kell-e tehát modern technikára van szük- emberiség jövőjét az elbányaműve- ség. 1985 táján már sok tel- köoetk<*\°», ásvány-előkészítéssel, jesen automatizált, külszín- eX, s erre az ről távvezérelt bánya, illetve időre az emberiség még elekülfejtés működik majd. gendő energiát tárhat fel. — Milyen lesz a bányászat Ami az olajkészleteket illeti, arról ellentmondásos inforig koncepciózusán kidolgozzák a távlati terveinket, sok tudósunk foglalkozik a juvő bányászatával; léssel, és gazdaságelmélettel. Az MTA Bányászati Tudományos Bizottsága több tudományfejlődési prognózist ké- a 2000. évben? Idős embereket loptak meg Közösen elkövetett bűncselekmény vádjával kerültek első fokon a szegedi járásbíróság előtt a vádlottak padjára Paplógó Szilveszterné 33 éves, büntetett előéletű. Szeged, Zákány utca 39. szám alatti lakos és élettársa. Mózes Károly 34 éves, aki ugyanott lakik. A bíróság megállapította, hogy alkalmi munkából éltek és keresményükből jelentőé összeget költöttek italozásra. Mózes mint szobafestő, bejáratos volt egy idős házaspár házába, ahol alkalmi munkát vállalt. Ide takarítani beajánlotta élettársát, Paplógó Szilveszternét is. Mózes úgy jellemezte neki az idős házaspárt, hogy azokat könnyű meglopni. Mózes Károly szóval tartotta az idős házaspárt, amíg Paplógóné átkutatta a lakást. s egy szekrényben nagy összegű pénzt talált, amelyből az első esetben kimarkolt 18 ezer forintot. Miután a házaspár a lopást felfedezte, az esetet nem jelentette a rendőrségnek, mert nem volt bizonyítékuk. Második esetben azonban eltűnt ugyanabból a szekrényből 31 ezer forintjuk, s akkor nap éppen Paplógóné takarított a lakásban, ahol rajta és a háziakon kívül más nem járt. A büntetőeljárás során Paplógóné beismerte 12 ezer forint ellopását, Mózes ugyanakkor 20 ezer forint megszerzését vallotta be. Az egymásnak ellentmondó vallomás alapján később rájuk bizonyult, hogy a hiányzó teljes összeget ők vitték el. Paplógó Szilvcszternó büntetése a lopásért jogerősen 3J év fegyház. 2 év eltiltás a közügyek gyakorlásától, és a bíróság kimondotta, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Mózes Károly mint felbujtó és bűnsegéd 2 óv börtönt kapott és ugyanennyi Időre eltiltották a közügyek gyakorlásétól. A bíróság kötelezte mindkettőjüket a teljes kártérítésre. mációlnk vonnak. A riasztó hírek ellenére ls az olajkitermelés még mindig növekszik. Tekintettel kell lennünk arra ls, hogy eddig csupán a szárazföldeket kutattuk át. A tengerekre nagy arányokban csupán most megyünk ki. Ami pedig hazánkat illeti, nem lehet egyszerűen azt állítani, hogy szegények vagyunk nyersanyag kincsekben, energiában. Akadnak gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyagaink, Igaz, ezek többségükben sohasem lesznek elegendőek, de vannak a fiókban kidolgozott telepítési lehetőségek a gazdasúg tervezésnek felelően. megSz. B. ífHa nem Sé, majd lebontjuk...] Zákányszék lakói, de a nem kaptunk választ. Ta- lem, hogy —" Amíg a közkörnyező tanyavilágbeliek is, nácsunk ezért maga dön- ponti fűtés kazántelepet es mindig örömmel keresték fel tott: inkább megfizetjük, de az olajtároló tervet el nem a művelődési házat. És az megoldjuk magunknak. Ha- készítik, ő addig nem tud utóbbi években egyre többen tározatot hozott, hogy a ház- dolgozni" jöttek. Annyian, hogy két ba bevezetteti a központi fűévvel ezelőtt már nem is tést. Igen ám, de ezt az fértünk benne. Községi ta- építők nem vállalták, mondnácsunk ezért elhatározta, ván, hogy erre nem rendezhogy bővíti a házat. Szege- kedtek be. Kényszerhelyzeden az AGROBER-nél meg- tünkben maszeknak adtuk a rendelte a tervet, ami elké- munkát. Másnap elkezdte a 0 szült, a CSOMIÉP pedig vál- radiátorok beépítését, néhány ciu"s" is-ére ígérte, hogy lalta a ház megépítését. Az napon belül el is készült ve- készíti a kazántelep és igazgató maga szabta meg le. Költsége, anyagárakkál olajtároló tervét. Viszont épp a határidőt is: 1973. októ- együtt, félmillió forint. De, a napokban volt itt a müszuber 15-ében, örültünk a ha- mivel más megoldás nincs, kl ellenőrünk, aki elmondta, táridőnok, mert — arra gon- el kellett fogadni. Október- hogy ezek a tervek nem kódoltunk — mindössze egy te- ben aztán azt ígérte az épi- szültek el. Sőt azzal „vilet veszítünk. Művelődési tő, hogy december 20-án át- gusztalt bennünket, hogy a terveinket úgy készítettük adja a színháztermet. De tervezők erre az évre már el, hogy az átadás utáni na- csak a színháztermet! Már nem is ígérik. Ez pedig pon avatóünnepséget rendé- ennek is nagyon tudtunk annyit jelent, hogy az épízünk az új házban, s utána örülni. At is adta, igaz, de tök uddlg nem Uolgoznuk, folytatjuk a munkát. Nos, annyi benne a hiba, hogy nem győztük könyvet írni, tudjuk használni a termet. Két emberük viszont továbbra is itt szöszmötöl, bizonyára mondván, hogy — itt vagyunk, építünk. A tervek pedig? Erről ma unnyit tudok, hogy az AGOBER ez év márelaz a szép álmainkból nem lelt semmi. Sőt, ma is csak várjuk az épületet. Közben, persze, sokminden történt. Volt a húznak egy kitűnő kéménye, erre építettük a két hatalmas olajkályhát, ezek fűtötték a színháztermet. A farkasordító hidegekben is meleget teremtettünk a téli • • ez esetben pedig ebben afc a hibujegyzo- esztendőben nem lesz müés azóta se veiődési házunk. Es legyen szabad még vulumil megAztún közölték, hogy ells- említenem: mivel a fűtést elmerik, de „egyelőre nem tudjuk megcsinálni, január 2-án viszont vissza jövünk, kijarontották, a helyzet kényszeritett bennünket a központi fűtés bevezetésére. Ez vítjuk a hibákat, és befejez- önmagában fél millió forint többletkiadást jelent. Ezen kívül az említett és a fel zük a színháztermet". AzBl óta ls jönnek. Igaz, január estéken. Nos, az építők ezt utolsó napjaiban bekopogott nem sorolt kisebb-nagyobb a kéményt lebontották, s he- két munkás, akik azóta is r0ssz munkák juvítúsu — uz lyette húztak egy kisebbet. vannak. Január vége óta, eddigi számításaink szerint A kémény átmérője szűkebb, mi,nd a ketten dol8°z8öt mint -a régié volt, a tetőgenak: a színházteremben szintén félmillióval dráta- gítja az építkezésünket. Ez ho- eddig közel egymillió forint — többlet. Ügyhogy az elfogadott egymillió háromü )|H||PI „ »«••» százezer forint helyett ma kavarja a színházterembe. A tanítgatnak. Most írjuk közel két és fél milliónál szűk átmérő miatt csupán március közepét. Nehany he- tartunk... egyetlen kisméretű olajkály- |e ™zoat "t jart az ffites- Rossz munkára pedig nincs hát tudunk a kéményre köt- pénzünk. Elmondta: Szabó ni, ám ez a kályha a kinti István-igazgató, lejegyezte: rincnél pedig másfél méter- láUlatd .törmeléket meg rel alacsonyabb. így, most |™*ot es egyéb szemetet tabármilyen jelentéktelen szel- cskázgatják kifelé az udlő lengedez, a füstöt vissza ?arra; azon kívül állandóan 0-foknál mar nem képes bemelegíteni a termet. A mozi gépházában a vetítőnyílást pontosan fél méterrel építették feljebb, mint ahogy kellett volna. A tervén már láttam, hogy az nemjó, mert így nem a vászonra, hanem a plafon szélére vetíthet a gépész, ott pedig nem lehet látni a filmet. Szóltam is én az építésvezetőnek, aki közölte velem: „A tervező- ide rajzolta, én meg Ide építem. Ha nem lesz jó, majd szólnak, és lebontjuk". Azóta megszületett a határozat: „ A vetítőnyílás nem jó, le kell bontani és újra építeni, fél méterrel lejjebb". Remélem — meg is építik. Menet közben aztán az ls kiderült, hogy az építők nem tudják megoldani a fűtést, amit a kémény miatt elrontottak. Az emberek pedig különösen a téli estéken jönnének a kultúráért, művelődni meg szórakozni, ígyhát ntár év közben sürgettük a fűtési ügyet, de deztem volna! Közölte kérveBalogh György A posta személyi tulajdonba adja a szolgálati motorkerékpárokat A posta vezérigazgatója kilométer lefutása díjmenutasítást udott kl, amelynek tesen a használó tulajdonaalapján a postai szolgálat ba adhatják a szolgálati mojobb ellátása, a motorkerék- torkerékpárt. A tulajdonbapárok megóvása, megfelelőbb adás feltételei közé tartozik karbantartása és kíméletes a két évnél hosszabb* szolhasználata érdekében sze- gálati idő, és az évi átlag mélyi tulajdonba adhatók a tízezer kilométer teljesítszolgálatl motorkerékpárok, mény. A szerződésben megA rendelkezés szerint jú- állapított időtartamig a molius 1-től a középirányításu torkerékpár még a Posta tupostaszervek — gyakorlati- lajdonában marad, hasznalag a vidéki postalgazgató- lója azonbun javítási-kurságok és a hozzájuk tartozó bnntnriásl átalányt, valamint postahivatalok — az előírt üzemanyagátalány-díjat kap. Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai 00 Nagyon gyakran feltűnik a tor teltelek ben Ou. kislánya. Panka, akinek az alakját a bájos üdeség, az otthon melege, fénye ragyogja be. Történelmi témájú elbeszélései nemzeti múltunk értékeit keltik életre. Ezeknek az írásoknak a varázsát mindenekfelett a nyelv, a stílus sajátossága adja meg. Móra — Kosztolányi találó kifejezése szerint — „nádihegedűjén kedvesen és természetesen tud játszani... Zenésze prózánknak". Első ifjúsági regénye, az Öreg diófák alatt, 1906-ban jelent meg. A regény cselekménye az 1848-as szabadságharcban játszódik, éppen úgy, mint az 1922-ben kiadott Dióból királyfi meséje. A két mű lényegében azonos téma variációja. Az zékletes, plasztikus rajza is az emberi módon be1908-ban jelent meg a Rab ember fiai című regénye. Apal'i Mihály korába, a török hatalom árnyékában élő Erdély földjére viszi az olvasót Móra. A nemzeti szabadság, a népi hazaszeretet eszméjét sugározza a mű, hiszen a nemesi származású Szitúry fiúk mellett központi alakként, az apu, Szitáry Miklós kiszabadításában irányítóként ott van Pipitér, az okos, leleményes, meleg szívű szolga, a jobbágyok és bujdosók megtestesítője, és ott van körülötte a rongyos gyerekek egész kis serege, ezek a növendék kurucvitézek, A mese és a valóság elemeiből szőtt történetben megjelenik a magyar népmesék uralkodó gondolata: Plszltczár személyében a gonosz bűnhődése, és Szitáry Kristóf sorsa jobbra fordulásában az igazság győzelme. Ez a boldog vég. a mese igazságosztó Jellege feloldja a gyermekolvasók érzelmi feszültségét, és erősiti a szépre, jóra, igazságra áhítozó hitét. Nem véletlen, hogy Juhász Gyula makói diákjai A rab ember fiait tartottak legkedvesebb regényüknek. A Mindenki Jánoskájában (1911) a földesúr elhunytnak vélt unokája koldúsfiúként „kijárja a szegények iskoláját, s ott megtanulja, hogy a szeretet az élet". A Csilicsnli Csalavári Csalavér című, a világirodalom „Róka-re«ény"-műfajába tartozó állatmeséje először folytatásokban Az En Újságom hasábjain jelent meg, majd könyvalakban 1913ban került az olvasók kezébe. Ez a regény mese állatszereplőkkel, "de a korabeli társadalom éröreg diófák alatt története jobban kötődik a valósághoz, a Dióbél királyfié meseszerűbb. A két fő alak: Béres Jancsi és Dióbél, részt vesz a nagy nemzeti küzdelemben. Olyan népi hős mindkettő, akiknek a jellemét a nemzeti hő$ tulajdonságai ékesítik. szélő, gondolkodó, cselekvő állatok bemutatásával. A társadalom felépítését hűen példázza az allatok világának hierarchiája. A ranglétra élén Üvöltő herceg, a farkas áll, őt követi Csupakurom báró, a vadmacska, aztán a nagyhatalmú Sas úr ég a tudós Boir. deák, majd az „elegybelegy népség": Varjú varga, az ékszerész Holló, Fülemüle, az erdők hegedűse, Vakondok kertész stb. A ravasz és sunyi rókacsulád köré font történetek a kor társadalmának főbb hibáit: a leplezetlen erőszukot, a hutaimasok önkényét, n sunyi álszenteskedést, a gyöngék gerlnctelenségét ls eszünkbe juttatják. A regény az olvasók érzelemvilágát — uz önfeledt mosolytói a felháborodásig — állandó mozgásban, hullámzásban tartja. A gyors ritmusú csdekménybonyolitás, az ötletes helyzetek egymásutánja, a patakzó humor, az állatok világának reális rajza pedig a meg nem szűnő esztétikai gyönyörködtetés forrása. Móra a gyermekek Írójaként „az irodalom virágos kertjét" gondoztu. dúsította. Élete végéig alkotott a fiataloknak. Nagy íróink közül senki sem nevezhető annyira a gyermekek írójának, mint ő. „Szívemben csak gyermekíró maradok én mindig, még mikor vezércikket írok ts" — vallotta magáról. A mesterség szerelmese A szegedi könyvtári és múzeumi bizottság 1904. április 12—i ülésén elhatározta, hogy uz elhanyagolt állapotban levő természetrajzi osztályt rendezni kell, s e munka elvégzésére szakdíjnokot kell alkulmaznl. Tömörkény István, aki ekkor Reizner János Igazgató januárban bekövetkezett halála óta helyettes igazgatóként irányította a Kultúrpalota életét, Móra Ferencet vette maga mellé. A fiutal újságíró június 1-én kezdett hozzá a csigagyűjlemény rendezéséhez, s Tömörkény augusztus 2-án már jelenthette a bizottság ülésén, hogy e nagy munka „mintegy már félig készen is van". (Folytatjuk.) I