Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-14 / 61. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. MÁRCIUS 14. Tösneimozgalommá vált a véradás A 25 éves múltra visszatekintő szervezett véradás ma már elválaszthatatlan része a lakosság színvonalas egészségügyi ellátásának, nélkülözhetetlen eszköze a megelőző és gyógyító orvostudomány eredményes továbbfejlesztésének — állapította meg szerda délelőtti ülésén a Magyar Vöröskereszt országos elnöksége. Hangsúlyozták azt is a tanácskozáson, hogy a 15 évvel ezelőtt kezdeményezett térítésmentes véradás széles körű tömegmozgalommá vált az országban. Ez lehetővé teszi, hogy minden rászoruló megkapja az életmentő vért, vérkészítményeket és vérből készült gyógyszereket Vöröskeresztes megbeszélés Szerdán ülést tartottak a Vöröskereszt városi alapszcrvezetelnek titkárai. Megtárgyalták az 1974..évi munkatervet. Az idén különös figyelmet fordítanak á népesedéspolitikai határozat Vöröskeresztre háruló feladataira, és a tisztasági mozgalmat környezetvédelmi teendőkkel bővítik. Tovább kell egyszerűsíteni az ügyintézést Ülést tartott a Közalkalmazottak Szakszervezetének negyei bizottsága Aktívaülést tartott tegnap, szerdán a Közalkalmazottak Szakszervezetének Csongrád megyei bizottsága. Ezen részt vett dr. Prieszol Olga, a Közalkalmazottak Szak1 szervezetének főtitkára, és dr. Halász Miklós, a megyei pártbizottság munkatársa is. Az értekezleten megtárgyalták a megyei bizottság 1973. évi munkájáról készített jelentést. Bíró Lajos megyei titkár vitaindító előadásában összegezte a tavalyi munka eredményeit; és felhívta a figyelmet az idei tennivalókra. Üj, kedvező feltételeket teremtett 1073-ban az MSZMP KB előző évi, novemberi határozata, s az, hogy a Csongrád megyei pártbizottság októberi ülésén megtárgyalta a szakszervezetek pártirányításának tapasztalait, a megyei tanács vb pedig az együttműködési megállapodások eredynényeit. Az elfogadott javaslatok, határozatok sokat segítettek a szakszervezeti munkában. Az állami munka fejlődését előmozdította, hogy az Fejlesztik a szarvasmarha-tenyésztést Megyei operatív bizottság alakult Mezőgazdasági termelőüze- sági üzemekben a hús-tejmek, tanácsi és más hatósá- irányú fejlesztésnek kell nagi, oktatási, tudományos köz- gyobb teret biztosítani a jöintézmények. valamint Ipari vőben. Az állami gazdaságokén kereskedelmi vállalatok ban már megkezdték az 1975 képviselői tartottak tegnap —1978. évi tenyésztésfejleszközös tanácskozást Szegeden, tési tervek átdolgozását. Az a megyei tanács székháza- új tervekben már a hústerban, hogy létrehozzák a me- melés jut majd fontosabb gyei operatív bizottságot a szerephez. Hasonlóképp sor szarvasmarhatenyésztés-fej- kerül a tenyésztésfejlesztési Iesztési program végrehajtá- célok és a népgazdasági igésának koordinálására. nyek egyeztetésére a tsz-ekDr. Paczuk István, a +ne- ben is. Az állattenyésztési gyei tanács elnökhelyetlese felügyelőség szakemberei ismertette Vóncso Jenő me- minden gazdaságot felkereszőgazdasági és élelmezésügyi nek, számba veszik a fejleszminiszterhelyettes levelét ar- és gy0rsitásának lehetőséről, hogy megalakult az or- . " , , szagos szarvasmarhatenyész- °elt> s ezek ^pján ez ev tés-fejlesztési operatív bi- augusztusáig új, egységes mezottság, amelynek elnöke dr. gyei tenyésztésfejlesztési Kovács Imre a MEM főosz. programot ánitanak össze. talyvezetoje. Feladata a kor- _ mány szarvasmarhatenyésztés-fejlesztési programjának koordinálása, a munka politikai és szakmai irányítása. Hasonló céllal kell megyei hatáskörű operatív bizottságokat is életre hívni. E bizottságban helyet foglalnak a nagyobb mezőgazdasági üzemek — állami gazdaságok, tsz-ek — képviselői mellett a megyei állattenyésztési felügyelőség, a megyei állategészségügyi állomás, a húsipar, a tejipar, az AGROKER, a tudományos kutatóés tanintézetek, valamint a megyei tanács illetékes szakigazgatási szerveinek képvi. selői. A Csongrád megyei operatív bizottság elnöki tisztének ellátására dr. Paczuk Istvánt kérte fel a MÉM. Miután a megyei tanács elnökhelyettese hivatalosan is kinyilatkoztatta az új megyei irányító testület megalakulását, időszerű kérdéseket vitatott meg a bizottság. Az elért eredményedről és a fejlődés útjában álló problémákról Ballabás Sándor, a megyei állattenyésztési felügyelőség igazgatója tett jelentést. Elmondotta többek állami, hivatali vezetőkkel sikerült együttműködnie a szakszervezetnek. önállóbbak lettek az egyes alapszervezetek, kezdeményezőkészségüket számos példa bizonyítja. Állandó feladata a szakszervezetnek, hogy munkálkodjék az ügyintézés egyszerűsítésén. A koordináció, az összefogás, a helyes irányítás hiánya miatt eddig csak részleges eredményt értek el. Pedig nemcsak a társadalom Igénye az, hogy észszerűbb legyen a hivatalok munkája, hanem a tanácsi apparátusoké is. A megvalósuláshoz azonban tökéletesebb szervezésre van szükség. Ezután a hivatali veze-' tőkre hárul a feladat, hogy jelöljék meg azokat a területeket, amelyekben az egyszerűbb ügyintézés színvonalasabb munkát eredményezne. \ Általában javultak a tagság élet- és munkakörülményei — állapítja meg a beszámoló. Az idén is nagy figyelmet kell szentelnie a szakszervezetnek a bérintézkedésekkel kapcsolatos teendőkre. A Központi Vezetőség 1972 októberi határozata alapján azt a célt tűzte ki a megyei bizottság, hogy munkájuk egyben tudatformáló tevékenység ls legyen. Ez a törekvés azonban nem tükröződik kellően az alapszervezetek terveiben — állapítja meg a jelentés. 'A szemléleten kell változtatni: aki az államigazgatásban dolgozik, nemcsak szakmai hanem politikai feladatot lát eL A beszámoló ismerteti a nőpolitikái határozat nyomán elért eredményeket. Emellett azonban néhány új ellentmondásra is rávilágított az előadó. A közalkalmazottak között — akik többségükben nők — gondot ls okoznak ezek az Intézkedések: a helyettesítést is vállaló, munkában maradó nőkre túlzottan sok teher hárul, míg kollegáik szülési szabadságon vannak. A megyei bizottság javasolta a Központi Vezetőségnek ls, hogy közös erővel keressék meg a megfelelő megoldást. A vitában felmerült kérdésekre dr. Prieszol Olga válaszolt, és beszélt a szakszervezett munka általános feladatairól is. között, hogy a mezőgazda- 1 közönség érdeklődik a nép- nyos népi művészetekhez. A népművészet múltja és jelene Néprajzkutatók, a népmű- művészet iránt, mind töbvészeti ágakkal, alkotások- ben tekintik feladatuknak kai foglalkozó szakemberek, az értékek őrzését, és a haTIT-előadók vettek részt gyományok ápolását, azon az előadói konferenci- Dr. Kresz Mária a fazeán, amelyet tegnap, szerdán kasság és szűcsmesterség délután rendezett a megyei történetét tekintette ét, Ismeretterjesztő társulat szemléletesen bemutatva a néprajzi szakosztálya, a Ká-- tudományág kutatási módrász utcai klubban. Dr. szerét, és egyúttal — a NépKresz Máriának, a Néprajzi rajzi Múzeum gyűjteményé-^ Múzeum tudományos fő- nek darabjairól, köztük sok" munkatársának előadásából Szegeden és Vásárhelyen a néprajztudomány legújabb gyűjtött alkotásról készült eredményeit, álláspontját diák segítségével — a legismerhették meg, azokról a szebb alkotásokat is. Kifejtémákról, amelyekkel külön- tette, hogy a fiatalok körébi70 ismeretterjesztő elő- ben tapasztalható, újabban udáso'*or. maguk is foglal- fellángolt érdeklődés a népkoznak. A szaktudomány művészet tudatos, mélyebb kérdéseit tárgyaló konferen- megtsme, erét, és olyun értécia időszerűségét az adta, kes művek létrejöttét eredhogy a városban is, a me- ményazi, amelyek erősen gyében ls mind szélesebb kapcsolódnak a hagyomáA nemez kifejezést hallván, a legtöbb embernek őseink sátra, vagy a mongol jurták jutnak az eszébe, esetleg arra is céloznak, hogy ilyesféle anyagból készülnek a Szibériában élő emberek csizmái, a hallnacsizmák. Akik tréfálkoznak, azok igy játszanak a szavakkal: nemez, hanem amaz. De tréfa Ide, találgatás oda, Szegeden valóban gyártanak nemezt, hiszen' a kenderfonógyárban nemrégiben állítottak fel egy erre alkalmas gépsort. A berendezéseket a Szovjetunióból vásárolták ötmillió forintért. A gépsor hivatalos neve: tűnemezelő. A nemezgyártás nem világúj- » donság, körülbelül egy-két évtizede ismert, sőt az utóbbi esztendőkben egyre jobban azzá válik. Az igaz, hogy nemezt gyártottak már sokkal régebben is, de nem ezzel a technológiával, s a késztermék felhasználásának köre is igen szűk területen mozgott. Nálunk mennyire újdonság? — kérdeztük dr. Vikor Sebestyéntől, a Szegedi Kenderfonógyár főmérnökétől. — Nálunk teljesen újdonságnak mondható, bár a nagyhalászi gyárban van ehhez hasonló, de csak hasonló, s nem Ilyen. Az ottlevő kevesebbet tud, ezzel, amit mi vásároltunk, többféle terméket lehet előállítani, pláne, ha tekintetbe vesszük a pvc és más műanyagszálak felhasználási lehetőségeit is. Üjból szóba került a halinacsizma, de szakszerű magyarázatot kaptunk, hogyannak az anyaga gyapjú és más ruházati anyagok hulladéka, Amelyik gépsor a szegedi gyárban dolgozik, azon elsősorban kenderhulladékot, fonal, kötél, zsák és egyéb kendertermék maradékát zúz. zák, tépik, s varázsolják megint használható áruvá. — Azelőtt ml történt a kenderhulladékkal ? — Tűzre, szemétbe került, szerencsés esetben eladtuk valamilyen segédanyagnak. Egyébként azért vásároltuk a tűnemezelőt, hogy megmentsük a menthető és kiválóan felhasználható hulladékanyagot. derszálacskák hengereken át jutnak tovább az úgynevezett fátyolterítő berendezésre. Ezen a gépen egyenletes vastagságúra rázódik, térítődik a finomra tépett anyag, majd a tűnemezelő következik. Ez igen érdekes és roppant egyszerű masina. A gyár vezető technológusa, Krista Géza elém tesz egy tűkkel félszerelt deszkalapot. A tűk szára érdes, finoman három-négy bevágás van rajtuk azzal a céllal, hogy amikor a tű átszúrja a fátyolszerű terítéket, akkor valójában magával visz néhány szálacskát, és alól öszszetűzi, de pontosabb a kifejezés, ha azt mondjuk, hogy összekuszálja. De az összekuszálás az olyan precíz, hogy stabilitást ad a fátyolnak, azaz a már elkészült nemeznek. S következik az utolsó gép, a feltekercselő masina, ahol a nemezvégek széleit egyenesre nyírják. A 170 centiméter szélességű végek hossza szinte tetszés szerinti lehet, készttettek már ötven méter hosszúságot is. Egy négyzetméter nagyságú nemez súlya 600 gramm. Két darab gépen végezhetik a tűnemezelést, egy-egy gépen nyolc óra alatt 500—600 kilogramm hulladékanyagot lehet feldolgozni. — Mire használható ez a finom nemez? — Elsősorban az építőipar használhatja fel szigetelőanyag gyanánt. Parketta alá, mivel igen jó hangfogó is.de megállja a helyét kopásfogónak és zajfogónak is. Ezenkívül kiválóan felhasználható a cipőiparban talpbélésnek, vagy az autóknál a kárpit alá szigetelőanyagként, bár az autó padozatára is teríthető, a kárpitosipar ugyancsak hasznosithatja. — Nem arról van szó — magyarázza a főmérnök —, hanem az a baj, hogy hosszú ideig tart, amíg minden hivatalos szerv ráüti a pecsétet a bizonylatokra, és a szabványoknak megfelelő minősítést ad. — Ügy tudjuk, hogy már használja az építőipar? — Használja, de csak próbaképp az újpalotai lakúnegyed építkezéseinél. Parketta alá teszik hangszigetelőnek Egyébként ezt a felhasználási módot több országban is láttuk. A Szovjetunióban, Romániában, Bulgáriában és az NDK-ban évek óta alkalmazza az építőipar. Ezekben az országokban jól bevált. — Nem lehet átvenni az ott kiállított minősítéseket? — A nálunk érvényes rendelkezések értelmében nem. A minőségvizsgáló intézeteknek, a tűzrendészetnek kell majd a gyakorlati tapasztalatok alapján bizonyitványt kiállítani, hogy hazánkban is megfelel a hivatalos szabványoknak. — S ez hosszadalmas eljárás? — Sajnos, nagyon hosszadalmas — mondja a főmérnök és a vezető technológus keserűen. KIFIZETŐDŐ HOSSZAS PRÖBAK MIBE HASZNÁLHATÓ? Előbb talán arra kérjünk választ, hogy voltaképpen milyen is ez a nemez. Lássuk a helyszínt, az üzemet és a berendezéseket. Két darab kártológép dolgozik, tépi, zúzza, tisztítja á hulladék-* kendert. Ez a hulladék lényegében olyan rövidke száldarabokat jelent, melyeket mar fonalnak felhasználni képtelenség. A rajtuk levő durva anyagot, a kenderkóró fás részét leválasztják, az a gép alatt levő elszívóberendezús segítségével egy tartályba kerül. Gondolom, nyugodtan- hasznosítható a pozdorjalemezek gyártásánál. A tisztított és feltépett kertA szegedi nemezgyártást alapos előkészületek előzték meg. A gyár szakemberei megvizsgáltak a gyártás lehetőségeit, a piaci kereslet várható alakulását, s más országokban a felhasználás körét. Török Tibor technikus három hónapig tanulmányozta a gépi berendezések működését, kezelését, a gyártási technológiát több szovjet gyárban ls: Moszkvában, Kazányban és Kosztromában. Divatos kifejezéssel élve mindenki azt mondta, hogy érdemes megvásárolni a berendezéseket. Végeredményben nem lg volt túl drága az egész, hiszen az említett ötmillió forintos kiadásba mindent beleszámoltak, még a szerelési dijakat is. A „kétágú" berendezésnek azonban csak az egyike működik. Vajon mi az oka, hiszen hulladék akad a nagyvállalat gyáraiban bőségesen, sőt azt is elmondták a szakemberek, ha a megrendelő úgy kívánja, kitűnő műanyagszál-hulladékból is készítenének nemezt, ame'y olyan finom, akár a pehelypaplan, s fehér, mint a frissen hullott hópihe. — Nem tetszik a feldolgozóknak, a vásárlóknak? Dicséretes, hogy a szegedi kenderfeldolgozó ipar vezetői beszerezték ezt az okos gépsort, melynek segítségével új értéket teremthetnek a korábban szemétre dobott hulladékból. A technológus elmondta, hogy alaposan áttanulmányozta a meglevő szakIrodalmat, s bátrun kijelenti, hogy tág tere lehet ennek az új anyagnak szinte minden Iparágban. Korántsem használjuk ki a lehetőségeket. A cipőipart emlegeti és példákat mond: — A feleségemnek hazavittem egy darab talpbélésnek készített nemezt. Kivágta a mintát és a csizmájába tette. Használta egy ideig, majd megkértem, hogy mossa ki. Kimosta, s utána ls éppen olyan maradt, mini colt, nem ls bolyhozódott, nem ártott neki a nagy Igénybevétel. A gépsort egyébként három ember Irányítja. Tóth Gyula technikus felügyelete mellett dolgozik Tóth Vilmos gépkezelő és Egyházi Andrásné anyagadagoló. A vezető technológus mondja: — Nem létszámigényes a nemezgyártás, ha más áruféleségek gyártásához hasonlítanám, ami megjegyzem, elég viszonylagos, akkor megállapítható, hogy tlz-tizenkétszeres a termelékenység Javulása, tehát kifizetődő nemezt gyártani hazánkban. Mit mondhatunk ezek után? Siessenek azokkal a minősítésekkel, hadd használja fel az építőipar mindenütt, mert tapasztalatból tudom, hogy a fölöttünk lakók fapapucsának kopogása milyen hangos tud lenni, húthu nemez alátéttel lehalkulnak a zajok. Gazdagh István