Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-14 / 61. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. MÁRCIUS 14. Március 15 tisztéletére Emlékünnepségek, koszorúzások Március 15-ét, az 1848-as polgári forradalom és sza­badságharc 126. évfordulóját fellobogózott középületekkel köszönti Szeged városa. Az alsó- és középfokú tanintéze­tekben ma, csütörtökön ren­dezik meg az emlékünnepsé­geket. Ugyancsak ma, dél­előtt 11 órakor Hegedűs András, a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola főigazga­tója avatja fel Petőfi Sándor portréját ábrázoló dombor­művet — Borbás Tibor szob­rászművész alkotását — a költőről elnevezett petőfite­lepi általános iskola falán. Ma 12 órakor nyílik meg a Somogyi könyvtár Petőfi Sándor ifjúsági könyvtára, a Magyar Tanácsköztársaság útja 2. szám alatt. Az ifjúsá­gi könyvtárat Forgó "Pál, a városi tanács vb művelődés­ügyi osztályának vezetője, nyitja meg. A felsőoktatási intézmé­nyek emlékünnepségeit hol­nap, pénteken délelőtt fél 10 órakor rendezik meg. A városi központi ünneoségre holnap délelőtt 11 órakor kerül sor, a Klauzál téri Kossuth-szobornál Az ünnep­ségen Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese mond emlékbeszédet, a műsorban közreműködik Melis Gábor, a Szegedi Nemzeti Színház művésze és a városi Ifjú Gárda zenekar. A Kossuth­szobornál elhelyezik a meg­emlékezés koszorút, a KISZ Csongrád megyei és Szeged városi bizottságának kép­viselői, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságá­nak delegátusai. Koszorút helyeznek el a szegedi felső­oktatási intézmények, a Ma­gyar Úttörők Szövetsége, a fegyveres testületek és a sze­gedi üzemek fiataljainak képviselői is. Ugyancsak hol­nap 11 órakor koszorúzási ünnepséget rendeznek Szege­den, az Aradi Vértanúk te­rén levő Szőregi csata-em­lékműnél, a Nemzeti Emlék­csarnokban Petőfi' Sándor szobránál és Szőregen, az 1848-as emléktáblánál. Hol­nap délután az egyetemeken és főiskolákon kulturális és sportműsorok szórakoztatják a fiatalokat. Tanbánya - a bánya­mentőknek Különleges felszerelést kapott a tatabányai közpon­ti bányamentő állomás: a bá­nyamentők gyakorlati és el­méleti képzését szolgáló kor­szerű műszerekkel és auto_ matikákkal látták el. Az épület egyik részében gya­korlótárót alakítottak ki. Ez hasonmása az „igazi" bá­nyáknak. a föld alatti vi­szonyokhoz hasonló körül­mények között dolgozhat­nak itt a mentők. Különféle berendezésekkel magas hőmérsékletet, pára­dús levegőt, tüzet és szén­monoxidot idéznek elő mes­terségesen. A gyakorlatok közben speciális védőberen­dezésekkel a csaknem 200 méter hosszú tanpályán ak­nák, ersszkék, siklók, ala­csony és magas vágatok, lépcsők és létrák szövevé­nyes hálózatán haladnak vé­gig a bányamentők. Külön laboratóriumot rendeznek be a mentők élettani, illet­ve fizikai, pszichikai vizs­gálataira, Taposóhíd, kerék­pár-ergométer. és más, a fi­zikai teherbíró képességet vizsgáló műszerek állnak rendelkezésre. A bányamentő kialakítá­sára több mint nyolcmillió forintot költöttek. Öntevékeny politizálás, előírt napirendekkel Javaslatok és költségvetési tervek Kisteleken Két fontos napirend sze­repel Kistelek nagyközség tanácsának mai, csütörtök délelőtti ülésén: összefogla­ló jelentést terjesztenek elő a tavalyi tanácstagi beszá­molókon fölvetett közérde­kű javaslatokról cs dönte­tlek az idei esztendő költ­ségvetési es fejlesztési ter­verői. A ket napirend párba­allítasa azért is tanulságos, mert példázza, hogy a ta­nácstagi beszámolókon el­hangzott javaslatok megva­lósítására ebben az évben mennyit fordít a tanács. Tizenkét fölszólaló a jár­daépítést sürgette. Százezer forintot fordít a tanács 1974-ben járdák építésé e. Tizenhatan az utak javítá­sát kérték — az utcák fel­töltésére 80 ezer forint feje­zet. áll rendelkezésre. Koráb­ban már határozott intézke­dés született arra, hogy az egyre városiasodó nagyköz­ség ivóvízgondját meg tud­ják oldani. A második hid­roglobusz már ebben az év­ben csökkenti a nyári víz­gondokat. további 2 millió forint befektetéssel azonban két — egyenként száz köb­méteres — alsó-víztárolót is készítenek az új glóbusz mellett. A költségvetési tervezet­ben azt olvastuk, hogy szo­ciális és egészségügy; célok­ra 155 ezer forinttal szándé­koznak többet fordítani, mint az előző évben. Kap­csoljuk ide mindjárt a vá­lasztók egyik kérdésére adott választ. A szülőott­hon megszűnt — a szegedi klinika hatósugarának bőví­tésé feleslegessé tette — az épület udvari részében még ebben az évben mentőállo­mást hoznak létre, az utcai részben pedig nőgyógyásza­ti és fogászati szakrendelő lesz. A bölcsődók fejleszté­sére 800 ezer forintot for­dítanak. A kulturális ágazat költ­ségvetése 249 ezer forinttal lett gazdagabb, mint tavaly, a fejlesztési tervben pedig 14 millió forint szereoel az általános iskolai diákotthon építésére. A közérdekű bejelentések sorában foglalkoznak ma a vízelvezető csatornák tisztí­tására, karbantartására szer­vezendő társadalmi munka lehetőségeivel, a kereskede­lem fejlesztésével, a par­kok gondozásával, a játszó­terek korszerűsítésével. a balesetveszélyes utcai kutak befedésével is. Szerencsés találkozó, hogy a fölvetett problémák többsége a ta­nács négyéves programjában vagy a soron következő öt­éves terv fejlesztési célki­tűzéseiben eredetileg is sze­repelt P anaszkodnak néha a pártalapszer­vezetek vezetői: túl sok a kötele­zően előírt napirend, s a felülről megszabott témák nagy száma nehezíti, hogy a taggyűléseken, vezetőségi üléseken a helyileg lényeges kérdésekkel foglalkoz­zanak. Ha előveszik a listát, úgy tűnik, igazat is lehet adni nekik, hiszen egy-egy félévben több téma megvitatását is elő­írják az alapszervezeteknek a különböző irányító pártszervek. Időnként és helyenként valóban talál­ható igazság az észrevételben: talán nem mindegyik téma előírása lett volna fel­tétlenül szükséges, olykor a járás, vagy a város némi túlbuzgalomból is „dobott rá még egy lapáttal". Ám ez a dolognak csu­pán az egyik oldala. A másik — amiről ritkán esik szó. ami sok helyen bizony nem eléggé tűnik szembe —. hogy a köz­ponti előírások teljesítése és a helyileg lényeges kérdések megtárgyalása nem összeegyeztethetetlen. Ellenkezőleg, a ket­tő nemcsak hogy összefér, hanem az elő­írt napirendek zöme kifejezetten jó le­hetőséget nyújt, kedvező alkalmat ad a helyileg feszítő gondok számbavételére és a megoldás közös keresésére. Természetesen lehetnek olyan előírt té­mák, amelyek nem, vagy alig adnak mó­dot a helyi ügyekkel való foglalkozásra: például a felsőbb pártszervek egyes ülé­seiről, határozatairól szóló tájékoztatók. Ezek száma azonban viszonylag nem sok. És valójában ezek is a pártdemokrácia érvényesítését jelentik. Hiszen a párttag­sággal szembeni kötelezettségüknek tesz­nek eleget a felsőbb pártszervek, amikor információt adnak, beszámolnak saját munkájukról, döntéseikről. Az ilyen tá­jékoztatók azt fejezik ki, hogy a párt „gazdája" végső soron maga a párttag­ság. amelynek joga és feladata időközön­ként tájékozódni az ő küldöttei által vá­lasztott pártszervek tevékenységéről. Ha azonban az ilyen napirendeket le­számítjuk, a többi kötelező téma mind lehetőséget ad a helyi problémák meg­vitatására. Sőt. nemcsak lehetőséget ad, de egyenesen igényli. Hiszen az előírás min­dig így szól: tárgyalják meg ennek, vagy annak a határozatnak a megvalósítási módjait, illetve a végrehajtás menetét és tapasztalatait a maguk területén. S a hangsúly essék most a mondat utolsó sza­vaira. Nem országos, megyei, járási, vagy városi tapasztalatok és tennivalók szám­bavételét igénylik ilyenkor az alapszer­vezetek a taggyűlésétől, vezetőségétől. Azt kell elemeznie, meghatároznia, hogy a sa­ját működési területén milyen a helyzet es melyek a teendők. A felülről jövő elő­írás tehát csak a témakört szabja meg kötelezően, a napirenddel kapcsolatos fel­sőbb határozat a további munka irányá­nak csupán az alapjait jelöli meg — ezek­től eltekintve az ilyen is éppen annyira „helyi téma", mint amit az alapszervezet saját kezdeményezéséből tűz napirendre. Vegyük például az ifjúság politikai-vi­lágnézeti nevelésének mostanában kötele­zően napirendre kerülő témáját Olyan kérdés ez. amely minden pártszer­vezet munkáját közvetlenül érinti, hiszen valamennyiük működési területén, ható­körében dolgoznak, tanulnak, élnek fiata­lok. A felsőbb határozat útmutatást ad ahhoz, hogyan segíthetik a pártszervezetek hatékonyabban a fiatalok gondolkodás­módjának formálódását. De azt. hogy ab­ban az üzemben; szövetkezetben, iskolá­ban milyen a helyzet, milyen eredmények és gondok vannak, hogy ezek alapján az általános elgondolásokat miként lehet va­lóra váltani, melyek kerülnek ezek közül ott helyileg előtérbe, mire kell most leg­inkább koncentrálni, figyelni, törekedni — ezt a pártszervezetnek magának kell mérlegelnie, megállapítania. eldöntenie. Elemezve a működési területén levő fiata­lok gondolkodásmódját, a ráhatás eszkö­zeit a kommunisták gyakorlati feladatait. Vagyis, alapjában véve éppen úgy kell megközelítenie a témát, mintha saját el­határozásból került volna a taggyűlés na­pirendjére. Szép számmal vannak olyan pártszervezetek is. amelyek például en­nek az ügynek a megvitatásánál nem vár­tak központi előírásra. A „központi" és „helyi" témák közötti ellentmondásnak az az egyik fő oka, hogy a megközelítés módja sokszor eltér a fen­tiekben vázoltaktól. Ahelyett, hogy konk­rétan megvizsgálnák, elemeznék saját helyzetüket, s aztán megnéznék, hogy a gondok megoldása milyen módokat ajánl a felsőbb szintű párthatározat — a ké­nyelmesebb utat választják. Előveszik a szóban forgó határozatot, megtoldják, ki­bővítik néhány helyi konkrétummal, pél­dával. s ezt viszik a taggyűlés, vagy a vezetőség elé. Ám néhány helyi számadat, intézkedés vagy eset felsorolása még nem változtatja meg a központi vagy megyei állásfoglalást a párttagság adott kollektí­vájának tényleges helyi cselekvési prog­ramjává. Ez csupán „adaptálás", ami sok­kal inkább arra jó, hogy „kipipálhassák" az előírt téma megtárgyalását, semmint, hogy valóságos tettek erjesztőjévé váljék. I " gy érthető, hogy a felülről előírt • napirend lényege nem kerülhet be igazán az alapszervezeti munka vérkeringésébe. Ahol 'viszont úgy fogják fel a kötelezően előírt napirendet, mint ösztönzést, és alkalmat lényleges helyi problémák elemzésére és megoldására, ott az elevenebbé teszi a pártéletet, hatéko­nyabba a pártmunkát. S ott kevésbé töp­rengenek olyan dolgokon is, hogy mi a fontosabb feladat cgv alapszervezet számá­ra: az elemzés-e, avagy pedig a határozatok végrehajtása, mert kettőt egységes egész­ként kezelik. Ha nem elemzik a heiyi kö­rülményeket. aligha lehet jo a végrehaj­tás. Ha viszont nem fordítanak elég erőt az utóbbira, akkor az elemzés volt hiába­való. hiszen a pártalapszervezetek nem tu­dományos intézmények, hanem a politi­kai gyakorlat alapegységei. Gyenes László Cél: a zöldség­ellátás javítása A Minisztertanács a bur­gonya-, a zöldség- és a gyümölcstermelés, .ellátás javítására hozott legutóbbi határozatai között tárcaközi zöldség-gyümölcs bizottság létesítéséről is rendelkezett: a bizottság szerdán a MÉM­ben tartotta alakuló ülé­sét. A bizottság tevékenységé­nek összefogásával és irá­nyításával a kormány a Me­zőgazdasági és Éle'mezés­ügyi Minisztériumot bízta meg. Hatmillió bi2lo<itott Az ÁB tájékoztatója Védelmet kap A Hajdúsági Iparmüvekben az idén több mint egymilliárd forint értékben gyártanak háztartási gépeket. Itt készítik — jugoszláv kooperációban — a Super és Bio Automata mosógépekel, a különböző típusú centrifugákat, porszívó­kat és elektromos forróviz-tárolókat. Képünkön: Szerelő­szalagon a 407-es centrifuga cs a hagyományos, henger alakú mosógén. A Zalaegerszegtől északra fekvő nagykutasi szőlőhe­gyen sok a régi, javarészt érintetlen, zsupfedeles bo­rospince, amelyek mindegyi­ke muzeális értékű. Ugyan­ezen a hegyháton díszlik egy párját ritkító, több száz éves ^gesztenyefa* -s -töbto rrtka- fa­fajta. A természetvédelem­mel foglalkozó szakemberek szerint a táj alkalmas arra. hogy természetvédelem alá kerüljön. A szakemberek felmérést folytatnak a nagy­kutasi szőlőhegyen, vala­mint közvetlen környékén, és védettségi tervet készíte­nek. (MTi» Negyedszázada, 1949. ápri­lisában kormányrendelet hívta életre az Állami Bizto­sítót, amely 16 belföldi, 7 külföldi, valamint 20o helyi, kisebb biztosítótársaság, egyesület, szövetkezet egysé­gesítésével alakult, s megte­remtette a szocialista tartal­mú biztosítást. A jubileumra emlékeztetett szerdai sajtótá­jékoztatóján a MUOSZ-ban Fehér Sándor vezérigazgató, aki az intézet legfontosabb szolgáltatásainak eredmé­nyeit és továbi feladatait is­mertette. Hazánkban ma már min­den családnak van valami­lyen biztosítása, hiszen az ál­landó biztosítási szerződések száma meghaladja a 6 mil­liót. Mintegy 150 fajta bizto­sítás áll a lakosság és a gaz­dasági szervezetek rendelke­zésére. Az elmúlt 25 év alatt a különféle károkra kifize­tett összeg 100—120-szorosára növekedett. A biztosító fede­zetet nyújt az áfltami vátlata­tok vagyontárgyaira, s meg­előzve szinte a világ vala­mennyi biztosítótársaságát, bevezette a külkereskedelmi biztosításban az árfolyam­változás kockázatát. Az 1973 évi dollár-leértékelés például több mint félmilliárd forint árfolyamveszteséget okozott. s ezt a biztosító az esedekes törlesztések időpontjában té­ríti meg a vállalatoknak. Például tíz esztendeje hozták létre a világon egyedülálló csoportos élet- és balesetbiz­tosítást. Az országban ma már 3500 biztosítási- és ön­segélyező csoport működik, csaknem 3 millió taggal. A CSÉB-ek fennállásuk óta több mint kétmilliárd forin­tot fizettek ki tagjaiknak. A vezérgigazgató — egye­bek között — emlékezteti azokra a köze'múltban beve­zetett intézkedésekre, ame­lyeket az ügyfelek jobb, gyorsabb kiszolgálása, az ügyintézés egyszerűsítése ér­dekében hoztak. t

Next

/
Thumbnails
Contents