Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-14 / 61. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. MÁRCIUS 14. Március 15 tisztéletére Emlékünnepségek, koszorúzások Március 15-ét, az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc 126. évfordulóját fellobogózott középületekkel köszönti Szeged városa. Az alsó- és középfokú tanintézetekben ma, csütörtökön rendezik meg az emlékünnepségeket. Ugyancsak ma, délelőtt 11 órakor Hegedűs András, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója avatja fel Petőfi Sándor portréját ábrázoló domborművet — Borbás Tibor szobrászművész alkotását — a költőről elnevezett petőfitelepi általános iskola falán. Ma 12 órakor nyílik meg a Somogyi könyvtár Petőfi Sándor ifjúsági könyvtára, a Magyar Tanácsköztársaság útja 2. szám alatt. Az ifjúsági könyvtárat Forgó "Pál, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője, nyitja meg. A felsőoktatási intézmények emlékünnepségeit holnap, pénteken délelőtt fél 10 órakor rendezik meg. A városi központi ünneoségre holnap délelőtt 11 órakor kerül sor, a Klauzál téri Kossuth-szobornál Az ünnepségen Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese mond emlékbeszédet, a műsorban közreműködik Melis Gábor, a Szegedi Nemzeti Színház művésze és a városi Ifjú Gárda zenekar. A Kossuthszobornál elhelyezik a megemlékezés koszorút, a KISZ Csongrád megyei és Szeged városi bizottságának képviselői, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságának delegátusai. Koszorút helyeznek el a szegedi felsőoktatási intézmények, a Magyar Úttörők Szövetsége, a fegyveres testületek és a szegedi üzemek fiataljainak képviselői is. Ugyancsak holnap 11 órakor koszorúzási ünnepséget rendeznek Szegeden, az Aradi Vértanúk terén levő Szőregi csata-emlékműnél, a Nemzeti Emlékcsarnokban Petőfi' Sándor szobránál és Szőregen, az 1848-as emléktáblánál. Holnap délután az egyetemeken és főiskolákon kulturális és sportműsorok szórakoztatják a fiatalokat. Tanbánya - a bányamentőknek Különleges felszerelést kapott a tatabányai központi bányamentő állomás: a bányamentők gyakorlati és elméleti képzését szolgáló korszerű műszerekkel és auto_ matikákkal látták el. Az épület egyik részében gyakorlótárót alakítottak ki. Ez hasonmása az „igazi" bányáknak. a föld alatti viszonyokhoz hasonló körülmények között dolgozhatnak itt a mentők. Különféle berendezésekkel magas hőmérsékletet, páradús levegőt, tüzet és szénmonoxidot idéznek elő mesterségesen. A gyakorlatok közben speciális védőberendezésekkel a csaknem 200 méter hosszú tanpályán aknák, ersszkék, siklók, alacsony és magas vágatok, lépcsők és létrák szövevényes hálózatán haladnak végig a bányamentők. Külön laboratóriumot rendeznek be a mentők élettani, illetve fizikai, pszichikai vizsgálataira, Taposóhíd, kerékpár-ergométer. és más, a fizikai teherbíró képességet vizsgáló műszerek állnak rendelkezésre. A bányamentő kialakítására több mint nyolcmillió forintot költöttek. Öntevékeny politizálás, előírt napirendekkel Javaslatok és költségvetési tervek Kisteleken Két fontos napirend szerepel Kistelek nagyközség tanácsának mai, csütörtök délelőtti ülésén: összefoglaló jelentést terjesztenek elő a tavalyi tanácstagi beszámolókon fölvetett közérdekű javaslatokról cs döntetlek az idei esztendő költségvetési es fejlesztési terverői. A ket napirend párbaallítasa azért is tanulságos, mert példázza, hogy a tanácstagi beszámolókon elhangzott javaslatok megvalósítására ebben az évben mennyit fordít a tanács. Tizenkét fölszólaló a járdaépítést sürgette. Százezer forintot fordít a tanács 1974-ben járdák építésé e. Tizenhatan az utak javítását kérték — az utcák feltöltésére 80 ezer forint fejezet. áll rendelkezésre. Korábban már határozott intézkedés született arra, hogy az egyre városiasodó nagyközség ivóvízgondját meg tudják oldani. A második hidroglobusz már ebben az évben csökkenti a nyári vízgondokat. további 2 millió forint befektetéssel azonban két — egyenként száz köbméteres — alsó-víztárolót is készítenek az új glóbusz mellett. A költségvetési tervezetben azt olvastuk, hogy szociális és egészségügy; célokra 155 ezer forinttal szándékoznak többet fordítani, mint az előző évben. Kapcsoljuk ide mindjárt a választók egyik kérdésére adott választ. A szülőotthon megszűnt — a szegedi klinika hatósugarának bővítésé feleslegessé tette — az épület udvari részében még ebben az évben mentőállomást hoznak létre, az utcai részben pedig nőgyógyászati és fogászati szakrendelő lesz. A bölcsődók fejlesztésére 800 ezer forintot fordítanak. A kulturális ágazat költségvetése 249 ezer forinttal lett gazdagabb, mint tavaly, a fejlesztési tervben pedig 14 millió forint szereoel az általános iskolai diákotthon építésére. A közérdekű bejelentések sorában foglalkoznak ma a vízelvezető csatornák tisztítására, karbantartására szervezendő társadalmi munka lehetőségeivel, a kereskedelem fejlesztésével, a parkok gondozásával, a játszóterek korszerűsítésével. a balesetveszélyes utcai kutak befedésével is. Szerencsés találkozó, hogy a fölvetett problémák többsége a tanács négyéves programjában vagy a soron következő ötéves terv fejlesztési célkitűzéseiben eredetileg is szerepelt P

anaszkodnak néha a pártalapszervezetek vezetői: túl sok a kötelezően előírt napirend, s a felülről megszabott témák nagy száma nehezíti, hogy a taggyűléseken, vezetőségi üléseken a helyileg lényeges kérdésekkel foglalkozzanak. Ha előveszik a listát, úgy tűnik, igazat is lehet adni nekik, hiszen egy-egy félévben több téma megvitatását is előírják az alapszervezeteknek a különböző irányító pártszervek. Időnként és helyenként valóban található igazság az észrevételben: talán nem mindegyik téma előírása lett volna feltétlenül szükséges, olykor a járás, vagy a város némi túlbuzgalomból is „dobott rá még egy lapáttal". Ám ez a dolognak csupán az egyik oldala. A másik — amiről ritkán esik szó. ami sok helyen bizony nem eléggé tűnik szembe —. hogy a központi előírások teljesítése és a helyileg lényeges kérdések megtárgyalása nem összeegyeztethetetlen. Ellenkezőleg, a kettő nemcsak hogy összefér, hanem az előírt napirendek zöme kifejezetten jó lehetőséget nyújt, kedvező alkalmat ad a helyileg feszítő gondok számbavételére és a megoldás közös keresésére. Természetesen lehetnek olyan előírt témák, amelyek nem, vagy alig adnak módot a helyi ügyekkel való foglalkozásra: például a felsőbb pártszervek egyes üléseiről, határozatairól szóló tájékoztatók. Ezek száma azonban viszonylag nem sok. És valójában ezek is a pártdemokrácia érvényesítését jelentik. Hiszen a párttagsággal szembeni kötelezettségüknek tesznek eleget a felsőbb pártszervek, amikor információt adnak, beszámolnak saját munkájukról, döntéseikről. Az ilyen tájékoztatók azt fejezik ki, hogy a párt „gazdája" végső soron maga a párttagság. amelynek joga és feladata időközönként tájékozódni az ő küldöttei által választott pártszervek tevékenységéről. Ha azonban az ilyen napirendeket leszámítjuk, a többi kötelező téma mind lehetőséget ad a helyi problémák megvitatására. Sőt. nemcsak lehetőséget ad, de egyenesen igényli. Hiszen az előírás mindig így szól: tárgyalják meg ennek, vagy annak a határozatnak a megvalósítási módjait, illetve a végrehajtás menetét és tapasztalatait a maguk területén. S a hangsúly essék most a mondat utolsó szavaira. Nem országos, megyei, járási, vagy városi tapasztalatok és tennivalók számbavételét igénylik ilyenkor az alapszervezetek a taggyűlésétől, vezetőségétől. Azt kell elemeznie, meghatároznia, hogy a saját működési területén milyen a helyzet es melyek a teendők. A felülről jövő előírás tehát csak a témakört szabja meg kötelezően, a napirenddel kapcsolatos felsőbb határozat a további munka irányának csupán az alapjait jelöli meg — ezektől eltekintve az ilyen is éppen annyira „helyi téma", mint amit az alapszervezet saját kezdeményezéséből tűz napirendre. Vegyük például az ifjúság politikai-világnézeti nevelésének mostanában kötelezően napirendre kerülő témáját Olyan kérdés ez. amely minden pártszervezet munkáját közvetlenül érinti, hiszen valamennyiük működési területén, hatókörében dolgoznak, tanulnak, élnek fiatalok. A felsőbb határozat útmutatást ad ahhoz, hogyan segíthetik a pártszervezetek hatékonyabban a fiatalok gondolkodásmódjának formálódását. De azt. hogy abban az üzemben; szövetkezetben, iskolában milyen a helyzet, milyen eredmények és gondok vannak, hogy ezek alapján az általános elgondolásokat miként lehet valóra váltani, melyek kerülnek ezek közül ott helyileg előtérbe, mire kell most leginkább koncentrálni, figyelni, törekedni — ezt a pártszervezetnek magának kell mérlegelnie, megállapítania. eldöntenie. Elemezve a működési területén levő fiatalok gondolkodásmódját, a ráhatás eszközeit a kommunisták gyakorlati feladatait. Vagyis, alapjában véve éppen úgy kell megközelítenie a témát, mintha saját elhatározásból került volna a taggyűlés napirendjére. Szép számmal vannak olyan pártszervezetek is. amelyek például ennek az ügynek a megvitatásánál nem vártak központi előírásra. A „központi" és „helyi" témák közötti ellentmondásnak az az egyik fő oka, hogy a megközelítés módja sokszor eltér a fentiekben vázoltaktól. Ahelyett, hogy konkrétan megvizsgálnák, elemeznék saját helyzetüket, s aztán megnéznék, hogy a gondok megoldása milyen módokat ajánl a felsőbb szintű párthatározat — a kényelmesebb utat választják. Előveszik a szóban forgó határozatot, megtoldják, kibővítik néhány helyi konkrétummal, példával. s ezt viszik a taggyűlés, vagy a vezetőség elé. Ám néhány helyi számadat, intézkedés vagy eset felsorolása még nem változtatja meg a központi vagy megyei állásfoglalást a párttagság adott kollektívájának tényleges helyi cselekvési programjává. Ez csupán „adaptálás", ami sokkal inkább arra jó, hogy „kipipálhassák" az előírt téma megtárgyalását, semmint, hogy valóságos tettek erjesztőjévé váljék. I

" gy érthető, hogy a felülről előírt • napirend lényege nem kerülhet be igazán az alapszervezeti munka vérkeringésébe. Ahol 'viszont úgy fogják fel a kötelezően előírt napirendet, mint ösztönzést, és alkalmat lényleges helyi problémák elemzésére és megoldására, ott az elevenebbé teszi a pártéletet, hatékonyabba a pártmunkát. S ott kevésbé töprengenek olyan dolgokon is, hogy mi a fontosabb feladat cgv alapszervezet számára: az elemzés-e, avagy pedig a határozatok végrehajtása, mert kettőt egységes egészként kezelik. Ha nem elemzik a heiyi körülményeket. aligha lehet jo a végrehajtás. Ha viszont nem fordítanak elég erőt az utóbbira, akkor az elemzés volt hiábavaló. hiszen a pártalapszervezetek nem tudományos intézmények, hanem a politikai gyakorlat alapegységei. Gyenes László Cél: a zöldségellátás javítása A Minisztertanács a burgonya-, a zöldség- és a gyümölcstermelés, .ellátás javítására hozott legutóbbi határozatai között tárcaközi zöldség-gyümölcs bizottság létesítéséről is rendelkezett: a bizottság szerdán a MÉMben tartotta alakuló ülését. A bizottság tevékenységének összefogásával és irányításával a kormány a Mezőgazdasági és Éle'mezésügyi Minisztériumot bízta meg. Hatmillió bi2lo<itott Az ÁB tájékoztatója Védelmet kap A Hajdúsági Iparmüvekben az idén több mint egymilliárd forint értékben gyártanak háztartási gépeket. Itt készítik — jugoszláv kooperációban — a Super és Bio Automata mosógépekel, a különböző típusú centrifugákat, porszívókat és elektromos forróviz-tárolókat. Képünkön: Szerelőszalagon a 407-es centrifuga cs a hagyományos, henger alakú mosógén. A Zalaegerszegtől északra fekvő nagykutasi szőlőhegyen sok a régi, javarészt érintetlen, zsupfedeles borospince, amelyek mindegyike muzeális értékű. Ugyanezen a hegyháton díszlik egy párját ritkító, több száz éves ^gesztenyefa* -s -töbto rrtka- fafajta. A természetvédelemmel foglalkozó szakemberek szerint a táj alkalmas arra. hogy természetvédelem alá kerüljön. A szakemberek felmérést folytatnak a nagykutasi szőlőhegyen, valamint közvetlen környékén, és védettségi tervet készítenek. (MTi» Negyedszázada, 1949. áprilisában kormányrendelet hívta életre az Állami Biztosítót, amely 16 belföldi, 7 külföldi, valamint 20o helyi, kisebb biztosítótársaság, egyesület, szövetkezet egységesítésével alakult, s megteremtette a szocialista tartalmú biztosítást. A jubileumra emlékeztetett szerdai sajtótájékoztatóján a MUOSZ-ban Fehér Sándor vezérigazgató, aki az intézet legfontosabb szolgáltatásainak eredményeit és továbi feladatait ismertette. Hazánkban ma már minden családnak van valamilyen biztosítása, hiszen az állandó biztosítási szerződések száma meghaladja a 6 milliót. Mintegy 150 fajta biztosítás áll a lakosság és a gazdasági szervezetek rendelkezésére. Az elmúlt 25 év alatt a különféle károkra kifizetett összeg 100—120-szorosára növekedett. A biztosító fedezetet nyújt az áfltami vátlatatok vagyontárgyaira, s megelőzve szinte a világ valamennyi biztosítótársaságát, bevezette a külkereskedelmi biztosításban az árfolyamváltozás kockázatát. Az 1973 évi dollár-leértékelés például több mint félmilliárd forint árfolyamveszteséget okozott. s ezt a biztosító az esedekes törlesztések időpontjában téríti meg a vállalatoknak. Például tíz esztendeje hozták létre a világon egyedülálló csoportos élet- és balesetbiztosítást. Az országban ma már 3500 biztosítási- és önsegélyező csoport működik, csaknem 3 millió taggal. A CSÉB-ek fennállásuk óta több mint kétmilliárd forintot fizettek ki tagjaiknak. A vezérgigazgató — egyebek között — emlékezteti azokra a köze'múltban bevezetett intézkedésekre, amelyeket az ügyfelek jobb, gyorsabb kiszolgálása, az ügyintézés egyszerűsítése érdekében hoztak. t