Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-14 / 37. szám

CSÜTÖRTÖK. 1974. TEBRUAR 14. 9 Egigérő fa odúfában Szepesi Attila második verseskötetéről „Énekeim megkeseredtek / zadi költő, hanem mind őrizni. Mert a komoly tudószavaim számon kisebzettek, / együtt — a lírai hős birodal- sok, urak által lenézett hege dősüket nem kötötték doktrínák, vállalhatták a könnyű dalok, gúnyversek szerzőinek kijáró lebecsülést, vagy másképp: a bohócnak járó megbecsülést, fő Jutalmuk mindenképpen a függetlenség volt. Szepesi Régi táncdalok cimü ciklusában s más régi A nyelv szeretete eRy olyan költők modorában írt verseiben nem nehéz fölfedezni azt csuklósba és nyögésbe fulladt / ml virtus volt a költemény." A Moldovai Mihály hegedős emlékére írt egyik versében fejezi be Szepesi Attila életútjának leírását az Idézett versezetekkel, megjöma, kora és eszköztára. Példának Idézhetnénk az Etűdök második darabját, melynek címe Csövezők, s mely egyszerre szói a középkori s mai vándorlegényekről, kétféle nyelvi lehetőségből vendölvén, hogy most már eggyé halandzsáit, megbocsá„A BELSŐ VANDORÜT" tó iróniával, következik. A költő máso-^^^Hl^H dlk kötete, a nemrégiben korban, mikor a gépek vámegjelent Hegedős ének be- lasztékosabban kezdenek bezáruló kapuja tehát egy kor- szélnl, mint az emberek, válszaknak, a csntangolások, ka- lalt anakronizmus. E kötetről landozások, borozások és sza- valószínűleg még sokan fogkálltépések idejének, annak a ják megírni, hogy nagy értéharminc évnek, melynek ese- ke egy elsüllyedt nyelvi ményelt hol csendesedő de- kincs fölbúvárkodása. E nem rüvel, hol fogak közül szik- is könnyű költői munka által rázó kemény szavakkal Szepesi lírája olyan lehetősémondja „kővári regösök" gekkel gazdagodott, amelyekmodorában ls. A Hegedős éneknek lírai hőse nemcsak Irodalomtörténeti szempontból vállalja a hajdani énekmondók idézését (hogy a mai s régi korok Iránt közönyös versolvasó figyelmét a méltatlanul elfeledett dalnokokra irányítsa), de mintegy fölfogadva azoknak sorsát, megérezve, hogy a modern költőé is hasonló, s vállalva azt a szókimondó bátorságot, kíméletlen őszinteséget, szégyentelcnséget, mely e kivetettségüknél fogva független hegedősöket Jellemezte. Így született meg a Pajkos ének, mely meg nem nek hiányában éppen ezekben az években vált líránk egy tája kietlenné. Arról a nyelvi humorról van ugyanis szó (s itt nemcsak H szavakban, mondatokban kifejezhető, hanem a ritmus varázsolta humor, tréfa a főszereplő), mely nélkül a költészet gyomorbajos filozófiává sápad. Az utóbbi évszázadban köllészetozetpléletünkön eluralkodott az a felfogás, hogy a lírikus valamiféle szabadságbajnok, romantikus hós, toronyba zárkózó világfi vagy éppen közéleti személyiség lehet csak. Talán ez az oka, hogy Szepesinek a hegedősalkuvó iróniával rajzol ké- intézmény feltámasztásához pet mai költészetünk idősebb a fiatalabb nagyságairól, ez a minden versszakban meglepetést tartogató gúnyvers, mely gyilkos szeretettel teli. S hogy azok, akik e versből kimaradtak, mégse erezzék magukat biztonságban, a költői karikatúrák sorát ezzel zárja: „folytatható versem szereztem / bor mellett fürge nóta közben / ezerkilencszázhetvenegyben / vendégelő szép Szegedben". Szepesi emlékező költő. Belső biztonságát az adja meg, ha a múltról beszélhet, ha a múltból szólhat, legyen az középkor vagy közelmúlt. A szegedi jelenlét nem vált költői jelenlétté első kötetében Az üveg árnyéká-ban, annál inkább u másodikban az emlékezés: „Szegeden konokká okultam / hórukkfiúktól kóckatáktól / tudományom borban tanultam / jók voltak az egzámenek". Ez az immár költészetté varázsolható, dalolható múlt Ihleti a Kórómuzsikát („Csavargók akik voltunk / zűrös tépett / kocsmáról kocsmára szomjas / versvitézek"), a Szobrok a szegedi panteon triptichonját, vagy a város méltatlanul elfeledett öregének emlékversét: Süli András: Vonat. Ez az utóbbi annak Is jó példája, hogy Szepesit, amikor festőt, írót megénekel, nem ls elsősorban maga a mű (például a Süli-féle féitészet naivitása) vezérli, hanem a sors, melynek ősibb rekvizítumait kutatja erdélyi temetőkben, Árpád-kori templom romjai között: „násfák boglárok török szablyák/ kopjafák koponyamezők / csavargásom fél Európa / visszatérek bujdosók idejébe" — majd a következő versszakban: „halottak költők földje ez a föld / hadak próféták földje ez a föld .. és e kötetnyi tó vers végezetéül: „állok utak partján fiad / nézlek faggatlak és beszélek". A költőt előrelépést, mely a belső vándorúthoz' vuló erőt is előlegezi, abban láthatjuk, hogy a második kötetre már a szimultán Időszemlélet a jellemző. Míg Az üveg árnyéka költeményeiben a modern versbeszéd, a történelmi tudat, az örökös vándorút, a hajdani költők emlékezete egy-egy külön való cél volt, míg a költői fegyvertárból egy-egy eszközt csak meghatározott témához tudott használni, u Hegedős énekben nem válik külön (jobbik részében legalábbis) múlt és jelen, történelem és vándorút, lalríkunus es északéit folyamodnia, ha költői egyéniségét meg kívánja a törekvést, hogy elkerülje a procedúrát, melynek végeztével a magyar költőt valamilyen gúnyába szokták beleerőszakolnl: zsinóros dolmányba, csizmába, mentébe vagy éppen frakkba. Másik fontos szándéka, hogy fülünket, az olvasói füleket ismét rányissa a nyelvi humor kikeletére, hogy olvasóit szórakoztassa is e régi dalok felidézésével. Végső célja valószínűleg nem egyéb azonban, mint azoknak az egyre sokasodó költőknek, akik a modem magyar költészet érdekében tárják föl nyelvünk régi, berobbantott tárnáit. A Hegedős ének költője így járja a hazai és külföldi utakat. Az Alföldet és Erdélyt, Atlantiszt és Macedónlát. Külső és belső tájakat, a hűségét, a szerelmét. S egy ilyen déli vándorút egy állomásán jegyzi fel (Szkopjei nyár a vers címe), hogy „ŰJ VÁNDORLÁS ÉS ASZÁLY KÖVETKEZIK". Várjuk tehát az újabb híradásokat. Veress Miklós Szerencsét hozott a pulyka Szerencsét hozott a pulyka bo az ékszert, még az első az ukrajnai CserkasdXiban. világháború előtt, s az ebédAnasztaszlja Svéd éppen a re vett pulyka csak a napajtában foglalatoskodott, pókban segítette vissza biramikor gyönyörű, ékkövek- tokába a rég elfelejtett $rkel kirakott aranygyűrűje — tékes gyűrűt. Munkaközösség - tanárokból hogy, hogy nem — lecsúszott az ujjáról, és a padló számtalan repedéseinek egyikébe gurult. Tűvé tették a pajtát, de a gyűrűt csak nem sikerült megtalálni. A család a napokban pulykát vett, s az állatot néhány napig a pajtában tartották. Mekkora volt aztán a meglepetés, amikor a pulyka szétbontása közben a konyhakés valami kemény tárgyba ütközött. Meglett a köves gyűrű, -v A dolognak az az érdekessége, hogy a gyűrű elvesztése és megtalálása között hatvan esztendő telt el. Anasztaszija — aki most 82 éves — mint fiatal lány, vőlegényétől kapta ajdndékAz iskola belső munkájával kapcsolatosan egyre többször hallják a szülők ezt a kifejezést: iskolai tantárgyi-szakmai munkaközösség. Történetét illetően nem valami új szervezeti egység ez az oktatási intézmények életében. ilyen vagy olyan formában, jól vagy gyengébben működve mindig szerepet játszott az iskola pedagógusközösségének a tevékenységében. A jó tantárgyi-szakmai munkaközösség hasznosságát a legtöbb nevelő és igazgató már felismerte, méltó helyére, az iskolai tevékenység Irányításában azonban ez a kis közösség csak az oktatásügy továbbfejlesztését szolgáló párthatározat utón került. Mi a célja, szerepe, s jelentősége a tantárgyi-szakmai munkaközösségnek az iskola életében? Beszéljünk róla! Mindenekelőtt tanácsadói szerepét emeljük ki. Napjainkban ugyanis lehetetlen egy igazgatótól elvárni, hogy teljes mértékben tisztában legyen valamennyi tanított Iskolai tantárgy didaktikájával. s kitűnően Ismerje azok speciális metodikáját. Az Igazgató a szaktárgyi munkáról a saját tapasztalatain, a szülőktől és a tanulóktól érkező tudatos, de a legtöbb esetben spontán természetű visszajelzéseken kívül a szakfelügyelőtől kaphat megbízható információt. A szakfelügyelő azonban — részint mert nem lakik az Illető Iskola területén, részint mert munkatervének végrehajtása is elszólítja otthonától — nem állhat mindig az igazgató rendelkezésére. Melyik lesz az a speciális szakmai tanácsadó szerv, amelynek véleménye alapjón dönthet, amelyik állandóan Információképes, és azonnal igénybe vehető? Nyilvánvalóan a tantárgyiszakmai munkaközösség. Ezért van tehát komoly szerepe az iskolai munka irányításában. A második szempont, ami létjogosultságát bizonyítja: a szaktárgy minősépé színvonalának megtartása, és a szakos tanárok egyöntetűen jó munkájáért vató felelősség. A tantárgyi-szakmai munkaközösségben beszélik meg a tanárok a szaktárgy legújabb eredményeit, a tantárgy tanításának korszerű irányelveit, a legfontosabb tennivalókat és elvárásokat stb. A megbeszéléseken, a szervezett óralátogatáson mód nyílik a szaktárgyon belüli egységes eljárásmódok kialakítására, és nem kevésbé az értékes és jó tapasztalatok átvételére. A színvonalasan dolgozó munkaközösség az aktuális kérdések napirendre tűzése, a szakfelügyelőtől kapott friss információk átadása, feldolgozása és adaptálása révén magas színvonalra emelheti egy-egy tantárgy eredményét, tanulólnak tudásszintjét. Természetesen nem közömbös a munkaközösség vezetőjének a személye sem. Eredmény csak ott van. ihol maga a munkaközösség-vezető is kiválóan képzett szakember, aki tisztában van tantárgya legújabb tartalmi, metodikai stb. követelményeivel, maga is szereti és élvezi tanítani a szakját, s becsüli és tiszteli a hivatását. Nem véletlen, hogy hosszabb ideig vita tárgya fúró Harkovi és krivoj-rogi szakemberek olyan termikus fúróberendezést terveztek, amely hat-nyolcszorosára növeli a termelékenységet a sarkvidéki munkálatoknál. A traktoralvázra szerelt berendezéssel épületek és távvezetékek stb. alapozásához szükséges furatok alakíthatók ki. Működési elve igen egyszerű; kisméretű égéstérben, nyomás alatt égetik el az Uzemanyagés levegő keveréket. A fúvókán keresztül a hangsebességnél gyorsabban kicsapó láng, mint éles penge vágja szét az örökké fagyos talajt. A műveleteket távvezérléssel Irányítják. Tenger a hegyekben Mesterséges tenger jelent meg Kirgízía térképén. A Víztároló a Narin folyón épülő toktoguli vízierőműhöz tartozik. Vízkészlete elegendő a köztársaság legnagyobb — 1,2 millió kilowatton — erőművének működtetéséhez. Ezenkívül még 1,2 millió hektárnyi területet is öntözhetnek vele. Az öntözött földek egy része Klrgíziában, a többi pedig a szomszédos Tádzsikisztánban, Üzbegisztánban és Kazahsztánban található. Ezeken a földeken évente 2 millió tonnával több gyapotot termesztenek majd. volt, illetve élt az a gondolat, hogy a munkaközösségvezetőket a jobb munkavégzés és anyagi megbecsülés érdekében órakedvezményben vagy tiszteletdíjban kell részesíteni. A harmadik lehetőség a munkaközösség számára: a kollektíven végzett munka révén a jó munkahelyi légkör kialakítása, a szaktárgyat tanító tanárok közösségi életének megteremtése. A munkaközösség tagjai ugyanis nemcsak irányelveket fogadnak el. hanem az egységes szemlélet kialakítása érdekébén közösen készítenek el egyes feladatokat. Például: érettségi írásbeli és szóbeli feladatok, tesztlapok. versenyfeladatok stb. Közösen készíthetnek és vitathatnak meg például tanmeneteket, bemutató órákat, kísérleteket vállalhatnak, és így tovább. Feladatuk lehet többek között a szaktárgy minőségi fejlődése érdekében a szaktárgyi szemléltetőanyag korszerűsítésére, a szertárak fejlesztésére, könyvek beszerzésére javaslatot tenni. S mindezek mellett még eredményesen segíthetik egymást a munkaközösség tagjai az egyéni tanulásban. illetve a továbbképzés eredményességében. S nem utolsósorban: ösztönzést nyújthatnak, s támogathatják az újító pedagógusok munkáját. Befejezésül — korántsem teljességre törekedve — mondjuk el: a nevelőtestületi demokrácia egyik elŐsegítője is a munkaközösség. Az új Rendtartás ugyanis nemcsak kimondja megalakulásuk szükségességét, hanem lehetőséget is teremt egyben a jogok és kötelességek gyakorlására. A munkaközösség vezetője például esetenként elkísérheti az igazgatót óralátogatásaira, szervezi és ellenőrzi a szakirödalom tanulmányozását és felhasználását, közreműködik az igazgatói beszámoló elkészítésében és így tovább. A példák azt igazolják: a munkaközösség sokat tehet az iskola nevelő-oktató munkája javítása, a tanárok alkotó tevékenysége, a módszertani eljárások tökéletesítése, az egységes követelményrendszer stb. kialakítása érdekében. Még azt a kijelentést is meg merem kockáztatni : Ahol igényes és kiváló a munkaközösség. Ott rendben, színvonalasan folyik a munka,., Bánfalvi József Hegedűt András: Móra Ferenc hétköznapjai Ifi — Az enylm, igenis, ötven pengő-forin. tot hozott az haza tegnapelőtt a bizonyítvánnyal, oda ls adta az anyjának. No, gondoltam, ezt a nagy örömet megfizetjük a gyereknek. Űri kalappal lepem meg, mondtam az anyjának. Helybenhagyta, hát most viszem neki az örömet Szaladok is, hogy még ágyban érjem. Ezt lássa meg először, ha szemit kinyitja a lelkem." (Űri kalap.) Az ötödik osztályos Móra Ferenc magatartásáról, tanulmányi munkájáról Beke Lajos tanár visszaemlékezése közöl Jellemző adatokat. Beke Lajos volt az ötödik osztály osztályfőnöke. A diákok között sok volt a hanyag, a fegyelmezetlen, a korcsmába Járás miatt többeket eltávolítottak az iskolából. Móra — tanára vallomása szerint — „még ilyen környezetben. Ilyen Iskolatársak közt is meg tudott maradni tiszta jeles mintatanulónak... V. osztályának legjobb tanulója volt, hasonlíthatatlanul fölötte a többinek. Mégpedig olyan értelemben, hogy soha nem volt más osztályzata, mint jeles, mégpedig nemcsak minden egyes tárgyból és minden egyes bizonyítványosztáskor, hanem még felelete és írásbeli dolgoaala sem volt més, mint Jeles". A nagy tudású Móra Ferenc a hatodik osztályban már „törvényen kívüli állapotot" élvezett. Tanárai nem hívták fel felelni, becsületére bízták a tanulást. Ezért szinte a megdöbbenés morajlott át az egész osztólyon. amikor a vallástanár felszólította, hogy a „megszentelő malasztról" beszéljen. Nem is egyszer, hanem egymás után hatszor tette próbára Móra becsületességét a tanár. Ö kiállta a próbát, olyan folyékonyan felelt, hogy a tanárnak „mosoly ragyogott az arcán". „... ma már nem tudnék a megszentelő malasztról beszélni — írja Móra 1928-ban Confiteor... című vallomásos cikkében —, mert Egélytan volt a hittankönyvünknek a címe, és ha Dantenak abból kellett volna egély-t tanulni, akkor bizonyosan konstruált volna még egy kínzószerszámot a pokolban olyan tankönyvírók részére, akik nem tudnak magyarul írni, a magyar gyerekeknek". Így már természetesnek tűnik, hogy a hetedik osztályban nemcsak ötven forint jutalmat, hanem húsz forintnyi segélyt is kapott. A nyolcadik osztályban pedig hatvanöt forint jutalomban részesült. Móra éppen úgy munkahelynek tekintette az iskolát, mint édesapja a műhelyt, a szőlőföldet, és mint édesanyja a konyhát, ahol ruhát mosott, és kenyeret dagasztott. Ha már egyszer — nehéz kínok árán — bejutott a tudás várába, meg akarta hódítani a tudomány minden lehetséges területét. Széles körű, szinte polihiszteri műveltségének alapjait felsős gimnazista korában rakta le. Hatodikos, hetediket gimnazista volt. amikor a félegyházi lap szerkesztőjétől, aki már az írásait; ÍB közölte, megszerezte a füzetenként megjelent Pallas lexikont. Móra elhatározta, hogv berendezkedik a jövőre, és készít a maga hasznalatára egy őt érdeklő lexikont. Először csak a lírikusok életrajzát akarta kiírni, de ezzel nem elégedett meg: a regény- és drámaírók életrajzának lémásolásába Is belekezdett. Aztán étvágyat kapott a mitológiára, a botanikára, a csillagászatra, sőt a filozófiára is. A szenvedéllyé vált tudásszomj arra kényszerftette, hogy lemásolja a lexikon megjelent másfél kötetét. Végül ls a szülők vetettek véget a lexikonmásolásnak. Az édesapja kiszámította, hogy a subafoltozásból származó Jövedelmet felemészti a petróleum; az édesanyja, aki hajnalban felkelt dagasztani, sírva fakadt, hogy fia még mindig a lámpa mellet görnjsed, s ő intézte el a szerkesztőnél, hogy a fia ne kapja meg a lexikon megjelenő új füzeteit. (Félbemarad: egzisztencia.) Érettségi vizsgájának külön története van. 1897. június 11-én tett érettségi vizsgálatot. A jegyzőkönyvi bejegyzés szerlnl „A magyar nyelvi dolgozatok közül behatóbb tudásról tanúskodik Móra Ferenc dolgozata." A német nyelvből írt dolgozata ls a „legsikerültebbek" között volt. A latin és a matematika dolgozatok közül a Jegyzőkönyv nem említ kiemelkedő értékű munkát. „A sorrendre nézve olvassuk a jegyzőkönyvben —: a bizottság előbb azokat hallgatja meg, kik a magyar nyelvi tételeiket jobban oldották meg." A vizsgabizottság azt javasolta, hogy kiemelkedő magyar irodalmi dolgozatáért az „M" kezdőbetűs Mórát „kitüntetésül legelsőnek, és egymagát vizsgáztassák". Beke Lajos tanár, aki az érettségi vizsgálat jegyzője volt, visszaemlékezésében elmondja, hogy Móra erre nem számított. (FolytatjukJ