Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-14 / 37. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1974. FEBRUÁR 14. Több lesz gyermekruhából A követelményeknek meg­felelően az idén több gyer­mekruházati terméket, kü­lönösen sok csecsemő- és bébiholmit hoznak forgalom­ba. A választékot pz NDK­ból importált 40 ezer fiúing­gel. 39 ezer bébiruhéval bő­vítik, s 10 ezer olas/ tipegőt is vásároltak második félévi szállításra — közölte a Ru­házati Bolt Vállalat szerdai sajtótájékoztatóján Szirtes Zoltán igazgató. Elmondotta egyebek között, hogy sikerült új beszerzési forrásokat találniuk, közvet­len kapcsolatot termetettek néhány nagy gyárral, így azt termeltetnek, amire a legna­gyobb szükség van. Foglalkozása: anya / Hozzászólás a Délmagyarország cikkéhez Ügy érzem, vita kerekedik sítsek a háztartásban, mert lassan az anyaságról, ponto- a gyerekeknek nem az én sabban: a sokgyermekes önfeláldozásomra van szük­anyák örömeiről-gondjairól ségük, hanem mosolygós megjelent cikkből. Mert, anyukára! Olyan anyukára, ahogy Nagy Erzsébet három­gyermekes anya február 3­án megjelent írása is egy előző cikkhez szól hozzá, most magam is levélhez, Nagy Erzsébet gondolataihoz szeretnék pár szót elmonda­ni. Ahhoz a szép gondolat­sorhoz, hogy milyen leírha­tatlan örömet jelent, mekko­ra boldogságot három gyer­mek, még hozzáfűzni sem tudok semmit. Nekem is há­rom apró gyermekem van, kilencéves a „nagylányom" hét- és négyéves fiaim van­nak. A harmadik gyermek aki olvas, igyekszik minden művelődési lehetőséget meg­ragadni, hogy minél többet adhasson nekik. Meggyőző­désem: nem rabolja meg gyermekeit az az édesanya, aki időnként a nagymamára bízza őket, vagy éppen a szomszéd nénit kéri meg, hogy vigyázzon rájuk, míg ő fodrászhoz megy, vagy uram bocsá': moziba, könyvtárba. Persze egyensúlyt kell ta­lálni — ne higgye senki, hogy három gyerek mellett úgy élünk és annyit járunk szórakozni, mint fiatal házas Tervek és területek 7lz évre szóló program utón nem mentem vissza korunkban. De szeretném s dolgozni, talán ha óvodás le­hetne? Nem tudom. De pil­lanatnyi helyzetem: főfoglal­kozású anya. Pedig foglalko­zásomat szerettem, gépírónő voltam, de mindennél többet jelent nekem, hogy gyereke­im nem napközisek, magam gondoskodom róluk. Amiről szólni szeretnék, így hangzott a leközölt levélben: „Én pedig nekik adtam min­dent magamból, fodrászt, új ruh^J, mozit, szórakozást, könyvet, s jó pár kilót. Igen. teljes egészében magam elé helyeztem gyermekeimet." Nem hiszem, hogy kedvet csinálnék bárkinek is három­négy gyermek vállalásához azzal, hogy ez vár rá! Biz­tos, hogy szükség van erre? De mindenki csak a maga tapasztalatait tudja, hadd mondjam azt magam is. Hogy sokat dolgozom, ha betegek, éjszakázom velük — azt bár­ki elképzelheti. De amikor megkérdezi tőlem valaki, hogy jut időm olvasásra, ké­zimunkára, s hogy még mo­ziba is járunk — mindig önvizsgálatot tartok mások csodálkozása miatt. Lehet, hogy elhanyagolok sok min­dent a háztartásban, nem tö­rődöm talán eléggé a gyere­kekkel, vagy különben miért nem természetes, hogy én ls élek, ahogy megkívánja? igyekszem nagyon, hogy ne fogadjam el megmósíthatat lan ténynek azt, hogy aki­nek három gyermeke van annak fel kell áldoznia ma­gát. Egy ember sem születet' családja rabjának — a több­gyermekes családanya Vagy családapa sem. Nem is kí­vánja egy egészséges, jó lég­körű családban ezt se házas­társ, se gyerek. Az én férjem — úgy érzem mindig — örömmel jön haza, mert ápolt hajú, otthon iS rendes ruhába öltözött feleség vár­ja, aki igyekszik nem a piaci és a konyhai eseményekkel traktálni. A gyerekek jól tanulnak, mert ellenőrzöm feladataikat, s igaz, hogy na­ponta egy-másfél órát segí­tenek nekem (nagyobb fiam ls!), de ezt természetesnek tartják, mint azt, hogy mind­két szülőjük játszani is ráér velük. Nem állítom én, hogy ez volna a legjobb, legideáli­sabb család — mert hiszen anyagi gondok például Van­nak, igényeink nem érhetnek a csillagokig —, de arra tö­rekszünk, hogy boldogan él­jünk. Mi akartuk a három gyereket, megpróbálunk min­den fölösleges áldozat nél­kül szépen élni éves vagyok — és fodrász­hoz is járok, ruháim ls di­vatosak, és szeretek szóra­kozni is. És hogy csinálom? Először is: nem egyedül engem terhel az egész ház­tartás. Túl azon, hogy nagy­lányom és férjem is vállalt egy-egy „reszortot", hetente egyszer 4 órára ötven forin­tért segítségem is van. Nagy­takarítás és vasalás — ki ne Szeretné ezt megúszni? Igen, megtehetem, ezt a „luxust" megengedhetem magamnak, ugyanis kölcsön Írógéppel munkát vállaltam, átlag 10 órát dolgozom hetente, s „mellékes jövedelmem" arra fordítom, hogy ne váljon robottá a háztartási munka számomra, s az meg külön szerencse, hogy azt csinál­hatom, amit szívesen meg­teszek. Gépelni szeretek, s többet kapok érte, mintha ta­karítanék. Ez persze még csak maga a módszer. A cél pedig nem kevesebb, mint az, hogy ne legyen az ember agyonhajszolt, még ha sok­gyermekes anya is. Így is sokszor vagyok fáradt, de mindig is arra törekszem, hogy mindent gyorsan elvé­gezzek, amit lehet egyszerű­Engem nem zavar senki fiatal korom szánakozása, mert nem érzem Harmincegy tehernek, amit örömmel vál­laltunk. Maros Júlia Mór jő néhányszor írtunk arról, hogy a következő ötéves tervben ho­gyan, hol épül tovább a város, melyek lesznek a tömeges lakásépítkezés új területei. Köztudomású, hogy a két ötéves terv közti átmenet, a folyama­tos lakásátadások biztosítására az utolsó felsővárosi ütemek szolgálnak majd. 1976-tól pedig megkezdődik az Északi városrész és Rókus építése. Mindezt tudva érdemes térképünkön is szemügyre venni az új építési te­rületek elhelyezkedését és határait Az 1976-tól 1980-ig terjedő időszak­ban megkezdődik és lényegében be is fejeződik az északi városrész első és harmadik (É. 1. és É. 3.) ütemének építése csakúgy, mint Rókus első, második (R. t. és R. 2.) ütemének építése. Az Északi városrész első és harmadik ütemében — melyet a jö­vendő Északi körút, a Felszabadulási liget, a rókusi temető, a Makkoserdő sor, a Rózsa utca és a Dugohics te­metőnek a Csongrádi sugárút felé eső oldala határol majd — 2850 lakás kap helyet a jelenlegi tervek szerint. A rókusi első-második ütem területén — melyet a körtöltés, a Szatymazi és a Petresi utca, a Kossuth Lajos sugárút, valamint a Damjanich utca határol, s a Felszabadulási liget egy részét ls magában foglalja — 3190 lakás épül a kővetkező ötéves tervben. Itt, a Dam­janich utcánál még 500 lakás építését kezdik meg, amely mór csak 1980 után készül el. Még az ötödik ötéves tervben megkezdődnek az előkészüle­tek az Északi városrész második üte­mének — határai: a körtöltés, a Zsit­va sor, az öthnlmi út, az Ipoly sor, a Csongrádi sugárút, a leendő Északi körút és az Agyagos utca — építésé­hez, ahol 3750 lakás kaphat helyet a tervek szerint. Ugyancsak megkezdő­dik a rókusi harmadik-negyedik ütem építésének előkészítése is, melyet a Kossuth Lajos sugárút, a Nagykörút, az Árvíz, a Pacsirta, a Zákány és a Damjanich utca határol majd. Ezen a területen 2000 lakás épül 1980 után. A következő ötéves tervben ezeken a területeken valamivel több, mint 6 ezer lakás építésére van kilátás, ösz­szesen pedig az Északi városrészben és a rókusi építési területeken a két következő ötéves tervben mintegy 12 ezer lakás kap helyet. Móra-emlékest Szegeden Móra Ferenc halálának 40. évfordulója alkalmából em­lékünnepséget rendeztek teg­nap este a Tisza-szálló kon­certtermében. Hegedűs And­rás főiskolai főigazgató ün­nepi megemlékezésében a mórai életmű sajátosságairól, és az alkotó ember jellemvo­násálról szólt. Az életmű jellegzetessége: a műfaji sokféleség. A publi­cisztikai írásokat, a verseket, A Biológiai Központ képzőművészeti alkotásai Az elmúlt év őszén adták tét az elmúlt évi Szegedi át Szeged egyik építészetileg Nyári Tárlaton láthatta a ls legszebb, legmodernebb in- közönség. A kutatóintézet tézményét, a Magyar Tudo­mányos Akadémia újszegedi Biológiai Központját. A Bio. lógiai Központot díszítő kép­zőművészeti alkotásokra a Képző- és Iparművészeti Lektorátus két meghívásos pályázatot hirdetett. Az egyik pályázatra neves szob­rászokat kért fel, akik ter­veket készítettek az épület Odessza körúti, külső víz­medencéjének díszítésére. A pályázatot Józsa Bálint szob­rászművész nyerte, henge­rekből hegesztett dekoratív fémgömbjével, melynek egy, az eredetinél kisebb változa­előcsarnokába nagyméretű kerámia falikép kerül. A meghívásos pályázaton négy kerámikusművész tervei kö­zül választotta ki a zsűri Majoros János rusztikus, nonfiguratív, negyvenkét négyzetméteres plasztikus faliképét. (A Délmagyaror­szág február 12-1 számában megjelent információ téves értesülésen alapult.) Mind­két műalkotást a közeli hó­napokban helyezik el az MTA szegedi Biológiai Köz­pontjának előcsarnokában, illetve az épület előtt levő vízmedencénél. a novellákat, a regényeket, az író valamennyi művét mégis egységbe fogja Móra minden műfajban felszínre törő humora, sajátos írói nyelve, stílusa és alkotói ma­gatartása. Egész életét a kö­zösség, a család, a munka és a szépség szeretete töltötte be — az utolsó pillanatokig. Halála évfordulóján ezeket, a tevékeny élet utolsó per­ceit is felidézte megemléke­zésében az előadó. A munka szerelmese tárcát Irt egy I héttel halála előtt, a szép­I ség szerelmesének a műtő­asztalon ls volt szava egy véletlenül megpillantott pil­langóra: „pávakék". Műveit a Szegedi Nemzeti Színház művészei, Martin Márta, Körtvélyessy Zsolt és Melis Gábor tolmácsolták az emlékesten. Az ünnepi mű­sorban Vántus István: Aranykoporsó című operájá­ból Bárdi Sándor énekelte Lactantius prédikációját, zongorán kíséft Bódós Péter. A városi tanács művelődés­ügyi osztálya és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rendezte ünnepi est a főisko­lai ének-zenét tanszék ta­nárainak és női karának mű­soréval fejeződött be, vezé­nyelt: dr. Mihálka György. A családi ünnepek irodái Irányelvek a működéshez A Minisztertanács Tanácsi Hivatala, valamint a Műve­lődésügyi Minisztérium most megjelent együttes közle­ményben összegezte irányel­veit a társadalmi ünnepsége­ket és szertartásokat szerve­ző irodák szervezetéről, mű­ködéséről. Az érvényben le­vő rendeletek értelmében ilyen irodákat a megyei vá­rosi, a városi, valamint a fő­városi kerületi tanéCBok lé­tesítenek. Szervezeti és mű­ködési szabályzatukat — az irányelvek figyelembevételé­vel — az irodát létesítő ta­szükség szerint azonban az Iroda működését más állam­igazgatási egység területére is kiterjeszthetik. Az irodák fő tevékenysé­ge a társadalmilag rendezett családi szertartások — név­adók, házasságkötések, teme­tések — szervezése és meg­rendezése. Közreműködhet­nek azonban mindemellett egyéb társadalmi családi ese­mények rendezésében is, pél­dául arany- vagy ezüstlako­dalom, nyugdíjba vonulási ünnepség, törzsgárdaünnep­ségek, szakmunkésavatés, nács végrehajtó bizottsága személyi igazolvány első íz­állapítja meg. Ezek az irodák ben történő kiadása és egyéb általában azon a területen . .. •_,,„„« „, fejtik ki tevékenységüket, hason16 unnepi jeUeRÜ esc" amely az illetékes tanács mű- mények megszervezesében, ködési területével is azonos, illetve megrendezésében. Tanulmányok a gyermekvédelemről ÜJ kiadvánnyal gazdago- A Gyermekvédelem az is­dott Csongrád megye. A me- kólában című gyűjtemény­gyei tanács útjára bocsátotta ben találhatjuk Takács Já­a Csongrád megyei gyermek- nosné: Gyermekvédelem az védelem címet viselő kiad- iskolában; dr. Németh Kál­ványsorozat első darabját, a Gyermekvédelem az iskolá­ban című kötetet. A kiad­vány tanulmányait a Csong­rád megyei gyermekvédelmi munkabizottság által 1971­ben rendezett gyermekvédel­mi napok előadásainak anya­gából válogatták. A kiad­vány a megyei tanács műve­lődési osztálya és a TIT Csongrád megyei szervezeté­nek közreműködésével ké­szült. mán; A tanulók személyisé­gének megismerése és for­málása; dr. Geréb György: Az iskola pszichés légköré­nek néhány sajátossága; dr. Veczkó József: A tanulók iskolai kapcsolatának (viszo­nyának) pszichológiai vizsgá­lata és Bencsik Endre: A problematikus gyermekek nevelésének pszichológiai kérdései című dolgozatoka' A kötetet függelékanyr egészíti ki, melyet Tak Jánosné szerkesztett.

Next

/
Thumbnails
Contents