Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-10 / 34. szám

2 VASÁRNAP, 1974. FEBRUÁR 1«. Emelkedő reálbérek A

z idén meggyorsul az életszínvonal-emelés üteme az előző évekhez képest. Az egy keresőre jutó reálbérek tavaly 2.5—3, az egy lukasra jutó reáljövedelmek pedig 4,5—5 százalékkal növekedtek 1972-höz képest. Az idei terv 3,7 százalékos reálbér és 5—5,5 százalékos reáljövedelem-emelkedést irányoz elő az 1973. évi tényleges szinthez mérten. Ezek az előirányzatok összhangban állnak mind a gazdaság fejlesztésével, mind a negyedik ötéves terv életszínvonal-politikai célkitűzéseivel. Ha az életszínvonal alakulását jelző két mutatót szemügyre vesszük, mindenekelőtt figyelemre méltó a reálbérnövokedés gyorsulása. Az idén — a tavalyi lépések folytatásaként — sor kerül üjabb munkásrétegek központi béremelésére az állami szektor iparon kivüli területein. Növelik a kisegítő állományúnk és még néhány más dolgozó réteg bérét. Az előző évek átlagánál nagyobb arányú reálbórnövekedés magyarázatát az idei arpolitikatervekben találjuk meg. Tavaly 3.5, azt megelőzően, 1972-ben 3 százalékkal nőtt az átlagos fogyasztói árszínvonal. Viszont az idén és — az 1972. november) párthatározat szerint — 1975-ben az átlagos fogyasztói árszínvonal növekedése nem halad-, hatja meg a 2 százalékot. A fogyasztói árszínvonal viszonylagos stabilizálást nem lesz könnyű feladat. Mindenekelőtt az energiaválság hatásúra meggyorsult tőkés világpiaci infláció határainknál való megállítása okoz gondot es a költségvetésnek többletkiadásokat. Ma még pontosan számba sem tudjuk venni a kibontakozóban levő tőkés gazdasági válság várható kihatásait hazánkban. A gyorsuló tőkés infláció, s a petrolkémiai termékek különösen magasra szökött árai miatt keletkezett új helyzetet bonyolítja a növekvő turistaforgalom. Csupán gazdasági megfontolásból sem örülhetünk a tőkés világ olajkrízisének, a .fogyasztói társadalom" csődjének. De örülhetünk — ha nem is önfeledten — a hazai árpolitika szerény eredményeinek, az önként kínálkozó összehasonlításokban jobban és többre értékelhetjük azokat, A különbségek eltúlzása azonban felesleges és káros. Mert az árstabilizálasnak nálunk is ára van. s mert az olajvalság és a gyorsuló infláció hatásának ránk nézve is lehetnek negatív következményei. De térjünk vissza témánkhoz, a reálbér alakulásához, Illetve az életszínvonal-politikához. Az idén — éppen a fogyasztó) árszínvonal mérsékeltebb növekedésének hatására — csökken a reálbérek és reáljövedelmek nem kívánatos difterenciálódása. Azzal, hogy a forint vásárlóértéke legfeljebb két százalékkal csökken 1974-ben, így azok akik az idén sem béremelésben, sem a növekvő szociálpolitikai juttatásokban nem részesülnek, kevésbé kerülnek hátrányos helyzetbe, mint nagyobb mértékű árszínvonal-emelkedés esetén. A béremelések értéke — köztük a tavalyi munkásbóremeléseké, továbbá az új szociálpolitikai juttatásoké — pedig növekszik. Mindez lehetővé teszi, hogy a vállalati saját erőből származó béremeléseket fokozott mértékben a teljesítményeknek megfelelően, differenciáltan hajtsák végre. Tehát az kapjon többet, aki maga is többet ad a vállalatoknak, a társadalomnak. Az anyagi ösztönzés elvének következetes érvényesítése a jó munka, a tehetség, a szorgalom, erkölcsi elismerésének is alapja. Szeged 2 hazai lapokban 1974 6 KORTVtLYESSY László; Pekérdcsel a karokon. Szaraié, larmár. i tudományegyedagonuBkapz*günk természettudományi Felsőoktatás) ITapasr. tálatok temen.) Társaságunk hírei. — MEZKY Gesa: Csongrád megye. — Előadóülések. Gyógyszereszet, Január. (A Mapyer Gyógyseerószetl Társaság helyi csoportjának szegedi rendezvényeiről.) [SCHKLKXN Pulinál Sch. P.: Iskolalátogatóé Szegeden. Gyorsírók ós Gépírók Lapja, Január | A közgazdasági szakköze piskótában. Fényképpel.) SZARÓ József; Munka- és üzemszervezést tapos/taMtok egs vendéglátó vállalatnál. Kreaekcdelmi Szemle, január. |A Csongrád megye) Vendéglátóipari vállalatnál.) A szegedi szabadtéri Játékok vcgleges programja. NépszubadKág. Népszava, Pest megyei Hírlap, (ebr. t. VJ áruházak Szegeden, Népszava, febr. 1. ITarjánban.] IDALOS Lászlói D. L.i Sze. Í

ed: Gounod Faustja. Film. Színáz, Muzsika, febr. iKrltlka a színház operaelőadásáról. Fényképpel.) TÓTH Méla: Szegedi órláamac. kó. Vas Népe, febr. 3. IFénykén a Nívó Faipari es Játékkészítő Szövetkezet termékéről.) Szegeden. — Összkomfortos olajmező. Esti Hírlap, febr. 4 IFelépült az ÚJ szociális épület aa olajbányászok azámáre.l Pécsi sajtófotók Szegeden. Dukántuli Napló. febr. 5. (Szokolal István fotoriporter kiállítása a Sajtóházban.) A Munkaügyi Minisztérium éa Csongrád megye vezetőinek megboezelése. Magyar Hírlap, febr. 5. [A megye munkeerőhelyz.etérőt.l [RONKOSTI Árpad): Technika huzu Szegeden. Népszabadság, ísbr. 5. Kakoótermés Szegődén, Népszava, febr. ». (Az egyetemi botanikus kertben.) Tisza-parti parkerdő. Esti Hírlap, febr 6. Népszava, fehr. 1 (Parkerdőt létesítenek u hullámtéren.) GÁBOR István: Faust: — Gounod operája Szegeden. Magyar Nemzet, febr. 8. IKrltlka.) Az Aranykoporsó oporaaunpadnn. Népszabadság, Népszava, fehr. 8. (Móra Ferenc regényéből Vantus litván irt operát.) (SZENTKIRÁLYT Jánosi Sz. J.: A nemzet szolgálómestere. Szabad Föld. lebr. 18. Móra Ferencről. Fényképpel! Szociológusok - a faluról Egyre elevenebb a tudó- vidéke cimű könyvében: gesebb méretekben az tngámányos érdeklődés az egész „Kétszeres izgalom vár.,, zúg. Ha az Ipar nem megy u világon a vidék, a kisebb te- arra, aki belemerül egy-egy munkaerőhöz, kénytelen az lepülések, a falvak Iránt, adott terület történeti valóNéhány évvel ezelőtt még ságába. Érzékelteti a konknálunk ls úgy tűnhetett, rét, egyedi jelenségek külünhogy a falu perspektlviku- leges ízeit, szinelt, és izgalsan halálra van ítélve. Nap- masan érdekes kombinációjaink nemhogy cáfolják ezt, ját; ugyanakkor mindezek hanem egyenesen szükséges- mögött általánosan ható térségükét bizonyítják. Ma- vényszerűségek érvényestilégyarországon ugyan egyelőre sét foghatja fel." szó nincs arról, hogy a városi lakosság falvakban keresne menedéket az urbanizációs ártalmak ellen (közeli tanyákat azonban gyakran vásárolnak meg, hétvégi házként), annyi azonban bizonyos, hogy a városok vesztettek korábbi vonzerejükből. A falvak jövője ezért nem ls lehet közömbös, hiszen belső változásaik hatással vannak a városok, az egész társadalom fejlődésére is. A jövő tervezéséhez pedig szükség van a falun beember utazni az iparhoz. Ez a jelenség lényegesen előmozdította a falvakban a városi életmód kialakulását Az ingázás Az ingázás több társadalA „„„„A,, mi méretű gondot okoz. A ^SSSS^ hetenként, kéthetenként hazautazó dolgozok csaladja a gazdaságilag legkevésbé fejlett, távol eső területeken él. Így ezt a réteget sújtják legjobban a különélés hátrányai, az utazással eltöltött Időkiesés. Az ingázók többnyire megrekedtek a mujnkásgá válás segédmunkási szintjén. Mégis szükséges jelenleg a munkaerő biztosításának ez a módja, hiszen olcsóbb és egyszerűbb, mintha ipart öt régiójából, 99 községet választott ki, amelyeket előtanulmányok sora után felkerestek a kérdezőbiztosok. A kérdőívekkel 2 ezer 104 háztartásfőt látogattak meg, akik ugyanannyi családot képviselnek. A történelem hatásai Ion, a feketeföldön épült tanyák gyorsabban bomlanak, hiszen a nagytáblás müvelés útjában állnak. A homoki övezetben, Bács-Kiskun és Csongrád megyében a szakszövetkezetek mellett a tanyák is életképesek, ugyanis intenzív kultúrák, jó hozamúak. Fennmaradásukat az Itteni kielégítő útviszonyok is erősítik. A Dél-Alföldön, főleg Szeged környékén még napjainkban ls épülnek tanyák — engedély nélkül ezer új házat húztak fel. Bomlás sajnos, csak a generáclóvárással várható. A hagyományok ellen adminisztratív módszerekkel nem lehet harcolni. Ezt az álláspontot fogadta el a Csongrád megyei tanács is decemberi ülésén, amikor a tanyák jelenéről és jövőjéről tárgyalt. lilli és a határait átlépő jutottak a kutatók? A falmozgások ismeretére is. vak fejlődésére, az ott élő Az MSZMP KB agitációs emberek életmódjára három ós propagandabizottsága tórtenelmi esemény volt haezért ajánlotta az MTA Szo- tásiwü: a negyvenötös földreciológiai Kutató Intézetének, form> az ország iparosítása, hogy vizsgálja meg a ma- es a mezőgazdaság szoeialisgyar falvak társadalmi ta átszervezése, A falusi struktúráját, és a falusi életMilyen következtetésekre teremtenének egycsapásra A __ " J egy munkaalkalomban sző- AtretegZOUCS kölködő településben. A ho- ° mogén falust társadalom átalakulását is az ingázás eredményezte. A naponkénti oda-visszautazás káros hatásai valószínű enyhíthetők, sőt megszüntethetők, a kőzmód változásait. A Szelényi Iván és Manchin Győző szociológusok által irányított kutatást tíz tagból álló munkacsoport végezte, köztük a szegedi kutatócsoport tagjai ls. Az eredményeket Vágtársadalom szerkezete ezek lekedés és a községek szol következtében jelentősen fialtatásainak fejlesztésével megváltozott. A múlté már az a felfogás, amely a falut azonosítja a parasztok lakóhelyével. A munkásosztálynak több mint a fele községekben él. Ez azt jelenti, A községek lakói — a számok bizonyítéka szerint — inkább vállalják a kényelmetlenséget, és jövőjüket továbbra is a falura tervezik. Gyakran kénytelenek is, völgvi András tudományos hogy a városok lakosságához - hogy szegedi példát főmunkatárs összegezte, aki hasonló szerkezetű népesség említsünk - a városnak elmondta, hogy ez a vizsgálat kapcsolódik az alapkutatásokhoz ls. Tizennyolc ország részvételével Érdekes adatokat nyújt a felmérés a falusi lakosság átrétegződéséről is. Ezt a folyamatot rendkívül hátráltatja az alacsony szintű oktatás. Egy generáción belül az 1945 utáni változások adták meg annak a lehetőségét, hogy valaki, például birtokosból téesztag vagy alkalmazott legyen, agrármunkásból ipari foglalkozású. Napjainkra a generációk közötti átrétegződés a jellemző: a fiú már nem mindig lép apja nyomdokaiba, emelkedik a társadalmi „ranglétrán". A falvak vezető és értelmiségi rétegének fele F,gész F.urópát foglalkoztatja ez a kérdés. Az UNESCO bécsi intézete az Európai Társadalomtudományi Kutató és Koordinációs Központ 1971-ben felszólította az országokat, csatlakozzanak a alakult kl itt is. llvenfor- nincs eladásra szánt telke, mán az urbanizáción nem- Húsz-huszonöt kilométeres csak azt kell értenünk, hogv k<>rzetben pedig nem is a városok népesedése növek- o!van na".v a távolság a la- mezőgazdasági, többnyire szik, hanem azt is, hogy a kas és a munkahely között, középpnraszti családból szárvárosias életmód egyre in- Fök^nt nenl az, ha figyelem- mazik. Ugyancsak parasztkább elterjed. Ez viszont be vesszük, hogy a motor és szülők gyermeke a szakszámtalan új feladatot ró a ** aul<i npm elérhetetlen munkások 25 százaléka. A társadalomra: a városi élet- vágyálom. Hogy valaki Sán- faluban nevelkedő gyermemód megkövetelte Igényeket dorfalván vagy Tarjánban kek azonban még mindig lehetőség szerint a falvak- Iakik' ez Inkább minőségi jelentős hátrányban vannak ban is ki kell elégíteni nam hUométerben mérhe- városi társaikkal szemben. A felmérések kimutatják tő eltérést jelent. (Bár a A közelmúltban zajlott le azokat a helveket ls, ahol sz°lgáltatásokkal a lakótele- a beszámoló országos vitája, túl nagv a lemaradás. A Pek sem dicsekedhetnek.) melyen jelen voltak az Ordunántúli falvak természe- A lakás- villany-, gázellá- sxágos Tervhivatal Tervgaztesen fejlettebbek: az iparo- tás vizsgálati eredményei ar- dasági Kutató Intézete, az hogy sítás meggyorsította itt az ra engednek következtetni, MSZMP KB Társadalomtuközös urbanizációt a harmincas hogy a dél-alföldi réglóban dományi Intézete, a Potitlmunkához, melvnek témá- évektől. A sűrű települések lev? falvakban lesz a leg- kai Tudományok Főiskolája, Ja: a falu jövője, az iparoso- is kedvező hatást váltanak to,'b tennivaló. Itt. a leg- a Szövetkezeti Kutatóintézet dott társadalmunkban. Ti- ki. Gondot, ezen a területen rosszabbak a lakasviszo- es az Agrárgazdasági Intézet zennyolc ország, köztük Ma- az aprófalvak okpznak, Az "yok> a villamosítás foka a képviselői is. gvarórszág is. részt vesz a Alföldön az ipar általában '^alacsonyabb. Az alföldi A további teendők a pokutatásban. S hogy tekln- lassabban fejlődött, és nem WKyralvns telepulesek bolti litikusokra. a szakomhoroktélyt ls szereztünk, bizonyít- is terjedt el szélesebb l:ör- ellatolis.-ganuk mutatói nin- re várnak. Nem csekélység: ja, hogv a júniusi nemzet- zelekben. A régi tengelyen csenek aranyban a népesség- a magyar népesség felének, közi konferenciát az MTA épült"k tovább az ipari léte- ,Ez a hátrány a s egyben az egész ország Szociológiai Intézetének sze- sítményelc. Az 1980-as évek- külterületek számlájára fr- gondja nehezedik vállukra. • gödi kutatócsoportja fogja tő! kezdtek Ú1 vonzási kör- bató- A dél-alföldi staliszti- Azt azonban tudnunk kell, városunkban megrendezni. zetelc kialakulni, s ettől az kat minden vonatkozásban hogy a fölmérés, a tervezés Érdekes munka jutott a időtől , kísérhető nyomon a a klterjedt tnnyavl- ideje lényegesen rövidebb, szociológusoknak. Mint Er- társadalmi átrétegződés is, S "»*• mint a Dunántúlon az mint a beteljesülésé lesz. dei Ferenc írta Város és akkor kezdődött meg törne- aprófalvak léte. A Tiszántú- Chlkán Ágnes Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai a Daru utca megtanított emberré lenni... 1. »» Móra Fercsike toprongyos, mezítlábas kisfiúként élt a Daru utcában. A könyörtelen szegénység már 4—5 éves korában megismertette vele a kenyérkereséa izét: a takácsnál bölcsőt ringatott, a nagygazdánál szamarat legeltetett, a szabónál fércet fejtett, minden pénteken pedig a vak koldust vezette házról házra. S kapott mindezért hol csicsókát, hol kukoricát, hol pákenyeret, csupán a vak koldus honorálta fáradozását egy krajcárral. Ha még arra ls gondolunk, hogy Fercsike hordta szét az édesanyja iütötte nuleg konyeret az úri családokhoz, akkor egyet kell értenünk a kesernyés-szomorú írói visszaemlékezéssel: „Akkora lehettem, mint most uz unokám, csakhogy én már olyan idős koromban komoly tényezője voltam a Daru utca gazdasági életének," (Mikor én az égben jártam). Ha beteg lett, ő is abban a gyógykezelésben részesült, mint a többi ágról szakadt kis senki: javasasszonyt hívtak hozzá, aki kemény, öreg kezével meghúzogatta a fájós torkát aztán kente a nyakát kalapzsír-olajjal, s tett rá fokhagyma-koszorút. Egyetlen igazi játéka volt. az olcsó körtemuzsika, a többit maga alkotta sárból, agyagból, pipacsból, bogáncsból. De színes fantáziájával játékká varázsolta kis világa minden darabját. Ezért tudott gyönyörködni a padláson dúdoló szélben, eljáts- időzni a rozsdás szegekkel, elbeszélgetni a kukoricacsutkával és a mozsártörővel. Értette azt is, hogy mit mond a ketyegő óra, s mit gondol magában az óra számlapjára pingált oroszlán. (Hogy tanultam meg írni?) Korán kitűnt okosságával is. Móra István említi az Édesapánk című visszaemlékező cikkében, hogy harom-n L y esztendős öccsének ö adta a kezébe az első könyvet, a képes ABC-t. Fercsike felismerte benne az állatokat, és ki tudta mondani azok nevét. Hallás után könnyen megtanulta a nehézkes szövegű gyermekverseket. Azok a tanítóképzős diákok, akik Móráéknál laktak, „csodálatos emlékező tehetségét" tették próbára. Iskolába kerülése előtt édesanyja megtanította írni. Lakásuk befagyott ablaka volt a palatábla, édesanyja gyűrűsujja rajta a palavessző (Hogy tanultam meg írni?) S milyen volt a Daru utcai lakás? így tűnt fel előtte: „Rogyott kis ház", „zsindelyes, ereszaljas, vertfalú", „abban egy füstös kis szoba", „abban egy szalmavacok". Vagy ilyennek látta: az „ősi várkastélyunkban, mely nem kacsalábon forgott, hanem kenyérsütő lapáton .-s címerében szűcstűt viselt, a világegyetem minden fényei közül csak h n»pfóni vol: in - " Ezekből a mozaikokból formálódott kl Móra Ferenc emlékezetében a Daru utcai ház sivár képe. Bizony, a Daru utcai élet tényei kevés örömű gyermekkorról tanúskodnak. A szegénység egyhangúvá színtelenített Itt mindant. ,,'A vasárnapok csak olyanok voltak, mint a hétköznapok". S miért van pz mégis, hogy a felnőtt Móra szinte visszásírta a Daru utcai gyermekkort? Hogv a díszes környezetben is a hajnalban megfoltozott Fercsikének szerette érezni magát, s hogy halála előtt is az átvirrasztott éjszakák ablakán gyermekkora kéredzkedett be hozzál? A feleletet ő adta meg: .. .. a Daru utca megtanított emberré lenni..." A Daru utcai háznak ugyanis az is jellegzetessége volt, hogy benne belülről kifelé sütött a nap, a szeretet napja, s ez nemcsak a család tagjait, hanem a többi szegényt is átmelegítette Ott vésték az éltető parancsolatot gyermeki szíve kőtáblájara: „A szeretet az élet." S nemcsak szavakkal, hanem beszédes tettekkel. Az élet terhét könnyítő, kegyetlenségét enyhítő szeretetnek megható tanúja a Mindennapi kenyerünk című karcolata. Fercsike képtelen megenni a kapott karéj kenyeret, mert feltűnik előtte édesanyja sápadt képe; az anya sem nyúl hozzá, mert eszébe jut a férje; az apa pedig másnap a fiát örvendezteti meg vele, mint madárlátta kenyérrel. Móra többször leírta, hogy a Daru utca, a gyermekkor neki azért n legkedvesebb, mert az apját jelenti: az ő ; derűjét, tiszta szívét, becsületes szándékát; az anyját jelenti: simogató kezét, meleg tekintetét; az egyszerű embereket jelenti: apró tetteikben az emberség felragyogó példáit, „ök szerettek engem" — vallotta gyermekkorára gondolva 1929ben. Mert amikor kilépett a Daru utcából, többször hiába vágyta a gyöngéd szeretetet. Pesti egyetemistaként 1897. december 11-én ezt írta Kiskunfélegyházára, a menyasszonyának: „Most tudom csak: mit tesz kiszakadni azok közül, akik aggódó figyelemmel nézték minden lépésem, akik osztoztak a keserűségemben, gyógyítottak, ha fájt valamim, védelmeztek, ha bántott valaki — kiszakadni olyan emberek közé, akik nem törődnek vele, élek-e, halok-e, akiknek nem panaszkodhatom, mert úgy se értenek meg, akik közt nincs egy se, aki egész lelke melegivei fordulna hozzám." 1900. december 3-án pedig így vallott menyasszonyának: nekem nem a nélkülözések fájnak, mert hiszen azokat viselni született az ember, hanem a hidegség és szertelenség. amivel itt lépten-nyomon találkozom: annál jobban fölmelegít az a szeretet, amelv hazulról rám sugárzik ... És ezért várom türelmetlen szívvel azt az időt, mikor én is könnyíthetném élete alkonyát azoknak, akik engem szeretnek,!! (Folytatjuk.) !