Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-10 / 34. szám

2 VASÁRNAP, 1974. FEBRUÁR 1«. Magyarország a nagyvilágban Külkereskedelmünk évről évre szelesíti nemzetközi kapcsolatait, s árui megismertetésére, újdonságai bemutatására mind több nemzetközi vásáron és kiállításon vesz részt. Az 1973. évi vásári évad a részvételek számát és a bemutatott áruk mennyiségét tekintve egyaránt felülmúlta a korábbi éveket. Mogyarország hivatalos kiállítóként ötvenöt vásáron és önailő rendezvényen jelent meg, s ezen kívül az ipari és külkereskedelmi vállalatok rendezésében több mint 300 kiállítást tartottak. A bemutatók iránt mindenütt nagy érdeklődés nyilvánult meg, az 1973. évi magyar kiállításokat több mint tizenkétmillióan látogatták. Több vásáron nagy elismerésben részesültek termékeink. Lipcsében például mind a tavaszi, mind pedig az őszi vásáron több magyar terméket díjaztak aranyéremmel. E legnagyobb elismerést kapta egy speciális rétegvizsgáló műszer, az Ikarus gyár autóbusza, egy új típusú cementszállító jármű, továbbá két textilipari áru, az éghetetlen védőruha és a concord elnevezésű textilanyag, amely igen előnyösen egyesíti a szövetek és kötöttáruk legjobb tulajdonságait. A hamburgi Kertészeti Világkiállításon a legtöbb érmet a magyar kiíllítók nyerték, és a bemutatót szervező Hungexponak Ítélték a vásár főbizottságának tiszteletdíját is. Itt egyébként 53 arany-, 37 ezüst- és 17 bronzérmet kaptak a világhírű magyar zöldség- és gyümölcsfélék. A magyar husáruk Veronában elnyerték a nemzetközi zsiiri aranyérmét, a brüsszeli Élelmiszeripari Kiállításon pedig a „Csárdás" elnevezésű dobozolt sonka kapott aranydiplomát. A brüsszel magyar kiállítást a vásár nagydíjával is kitüntették. A kiállítási lista arról tanúskodik, hogy a szocialista piacok mellett változatlanul aktív volt a magyar érdeklődés a fejlődő országok iránt: ezek gazdaságfejlesztési terveihez elsősorban gépipari termékek kínálatával, szállításával kívánnak vállalataink Gondosságot és felelősséget! A beiruti magyar kiállítás egyik bemutatóterme hozzájárulni. Tizenegy fejlődő országban jelent meg hivatalos kiállítóként Magyarország. Algírban önálló magyar gépipari kiállítást rendeztek, Beirutban ugyancsak önálló magyar kiállítás nyílt, Kuwaitban pedig „Magyar Hét" rendezv 'nysorozatára került sor. A fejlett tőkés országokban megrendezett több mint húsz kiállításon kiemelkedő esemény volt a magyar élelmiszeripari bemutatósorozat Kanada öt nagy városában, és az NSZK száz áruházában megszervezett magyar élelmiszeripari hét. A Minisztertanács által jóváhagyott 1974. évi vásárprogram immár mintegy hatvan hivatalos részvételt tartalmaz, ezenkívül még körülbelül háromszázötven vállalati bemutatóra kerül sor külföldön, összességében tehát ez évben több mint 400 bemutatóval, kiállítással jelentkezik hazánk gazdasága a nagyvilágban. Gazdag áruválasztékkal veszünk részt ismét a szocialista országok nemzetközi vásárain, s több önálló bemutató is szerepel a programban. Az 1973. évi tizenhárommal szemben most 19 ilyen kiállításra kerül sor. A fejlődő országok tizenkét nemzetközi rendezvényén jelenik meg hivatalos kiállítóként a Hungexpo. Ott lesz Tripoliban, Kairóban, Bagdadban, L agosban és ŰjDelhiben a nemzetközi vásárokon, s részt V3sz a Limai Bányászati Vásáron és Sao Paulában megrendezik az önálló Magyar Gépipari Kiállítást. A program szerint a jelentősebb európai vásárokon kívül külön kiállítással jelenik meg Magyarország a düsseldorfi műszerkiállítison, a New Orleans-i Baromfi Világkiállításon, a bondoni Férfidivat Vásáron. Az év során három helyen — Strassbourgban/ Tokióban és Ausztriában — kerül sor a Magyar Hetek rendezvénysorozatára Ezek a sokszínű, a magyar gazdaság termékeinek színejavát bemutató kiállítások újabb országokban, szakmai körökben ismertetik mep népgazdaságunk eredményeit N. L. Postai fogadalomtétel Mórahalmon Tegnap, szombaton délelőtt nyílt tanítási napot tartottak a Mórahalmi Postaforgalmi Szakközépiskolában. Vagyis a szülők részt vettek a tanítási órákon, délután pedig a szülői értekezleteken. Az ünnepélyes fogadalomtétel délben 12 órakor kezdődött az úgynevezett KISZházban. Az iskola igazgatója, Dants László köszöntötte a megjelenteket, a többi között a Szegedi Postaigazgatóság vezetőjét, Rózsa Istvánt, Oskó Lászlót, a községi pártcsúcsvezetöség titkárát, Murányi Györgyöt, a nagyközség tanácselnökét, a vendégeket, a szülőket, akik Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyéből jöttek el erre az ünnepségre. Miután a postaforgalmi szakközépiskola első osztályos tanulói elmondták a fogadalomtétel szövegét, akkor a postaigazgatóság vezetője emelkedett szólásra, s méltatta ennek jelentőségét Mint mondotta, a postai szolgálat nagyfokú felelősséggel jár. Egyrészt óvni, védeni kell a nagy értékű társadalmi tulajdont, a hírközlő eszközöket és más berendezéseket, másrészt a munka — tanulók esetében a postai gyakorlat — során, a szolgálat közben szerzett információkat titokként kezelni, s fegyelmezetten kell dolgozni, érezvén, hogy a postai szolgálat egyben hivatás is. Ezt követően került sor a zászlóátadásra. Z. Nagy Lászlóné, a Szegedi Postaigazgatóság KlSZ-alapszervezetének titkára adta át az adományozott zászlót az Iskola KISZ-szervezetének. Filmkritikusok díjai Szombaton a Magyar Sajtó Háza Rózsa Ferenc termében a hagyományoknak megfelelően átadták a filmkritikusok díjait A magyar filmkritikusok 1973. évi díját Sándor Pál Régi idők focija című műve kapta. Sára Sándor a Tűzoltó utca 25. és a Nincs idő című filmekben nyújtott operatőri teljesítményéért kapott díjat. Ugyancsak díjat kapott Békés Rita, a Tűzoltó utca 25. című fűmben, Bencze Ferenc, a Plusz—mínusz 1 nap és az Egy kis hely a nap alatt című filmekben nyújtott színészi alakításáért, valamint Eva Rass, az Álljon meg a menet című filmben nyújtott epizódszerepéért. A díjakat Hámos Györgj, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége filmkritikus szervezetének elnöke adta át a művészeknek. A

többi között megállapította Győri Imre elvtárs, hogy a termelés országosan jobb volt tavaly, mint Csongrád megyében. Ez nem az ipar egészére vonatkozik elsősorban, hanem a megye mezőgazdaságára és élelmiszeriparára, amelyet hátráltatott az aszály, az állatbetegság és még az 1970. évi árvíz- és belvízkárokat sem heverték kj teljesen. Amikor ennek okát elemezték, kiderült: a lemaradást a szövetkezeti vezetők egy részének hibái is okozták, az, hogy nem tudtak lépést tartani a fejlődéssel. Némelyek nem tűrik meg maguk körül a fölkészült szakembereket, nem törekednek műszaki újításokra, s főleg szemléleti okok miatt a kínálkozó lehetőségeket is figyelmen kívül hagyják. Ez aztán súlyos milliókba kerül. Körülbelül egy-másfél év hátrányuk van az ilyen vezetővel „megáldott" téeszeknek. A problémával azonban szembe kell nézni, mert ma már a mezőgazdaságban sem lehet megtűrni, hogy vezetők szűklátókörűsége miatt kárt szenvedjen a közösség, kárt szenvedjen a népgazdaság. A szegedi járásban, a makói járásban, Vásárhelyen is vizsgálták ezt, s kiderült hogy egymás mellett működő, hasonló adottságú szövetkezetek között is óriási a különbság, elsősorban vezetési okok miatt. A megyei oártbizottság segít megteremteni annak föltételeit, hogy a vezetők lépést tudjanak tartani a korszerű követelményekkel és megerősödjenek. Fontos, hogy a szakembereket, a szakmunkásokat megbecsüljék, kihasználják például az iparszerű mezőgazdasági termelésben mutatkozó lehetőséget, akár kukorica-, akár cukorrépa-termesztésről legyen szó. Azokban a gazdaságokban, ahol ezeket a lehetőségeket megragadták, máris nagyot léptek előre. Nem lehetünk minden tekintetben elégedettek az ipar eredményeivel sem, mon-* dotta Győri Imre elvtárs bár a megye ipara egészében dinamikusabban fejlődött az országosnál. Rendkívül egyenetlen volt azonban ez a fejlődés, sőt éppen a Csongrád megyében hagyományos ágazatok maradtak le. Az élelmiszeriparban ismertek az okok: az állatbetegségek miatt például lényegesen kevesebb alapanyagot kapott a szalámigyár. Az élelmiszeriparban másutt sem kielégítő a fejlődés. A könnyűipar termelése szintén elmarad az országos eredménvek mögött. Ezeknek okait elemezni kell Oda kell figyelni, hogy a hagyományos ágazatok fejlődése hol a korszerű technika hiánya miatt, hol anyagellátási problémák miatt, esetenként pedig munkaszervezési vagy vezetési okok miatt stagnál. Nyilvánvaló, meg kell szüntetni ezt az állapotot A megyei pártbizottság első titkára egyetértett azokkal a fölszólalókkal, akik a fejlődés lényeges tényezőjeként határozták meg az országban kialakult egészséges politikai légkört. Ezt úgy valósította meg a párt és a kormány, hogy a munkás, politika érvényesítése közben gondoskodott róla: más dolgozó rétegek, csoportok se érezzék rosszul magukat ebben az országban. Korántsem elég ugyanis, hacsak a munkásosztálynak jó a közérzete a szocializmusban. Nagyon jó dolog hogy a múlt esztendőben Szeged dolgozói is megértették a munkáspolitika lényegét, azt, hogy ez a politika nem más osztály, nem más rétegek rovására valósul meg, hanem az egész dolgozó nép felemelkedését szolgálja. A politikai tényezőknek nagy szerepük volt az elmúlt év kiegyensúlyozott fejlődésében. A jövőben is ezt az irányt kell tartanunk, erősítenünk, nem szabad ettől az iránytól a legkisebbet sem eltérni. Jó az üzemekben a munkások hangulata, s kötelességünk gondoskodni róla, hogy ilyen is maradjon. A döntések előtt, ahol csak lehetőség van rá, kérjék ki a munkások véleményét, biztosítsanak minél több beleszólási jogot, vegyék figyelembe a javaslatok közül mindazt, ami használható, amit pedig nem lehet hasznosítani, azt is mondják meg nyíltan. Formáljuk, alakítsuk a munkásdemokrácia mostani keretei között is a tulajdonosi érzést erősítő lehetőségeket. A jövő szempontjából is szükség van erre. Ma még nem lehet pontosan tudni, milyen döntések születnek a következő években a munkásdemokrácia továbbfejlesztése érdekében, de hogy előre lépünk, az bizonyos. Több lehetőséget, jogot kell adni a munkásnak, hogy tulajdonosként szólhasson bele vállalata. üzeme sorsába. De a jogok mellett több felelősséget kell követelni az eldöntött kérdések következetes megvalósításáért is. Tehát a munkásdemokrácia erősítését nem parttalanul, nem öncélúan, nem felelősség nélkül fogjuk erősíteni, hanem úgy, hogy a kérdések eldöntése után a végrehajtásért is kezességet vállaljanak Meg fogjuk találni a módját annak, hogy a munkások legalább olyan mértékben tudjanak beleszólni ügyeik intézésébe mint a szövetkezeti parasztság a közgyűlésen. Nagyon lényeges: a munkások a gyárban is érezzék otthon magukat, az is az övék, nemcsak a lakóhelyűk. Mint már jeleztük. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára is részt vett és felszólalt a Szeged városi pártbizottság február 8-i ülésén. Tekintettel arra, hogy nagyonis közérdekű problémákat érintett, hozzászólását az alábbiakban kivonatosan ismertetjük. Néhány olyan kéN désre is reagált Győri Imre, amelyek az idei feladatokra vonatkoznak. Többen fölvetették, hogy az 1974. évi gazdálkodás föltételei szorosabbak lesznek. Valóban. Ezt azonban meg fogják érteni a dolgozók, mert egyes nyugati importcikkek, elsősorban bizonyos vegyipari termékek drágulása ellenére nálunk az anyagellátás, a gazdálkodás föltételei biztosítottak. Egyébként most nagyon nyilvánvalóvá vált, hogy a nyakra-főre dicsőített kapitalizmus, amelyről egyes kiutazók csak azt látták, milyen fényes, hogyan került súlyos zavarba néhány hónap alatt. A válságtünetek nem pontosan úgy jelentkeznek ugyan, mint ahogyan azt Marx százegynéhány évvel ezelőtt megírta, de mégis világosan mutatják a kapitalizmus általános válságát. A jólétben élő nyugati ember létbiztonságárzete bizony nem a legjobban alakult az elmúlt hónapokban. Angliában kényszerű háromnapos munkahetet dolgoznak, Nyugat-Németországban a fűtőolaj ára egyik napról a másikra két-háromszorosára emelkedett — hogy a bajok többségéről ne is beszéljünk. A távlati fejlesztési tervekről szólva a többi között elmondotta Győri Imre elvtárs: a hagyományos ágazatok továbbfejlesztése a legjárhatóbb út. A könnyűipart, az élelmiszeripart biztosan fejleszteni kell, és fejlődik is. Épül Szegeden az új szalámigyár, a következő ötéves terv végére Szentes sörgyárat kap, és reméljük, hogy akkorra a Szegedi Konzervgyár alaoos rekonstrukciójára is sor kerül. Különösen azokat az iparágakat érdemes fejleszteni, amelyeknek alapanyagát ez a táj egyre növekvő ütemben és minőségben meg tudja termelni. Minden bizonnyal jelentős szerepet játszik majd a vegyipar fejlődésében, hogy helyben találhat) a földgáz és a vegyiparnak szükséges tudományos bázis és szakemberképzési lehetőség. A meglevő nehézipar mellett fejleszthető még a gépipar, elsősorban a mezőgazdaság) gépgyártás, melynek szintén megvan mér az alapja. És tovább lehet fejleszteni az építőanyag-ipart, amelynek Hódmezővásárhelyen is olyan jelentős bázisa jött létre, mint például az ottani építőanvág-ipari üzemek. A Szeged városi pártbizottság feladata, hogy megalapozott fejlesztést koncepciókkal segítse elő a város gazdaságos iparosítását. A pártbizottsági ülésen is fölvetődött zöldségproblémával kapcsolatban Győri elvtárs megállapította: a termelés és az értékesítés föltételei jelenleg olyanok, hogy a gazdaságok elsősorban a nagybani eladásban érdekeltek, egyrészt a konzervgyári fölvásárlás miatt, másrészt, mert módjukban áll nagy mennyiségben exportálni. össze kell hangolni a termelői, illetve a fölvásárlói, forgalmazói érdekeltséget. Valószínűleg jó lenne a zöldségtermesztésben is kialakítani olyan zárt ren ászért, mint amilyen a kukoricatermesztésben már megvalósul. (Ez persze elég költséges, hiszen sok üvegfelületet, számos szakembert, öntözővizet, jó fajtákat stb. igényel.) Álláspontunk: nem szabad csökkenten) a népgazdaság számára termelt menynyiséget, de megfelelő termeléssel és intézkedésekkel el kell érni, hogy növekedjék a helyi lakosság számára eladott zöldségmennyiség is. V

ágül azokhoz a hozzászólokhoz csatlakozott Győri Imre, akik kifogások, ták, mennyi gondatlansággal találkozni a városban, milyen sok a sár szemét mindenfelé. A fölújítással kapcsolatos útlezárások néha valóban jelentős károkat okoznak, mert bizonyos vállalatok, üzemek mit sem törődnek a takarékossággal. és azzal sem, hogy gyakran bosszantják a lakosságot. A fölvonulási területek kijelölésekor, az útlezárásoknál, nem az optimális megoldásokat keresik minden esetben, mert, úgymond az esetleg többe kerül. De ez korántsem bizonyos. Ebből a szempontból is szigorúbb figyelmet kell megkövetelni. Kötelessége meggondolri minden tisztviselőnek, hogy egy, vagy két utca lezárásával mennyivel többet kell kidobni szállítási költségnövekedés miatt. Rekonstrukcióra, fölújításokra természetesen szükség van, de ezt ésszerűen, körültekintően, felelősséggel kell elvégezni. Tavaly még arról fogadkoztak illatékesek, hogy a Tisza-parti sétánvon csak néhány fát kell kivágni. Ennek ellenére olyan szép fákat daraboltak kj tömegével, amilyenek csak ötven év múlva nőhetnek újra Más nagyvárosokban milliókat fizetnének, hogy ilyen zöld tükör legyen a házak tövében, nálunk meg felelőtlenül pusztítják a szebbnél-szebb fákat, az egyébként halaszthatatlan partépítés ürügyén. Nem ártana közhangulatot teremteni az efféle „nagyvonalúság" ellen. A városi pártbizottság, mint a városért felelős politikai iránvító testület követelje meg a nagyobb felelősséget, a körültekintőbb munkavégzést mindenkitől. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyekből kitűnik: a város vezetősége nemcsak a máért, hanem a jövőért is felelősséget érez.