Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-05 / 29. szám

a KEDD, 1974. FEBRUÁR 5. fiz anyasági és gyermekgondozási segélyről K. J.-né szegedi olvasónk szóló munkaviszony megszűgyernickgondozúsi segélyben nése következtében igénybe részesül. Munkaviszonya vette a gyermekgondozási se megszűnt a szülés után. Már ciusra várja második gyernak — az Mt. V. 57. paraggályt és a segélyezése ideje rafusának (1) bekezdése alapalutt megszüli következő ján — szülési szabadság jár, meket. Érdeklődésére tájé- gyermekét, gyermekgondozá- a gyermekgondozási segély koztatták, hogy második si segélyre való joga e gyer- csak a szülési szabadság legyermekével terhességl-gyer- mek hároméves koróig to- jártától Illeti meg. ^B Vábbkg ls fennmarad. mckágyl segélyre nem Jogosult, csak anyasági segélyre. Arra a kérdésére viszont, hogy a második gyermeke után mikortól jogosult gyermekgondozási segélyre, nzt a választ kapta, hogy a szülést kOvetó 141. naptól. Kérdezi: ha második gyermeke után gondozási segély az anyát Ugyanez Vo'natkozllTarra ez A A. ,„».. , „ Ebből következőleg, ha Az újszülött gyermeke után az ttnya _ mint 0ivaiúnk gyermekgondozási segélyben esetében is - szülési sza- az eddigi gyakorlat sze- badságra nem jogosult, akrlnt - a szülést követő 141. kor a gyermekgondozási senaptól részesült, arra való gély a gyermek gzüietésétől hivatkozással hogy jogszabá- )llotl meg a gyermek húrom. lyok ér elmében gyermek- éveil korának betöltéséig. csak a szülési szabadság lejártát követően illeti meg. nem jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre, miért nem kaphat akkor a szülést követő naptól gyermekgondogásl segélyt? E kérdésben igen sok vita merült fel már, ezért a leg- lat nem törvényes. Indokláesetre is, ha az anya újabb gyermekgondozási segélyre A Munkaügyi Közlöny 1974. való jngosultíága nem szü°,nUÓ/ ,ég- banem más jogcím (örökelent 105/1973 Vl/fl. tájé- befogadás stb.) következik be. koztatas szerint ez a gyakor'es. Indoklá- A fentiek szerint olvasónk Jogszabályok második gyermekének megértelmében az anyát — az születése után jogosult 2500 előírt előfeltételek fennállása f°rtnt anyasági segélyre, és utóbbi állásfoglalást az aláb- sa szerint: a biakban Ismertetjük. Ha az anya az 5/1069. (I. m M . . 29.) Korm. sz. rendelettel mó- esetén — gyermekgondozási « szülés napjától — nem pedosított 3/1067. (I. 29.) Korm. segély a gyermek hároméves dlg attól számított 141. napoz. rendelet l/A paragrafu- korénak betöltéséig illeti iAtól — havi 900 forint gyorsának adott lehetőségei alap- meg. Ez annyiban esik kor- mekgondozásl segélyre, ján a meghatározott ldóre látozás alá, hogy ha az anyá- Dr. V. M. Családi események HÁZASSÁG L kerülőt Szeged: Dáké Jú/.sel és Halász Mária. Domokos József és Haláez Margit, Pataki Imre és Pnpp Hona. Szegvári István é* Döblrtz Ilona. Ahmed-Khalld Sami és Krlván Ilona, Talpal látván és Kis Zsófia. Palotás László és Faragó Gabriella, Szanyt István és Ungi Erzsébet, Oydrl Mlhálv és Nagy Ilona hágasságot kötöttek. n. kerület Szeged! Juhász Károly és Krébcsz Zsófia, Horváth Gyula né- M^JMI Mihálynak és Tamás Mézs és Boczor Zsuzsanna. Hege- ri4nHk Brigitta Mária nevű gyerdüa József Mihály és Horváth mekUk azülrtett. Mária, Kurucsal József és Kuk- m. kerület lls Erzsébet Matild, Nagy isi- Szeged: Daróczl Józsefnek és ván és Joó Katalin, Hnlogh JáEvának Endre, Csatal István és Turu Máriának Mária Itlln, Vörös László és Pásztor Mária Annának László Zoltán. Nyári Sándor és Hegedűs Katalinnak Andrea Mariann nevű gyermeke született. noa és Tóth HALALOZA8 I. kerület Szeged: Klenóczky .Tózsefné OAbfl Etel, Lévai VAPNNIVINAI, »VIU. TIHIVA Czlmer Ferenc, Halápi József rtc Nvír, Bgrn» Julianna, Jévocslk Pál, Síííw Gf l ; Kíl0 Lászlóné Kopasz Ilona, TnnSÍnoá0 'r«hAh/ BOldtós" István. Molnár Antal, »«ífí?í £ Kazl í'erencné Hajdú Anna, Tanak l/.abella^ FÖJU Lászlón.k és kács Lá8/16> EJrdel Jén08né Szűcs Etelka. Pál István, Vajda Sándor, dr. Méray László. Szabó latvánné Demjén Irma, Fürdők Pál. Kemenes Mátyás, Grabecz Mihály. Szántó Ferencné Czakó Veronika, Lőw Zoltán. Kónya Istvánná, Rovó Erzsébet, Bori Nagy Irénnek László Norbert, Mészáros Irén Gizellának NlkO' Mária Magdolna, jmta. Farkas Tibor és Erdélyi Aon. 'V.„J?£„ Erdélyi Zoltán és Hornba Zsu- Annának Anikó. Horváth István Íánnrtdr^néRJ.t^L.hs.v ' Mtuir" zsanna. Bóka András éa Tlsócz- ^ Kardos Katalinnak Csaba, Pa- nCSííí' A'Í'* ÍP'lVan kl JúUannn. Lányi JOzsrf és tIikl jÓIief Jánosnak és Bárány £yö^ynhé.,?uszka Irén °yöng>"Hajdú Llvlu kötöttek. Judit házasságot Annának Szilvia Hona. Vlgh Anígh tal éa Ferenczl Katalinnak Zolke meghalt, •sdreg: szabó Gyula Mihály. Horváth Sándor, Kiss Jánosné ra. kerület tán. Albert Miklós és Bába Zsu- Karsai Piroska Bainoczv jű zsanna Magdolnának _ Miklós ^ BadTr JózseínrNagy Tcrézla meghált. •reged: Klspál Mihály és Gú- "F"'"; * lyás Katalin. Újvári István és TA "?k , Cíúlba, Kovács Mária. OJhégyi György József Anta és Hajés Kormányos Magdolna házasságot kötöttek. SZULETGS nal Erzsébetnek László, Gonda Ferenc es SZŰén Anikó Mártának Anikó Katalin, Szálai Jón. kerület Szeged: Kabók Józsefnc Csécsei Viktória, Szabó József, szaL kerület László é« Markovlts Katalinnak Melinda. Dobó Rudolf Ignác és , . • Dobó Amáliának Anikó, Sprokk Stégedl Kis Ernőnek éa Nagy- iatv4n Bozókl Annának EriOyörgy Honának Hubert Lrnú. k, .„,lvl,. n.irk4ny| János és Bán Sánrtoriiák és Lados Mar- ,,lE(.hHr Márianak Zaolt. Ezslás gltnnk Sándor Zsolt. Laudlsz „lv4rl és g61y0m Margitnak Istvánnak és Tóth Katalinnak s ,ivla. Balogh Kálmán és GaJ zsef Sándor és Tóth Juliánná- bados Séláné Hegedűs Terézia nak Gyöngyi Julianna, dr. Vlgh Gulyás Ferenc, Kondász György András István. Bürgés Jánosnak és Bllo Valériának Tün- ren0 éi Csákl Piroskának And de. Konztor Istvánnak ég Nagy- rPH. dr. Jllt,á»/ Imrének én dr. fgjaü Erzsébetnek Hlés László, yuzesi Juditnak Judit Horváth Jánosnak és Bdkö 11- nornyák Imre Tibor és dlkónak Rita, Kardon Antalnak én Medve F.rzsébetnrk Erika, 1 Undl Istvánnak éa Varga Marisnak István, Mákul Jánosnak és Csontos Erzsébetnek Lilla, Sutka Lajosnak é« Betkó Máriának István. Dóval Mihálynak ós Molnár Piroskának Edina, Morknz Enúránek ós Kovács Teréznek Teréz Ildikó. Farkas Oózánnk éa Pintér Irmának Anikó, Ká/.l Jó/scfnek éa Födi Rozáliának Heléna Rita. Lakatos Károlynak és Domonkos Máriának Andrea. Tóth Jánosnak és Gulyás Ibolyának Gábor, Ábrahám Antalnak és Acaal Honának Tamás. Tandarl Lajosnak éa Szabó Annának Attila. Csizmadia Sándornak és Ferenczl Katallnnuk Nándor, Nagy Istvánnak éa Kovács Rozáliának Gábor. Slajkó Jánoanak és Szlovák Máriának AtUla Zoltán, Slsák Istvánnak és Sauer Júliának Mónika. Aradi Jánosnak és Marosi Márlánnk Ignác, Bálint Jánoanak ós Llmpck Irénnek Anita. Slsák Lászlónak és Krizáén Valériának Zsolt. Nótiil Péternek és Kurucz Ilonénak Péter Gábor. Kutast Jánosnak és Zslgú Erzsébetnek Angelika, Kovács Jánosnak éa Marton Juliannának látván, Szálat Károlynak és Szlkora Máriának Károly. Kónya Istvánnak és Szabó Krisztinának István Tamás, Zana Lajosnak és ayárfás Máriának Gábor, Táborosl Lajosnak és Lakó Rozáliának Anikó, Orbán Bélának és Lantos Zsuzsannának Gábor Péter. Tombácz Józsefnek és Szalui Máriának Józaef. Katona Bélának és Zatykó Margitnak Tamáa. Rozsnvat Ferencnek és Polyák Ilonának Ferenc, Paplógó Mihálynak és Pállnkó aizellának Tímea. Oáspár Csabának és Egervári Mártának Zsolt Csaba, Hegedűs Imrének és Szénásl Évának Tamás Imre. papp Istvánnak és valaska Máriának Tlme». SatavA Jannak és Holrsovszka Jlndrának Jana Marle. Farkas aábornak és Kovács Klárának Dóra Zsuzsanna, Simon Gyulának és Kappnn-Tóth Angélának Hajnalka. Födi Jánosnak és Surányl Erzsébetnek Judit, Farkas Imrének éa • meghalt. m. kerület Szeged: Fülöp Mihályné Abrahtm Julianna. Szálai Mátyásné Csiszár Rozállá. Nagy Jánosné ördög Julianna, Schincller Gyula, Ács József. Szabó József, dncst Ilonának Ivett, Fekete Fe- Kovács György, Almási Mária, .. . Horváth Sándor. Juhász András. Faragó József. Horváth Viktória, Ildikó. Prakfalvl Sándor. Pintér BalázsSebők né Henlmgcr Rozália meghalt. Könyvekről sorokban Urbán János: Haláltépett véssé ismert kisebb költő- más szempontokat a fejlett élet. A szabadkai író leg- tő) ls bemutat egy-egy re- francia vagy angol műemléújabb könyve a forradalmár meket. S túl ezen: nyitott, kek megítélésénél sem, mint Bakos Kálmánról szól. A a szerelmi érzés végleteit is a jóval szerényebb, de azért megemlékező dokumentum bátran megmutató szellemi- sajátos értékeket felmutató a Szabadkai Munkásegyetem séget is sugall válogatásé- lengyel vagy magyar müvek, kiadáséban jelent meg az val a magyar költő-műfor- nél. Nemcsak magas színvoÉletjei Miniatűrök sorozat dító. Hangvételben és tarta- nalú ismeretterjeoztóűt ad, 25. köteteként, s Urbán Já- lomban egyaránt Igen széles de szakmai szempontból is nos legutóbbi szegedi látó- skálán helyezkednek el a kiemelkedő. korszerű ez a gatásakor személyesen hoz- versek. Földrajzi vonatkozó- kézikönyv. Illusztrációkban is ta el néhány dedikált pél- sában érdekes utat járhat be gazdag: több mint 200 kép dányát szerkesztőségünkbe. a kötet olvasója: a költők segít eligazodni a gótikus A könyvecskét lapozgatva születési évének kronológiá- művészet remekei között egy forradalmár küzdelmes , ?5en"li kiin" „„ ..... , életének körvonalai bontu- dulópontja a Foldkozi-tenger Kulcsár Odőn: Rövidítések koznak ki előttünk, szinte medencéje az ókori Görög- könyve. Az átlagos újságolarra kínálkozva, hogy ebből °rszáf ?z idoszárru- vató kíváncsiságának kleletalán nem is sokára egy lgé- "sunk utan első évezred- gítését szolgálo könyv íonnyesen megírt Izgalmas élet- ben a Távol-Keletre, majd tos segédeszköz manapság, regény születhet. Kl volt Ba- « középkori és rene- írott és beszélt nyelvünkben kos Kálmán? Kl volt az a azánsz Európába vezet az ut. a betűszavak és rövidítések férfi akit — több forradal- A/' újkori nagv költők kö- egyrészt Igen elszaporodtak, mér társával együtt Hor- méltó módon foglalnak másrészt állandóan változthy pribékjel elfogtak ke- be'y®1 a legnagyobb magyar nak, cserélődnek. annyira, gyetlenül megkínoztak.'majd llr'ku4»°k '»• '^rópa Kiadó ) hogy gyakran többféle jelen1941 október 20-én délután Entz Géza: A Optika művé- tésű ugyanaz a rövidítés. 5 órakor az adai községhá- ,zete- Európa művészettörté- Ezért csak a mindennapi és zu udvarán kivégeztek7 Egv- netének négy évszázadát aktuális szóunyagot foglalja szerű földmunkás volt 1904- f0«Ja át ez a könyv. Kitér- össze a gyűjtés; egyes szakben született Adán. Korén I^* hosszú és műalkotá- mák területéről csak namegtalélta az utat a mun- ?okban rendkívül gazdag gyón indokolt esetben tarkásmozgnlomhoz. a kornmu- korífk m±na™ íontos ie" talT™z "S nista párthoz. Hiába duru- lenségére. Szakít azzal a ha- nyek mellett lg nétkülözhezsol'ták a fülébe hogy min- gyománnnyal, hogy a gótika tétlen, mert helyesítési szótádig a törvénnyel haladj ne ^sorban építészeti jelen- rak éppen az anyag állandó ellene, mert a törvény,' ha fg. számba veszi és bemu- változékonysága miatt nem elkap, nem kegyelmez", ő a tetJa 3 tablakep, a szobra- ioglalhatnak —-A-, M..,. harcostársak mellé állt. A rá- s/ÁXt- sft az Iparművészet mindent össze és a rövidítések betűhasznábízott feladatok maradéktn- nagy alkotásalt. Gazdagon lata írásjelel sem függnek lan végrehajtásával érdemel- is™rtetl a kelet-európai go- szabályoktól. Éppen ezért te ki hogy párttag majd tlkat IS- ezen belul a n*3" törzsanyag minden közmü1936-ban az adal pártbizott- «yai?rs^8Í, kc/4em^nyezé' Yf6*** köKnyvtkrba": "e«6dság titkára lehessen. Tani- ®«ket. Egyik nagy érdeme a könyv a könyvtári feldolgototta, szervezte, mozgósítot- ^,űn,ek' hogy ^emlelete, ér- zó munkahoz és kézikönyv ta a földmunkás szegénysé- "kelésének szempontjai vé- az olvasók tájékoztatásához, get, hogy fogjon össze és gig azonosak. nem alkalmaz (Táncsics Kiadó.) bátran lépjen föl a kizsákmányoló urak, nagygazdák ellen. Tevékenysége nyomán mind nagyobb tömegek hallgatták szervezetten a moszkvai rádióadásokat, vettek részt a Vörös Segély gyűjtéseiben, szabotáltak, bujdosó kommunisták és szovjet ejtőernyősök számára rejtekhelyeket építettek tanyákon stb. A vészbíróság azért gyil. kolta meg Bakos Kálmánt, mert gyűlölte a fasizmust, nemzetiségi békét és önrendelkezést akart és emberibb életet szeretett volna teremteni a dolgozó osztályok számára. Urbán János kii könyve szép emléket állít a hős adai forradalmárnak. Vas István: Énekek éneke. A kötet több mint 200 — az i. e. 7. századtól a legújabb korig élt — költő több mint félezer versét közli. Vas István válogatása korántsem szabványos; a szerelmi vlláglíra Ismerője ugyan megtalálja benne az elmaradhatatlan antológiadarabokat, de jó néhány, ke. Kerül, amibe kerül? Bár nyelvészeink már nem- van, de nem segédige! Az egyszer tollhegyre tűzték, áru pénzbe kerül, a munka még mindig terjed a nyelvi fáradságba. Az erdőkerülő ragály, amelynek ismérve, az erdőt kerüli, az álmathogy a „kerül" szó túlteng lant meg az álom. Ha nincs — beszédben és írásban egy- pénzem, majd kerül valahonaránt. Manapság, ha vudá- nél. ha valami elveszett, szunk, a vadak „elejtésre ke- esetleg megkerül vagy előrülnek", ha fogyasztunk, a kerül — és így tovább. De termék fogyasztásra, ha ex- ha a cselekvő igéből elvont portálunk, az exportcikk „kl. főnevet alkotunk (például vitelre kerül". A könyv kl- közöl — közlés), és ezt Odaadásra, a színdarab előadás- szeházasftjuk a kerü] inéra, a pénz kifizetésre, a la- vei (közlésre kerül), akkor kónegyed felépítésre, a terv ezzel a segédigés szerkeszmegvalósltásra, a csapágy tésmóddal fölöslegesen kőmegmunkálásra kerül. Sköz. rülményeskedUnk. ben a helyes magyar Ige- Kerüljük el a kerül ffthusználat is a lomtárba ke- lösleges és helytelen haszrül. nálatát, hadd kerüljön minél Nyelvművelőink joggal hamarabb oda. ahová való: hívják fel figyelműnket: a az eddig kiirtott, sok-sok kerül-nek sokféle jelentése nyelvi hiba temetőjébe. vagyoni helyzetét: 1892-ben fél házuk és három lánc szőlőjük volt, 1894-ben már csak két lánc, 1895-ben és 1896-ban pedig egy-egy lánc szőlőt tüntetnek fel azok a bizonyítványok, amiket a szülők szerezlek be a város polgármesterétől, Fercsike gimnáziumi tanulmányai idején. Móra Márton egyszerű emberként élt a szegénysoron; tulipánokat írt a subákra színes pamutból, szőlőt ültetett, adót fizetett, gyerekeket nevelt. Léptei visszhangját nem őrizte meg az idők csarnoka. A történelem akkoriban nemigen törte magát az őfajta emberek jeles tettei és nevezetes cselekedetei iránt. várták. Ebben a megmozdulásban a szűcsnek jelentős szerepe volt. Móra Márton még a borotvalokjára is Kossuth Lajos arcképét faragta, és ezt a feliratot véste: „Éljen a negyvennyolc." Megcsinálta fiúnak még a megcslnálhatatlan tetrakontuoktaédert Is, mihelyt megértette, hogy annak 48 lapja van, sőt 49 lapot csinált neki, mert szélső függetlenségi lelkének így esett jobban. A suba varrása, díszítése közben ezt a dalt dúdolta: A toronybul sárga-fekete rongy lóg, Alatta meg két katona ácsorog, ,, , , „, „ . . „ , Kérdik egymást: sej, haj, pajtás, ml újság? A munka volt az életeleme. Melles kék kö- Elment Kossuth, oda van a szabadság. 2. Móra Márton Almási György szűcsmester műhelyébe szegődött el. A kötelező három legényév letelte után felmondott, önálló műhelyt alapított. A szűcs céh a tagjai, a város a lakosai sorába fogadta. Még ebben az évben, 1861-ben megnősült, feleségül vette Juhász Annát, egy régi félegyházi juhásznemzetség szépséges leányát. Móra Márton kezdetben jómódú szűcsmester volt, két segéd és két Inas szorgoskodott mellette. Szőlőt is vásárolt, s ettől kezdve íélparaszt iparosként a szücstűvel és a szőlőkapával kereste a kenyerét. Ferenc fia születésekor azonban már szegény emberként élt: a szűcsmesterség divatja múlóban volt, 1876-ban pedig kis szőlőjüket, a a bérelt földben a kukoricájukat elpusztotta a fagy. Ekkor szerzett Móra Márton iskolázatlan ember létére kettős doktorátust a szegénységből: a szűcsolló szegénye és a szőlőkapa koldusa lett egyszerre. Felesége is ekkor kényszerült a falu kenyérsütögető asszonyává lenni. A család megélhetési gondjait az Ismétlődő természeti csapásokon kivül fokozta az ls, hogy tíz gyermek születése örvendeztette meg Móráékat, s közülük hetet kellett sírva kísérni a temetőbe. Ismerjük Móca Mártonnak ós feleségének a tényben, madzagos pápaszemmel, vállára tapadt subaszőrrel vagy — a szőlőbe menvén — kezében lóbált csikóbőrtarisznyúval lehetett őt látni vagy elképzelni, öreg korában is megállás nélkül törte puhára a bőrt fáradt lábaival, s szabta és állította össze az öltözetet az öreg kezek maradék erejével. De a munkát nem tartotta nyűgnek, és szürke robotnak. Amit csinált, abba a lelkét vitte bele. A népművészet hagyományai szerint dolgozott egyéni ízléssel, ötletességgel, művészi Invencióval és variációs gazdagsággal. Ezért nevezték „remekes szücs"-nek, a bőrruhákat készítő céh „szemefényé"-nek. Amikor a jómódúak között divatja múlt a subának, akkor lett Móra Márton foltozó szűcs, azaz a szegények szűcse. Koporsójába nem véletlenül tett Ferenc fia szűcstűt is, egy gombolyag piros berlinerrel. Joggal hihetjük, hogy Móra Ferenc édesapjától örökölte művészi talentumát, kifejező, variáló képességét. Móra Márton szegénységében is megőrizte függetlenségét. Meggyőződése mellett kitartott, elveihez makacsul ragaszkodott, Kossuthért rajongott, komolyan vette az 1848-as, 1849-es eszméket. Amikor kormánypárti képviselőt akartak a kiskunfélegyháziakkal megválasztani, a kiskunok nem hagyták a negyvennyolcat, s a kormánypárti jelöltet még a határból is kiz»Móra Márton annyira negyvennyolcas volt, hogy még a halála után sem tűrte maga fölött az olyan fejfát, ami 67-es ember kezefaragása. (Az édesapám fejfái.) S ebben a negyvennyolcas hitben rendíthetetlennek bizonyult, pedig súlyos árat kellett fizetnie érte. Amikor a Jég elverte a szőlőjét, őt kihagyták a kárbecslésből; nem adtak neki fia tandíjmentességéhez szegénységi bizonyítványt; hiába folyamodott adóhátralékért, nem kapta meg. Ha kérvényével beszégyenkezett a városházéra, a főjegyző ezzel utasította el: „Látja, Márton, nem kellett volna annyit éltetni Kossuth Lajost. Akkor • most nem volna maga olyan jegyes ember." Pedig a városháza urai ls tudták, hogy Móra Márton értelmes és értékes, támogatásra méltó ember Magában semmi hiba se volna — mondták neki —, ha nem volna olyan nagy negyvennyolcas. Magát még végrehajtónak ls meg lehetne tenni, olyan az írása, csak ebbe a március tizenötödikébe ne vegyeledne bele mindig." Móra Ferenc előtt így sírdogált bajjal küzködő édesanyja: „O. fiacskám, nagy vétkes ez a te szegény Hpád ... Az- Isten bocsássa meg azoknak, akik ezt a március tizenötödikét föltalálták, de sokat ártottak azzal minekünk!" (Az édesapám vétke.) (FolytatjukJ