Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-05 / 29. szám

a KEDD, 1974. FEBRUÁR 5. Kallódó Mindannyiunkban fész- jobban illene valami nekel egy parányi feledé- mesfémbői készült jelkékenység, melyet kis rossz- pes, nonfiguratív kompozílndulattal lustaságnak vagy cló, mely utalna a Szeged nemtörődömségnek is ke- környéki olajmezőre. VIresztelhetünk. Sokunkkal szont a Palánk házai köelőfordult már, hogy kettőt zött, a szerb templom mölapoztunk az előjegyzési göttl téren ez a dlnamlnaptérban, valami hirtelen kus, energiától duzzadó lojött, fontos feladat feled- vasszobor harmonikussá oltette a kisebb horderejűe- daná a környező házak, a ket, elképzeléseink az Író- vízmedence és a betonpaasztal legbensőbb sarkába dok merev, geometrikus szorultak, vagy — esendők rendjét, méretének is megvagyunk — jobban esett felelne a belátható, szemegy baráti beszélgetés... mel egyszerre átfogható Aztán egyszer a véletlen, a tér, Reméljük, talapzata i» szükség, vagy éppen az oly hamarosan elkészül, s a ritkán megjelenő rendte- bronzöntő műhely udvaráremtés ösztöne csatasorba ról végre Szegedre kerül. szólítja adósságainkat. Bolgár Judit „Róka RudV'Elkoptatott közhely, hogy ja sem sokáig ül kavicsán Szeged a szobrok városa, a városi tanács plncelejáróBármennylre sok alkotás jában. El ls feledtette volls áll utcáin, terein, ár- na az idő, ha alkotója nem kádjai alatt, nagyon kevés szánta volna rá magát a közöttük az igazán jó mű. rendteremtésre... A közélAnnyl semmiképpen sincs, Jövőben méltó helyre kehogy pazarlók, feledéke- rül: a tarján! központi nyek vagy újmódi Pató Pá- óvóda vízmedencéjébe foglek lehetnénk. Tudniillik, .,, , ,,.„. , , , . Szegednek több olyan szob- Jak felállítani a lakótelep ra van, amelyik nincs, gyermekeinek örömére. Ezek a szobrok kallódnak, tehát kallódó szobrok. Amíg Ha már itt tartunk, cl kell mondani, hogy „elh^^Jftűnt" Tápai Antal BéicaLon sodrodnl áta aku/ . mely az /ÍJ „nííSrSí. di Park fái között hűsölt. SS rUéJgl^SkVa hogyant' «£ ^^""mlre^bro^ba Senek^e fMí másodé SS lfD* ^iáníík ki tudja hanyadlk?) végi.- ^fjó^e ges helyérc kerülnek, a " . , véleménvem művészek nem nagyon ér- ^inf nem 'is u^hT 521 lyén ál, a Városban. Tény. évvel ezelőtt készült alkotást. Néhány példa. A váhogy témája, mérete, lírai hangulata, kisebb vonzása rosi tanács évekke ezelőtt lnt| *ebb környezetet lgémegvasarolta Mihály Ár- ^ Klauzál érf au_ pad szobrászművész Lovas- t4kal sűrű parkolóhelyészobrot, mely a fiatal al- m Az £ ő A ó kotó főiskolai diplomamun- mö ötti terüieten. a Palánk kaja volt. A Szent György gzélső házaj közöu kis té. szobor méretű, erőteljes vízrnedence közelében, kompozíciót eredetileg az bokrok és cserjék között, újszeged! ABC-áruház előt- pázsittal körülvéve minden ti téren akarták felállíta- bizonnyal jobban kiteljesítni. Miután a bronzöntő hctné teljcs szép,égét' műhelybe került, s megjárt A vórosl tanácsnál kénéhány kiállítást is, az 11- 8zek az elképzelések, s röletékesek — véleményem videsen új színfoltja lesz szerint is helyesen — megállapították, hogy más, Szegednek néhány régi szobor, s néhány régi kinccsel Jöbb helyet kelj keresni leszünk gazdagabbak. Csak ennek az alkotásnak. Az nehogy ismét az a bennünk egyik elképzelés szerint a Roosewelt téri új „olajosfészkelő parányi feledékenység, melyet kis rosszház" előtt lenne igazi he- indulattal, lye. Úgy gondolom, Ide Tandl Lajos Centenáriumi évköny készül a vásárról A városi tanács végrehaj- náriumi vásáron kiállító váltó bizottsága még tavaly lalatok katalógusát tartaltavasszal döntött arról, hogy mazza. az 1970-ban megrendezendő A városi tanácg végrehajjubileumi Szegedi Ipari Vá- tó bizottsága legutóbbi ülésén sárt különös gonddal kell elfoRadta az előkészítő bielokesziteni. Éppen ezert va- zottság javaslatait, s hatásarelőkeszitő bizottságot ho- rozatban intézkedett arról, zott létre, amely összeállította a jubileumi vásár alkalmából kiadandó centenáriumi évkönyv tervezetét. Ezek szerint az évkönyv tudományos alapossággal, dokumentumanyagok alapján dolgozza majd fel a Szegedi Ipari Vásár eredményeit, történetét, ipartörténeti jelentőségű eseményeit .és hagyományait. Két kötetből áll majd. Az első a vásár történetét feldolgozó tanulmányokat, dokumentumokat tartalmazza. 1876-tól mostanáig. s foglalkozik majd a vásár várható fejlődésével is. A második kötet elsősorban Szegedet, a várost mutatja be, s a centehogy a kiadvány a megfelelő időben elkészüljön. Legjobb tanszerünk a könyv Vendé§ek Pécsről Á mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitója Jelképnek is tekinthetjük — mondta tegnap délelőtt dr. Szániel Imre. a Gabonatermesztési Kutató Intézet igazgatója a mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitóján —. hogy az 50. évébe lépett tudományos intézet könyvtárában tartják a szakmai ismeretek áramlását segítő könyv, hónap eseménysorozatának első rendezvényét. A tudománynak a termelésre gyakorolt hatását szimbolizálja. Bór az Információk közvetítésének sok csatornája van, az írott szó, a könyv szerepe semmit nem csökkent, tanulásban legjobb tanszerünk marad továbbra ls. A mezőgazdasági könyvhónap nem a könyv ünnepe, hanem a hétköznapok kemény munkájának, a mindennapi termelésnek a segítője, arról is beszélt tehát az intézet Igazgatója, mekkora szükség van éppen szűkebb pátriánkban, Csongrád megyében a szakmai Ismeretek terjesztésére. Kiváló adottságaink közismertek, termelési hagyományainkat példaként emlegetik az ország más területeIn ls. Parasztságunk mindig szorgalmas volt. és kiváló szaktudással rendelkezett, A makói hagymakertész. vagy a szentesi zöldségtermelő szinte professzora volt a szakmájának, csakúgy, mint a gyümölcs homoki termelője. Mindez együtt 'eredményezte. hogy rangja volt mezőgazdaságunknak, a legjobbak között emlegettek bennünket sokáig. Tagadhatatlan tény, hogy évről évre fejlődünk, terméseredményeink a legjobb évek átlagát ls fölülmúlják, egyre inkább érezzük mégis, hogy mus megyék kezdenek megelőzni bennünket. A fejlődés ütemében tapasztalható lassulás. viszonylagos lemaradás oka egyértelmű: a legügyesebb kertész sem tud mit kezdeni a maga tudományával, ha nem kamatoztatja a technológia, a tudomány újabb és újabb eredményeit. Rendkívül Intenzív termelést követel tőlünk az élet, ehhez pedig értő szakemberekre van szükség. Panaszként említette az előadó: még mindig van olyan négy-ötezer holdon gazdálkodó szövetkezetünk, ahol egyetlen főIskolát végzett szakember sincs. Régi igazság: a leghamarabb megtérülő, leggazdaságosabb beruházás a szellemi befektetés, alapvető szemléletváltozásra van tehát szükség. Akik a korábbi élet követelményeinek kifogástalanul megfeleltek, azok között ls előfordul a tétovaság. hiszen most ezer új problémával kell szembenézniük. Sajnálkozva beszélt arról is a megnyitó előadója, hogy az intézet tudományos eredményeit más megyékben Jobban figyelemmel kísérik, mint közvetlen környezetünk gazdaságai. Példaként említette, hogy a szegedi kutatók Tiszaföldváron ls. Baranya megyében ls közreműködnek a búzatermesztési rendszerek kidolgozásában, sajnos, a mi megyénkben, híres gabonatermő területeinken még nem. Ahhoz, hogy a teljesen gépesített technológiájú rendszerek elterjedjenek és eredménnyel dolgozhassanak, sok mindenre van szükség, de szakembereinknek halaszthatatlan a feladatuk: gyarapítaniok kell szakismereteiket. Olvassanak nagyon sok könyvet, hallgassanak nagyon sok előadást, vegyenek részt nagyon sok bemutatón, hogy korunk igényeinek megfelelően dolgozhassanak 1 A könyvhónap ideje alatt a Hazafias Népfront könyvbarát-bizottsága rendezésében megyénkben húsz alkalommal tartanak könyvvásárhoz, kiállításhoz és más rendezvényhez ls kapcsolódó szakmai előadásokat. A megnyitót követően dr. Magassy Dánlel tudományos titkár korszerű gabonafajtákról, dr. Erdei Péter tudományos osztályvezető pedig a gabonatermesztés időszerű agrotechnikai kérdéseiről tartott előadást. Múlt idők S. E. w Életmentő kisfiú Vasárnap reggel Jóni Ildikó 13 éves, Balogh Fáni 12 éves és Balogh Zsuzsanna 13 éves iskolai tanulók a Sálbölcs megyei Tivadar községi lakásuk közelében a Tiszához mentek. A folyóparton még álló jégre léptek, és vizet akartak meríteni, miközben a )ég beszakadt alattuk. A baleset következtében Jónl Ildikó és Balogh Fáni a vtzoe fulladt, míg Balogh Zsuzsannának sikerült egy jégtáblába megkapaszkodnia. Segélykiáltását a helyszínre érkezők közül Balogh Zsigmond 15 éves fiú kimentette a kislányt a vizbóL Valahol rosszalló megjegy- tékot, amely a legfontosab- sa. Garas maszkjáról-koszzéseket olvastam arról, hogy bakat elmondta nekünk ke- tümjérői még csak annyit: túlságosan sokat foglalko- véssé Ismert életéről, és akármilyen is lesz &/. cikázunk letűnt korokkal. Gyűjt, amely magában hordozta a vetkezendőkben, mlndcnképjük eleink tárgyait, hajdan lehetőséget: az emberség pél- pen az ízig-vérig mai műdivatos kosztümökbe bújtat- dóját állítsa elénk. Mas kér- vészt látjuk meg benne, juk a filmek hőseit, archai- dés, hogy az alkotók nem akárcsak most, az elején, kus nyelvezetű művek szü- tudták kellően kihasználni az .* luk"'« tiíffiínitZt'1 Sni" alkalmlA tévéjáték olyan Ma, keddcn Mte az „g, K «th r-; - e8yebku A , ™*valasz- színész benne minden férfi teket es szereplőket stb. Ez tott — szituációkét mutatott z, nx » c(mil -ftrnznt mL Ldhf na«0nhaS,^kÍÓ' £ Tivadar "d* 'részét toSSut Holde ha nagyon belefeledke- amelyeknek markánsabb, R/„rd.,n Ml új.án könnyen mSténhef'h£y teietbb' kfíolS' eseté'" ^WteS? címmel a pályanem marad elég figyelmünk drámai erejük Jett^fna. A ^UWrtököí, "^"SűS a mara es a holnapra. megvalósult mű azonban pa- róban MÚtul a Némef De_ Mindez azért jutott eszem, "bekből építkező rutinmun- mokratlkus Köztúrsaságból be. mert a hétvégi műsor kara ,vaU- aml nemcsak azert érkezett vendégek válaszolhárom figyelemreméltó da- ®aJ"alatos/ me,rt/ fttzaUsztó- nak a nézök kérdéselre. rabja akár szaporíthatná e d0" • téma kínálta Jó ledivathullám létének blzonyí- het?8ég' hanel71 mert elritékait. A Puskás Tivadarról a8zthat az emlegetett divatkészült tévéfilm (Uraim, be- hu'lam értekeitől ls. széljenek!) írója Gyárfás Olyanoktol. mint a Boldog Endre azonban - mintha békeidők cimu. most indult csak elejét akarná venni a sorozat, amelynek első révádaskodásnak - azt írta a tPPe,n azt, tárgyalták tévéújságban hőséről: „a mai a történészek milyen volt a nehéz emberek benne lát- P,'ÍskÓ8^T1Va,dar mc«T hatják elődjüket". Azaz. bár •}£* ldöszak- A korhű kosztümökben és at- évek gazdasagt. tarmoszférában játszódik a tele. sadalml' P°J'tikai viszonyaifonhirmondó feltalálójának nemcsak a szakszerűen története, mégsem tekint- és közérthetően értékelő behetjük nosztalgikus-roman- szé getés hanem korabeli tikus múltba pillantásnak, "}^8zetfk; , d°kumentumok mert Igenis hozzánk, sőt. ró- tájékoztattak. Ha a jól komlunk szól. Nos, a látott té- P°néltság. a célratörő vita, véjáték alapján - most már es az élvezetes stílus t tofüggetlenül az író nyilatko- vabbiakban is jellemzője lesz zatától — azt mondhatjuk: a sorozatnak — hasznosan akár divat, akár nem. az szórakoztató műsorra) gazda. efféle múltidézés valóban nem g0? , "k: , , . . , , , lehet haszontalan. Mert a ka. Sokkal felszabadultabban Landos életű feltalálóról, bár szórakoztunk persze egy mákönnyen lehetett volna, nem sik pl]lantd sor°szuperromantikus filmet esi- 231 els? darabján hiszen ez náltak. hanem olyan tévéjá- nemcsak „könnyebb" műfaj, főszereplője is rendelkezik Pécsi újságírók a Sajtóház Művészklubjának februári vendégei. Tegnap, hétfőn este nyílt meg Szokolai István pécsi fotóriporter kamaratárlata, és a pécsi sajtó történetét bemutató dokumentációs kiállítás. Szokolai István kiállítását Horváth Dezső újságíró, a Délmagyarország munkatársa nyitotta meg, a dokumentumanyagot pedig Kurucz Pál pécsi újságíró mutatta be a klub közönségének. Húsz nagyméretű fotó rep. rezentálja Szokolai István fotóriporter művészi munkásságát; azét R fotóriporterét. aki a napilapnak szánt mindennapi munka mellett időt és energiát nem kímélve a művészet magaslataira emelte legsikerültebb fotográfiáit. Ezek a most bemutatott alkotások egy jószemű, gondolatokkal teli, érzékeny fotóriporter alkotásai. a baranyai táj, a baranyai ember megörökített pillanatai. A képek között találkozhatunk a múlt dokumentumaival éppúgy, mint a megváltozott, átalakult jelen képeivel. Tárgyfotói asszociációs lehetőségeket rejtenek. Külön színfoltot jelent Szokolai István alkotásai között az állatokról készült fényképek sora. Nem szokványos felvé. telek ezek, hanem egy-egy madár, állat lényegét, „emberi" tulajdonságait kereső, kutató alkotások. Keresi és felfedezi a tájban a rendet, a tiszta szerkezetet. Ez munkásságának legnyilvánvalóbb erénye. A rókusi úttörők győztek Vasárnap délelőtt rendezték meg az úttöröhuzban „A ml városunk Szeged" elnevezésű úttörővelélkedőt. A három elődöntőből négy Iskola, a Rókusi, a Zrínyi Ilona, a Madách Imre és Juhász Gyula Tanárképző FőIskola I. számú gyakorló általános Iskolájának 10—10 tagú őrsei kerültek a döntőbe. A verseny végül ls szoros küzdelemben dőlt el a rókuslak Javára. A második helyen a Zrínyi, a harmadlkon pedig a gyakorló Iskola őrse végzett minden szórakoztatáshoz szükséges adottsággal. A Szép maszkok című tévékomédia-sorozatrói és Garas Dezsőről van szó. Szívesen dicsérjük az ötletért Müller Pétert, az írót, a kivitelezésért Rényi Tamást, a rendezőt és A Sárkányölö című első részt valamennyi szereplőjét. A Jólesően nevettető komédia meséjének még olyan tanulsága ls van, amely egyelőre beláthatatlan időkig érvényes lesz, a Szép maszkok ellen tehát a „műlt-divat" helytelenítőinek sem lehet sok kifogáZene ina ptár Rapszódiák Négy rapszódiát vezényelt partnere volt a Szegedi vasárnap délelőtt a színház- Szimfonikus Zenekar, ban Szalatsy István. A rap- A Kék rapszódia zongoraszódia a végig nem mondott szólóját, vendégművész. Borzenei gondolatok műfaja, az say Pál, a zeneakadémia péindulatoké. a hangulatoké esi tagozatának müvésztaInkább, bár szerzője váló- nára játszotta. Kicsit elkopgatja. ki miként értelmezi, tátott szóhasználattal azt is Szabó Ferenc Moldován rap- mondhatnánk, fölfedezésérszódiájóból a nosztalgia tékűen. Mert mostanában, hangjai csendülnek Gershwin Kék rapszódiájából a szimfonikus lehetőséki. hogy tinédzserkorú fiatal tehetségek egész sora követelt (tegyük hozzá jogosan) pógeknek fölfedezett dzsessz diumot a zongora mellett, életöröme árad, Debussy 1. már-már fölfedezésnek kell Klarlnétrapszódiája fúvósok tartanunk, ha eljön Szegedre (és hárfák) színskáláján föl- egy galambősz tanár Pécsről, vázolt hangulattanulmány, és olyan temperamentumRavel pedig a spanyol mu- mai. fiatalos lendülettel, cizsika jellegzetes fordulatai- zelláltan, kifogástalan téchból, hatáselemeiből szőtte nikával játszik, hogv a köszínárnyalatokban gazdag, zönség nem akarja leengedérzékletes, nagyzenekari tab- ni a dobogóról. Borsay Pált lókban fölerősödö Spanyol szívesen hallanánk viszont rapszódiáját. Szalatsy István szólóesten is. És remekül finom eszközökkel világítót- mutatkozott be Debussy klata át a művek szerkezetét, rinétrapszódiájában a fiatal gondosan ügyelve a külön- szegedi művész, Török János, böző hangulatok plasztikus eszményi hangon és azzal a kibontására és a stílusfegye- rutinnal Játszott. mintha lemre, amellyel a darabok sokadik koncertjét adná. A egymástól eltérő karakterét vasárnapi matiné másik ta(ugyanakkor természetesen nL'!fága- 8 Jövöben - min' az azonosságokat ls) sikerült 1 ~ ré 18 lehet 57 érzékeltetnie. Értő és ideális N. I