Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-05 / 29. szám

'fTIWV HXHí. VEBBXSÁS, ü 3 Félegyháza I Küldöttség indult 200 éve a VDK-ba varos Kiskunfélegyházán hétfőn ünnepi tanácsülésen emlé­keztek meg a település vá­rossá nyilvánításának 200. évfordulójáról A már 35 000 lakosú kiskun városban 8000 új ipari munkahelyet terem­tettek és korszerű nagyüze­mi mezőgazdálkodást alakí­tottak ki. A szocialista építés csaknem 30 évében az új családi otthonok ezrei épül­tek a városban. Ezt követően a kormány nevében dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter köszön­tötte a 200 éves kiskun város tanácsát és lakosságát. A vá­ros hosszú idő után most avatott ismét díszpolgárokat A kitüntető címet a város érdekében végzett kimagasló munkásságukért kapták meg. hárman Elhunyt Benke Imre Február 2-án, szombaton, életének 91. esztendejében, rövid betegség után elhunyt Vásárhelyen Benke Imre elvtárs, a Szocialista Ha­záért Érdemrend, a Munka Érdemérem, a Tanácsköztár­sasági Emlékérem, a Fel­szabadulási Jubileumi Em­lékérem, valamint a Munka Érdemrend ezüst fokozatá­nak tulajdonosa. Benke Im­rét az MSZMP vásárhelyi városi bizottsága saját ha­lottjának tekinti. Temetése ma, kedden délután lesz a Kincses temetőben, a városi tanács által adományozott díszsírhelyen. AZ MSZMP hódmezővásárhelyi városi bizottsága A Vietnami Dolgozók Párt­ja Központi Bizottságának meghívására Borbándi Já­nosnak, az MSZMP KB tag­jának, a Központi Bizottság osztályvezetőjének vezetésé­vel hétfőn pártmunkás-kül­döttség utazott Hanoiba. A küldöttséget a ferihegyi re­pülőtéren Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője búcsúz­tatta. Jelen volt Dang Tran Ngoan, a VDK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Vezetéképítés a Tiszán A Testvériség-földgázveze­ték, amely kezdetben évi egymilliárd köbméter föld­gázt szállít a Szovjetunióból a borsodi iparvidékre, két helyen — Vásárosnamény és Polgár térségében — keresz­tezi majd a Tiszát. A 800 milliméter átmérőjű, hatal­mas súlyú csőkígyó folyó alatti átvezetése körültekin­tő, s műszakilag is figye­lemre méltó követelménye­ket támaszt. Az előkészítés egyik fon­tos munkáját, a partkialakí­tást az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgo­zói már meg is kezdték. Első lépésben az árvédelmi cél­ból beépített nagy meny­nyiségü terméskövet távolít­ják el. E munkát megnehe­zíti az, hogy a hosszú évek során beépített kő egyre lej­jebb került, s így most már nagy mélységben helyezkedik el. A vásárosnaményi Tisza­szakaszon például 4 méternél is mélyebbről kell kikotorni a termésköveket a vezeték útjából Acélrekord Három és fél millió lonna 1974-bes Csongrád megye munkaerőhelyzete Karakas László munkaügyi miniszter megbeszélései Szegeden Hétfón Szegedre látogatott Karakas László munka­ügyi miniszter, Buda István munkaügyi minisztériumi ál­lamtitkár, s a minisztérium több vezető munkatársa. A megyei pártbizottság székházában megbeszélést folytat­tak aktuális munkaügyi kérdésekről. A tanácskozáson részt vett Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Komócsin Mihály, a Csong­rád megyei tanács elnöke, Szabó Sándor, a megyei párt­bizottság titkára, Kovács Imre, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese, Prágai Tibor, a szegedi városi tanács elnökhelyettese és Berta István, a szegedi városi pártbi­zottság osztályvezetője is. A tervek szerint ebben az évben hazánkban három és fél millió tonna acélt ter­melnek. Ennek előállításához az alapanyagot túlnyomó­részben a Szovjetunió és a többi szocialista ország biz­tosítja, a szállítási szerződé­seket aláírták — mondták a Kohászati Alapanyagelőké­szítő Közös Vállalatnál az MTI munkatársának. Vasércből a Szovjetunió 3 millió 950 ezer tonnát szál­Februári tavasz ­l V". & - f" * \" ™LI Az utóbbi években — ha időjárásról van szó — az ember már semmin sem csodálkozik. Ha Afrikában hótor­laszok vannak, azt is magától értetődőként vesszük tudo­másul. Legalább az ottani gyerekek örülhetnek a hónak, ha egyáltalán tudnak örülni neki. Nálunk évek óta ritka­ságszámba megy a téL A téli úttörő-olimpia rendezői példá­ul kosarakban hordták a havat a nódlipályára. Sokan aggályoskodnak, hogy a mezőgazdaságnak nem tesz jót az ilyen Időjárás erre viszont a statisztikák cá­folnak rá. Az utóbbi években egyre-másra rekordtermése­ket takarítanak be országszerte. A február eleji, vasárnapi tavaszt mindenki örömmel köszöntötte. A napsütéses jó idő még a legkisebbeket is ki­esábította a játszóterekre, a homokozók és hinták közé. Megélénkült a város, megtelt sétálókkal, játszadozó gyer­mekekkel. sőt, még a múzeum lépcsőit is elfoglalták a na­pozók. Valódi tavaszi vasárnap volt Sz, L lít, amelyet a hazai ércbá­nyászat kiegészít 410 ezer tonna rudabányai mangánt is tartalmazó érccel. A fel­dolgozásban jelentős szerep jut a borsodi ércelőkészítő­nek. A nyersvas ötvözéséhez kis mennyiségben brazil, in­diai és svéd vasércet, és kü­lönböző országokból krómot, nikkelt molibdént, mangánt titánt, vanádiumot és irí­diumot is felhasználnak az acélgyártó művek. A szerző­dések értelmében kokszból 685 ezer tonna a Szovjet­unióból, 255 ezer tonna Csehszlovákiából, 220 ezer tonna Lengyelországból ér­kezik. A dunaújvárosi kok­szolómű 44 ezer tonna kok­szot szállít a borsodi érc­előkészítő műnek. Az acélgyártásban nagy a jelentősége a vashulladék­nak, amelyből a vállalat eb­ben az évben 1 millió 66 ezer tonnát bocsát az Ipar rendelkezésére. A Kohászati Alapanyagelőkészítő Közös Vállalat április 4-re mun­kába állítja a második, csak­nem 50, millió forint értékű csehszlovák lemezbálázó be­rendezést, amellyel 900—1200 kilós bálák helyett 2000— 2500 kilósakat préselnek. Ez­zel az acélgyártó kemen­céknél csökken az adagolási idő, kisebb lesz az elégési veszteség és a kemencék hő­vesztesége, javul a kemen­cék kihasználási foka. A megyei vezetők előzően átfogó elemző tájékoztatót juttattak el a Munkaügyi Mi­nisztériumnak Csongrád me­gye munkaerőhelyzetéről és a tanácskozáson megvitatásra javasolt kérdésekről A többi között arról tájékoztatták a minisztériumot, hogy 1970-től Szeged és Csongrád megye népessége gyorsabb ütemben nőtt, mint korábban. Javult munkaképes népességének aránya, s az aktív keresők száma. Alapvetően két ten­dencia érvényesül környeze­tünkben: a nem mezőgazda­sági keresők számának és arányának fokozatos növeke­dése, illetve a mezőgazdaság­ban foglalkoztatottak számá­nak lényeges csökkenése. Munkaerő-tartalék jelenleg döntően csak a nők körében tapasztalható, főként Makó és a makói járás területén. Általános tendencia a nehéz­iparban dolgozók számának emelkedése a könnyűipari létszámmal szemben. Az épí­tőipari munkaerőhelyzetet a foglalkoztatottak számának dinamikus növekedése jel­lemzi. Ennek ellenére ebben az iparágban kisebb munka­erőhiány van, főleg a befeje­ző munkák elvégzéséhez szükséges szakipari munka­erőből. Szeged körzetében a mező­gazdaság az egyetlen munka­erőt leadó ágazat, hiszen az itt foglalkoztatottak létszáma évről évre fokozatosan csök­ken. Az 1970. évi 77 ezer fő­vel szemben 1976-ra várható­an 66 ezer fő lesz a mező­gazdaságban foglalkoztatott tak száma. A szakmunkásképzés de­centralizálásának végrehajtá­sáról és az ezzel kapcsolatos problémákról, tennivalókról is részletesen szóltak a Csongrád megyei párt- és ta­nácsi vezetők. Vázolták, mi­lyen intézkedésekre lenne szükség, hogy tovább javul­janak Csongrád megyében és Szegeden a szakmunkáskép­zés feltételei. A tájékoztatóban elhang­zott, s az írásos és szóbeli kérdésekre Karakas László miniszter és dr. Buda István államtitkár válaszolt. A mi­niszter a többi között elmon­dotta, hogy hasznosnak tart­ja az ilyen és ehhez hasonló év eleji konzultációkat, ame­lyeket a megyékben tartanak a minisztérium vezetői. Az idei tanácskozássorozat ta­pasztalatait aktívaértekezle­ten ls megtárgyalják, hogy még eredményesebb lehessen a minisztérium és a helyi szervek együttműködése, munkája. A miniszter felhívta a me­gyei párt- és tanácsi vezetők figyelmét, hogy a felszabadu­ló munkaerő-tartalék foglal­koztatásánál számolni kell a nehézipari ágazatok, de kü­lönösen a szolgáltatási ága­zatok fejlődésére és ezek lét­számigényére. A fejlesztési tervek elkészítése előtt meg­bízható felmérésekre van szükség, hogy megállapíthas­suk a reális munkaerőszük­ségleteket. A nők foglalkoz­tatásával kapcsolatban hang­súlyozta: alapvető a nők szakképzése, nagyobb gondot kell fordítani beiskolázásuk­ra, s ezzel kapcsolatban női munkásszállók létesítésére. Ugyanakkor figyelembe kell venni a népességpolitikai koncepciók gyakorlati hatá­sát is. Ezután a miniszter a ke­resetek alakulásáról s ezzel kapcsolatban a jövő felada­tairól szólt, végül a szak­munkásképzés feltételeinek biztosításáról beszélt Vázol­ta, milyen fejlesztési tervek szerepelnek a minisztérium programjában, s ezek milyen mértékben érintik a szegedi és a Csongrád megyei szak­munkásképző intézetek fej­lesztését A közgazdasági szabályod zók létszámgazdálkodásra gyakorolt hatásáról, az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról Buda István államtitkár adott tájékoztatót, majd ismertette, milyen módosítások várhatók az V. ötéves tervidőszakban. Részletesen szólt az üzem- és munkaszervezési feladatok­ról, a szocialista munkaver­seny kérdéseiről, majd a vál­lalati középszintű vezetők to­vábbképzésével kapcsolaté* tennivalókról. Magán betegek és körseíi rendelők A köztudatban új rende­letként emlegetik, valójában a korább] rendelkezés élet­be léptetéséről van szó: ja­nuár l-től állami rendelő­ben magánbeteget nem fo­gadhatnak az orvosok. A rendelkezést az orvosok jól ismerik, be is tartják, de a betegek közül néhányan nem értették meg. kezelőorvosuk magánbetegként miért nem fogadhatja őket ugyanott, ahol eddig rendszeresen vizs­gálhatta. gyógyíthatta. Dr. Palotás Mária járási főorvost. Pedagógus újítók Hétfőn, a pedagógusok Fáklya Klubjában rendezték meg az oktatásügyi dolgozók újítóinak országos tanácsko­zását. Dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezeté­nek főtitkára megnyitójában részletesen elemezte a moz­galom megyei tanácskozásain elhangzott észrevételeket, ja­vaslatokat. Korunkban, süni­kor a technika eszközei egy­re nagyobb teret követelnek maguknak az oktatás terü­letén is, iskoláinkban, okta­tási intézményeinkben mind több korszerű szemléltető ok­tató- és kísérletí eszköz, audiovizuális és technikai berendezés kell a tanításhoz, a törvényszerűségek gyor­sabb és alaposabb megis­meréséhez. Ezeknek a mo­dern oktató-szemléltető esz­közöknek jelentős része a pedagógus újítók alkotó te­vékenységét dicséri. A tudományos kutatókon kívül országszerte gyakorló pedagógusok százai fáradoz­nak — önként — olyan új oktatási eljárások, módsze­rek kialakításán, amelyek hosszabb távon nélkülözhe­tetlenek az ifjúság számára az ismeretek elsajátításában és alkalmazásában. Az oktatásügy irányítói vezetői között — mint azt többen is szóvá tették — so­kan még mindig nem tekin­tik a vezetői munka szerves részének az újítók támogatá­sát, segítését. Ezzel magya­rázható, hogy igen sok or­szágosan is hasznosítható, újítás gyakran megreked a helyi kezdeményezés szint­jén. a járási tanácsi hivatal egészségügyi osztályának ve­zetőjét kértük meg, ismertes­se röviden a rendelkezést. — A magyar állampolgá­rok döntő többsége, beteg­biztosítási rendszerünk elő­nyeit élvezve, térítés nélkül veheti igénybe jól szervezett orvosi hálózatunk gyógyító, ellenőrző vagy megelőző munkáját — mondta a főor­vos. — Eddig is előfordult, feltehetően ezután is lesz rá példa, hogy néhány beteg úgy érezte, orvosa többet tö­rődik vele, ha magánbeteg­ként külön térítés ellenében keresi a gyógyulás útját. Az egészségügyi dolgozók rend­tartása — így is nevezhet­nénk az egészségügyi tör­vény végrehajtási utasításá­nak is fölfogható miniszteri rendeletet — kikötötte, fe­lül kelj vizsgálni, hogy az úgynevezett magánbetegek orvosi kezelésének megvan­nak-e a tárgyi és személyi feltételei. — Mik a személyi feltéte­lek? — Orvosi nyilvántartásban szereplő orvos kérhet csak engedélyt magánbetegek el­látásához. aki megfelelő gya­korlattal rendelkezik, most ls orvosként működik. vagy nyugdíjasként vállalja ezt a munkát Külön kikötés; csak az az orvos kaphat ilyen en­gedélyt. akinek az utolsó há­rom évben fegyelmi bünte­tése nem volt, és a munkál­tató — községeink esetében a községi tanács — igazolja, hogy főfoglalkozásként vál­lalt munkáiét ez a tevékeny, ség nem zavarja. — A tárgyi féltételek.? — Annyira sokrétű ez, részletezni most felesleges lenne. Inkább arra térnék ki, hogy a korábbi gyakor­lattal egyértelműen szakítva^ tilos államj szerv által feni*­tartott rendelőben úgyneve­zett magánrendelést folytatni akkor is, ha az orvosnak egyébként van magánrende­lésre engedélye. A rendelke­zés tiltó hatálya akkor is ér­vényes. ha a közelben ma­gánrendelést végző orvos nincsen. — Magánrendelőben bizto­sított betegét is kezelheti C körzeti orvos? — Nem. Ha a biztosított beteg nem érez elegendő bi­zalmat kezelőorvosa iránt, magánbetegként ahhoz az orvoshoz fordulhat, akinek nem tartozik a körzetébe. — Járásunkban mostanáf ig az orvosok többsége nem kért engedélyt magánrende­lő fönntartására. Mit tegyen az a beteg, aki nem bizto­sított, de községében ma­gánrendelőt nem tart fenn az orvos, és magánpraxis folytatására nem is kért en­gedélyt. — Természetesen ilyen ese­tekkel is számolnunk kell. akkor is, ha elenyészően ke­vés a biztosításban nem ré­szesülők száma. Orvosi ellá­tás nélkül ezek a betegek sem maradnak. Külön utasí­tással kötelezzük a körzeti orvost, hogy térítés ellené­ben az idevonatkozó szabá­lyok betartásával kezelje a nem biztosított betegeket is. Erre a célra a körzeti rende­lőt is igénybe veheti, járó­beteg esetében — fejezte ba válaszát a járási főorvos.

Next

/
Thumbnails
Contents