Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-27 / 48. szám

4 SZERDA, 1974. FEBRUÁR 81 „Pokoli" mélység—húszméteres betontoronyban X Szénhidrogénért folyó harc katonáinak, az olajbá- föld ny ászoknak nélkülözhetetlen tik azokat a segítőtársaik a tudqjnányos amelyek ötezer műszerek, amelyekkel a föld mélyének titkait fürkészik, ságú tornyot, Az ember által elérhetetlen tonkolosszust kéreg alatti mélységek azonban konok következetességgel igyekeznek megőrizni inkognitójukat Ha másként Oem, a betolakodó mérőbehazánkban először — a felszínén js megteremviszonyokat, mélységben vannak. Húsz méter magasvalóságos beépítettek, amelynek 25 centiméter vastagságú vasbeton a fala, és nagy biztonságtechnikai felkészültséget igényel, ezért az olajipari geofizikai kutatók a legnagyobb körültekintéssel jártak el. Mivel az első kísérleteket a jövőben újabbak is követik, megkezdték a geofizikusok gyakorlati képzését, azon belül is újabb védőfal alapos felkészítését az elemi helyezkedik eL A zárt térben különböző technikai eszrendezések félrevezetésével közökkel és módszerekkel Vagy megrongálásával. A négy-ötezer méter mélységbe lebocsátott szeizmográférzékenység ú műszerek rendkívüli hőmérsékleti és nyomásviszonyok közé kerülnek, s a természet erői knegtépázhatják a precízen elkészített lis szerkezeteket is. A nagyalföldi kutató és feltáró üzem geofizikai kutatórészlegének szakemberei ezért újszerű vállalkozásba kezdtek. Elhatározták, hogy 1500 atmoszféra nyomást teremtettek és 250 Celsius-fok hőmérsékletet állítottak elő. Ebben a „pokoli" közegben vetették próba alá mindazokat a műszereket, amelyekkel a nagy mélységű kumégoly tatófúrásoknál dolgoznak. Az speciá- első sikeres kísérlet alkalmával kapott hőmérséklet-és nyomásérték már magasabb, mint amit az ország legmélyebb kutatófúrásánál, 5900 méter mélységben elértek. A veszélyes kísérlet erő biztonságos előállítására a föld felszínén. A közeljövőben tanulmányutat tesznek az NDK-ba is, mivel a baráti ország kutatói — más módszerrel ugyan — már végeztek hasonló kísérleteket. A terv szerint az NDK szakemberei részt vesznek majd a Szolnokon folyó kísérletekben. Jelentkezett az Eötvös Loránd Tudományegyetem geofizikai tanszéke is, hogy tanulmányozza a ritka vállalkozást és közreműködjék a tudományos elemzésben. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Ügy nagyvállalat tisztvise- lesztési feladatok megoldását. Kjét fegyelmivel elbocsátot- Amit szabadalmaztatni kért, ták, mert egy kisiparostól az a technika mai szintjén nagyobb összeget fogadott el nem jelent találmánynak azért, hogy munkát juttasson minősülő konstrukciót. A hanyagolásával, az ellenőrzés elmulasztásával, a munka szervezetlenségével, alkalmasabb védőberendezések hiányával, stb.) maga is közreúj műszaki alkotást nem hozott létre. neki. A vizsgálatkor a tiszt- teljes szerkezet korszerűbb játszott. Ez a tény a sérült viselő beismerte tettét, de a lett, de szabadalmi oltalom- vétkességét csökkenti. Ebben ban nem részesíthető, mert az esetben a munkás, társaival együtt, valóban szabályellenesen járt el. De a Szakszervezetek Megyei Tanácsásúlyös nak szakvéleményéből arra Mun- lehet következtetni, hogy a sérült és munkatársai a telephelyen kialakult, a mun. káltató által ismert és eltúrt helytelen gyakorlattal összhangban dolgoztak, amikor a baleset történt. Ez pedig a munka hibás magatartását már önmagában mérsékli. A járásbíróság nem tisztázta, hogy a vállalat részéről ki irányította a rakodást és ki ügyelt fel arra. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a váldöntés ellen a munkaügyi bírósághoz fordult és büntetése mérséklését kérte. A bí_ róság helyt adott a keresetnek, és a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte, ítéletét arra alapította, hogy a fegyelmi eljárásról nem Vettek fel jegyzőkönyvet és Egy vállalat munkása rakodás közben igen balesetet szenvedett, kaadója ellen indított perében a járásbíróság azt állatisztviselőt személyesen P"otta meg* hogy a munká3 nem hallgatták meg, tehát nem adták meg a védekezési lehetőséget, holott a személyes meghallgatás a fegyelmi eljárás olyan lényeges követelménye, aminek elmulasztása a határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után. Törvényességi óvásra a is hibás volt, ezért a vállala. tot csak 50 százalékos kártérítés fizetésére kötelezte. A legfőbb ügyész törvényességi óvására o Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — Ha az üzemi baleset • • előidézésében a dolgozó is Legfelsőbb Bíróság ellenke- hibás, a vállalat felelősségé- lalat nem gondoskodott olyan bő álláspontra helyezkedett nek mérve nem aszerint ala- felelős személy kijelöléséről, ! A határozat indoklása sze- kul> H°G>" őt is terheli-e vét- M | Unt a Munka Törvényköny- késség, és ez milyen arányHH^^Hban áll a dolgozóéval, have a fegyelmi jogkör gyakor. lójának kötelességévé teszi, hogy a dolgozót a fegyelmi eljárás során személyesen ig meghallgassa. Amennyiben azonban ilyen eljárási szabálysértés történt, mint ebben az esetben is, ez mégsem ad módot arra, hogy a bíróság emiatt a fegyelmi határozatot hatályon helyezze. Ugyanis, ha róság az ügyet nem látja tisztázottnak, bizonyítást rendelhet el. Tehát módja és lehetősége van, hogy a tény. állást a dolgozó személyes meghallgatása, valamint a bizonyítékok alapján érdemi határozatot hozzon. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Egy mérnök a találmányára a szabadalmi oltalom megadását kérte, de az Országos Találmányi Hivatal azzal utasította el, hogy egy külföldi szabadalom ezt a kérdést lényegében megoldotta, s ezzel szemben a mérnök találmánya határo. zott találmányi jelleget nem mutat. Az illető bírósághoz fordult, s végső fokon a Legfelsőbb Bíróság szintén elutasító végzést hozott. A döntés indoklása szerint egy korábbinál korszerűbb szerkezet még nem jelent műszaki újdonságot Ugyanis ismert es alkalmazott, de a jelenlegi technikai szintet újdonságával túl nem haladó szerkezetek beépítése, találmányának, illetve új músza. ki megoldásnak nem tekinthető. A szóbanforgó külföldi szabadalom, továbbá a szakemberek által ismert szerke, zetek elegendő útmutatást adtak a szabadalmaztatni kért változtatások elvégzéséhez, de nem haladják meg I egy mérnöktől elvárható fej- | nem, hogy a sérült vétkes magatartása milyen mérvű volt A kárviselés arányának meghatározásánál az eset összes körülményeit tekintetbe kel! venni. Nem hagyható figyelmen kívül, ha a kár bekövetkezésében a vállalat vétkes magatartásákívüi val (az óvórendszabályok eL a bí-^^^HÉBMHH^^^H akinek ügyelnie kellett volna a rakodás biztonságára, és aki szükség esetén megfelelő intézkedéseket is tehetett volna, ez a mulasztás ugyancsak a munkáltató ter. hére írandó! Mindezek tisztázására a Legfelsőbb Bíróság az első fokon ítélkező járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Hajdú Endre Katonaruhában Az egyik szegedi fodrászatban, székek sorában, tőlem balra, Maász László mester egy szimpatikus fiatalember haját vágta. A fiú a lenyírt hajtincsekből öszsíegyújtetett. Biztosan nagyapa korában majd az unokáinak fogja a haját mutogatni — gondoltam, de aztán kiderült; most vonul be katonának — a határőrökhöz, ezért a nagy nyíratkozás. Beszélgetni kezdtünk: — Ifjú Dunai József vagyok — mutatkozott be a hosszú hajtól és a civil élettől két évre búcsúzó fiú. Két nap múlva Kiskunhalason találkoztam Józsival. Akkor már katonaruhában volt, és kíváncsiskodásom révén közelebbről is sikerült megismerni a szegedi fiút. Az Odessza lakónegyed 2. számú épületének lakója, a tervezővállalatnál dolgozott. Mindig Szegeden lakott, és a gépipari technikumot is itt végezte. Édesapja Bakson, a MagyarBolgár Barátság Tsz-ben dolgozik, édesanyja pedig az I. kerületi tanácsnál. — Tavaly ősszel soroztak katonának, s akkor a szegedi kiegészítő parancsnokságon mondták, hogy az idén, év elején, vagy végén fogok masírozni — mondta Józsi. — De amikor a sorozás után az útlevélkérelmem elutasították, sejtettem, hogy februárban behívnak, őszintén mondom, boldog vagyok, hogy végre katona lehetek, mert már 20 éves vagyok, s így ennek a követelménynek is időben sikerül eleget tenni. A korábbi sejtésem valóraválása pedig — az ugyanis, hogy februárban behívnak — számomra kifejezetten kellemes érzés, mert leszerelésem után az egyéni életemben olyan terveket valósíthatok meg, amelyekhez a katonai szolgálat letöltése előtt értelmetlen dolog lett volna hozzákezdeni. Így például a Műszaki Egyetemre való jelentkezést is elhalasztottam, s a marxista középiskolában sem kezdtem meg a tanulást. És mi tagadás, néhány hónappal ezelőtt még a nősülésre is gondoltam, de a menyasszonyommal egyetértésben — egyelőre — az esküvőt is elhalasztottuk. Véleményem szerint a nőtlen ember könnyebben elviseli a katonaélet nehézségeit — állapította meg Dunai József. Az első huszonnégy óra után Józsi tapasztalatai a katonaéletről, az újoncok Ifj. Dunai József „beöltözött" fogadásáról, az étkezésről, az elhelyezési körletről, de a bánásmódról is sokkal jobbak a vártnál. — A beöltözéskor „keményebb" dolgokra gondoltam. Igaz, másoktól is hallottam már, hogy a katonaviselt barátok előszeretettel ijesztgetik a bevonulókat — jelentette ki Józsi, miközben helyesen kifogásolta, hogy Szegedtől a kiképzőpontig ponyva nélküli gépkocsin utaztak, s a hideg szél miatt fáztak. — Bizonyosan a katonaélet alakulása is elsősorban attól függ, hogy az egyén hogyan viszonyul hozzá. Mint ahogy mindenütt vannak olyanok, akik visszafelé húzzák a szekeret, egy-két fiú esetében már itt is hasonlókat tapasztaltam. Én szeretném hasznosan eltölteni a katonaidőmet. — A fegyveres szolgálatról a középiskolában is többször volt szó. Különösen az utolsó évben jelentek meg gyakran tisztiiskolások az én osztályomban is, és élménybeszámolót tartottak saját katonaéletükről. De a földrajzórákon, s különösen a honvédelmi napokon, alaki és lőelméleti foglalkozásokon szereztünk bővebb ismereteket a fegyveresek munkájáról. A határőrszolgálat szépségeit és nehézségeit pedig az unokabátyám — Kozma István tartalékos határőr — elbeszéléseiből ismertem meg. Pityu segédútlevél-kezelő volt a nyugati határon, több határsértő felderítésében és leleplezésében vett részt, a határőrség kiváló katonája volt. Az általa mesélt történeteket mindig szívesen hallgattam. Pityu már katonakorában csáládot alapított, kislányuk van, most várják a második gyereket. A boldog apa «» Szegedi Nyomdában dolgo zik. Ifjú Dunai József, és a napokban bevonult többiek bizonyosan helyt fognak állni a fegyveres szolgálatban is. Gazsó Béla 1 Szerszámok a kiskerteknek A szokatlanul enyhe télvége korábban késztette munkára a mezőgazdaságot, s vele együtt a házi-, a kiskerttulajdonosokat. A munkakezdéshez szükséges alapvető cikkekből kielégítő az ellátás — közölték az ország legnagyobb vaskereskedelmi vállalatánál. Az évi, csaknem 3 milliárd forintos forgalmat lebonyolító VASÉRT Vállalat kellő időben gondoskodott a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz különféle eszközökről. A fák, a szőlők metszéséhez 11 ezer hazai és csaknem 10 ezer külföldi metszőollót kínálnak. A tavalyinál 15 százalékkal több ágfúrészt kaptak a hazai ipartól. Újdonságként tavaszra tízezer rubel értékű kiskerti szerszámot vásároltak az NDK-ból. Mezőgazdasági szerszámokból — kapa, ásó, gereblye stb. — a korábbi évekkel ellentétben mind választékban van elegendő. (MTI) Érdekes lelet Érdekes leletre, a VIII. századból származó, írásjegyekkel telirótt kerámia táblácskára bukkantak a régészek az észak-tadzsikisztáni Pendzsikent város közelében. A tussal írott szír nyelvű szövegben nagyon sok a helyesírási hiba. A kerámia lap afféle iskolafüzet lehetett, amit valószínűleg egy szín nyelvet tanuló diák! használt. (APN) Hegedűs András: Morál hétköz Ferenc napjai 1 m 21. Mórának egyetemi évei idején a legnagyobb jótevője Péterfy Sándor volt. Péterfyt „a tanítók atyjának" tartották. Joggal. Az ő nevéhez fűződik a tanítókat segélyező Eötvös-alapnak, a szegény tanítók egyetemista gyermekei részére szállást és étkezést biztosító „Tanítók Házá"-nak létrehozása. Humanista pedagógiai elveket vallott, pedagógusjelölteket tanított, neveléstudományi tanulmányokat, elemi iskolai tankönyveket írt, ifjúsági kiadványokat, köteteket szerkesztett Mórának előbb a Pannónia vendéglő úgynevezett „szabad asztalá"-nál ingyen ebédet biztosított Péterfy, majd megállapodott vele, hogy diákjai dolgozatainak javításáért, kéziratos tanulmanyainak lemásolásáért magához veszi, s részére vacsorát és szobát biztosít. így költözött Móra a Baross út 81. sz. házból az Óvoda utca 4. sz. alatti lakásba 1899. február első napjaiban. Elfoglaltsága a régi maradt, de életkörülményei kedvezőbbekké váltak. Felső-Lövői tanársága Walleszhausen Ilona már 1899 tavaszán arra ösztönözte Móra Ferencet, hogy hagyja ott a pesti nyomort, és az alapvizsga letétele után menjen vidékre segédtanárnak. Móra nemet mondott, mert azt a tervet dédelgette magában, hogy tanársegéd lesz az egyetemen évi 700—800 forintos fizetésért és 150 forint lakbérpótlékért. Erősítette Móra ambícióját az is, hogy MágócsyDietz Sándor professzor felfigyelt a kollokviumára, sőt 1899. áprilisában az egyik növénytani gyakorlat után azt is közölte vele, hogy kíváncsian várja következő vizsgáját. Az alapvizsga azonban nem lett kitűnő, ahogy Móra tervezte. Akkori körülményeinek tulajdonítható, hogy az 1900. január 25-én kiállított „alapvizsgálat eredménye" a következő lett: „magyarból: jó, természetrajzból: jó, földrajzból: jó." Több szó akkor nem is esett a professzor és diák között a tanársegédi állásról. Sőt, Móra is belenyugodott abba, hogy jó lenne kimennie valahová alapvizsgás tanárként tanítani. 1900. április 24én ujjongó hangú levelet küldött menyasszonyának: „Jó az Isten. Mamának nem kell sírni, tatának nem kell aggódni a katonasági költségek miatt, — nekünk se kell talán adóssággal megkezdeni házaséletünket: az Isten gondoskodott rólunk. Sándor bácsi (Péterfy Sándor — H. A.) azzal fogadott az este: no, öcsém, tudja-e már, hogy el akarják vinni tanárnak? — nem én, hova? — Felső-Lövőre, Vasmegyében, két hónapra, havi 80 forinttal. Az egész éjjel nem tudtam aludni az örömtül. Most sietek nektek írni. azután viszem az örömhírt Pistának. Üj hazám bizony nagyon messze van tőletek, hozzátok. Keresd meg a térképen Vas-megyét, közel Stájerországhoz, a magyar határon van Felső-Lövő (Ober-schütz). Azt mondják, -valami fölséges szép hegyi-vidék, van folyóvize, erdeje. Szóval az Isten is poéta-ember számára teremtette, aki hozzá botanikus is. Végtelen előnyös dolog, hogy a katonasághoz ott nemcsak pénzt szerzek, hanem németül is megtanulok." Höllig károly, a felsőlövői gimnázium igazgatója hetekkel előbb bejelentette a tantestületben. hogy az egyik távozni akaró tanár helyett Péterfy Sándor „valami poétaféle pesti egyetemi hallgatót" ajánlott neki a tanév utolsó két hónapjára. Április 28-án Móra már el is foglalta az állást. Tanított a gimnáziumban földrajzot az I., II., III. és IV. osztályban, természetrajzot az V.és VI.-ban: a reáliskolában földrajzot a II.-, III.- és IV-ben; a tanítóképző intézetben természetrajzot a I. és II.-ban. 28 órája lett a segédtanárnak, s emellett rábízták a természetrajzi szertár gondozását is. Ennek a semmiféle kulturális lehetőségekkel sem rendelkező helységnek a gimnáziumába nehéz volt tanárokat hosszabb időre megnyerni. Így érthető, hogy a római katolikus Móra Ferencet is alkalmazták az evangélikus gimnáziumban. Sopronban, Kőszegen. Szombathelyen a hanyag diákokat így ijesztgették: jövőre — Lövőre! Ezért az átlagosnál itt több lehetett a rossz tanuló gimnazista. Móra ez alatt a rövid idő alatt belelátott a századforduló magyar középiskolájának egész világába. Olyan gimnázium volt a felsőlövői, „amely arról volt ismeretes, hogy az egész monarchiából odahordták a mindenünnen kikonzíliumozott úri gyerekeket". Olyan diákjai voltak ennek a gimnáziumnak, „akik már két tanárt megszöktettek évközben". Móra Ferenc határozott fellépésével, megvesztegethetetlenül igazságos szigorával, pedagógiai elveivel rendet, fegyelmet teremtett közöttük annyira, hogy egy hónap múlva így nyilatkozott Móra tanár úri „Kenyérre kenhettem volna a fiaimat.. (Folytatjuk.)