Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-27 / 48. szám

SZERDA, 1974. FEBRUÁR 27, Dicsérő sorok Csak panaszokat olvastunk mostanában a tarjáni új ABC-áruházról. Nem vitás, a szomszédban lakóknak van is mit felhánytorgatni a hűtő éjszakai nagy zaja miatt. Csak nehogy a nagy zajban már elfeledjük az áruház je­lentőségét is, hiszen nagyon nagy szükség volt rá, ezt a kintlakó sok ezer ember ta­núsíthatja! Most viszont M. L.-né olvasónk végre azt ír­ta le, milyen öröm az, hogy nem úgy jártak a vásárlók, mint annyiszor, ha új üzle­tet nyitottak, mert itt az el­ső hetek után is széles vá­lasztékot kínálnak, jó minő­ségű az áru, s ami különö­sen fontos Tarjánban, sok­féle friss hús kapható. — Reméljük, több hónap, vagy egy-két év után is ugyanez lesz a vásárlók véleménye, hiszen így alakul ki a bol­toknál a törzsvevők köre. „Csípős" téma Sok alájrással érkezett le­vél a gyálaréti Széchenyi ut­cából. Arról panaszkodnak, hogy az utcában levő telkére költöztette sok-sok kaptár méhét P. György, s a telket bekerítette ugyan betonkerí­téssel, de oly közel rakta a méheket a kerítéshez, hogy napos időben nem mernek elmenni az emberek a jár­dán, annyira félnek a méhek­től. Nem is alaptalanul, mert az utca egyik lakóját úgy megszúrkálták, hogy orvosi kezelésre szorult, s ha má­soknál nem is volt ilyen sú­lyos következménye, de még sok embert megtámadtak, megcsíptek a méhek. Mivel a házaknál nincs ivóvíz, az utcasarokra járnak a kúthoz, ahol szintén méhek tömege szokott lenni jó időben, hi­szen vizet is keresnek ezek a különben hasznos állatkák. Hozzáteszik, hogy próbáltak már az ott lakó családok és főleg a gyerekek érdekében a méhészgazdával szót érteni, de nem sikerült arra rábírni, hogy a telek belső részére helyezze el a kaptárakat. Közismert, hogy a méhek haszna nemcsak egyéni, de népgazdasági haszon is, hi­szen exportálunk is jő minő­ségű mézeinkből. Viszont úgy kell elhelyezni a kaptárakat, hogy az embereket, a kör­nyékbeli lakókat ne zavarja. S ha már nem sikerül a mé­hészkedő szomszédjukkal szót érteni, kérhetjük-e a méhész szövetség segítségét? Két válasz a postától Két írásunkra kaptunk vá­laszt a Szegedi Postaigazga­tóságtól. Január 18-i számunkban jelent meg „Jelezzék táblán" című írásunk, amely arról szólt, hogy nem írták ki a főpostán, hol fizetik vissza a kötvényekért járó pénzt. „Szeged l-es számú posta­hivatal jelentése szerint az államkölcsönkötvények kifi­zetését 1974. január 8-án kezdte meg a hivatal. Két napon keresztül három mun­kahely kizárólag a kötvé­nyek kifizetésével foglalko­zott. Mindhárom munkahe­lyen az "-Allamkölcsönkötvé­nyek beváltása* felirattal el­látott üvegtábla ki volt füg­gesztve. Január 10-től a köt­vények kifizetését az egyéb kifizetéseket végző munka­hely látta el, mert a kötvé­nyek száma már nem indo­kolta, a hivatal létszámhely­zete pedig nem tette lehe­tővé, hogy ezt külön mun­kahelyen végezzék. Egyéb­ként e munkahely üvegtáb­láján az egyéb szolgáltatások feltüntetése mellett a köt­vénykifizetés is szerepel." Január 30-i lapszámunk­ban „Senki földje" címmel többek között arról írtunk, hogy a Tolbuhin sugárút, Moszkvai körút, Petőfi Sán­dor sugárút és a Cserepes sor által határolt területen nincs telefon. A posta válaszában ez áll: „Bár a cikkből nem állapít­ható meg, de feltehetőleg nyilvános telefonról van szó. (Valóban — a szerk.) A vá­rosban igen sok helyen vol­na szükség nyilvános távbe­beszélő-állomásra, sajnos, az igények kielégítésére távbe­szélőfülke, pénzbedobós ké­szülék és nem utolsósorban hitelkeret hiányában csak fo­kozatosan kerülhet sor. Így, sajnos, ott belátható időn be­lül nyilvános telefon építé­sére nincs lehetőség." Felsorolják, hogy a terü­leten milyen közületnek van telefonja, s ez csaknem min­den utcában van — ezzel vi­szont csak munkaidő alatt oldható meg a telefonálás gondja. Felsorolják a válasz­ban azokat is, akiknek ma­gántelefonjuk van. S ne . ve­gyék zaklatásnak a telefon­tulajdonosok, ha valaki se­gélykérő telefonálás miatt za­varja őket, hiszen a posta­igazgatóság ismerteti a ren­deletet, amelynek értelmében bármely távbeszélő-állomás bármikor és bárki által se­gélykérő (elemi csapással kapcsolatban, mentő- és rendőrhívó) beszélgetésre igénybe vehető, és ezt az elő­fizető köteles megengedni. Ezek a beszélgetések díjmen­tesek. Az emberiesség és az írott szabályok szerint is tehát né­hány telefont sürgős esetben igénybe lehet venni. A pos­taigazgatóság viszont ponto­san tudja, hogy ez a megol­dás nem elegendő, így a pa­naszos levelek alapján nyil­vántartásba vette a környék lakóinak nyllvánostelefon­igénylését, amit köszönettel veszünk. Temető a hon­foglalás korából Aes S. Sándor felvétele Képűnkön: a leletek egy része Az algyői olajmezőn cső­fektetés közben régészeti le­letre bukkantak. A szegedi Móra Ferenc Múzeum mun­katársai azonnal a helyszínre siettek, és hozzáláttak a te­rület szakszerű feltárásához. Megállapították, hogy hon­foglaláskori temetőre hívták fel a figyelmet az olajbányá­szok. Mostanáig összesen 48 sírt tártak föl, köztük hét lo­vassír is található. Az ása­tás azért jelentős, mert kör­nyékünkről mindössze két hasonló korú sírról tudnak a régészek. Vitathatatlan, hogy magyar temetőről van szó — mondta Kürti Béla, az ásatás veze­tője —, és feltételezhető, hogy harcosok idetelepített csoportja temetkezett erre a helyre. A sírok többsége fér­fit takar, néhány női és egy gyermekcsontvázat is talál­tak. A női sírokból ékszerek és ruhadíszek, a férfiakéból fegyverek, lószerszámok dí­szei, tűzszerszám és — ez ls ritkaság — cserépedény is került elő. . Járműipari együtt­működés A magyar—román árucse­re-forgalom fejlődésén belül évről évre bővül a két or­szág járműipari cikkeinek kölcsönös szállítása. Az idén a MOGÜRT külkereskedelmi vállalat forgalma romániai partnerével a két évvel ez­előtti forgalomhoz képest négyszeresére emelkedik. (MTI) Fórum Dorozsmán A Hazafias Népfront do­rozsmai körzeti bizottsága Fórum-estet rendez holnap, csütörtökön 17 órakor. a közigazgatási kirendeltség tanácstermében. Egyrészt előre összegyűjtött, más­részt a helyszínen feltett ideológiai, külpolitikai, gaz­dasági és várospolitikai kér­désekre kapnak választ az érdeklődő kiskundorozsmai­ak. Válaszadásra a Hazafias Népfront dr. Ozvald Imrét, a Szeged városi pártbizott­ság titkárát, Papp Gyulát. Szeged város tanácsának el­nökhelyettesét, Sz. Simon Istvánt, a Délmagyarország főszerkesztő-helyettesét, dr. Nagy Miklóst, a III. kerüle­ti tanácsi hivatal elnökét és tanácsi osztályvezetőket hí­vott meg. A Fórumon minden ér­deklődőt szívesen látnak. Szerkesztői üzenetek Fecske jeligére: Írását közölni nem tudjuk. Sz. Ferenc (Róna utca 22.): Levelét továbbítottuk a II. kerületi tanács­hoz, bejelentését köszönjük. B. Antalné (Mórahalom): a fodrászüzletre tett panaszát továbbítottuk az illetékesnek. Köszönjük az észrevételt Gépkocsinveremény­betétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár a gépkocsinyeremény­betét-könyvek 51. sorsolását február 25—26-án Budapesten, a Kelli László Űttörőházban tartotta meg. A Budapesten váltott betétkönyveket 25-én, a vidéken váltott betétköny­veket pedig 26-án délelőtt sorsolták. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétköny­vek vettek részt, amelyeket 1973. október 31-ig váltottak és 1974. január 31-én még forgalomban voltak. A kétnapos húzáson összesen 615 gépkocsi talált gazdára. Az 5000 fo­rintos betétkönyvekre 431 darab, a 10 000 forintosakra 184 darab autó jutott. Alább adjuk a Csongrád megyében váltott betétköny­vek nyerőszámait: Papi békebizctfság illése 10 00« Ft összegű betétkönyvek: Sorozat szám Nyeremény 5 023808 Dácia 1300 5 027201 Moszkvics 412 5 029184 Zaporozsec 5000 Ft összegű betétkönyvek: Sorozat szám Nyeremény Zsiguli 2101 5 038017 S 038075 Zaporozsec Moszkvics 412 539731 566724 581608 587887 590815 591960 592329 596968 600501 Zaporozsec Moszkvics 412 Moszkvics 412 Zaporozsec Zaporozsec Dacia 1300 Dacia 1300 Zaporozsec A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, ezért az esetleges számhibákért nem vállalunk felelősséget. A nyertes betétkönyveket, vagy az azt helyettesítő „igazolást" a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fiók­nál, postahivatalnál, vagy takarékszövetkezetnél kell be­mutatni. (MTI) Az Opus Pacis intéző bi­zottsága és az Országos Bé­ketanács katolikus bizottsá­ga kedden együttes ülést tar­tott. Az ülésen részt vett dr. Ijjas József kalocsai érsek, a püspöki kar, az Opus Pa­cis és az Országos Béketa­nács katolikus bizottságának elnöke, dr. Bánk József egri érsek, dr. Cserháti József pécsi püspök, a püspöki kar titkára, továbbá a püspöki kar több tagja, valamint az Opus Pacis intéző bizottsá­gának és az Országos Béke­tanács katolikus bizottságá­nak tagjai. Az ülést dr. Ijjas József érsek nyitotta meg. Megem­lékezett a nemrég elhunyt dr. Beresztóczy Miklós c. pré­post, az Országos Béketanács katolikus bizottsága főtitká­rának érdemeiről, és bejelen­tette, hogy a főtitkári tisz­tet a jövőben dr. Horváth Richárd, budapesti templom­igazgató, a Katolikus Szó főszerkesztője látja el. Ezután dr. Timkó Imre, gö­rögkatolikus káptalani hely­nök, az Opus Pacis ügyve­zető igazgatóhelyettese tar­tott előadást az elmúlt fél­év papi békemunkájáról, s ismertette az 1974. évi fel­adatokat. Az ülés részvevői egyhangúlag elfogadták a be­számolót, és az 1974. évi munkaprogramot, majd dr. Ijjas József érsek zárszavá­val ért véget az ülés. A Tiszafái márciusi száma Kétségtelen, hogy a Tisza­táj most megjelent, márciu­si számának legérdekesebb, legizgalmasabb írása Né­meth László Magam helyett című önéletrajzának a má­sodik folytatása. A versek között kapott helyet Simái Mihály Találkozások című versének egy hosszabb rész­lete. Ugyancsak verssel je­lentkezik Farkas Árpád és Bari Károly is. A prózát Németh László mellett Raf­fai Sarolta A pizsama című elbeszélése képviseli. A ta­nulmány rovatban Sánta Ferenc novelláiról, Sinka István Szigetek könyve cí­mű kötetéről, nemzetisége­ink és a nemzetiségi ma­gyarok problémáiról, vala­mint „sumér eleink"-ről szóló írások jelentek meg Vasy Géza, Székelyhídi Ágoston, Ferenczi Imre és Fodor István tollából. Ismét jelentkezik a kelet-európai néző, mely ezúttal a cseh­szlovák, a jugoszláv, a len­gyel és a szovjet Irodalmi életből közöl híreket. Nyolc, nemrégiben megjelent mű kritikáját olvashatjuk a Ti­szatáj márciusi számában, köztük Szakolczay Lajos kritikáját, Sütő András: Is­tenek és falovacskák, Olasz Sándor írását, Déri Tibor: Kedves bópeer...!, vala­mint Tüskés Tibor cikkét Bata Imre: Képek és vo­nulatok című könyvéről. A folyóiratot Fodor József raj­zai, Balla József festményei és a Szeged-Tarján város­rész díszítésére kiírt pályá­zat szobrai teszik esztétikus­sá. Szegedi művészek Melis Gábor A mostani a második évad, amelyet a szegedi színháznál tölt Melis Gábor. Egyenesen a főiskoláról került ide, tele tettvággyal, szerepelni és ta­nulni akarással. Legelőször a Karvezető volt az Antigoné­ban. azóta összesen kilenc darabban játszott, kisebb • nagyobb szerepeket, sikerrel. Tavaly a Például Caiusban, a Diákszer elemben, A fel­szabadított Don Quijote-ban. A makrancos hölgyben és az Angyal szállt le Babilonba című Dürrenmatt műben. Az idei „sorrend": A szabin nők elrablása, a Mária főhadnagy, a pop-fesztivál. Most Krleza Golgotáját próbálják, ebben kisebb szerepet kapott. — Elégedett? A lehetősé­gekkel és a megvalósítással? — Az első évben valóban sok lehetőséget kaptam. Nemcsak a bizonyításra, ma­gam kipróbálására, a tanu­lásra is. Feladataim voltak, azaz jelentősebb, nagyobb szerepeim, olyanok, amelyek segítenek a művészi előreha­ladásban. Az idén kevésbé lehetek elégedett. Meggyőző­désem, a színészt mindig a szerep teszi, a nagyobb sze­rep feladatjellegű, azaz ér­leli a művészt, én pedig jó­részt kis szerepeket kaptam ebben az évadban. Amelyek persze sok energiát elvesz­nek. Nem tudom kipróbálni, mire vagyok képes, és arra sincs elég lehetőség, hogy más színházak látogatásával, más színészek munkájának elemzésével bővítsem tapasz­talataimat. A megvalósítás? Nem az én dolgom saját tel­jesítményem elbírálása, azt viszont tudom, hogy minden egyes előadásra újra kell kezdenem a munkát. Az ered­mény, egy-egy szerep, soha sincs teljesen készen, minden alkalommal újra meg kell dolgozni érte. — Eddigi szerepei alapján, főként A szabin nők sikere után talán helyénvaló a kér­dés : nagyobb kedvet és adott­ságokat érez magában a ze­nés darabokhoz, mint a pró­zához? — Véleményem szerint a mi mesterségünket, szakmán­kat elsősorban zenés dara­bokon lehet megtanulni, ezért örülök, ha szerepet kapok egy-egy musical-ben. Bár úgy érzem, tudok énekelni, mozgáskészségem van, nem biztos, hogy megmaradok a zenés daraboknál. Melis Gábor állította ösz­sze a Tömörkény-emlékest műsorát, amelyet tegnap, kedden este rendeztek meg a Bartók Béla művelődési központban. Volt már egy önálló műsora is, a Csokonai­est. A pódium szerinte pon­tosságra, önfegyelemre nevel, ezért szereti. És persze a „főszereplők", az írók miatt, a Tömörkény-műsor eseté ben a város, Szeged miatt S. I

Next

/
Thumbnails
Contents