Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-27 / 48. szám

SZERDA, 1974. FEBRUÁR 27, Dicsérő sorok Csak panaszokat olvastunk mostanában a tarjáni új ABC-áruházról. Nem vitás, a szomszédban lakóknak van is mit felhánytorgatni a hűtő éjszakai nagy zaja miatt. Csak nehogy a nagy zajban már elfeledjük az áruház jelentőségét is, hiszen nagyon nagy szükség volt rá, ezt a kintlakó sok ezer ember tanúsíthatja! Most viszont M. L.-né olvasónk végre azt írta le, milyen öröm az, hogy nem úgy jártak a vásárlók, mint annyiszor, ha új üzletet nyitottak, mert itt az első hetek után is széles választékot kínálnak, jó minőségű az áru, s ami különösen fontos Tarjánban, sokféle friss hús kapható. — Reméljük, több hónap, vagy egy-két év után is ugyanez lesz a vásárlók véleménye, hiszen így alakul ki a boltoknál a törzsvevők köre. „Csípős" téma Sok alájrással érkezett levél a gyálaréti Széchenyi utcából. Arról panaszkodnak, hogy az utcában levő telkére költöztette sok-sok kaptár méhét P. György, s a telket bekerítette ugyan betonkerítéssel, de oly közel rakta a méheket a kerítéshez, hogy napos időben nem mernek elmenni az emberek a járdán, annyira félnek a méhektől. Nem is alaptalanul, mert az utca egyik lakóját úgy megszúrkálták, hogy orvosi kezelésre szorult, s ha másoknál nem is volt ilyen súlyos következménye, de még sok embert megtámadtak, megcsíptek a méhek. Mivel a házaknál nincs ivóvíz, az utcasarokra járnak a kúthoz, ahol szintén méhek tömege szokott lenni jó időben, hiszen vizet is keresnek ezek a különben hasznos állatkák. Hozzáteszik, hogy próbáltak már az ott lakó családok és főleg a gyerekek érdekében a méhészgazdával szót érteni, de nem sikerült arra rábírni, hogy a telek belső részére helyezze el a kaptárakat. Közismert, hogy a méhek haszna nemcsak egyéni, de népgazdasági haszon is, hiszen exportálunk is jő minőségű mézeinkből. Viszont úgy kell elhelyezni a kaptárakat, hogy az embereket, a környékbeli lakókat ne zavarja. S ha már nem sikerül a méhészkedő szomszédjukkal szót érteni, kérhetjük-e a méhész szövetség segítségét? Két válasz a postától Két írásunkra kaptunk választ a Szegedi Postaigazgatóságtól. Január 18-i számunkban jelent meg „Jelezzék táblán" című írásunk, amely arról szólt, hogy nem írták ki a főpostán, hol fizetik vissza a kötvényekért járó pénzt. „Szeged l-es számú postahivatal jelentése szerint az államkölcsönkötvények kifizetését 1974. január 8-án kezdte meg a hivatal. Két napon keresztül három munkahely kizárólag a kötvények kifizetésével foglalkozott. Mindhárom munkahelyen az "-Allamkölcsönkötvények beváltása* felirattal ellátott üvegtábla ki volt függesztve. Január 10-től a kötvények kifizetését az egyéb kifizetéseket végző munkahely látta el, mert a kötvények száma már nem indokolta, a hivatal létszámhelyzete pedig nem tette lehetővé, hogy ezt külön munkahelyen végezzék. Egyébként e munkahely üvegtábláján az egyéb szolgáltatások feltüntetése mellett a kötvénykifizetés is szerepel." Január 30-i lapszámunkban „Senki földje" címmel többek között arról írtunk, hogy a Tolbuhin sugárút, Moszkvai körút, Petőfi Sándor sugárút és a Cserepes sor által határolt területen nincs telefon. A posta válaszában ez áll: „Bár a cikkből nem állapítható meg, de feltehetőleg nyilvános telefonról van szó. (Valóban — a szerk.) A városban igen sok helyen volna szükség nyilvános távbebeszélő-állomásra, sajnos, az igények kielégítésére távbeszélőfülke, pénzbedobós készülék és nem utolsósorban hitelkeret hiányában csak fokozatosan kerülhet sor. Így, sajnos, ott belátható időn belül nyilvános telefon építésére nincs lehetőség." Felsorolják, hogy a területen milyen közületnek van telefonja, s ez csaknem minden utcában van — ezzel viszont csak munkaidő alatt oldható meg a telefonálás gondja. Felsorolják a válaszban azokat is, akiknek magántelefonjuk van. S ne . vegyék zaklatásnak a telefontulajdonosok, ha valaki segélykérő telefonálás miatt zavarja őket, hiszen a postaigazgatóság ismerteti a rendeletet, amelynek értelmében bármely távbeszélő-állomás bármikor és bárki által segélykérő (elemi csapással kapcsolatban, mentő- és rendőrhívó) beszélgetésre igénybe vehető, és ezt az előfizető köteles megengedni. Ezek a beszélgetések díjmentesek. Az emberiesség és az írott szabályok szerint is tehát néhány telefont sürgős esetben igénybe lehet venni. A postaigazgatóság viszont pontosan tudja, hogy ez a megoldás nem elegendő, így a panaszos levelek alapján nyilvántartásba vette a környék lakóinak nyllvánostelefonigénylését, amit köszönettel veszünk. Temető a honfoglalás korából Aes S. Sándor felvétele Képűnkön: a leletek egy része Az algyői olajmezőn csőfektetés közben régészeti leletre bukkantak. A szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai azonnal a helyszínre siettek, és hozzáláttak a terület szakszerű feltárásához. Megállapították, hogy honfoglaláskori temetőre hívták fel a figyelmet az olajbányászok. Mostanáig összesen 48 sírt tártak föl, köztük hét lovassír is található. Az ásatás azért jelentős, mert környékünkről mindössze két hasonló korú sírról tudnak a régészek. Vitathatatlan, hogy magyar temetőről van szó — mondta Kürti Béla, az ásatás vezetője —, és feltételezhető, hogy harcosok idetelepített csoportja temetkezett erre a helyre. A sírok többsége férfit takar, néhány női és egy gyermekcsontvázat is találtak. A női sírokból ékszerek és ruhadíszek, a férfiakéból fegyverek, lószerszámok díszei, tűzszerszám és — ez ls ritkaság — cserépedény is került elő. . Járműipari együttműködés A magyar—román árucsere-forgalom fejlődésén belül évről évre bővül a két ország járműipari cikkeinek kölcsönös szállítása. Az idén a MOGÜRT külkereskedelmi vállalat forgalma romániai partnerével a két évvel ezelőtti forgalomhoz képest négyszeresére emelkedik. (MTI) Fórum Dorozsmán A Hazafias Népfront dorozsmai körzeti bizottsága Fórum-estet rendez holnap, csütörtökön 17 órakor. a közigazgatási kirendeltség tanácstermében. Egyrészt előre összegyűjtött, másrészt a helyszínen feltett ideológiai, külpolitikai, gazdasági és várospolitikai kérdésekre kapnak választ az érdeklődő kiskundorozsmaiak. Válaszadásra a Hazafias Népfront dr. Ozvald Imrét, a Szeged városi pártbizottság titkárát, Papp Gyulát. Szeged város tanácsának elnökhelyettesét, Sz. Simon Istvánt, a Délmagyarország főszerkesztő-helyettesét, dr. Nagy Miklóst, a III. kerületi tanácsi hivatal elnökét és tanácsi osztályvezetőket hívott meg. A Fórumon minden érdeklődőt szívesen látnak. Szerkesztői üzenetek Fecske jeligére: Írását közölni nem tudjuk. Sz. Ferenc (Róna utca 22.): Levelét továbbítottuk a II. kerületi tanácshoz, bejelentését köszönjük. B. Antalné (Mórahalom): a fodrászüzletre tett panaszát továbbítottuk az illetékesnek. Köszönjük az észrevételt Gépkocsinvereménybetétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár a gépkocsinyereménybetét-könyvek 51. sorsolását február 25—26-án Budapesten, a Kelli László Űttörőházban tartotta meg. A Budapesten váltott betétkönyveket 25-én, a vidéken váltott betétkönyveket pedig 26-án délelőtt sorsolták. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1973. október 31-ig váltottak és 1974. január 31-én még forgalomban voltak. A kétnapos húzáson összesen 615 gépkocsi talált gazdára. Az 5000 forintos betétkönyvekre 431 darab, a 10 000 forintosakra 184 darab autó jutott. Alább adjuk a Csongrád megyében váltott betétkönyvek nyerőszámait: Papi békebizctfság illése 10 00« Ft összegű betétkönyvek: Sorozat szám Nyeremény 5 023808 Dácia 1300 5 027201 Moszkvics 412 5 029184 Zaporozsec 5000 Ft összegű betétkönyvek: Sorozat szám Nyeremény Zsiguli 2101 5 038017 S 038075 Zaporozsec Moszkvics 412 539731 566724 581608 587887 590815 591960 592329 596968 600501 Zaporozsec Moszkvics 412 Moszkvics 412 Zaporozsec Zaporozsec Dacia 1300 Dacia 1300 Zaporozsec A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, ezért az esetleges számhibákért nem vállalunk felelősséget. A nyertes betétkönyveket, vagy az azt helyettesítő „igazolást" a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fióknál, postahivatalnál, vagy takarékszövetkezetnél kell bemutatni. (MTI) Az Opus Pacis intéző bizottsága és az Országos Béketanács katolikus bizottsága kedden együttes ülést tartott. Az ülésen részt vett dr. Ijjas József kalocsai érsek, a püspöki kar, az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottságának elnöke, dr. Bánk József egri érsek, dr. Cserháti József pécsi püspök, a püspöki kar titkára, továbbá a püspöki kar több tagja, valamint az Opus Pacis intéző bizottságának és az Országos Béketanács katolikus bizottságának tagjai. Az ülést dr. Ijjas József érsek nyitotta meg. Megemlékezett a nemrég elhunyt dr. Beresztóczy Miklós c. prépost, az Országos Béketanács katolikus bizottsága főtitkárának érdemeiről, és bejelentette, hogy a főtitkári tisztet a jövőben dr. Horváth Richárd, budapesti templomigazgató, a Katolikus Szó főszerkesztője látja el. Ezután dr. Timkó Imre, görögkatolikus káptalani helynök, az Opus Pacis ügyvezető igazgatóhelyettese tartott előadást az elmúlt félév papi békemunkájáról, s ismertette az 1974. évi feladatokat. Az ülés részvevői egyhangúlag elfogadták a beszámolót, és az 1974. évi munkaprogramot, majd dr. Ijjas József érsek zárszavával ért véget az ülés. A Tiszafái márciusi száma Kétségtelen, hogy a Tiszatáj most megjelent, márciusi számának legérdekesebb, legizgalmasabb írása Németh László Magam helyett című önéletrajzának a második folytatása. A versek között kapott helyet Simái Mihály Találkozások című versének egy hosszabb részlete. Ugyancsak verssel jelentkezik Farkas Árpád és Bari Károly is. A prózát Németh László mellett Raffai Sarolta A pizsama című elbeszélése képviseli. A tanulmány rovatban Sánta Ferenc novelláiról, Sinka István Szigetek könyve című kötetéről, nemzetiségeink és a nemzetiségi magyarok problémáiról, valamint „sumér eleink"-ről szóló írások jelentek meg Vasy Géza, Székelyhídi Ágoston, Ferenczi Imre és Fodor István tollából. Ismét jelentkezik a kelet-európai néző, mely ezúttal a csehszlovák, a jugoszláv, a lengyel és a szovjet Irodalmi életből közöl híreket. Nyolc, nemrégiben megjelent mű kritikáját olvashatjuk a Tiszatáj márciusi számában, köztük Szakolczay Lajos kritikáját, Sütő András: Istenek és falovacskák, Olasz Sándor írását, Déri Tibor: Kedves bópeer...!, valamint Tüskés Tibor cikkét Bata Imre: Képek és vonulatok című könyvéről. A folyóiratot Fodor József rajzai, Balla József festményei és a Szeged-Tarján városrész díszítésére kiírt pályázat szobrai teszik esztétikussá. Szegedi művészek Melis Gábor A mostani a második évad, amelyet a szegedi színháznál tölt Melis Gábor. Egyenesen a főiskoláról került ide, tele tettvággyal, szerepelni és tanulni akarással. Legelőször a Karvezető volt az Antigonéban. azóta összesen kilenc darabban játszott, kisebb • nagyobb szerepeket, sikerrel. Tavaly a Például Caiusban, a Diákszer elemben, A felszabadított Don Quijote-ban. A makrancos hölgyben és az Angyal szállt le Babilonba című Dürrenmatt műben. Az idei „sorrend": A szabin nők elrablása, a Mária főhadnagy, a pop-fesztivál. Most Krleza Golgotáját próbálják, ebben kisebb szerepet kapott. — Elégedett? A lehetőségekkel és a megvalósítással? — Az első évben valóban sok lehetőséget kaptam. Nemcsak a bizonyításra, magam kipróbálására, a tanulásra is. Feladataim voltak, azaz jelentősebb, nagyobb szerepeim, olyanok, amelyek segítenek a művészi előrehaladásban. Az idén kevésbé lehetek elégedett. Meggyőződésem, a színészt mindig a szerep teszi, a nagyobb szerep feladatjellegű, azaz érleli a művészt, én pedig jórészt kis szerepeket kaptam ebben az évadban. Amelyek persze sok energiát elvesznek. Nem tudom kipróbálni, mire vagyok képes, és arra sincs elég lehetőség, hogy más színházak látogatásával, más színészek munkájának elemzésével bővítsem tapasztalataimat. A megvalósítás? Nem az én dolgom saját teljesítményem elbírálása, azt viszont tudom, hogy minden egyes előadásra újra kell kezdenem a munkát. Az eredmény, egy-egy szerep, soha sincs teljesen készen, minden alkalommal újra meg kell dolgozni érte. — Eddigi szerepei alapján, főként A szabin nők sikere után talán helyénvaló a kérdés : nagyobb kedvet és adottságokat érez magában a zenés darabokhoz, mint a prózához? — Véleményem szerint a mi mesterségünket, szakmánkat elsősorban zenés darabokon lehet megtanulni, ezért örülök, ha szerepet kapok egy-egy musical-ben. Bár úgy érzem, tudok énekelni, mozgáskészségem van, nem biztos, hogy megmaradok a zenés daraboknál. Melis Gábor állította öszsze a Tömörkény-emlékest műsorát, amelyet tegnap, kedden este rendeztek meg a Bartók Béla művelődési központban. Volt már egy önálló műsora is, a Csokonaiest. A pódium szerinte pontosságra, önfegyelemre nevel, ezért szereti. És persze a „főszereplők", az írók miatt, a Tömörkény-műsor eseté ben a város, Szeged miatt S. I