Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-27 / 48. szám

«KSKDA, 1974. FEBRUÁR 3% Napirenden: A népesedéspolitika Ölést tartott a népfront megyei bizottsága Ahhoz, hogy demográfiai napirendre e témát. A me- eltartottak és a keresők, va­helyzetünk megváltozzon, gyei népfrontbizottság tagjai lamint a fiatalok és öregek nemcsak kormányintézkedé- két előadást hallgathattak arányát tekintve — a leg­sekre van szükség, hanem meg. Dr. Koncz János, az rosszabbak közé tartozik az az általánossá lett szemlélet MSZMP Csongrád megyei országban, megváltozására is. Ehhez pe- bizottságának osztályvezető- Ebben a szellemben tér­dig az is kell: minden szerv, je népesedéspolitikánk idő- jesztette elő Szabó Gáborné, testület, mozgalom a köte- szerű kérdéseiről beszélve a megyei népfrontbizottság lességének érezze, hogy a társadalmi, társadalompoliti- alelnöke, a megyei nőbizott­saját területének megfele- kai és gazdasági szempont- ság elnöke azt a feladatter­loen foglalkozzék e kérdé- ból elemezte a népesedés vet, amely a megye nép­sekkel. alakulását, a népesedéspoli- frontbizottságainak a mun­Igy tett a Hazafias Nép- tikai intézkedések szükséges- káját van hivatva tovább­front Csongrád megyei bi- ségét és várható hatását, fejleszteni a népesedéspoliti­iottsága is, amely tegnapi, Hantos Mihály, a Csongrád kai célok társadalmi támo­Nagy István megyei nép- megyei tanács elnökhelyette- gatásában. A vita után, frontelnök elnökletével avá- se a megye demográfiai amelyben tízen szólaltak fel, rost nepfrontbizottság épüle. helyzetét ismertette, amely a megyei népfrontbizottság tében tartott ülésén tűzte — a születések számát, az kiegészítésekkel elfogadta a feladattervet, melynek alap­Építik a nagylaki határállomást ján a Hazafias Népfront he­lyi szerveinek, testületeiknek tovább kell fejleszteniük munkájukat. A feladatok összeállításánál számításba vették a megye sajátos hely­zetét is. A megyei népfrontbizott­ság többek közt javasolja, hogy a területi bizottságok és elnökségek mindenütt tűzzék napirendre, tárgyal­ják meg a népesedéspolitika országos és helyi kérdéseit, elemezzék részletesen műkö­dési területük helyzetét, s ennek alapján határozzák meg konkrét feladataikat. A feladatok minden fon­tos témát tartalmaznak, a gyermekgondozási segélyen levő édesanyák társadalmi segítésétől kezdve a több­gyermekes családok és fiatal házasok gondjaival való fog­lalkozásig. Az is feladata lesz a népfront szerveinek, hogy az eddiginél is intenzí­vebben segítsék a gyermek­intézmények (óvodák, böl­csődék, játszóterek stb.) gyorsabb megvalósítását, építésükhöz pedig szervezze­nek társadalmi segítséget. A megyei népfrontbizott­ság tegnapi ülésén kooptálta tagjai sorába, és beválasztot­ta a megyei népfront elnök­ségbe Horváth Lajost, a KISZ Csongrád megyei bi­zottságának titkárát. Beszámoló a BVT r r na uleserol • A Béke-világtanács szófiai ülésén részt vett magyar de­legáció tagjai számoltak be kedden a nemzetközi béke­mozgalmi tanácskozás mun­kájáról a Belgrád rakparti népfrontszékházban. Pethő Tibor, az Országos Béketa­nács elnökhelyettese egyebek között elmondotta, hogy a tanácskozás fő tárgyköre az volt: milyen új feladatok állnak a nemzetközi béke­mozgalom előtt a békeszere­tő erők moszkvai világkong­resszusának határozataiból adódóan. Szervezeti változá­sok is történtek a szófiai ta­nácskozáson: a békemozga­lomhoz csatlakozott új erők képviselőivel is kibővített BVT-nek jelenleg mintegy ezer tagja van. Magyarorszá­got az eddigi tíz hely helyett 15 hely illeti meg a BVT­ben. — Enyedi Zoltán felvétele A DELEP dolgozói szerelik a nagylaki határállomás új épületét Bár Csongrád megyében forgalmat bonyolított le, nincsenek nagy és közismert mint a röszkei. Ám egyre üdülőterületek, mégis fontos több nyaralót vonz a Fekete­szerepet tölt be az ország tenger, s a makói Maros-híd idegenforgalmában. Igaz, idén esedékes átadása után jobbára csak a tranzitforga- megindulhat Románia felől lomban. Két nemzetközi út a teheráru-forgalom is. A vezet át a megyén, az egyik KPM megyei útügyi igazga­Jugoszlávian át Görögország tósága még az idén hozzálát és Kis-Azsia, a másik pedig a Szeged—Makó közötti út lománia és Bulgária felé. átépíttetéséhez, s a munka ívente sok százezer utas lé- 1975-ben teljesen befejező­pi át a határt a két átkelő- . , , , , helyen, javarészük a nemré- dlk' ^értye a makói atke­giben átépített röszkein. A loszakasz & a Ktszombort jugoszláv határforgalom ta- elkerülő új út építését is. valy az 1972. évi kétszeresé- Hamarosan nagy forgalom te nőtt, s a nagylaki forgal- várható tehát a nagylaki ha­mat is ideszámítva, összesen tárátkelőhelyen. Éppen ezért 73 százalékkal emelkedett a szükséges új határállomást határon átlépők száma. 1973- építeni, melynek vázával ban közel 1 millió 200 ezren már jórészt elkészültek a lépték át a jugoszláv és a DÉLÉP dolgozói. A tervek román határt. szerint az új állomásépületet | kereskedelmi szakemberek­A nagylaki határátkelő- augusztus 20-án adják át I nek az 1974. évi őszi-téli kol­mindeddig jóval kisebb rendeltetésének. leketóját se Isis-szálló galé­Közgyűlések után r r get értek. a zárszámadó közgyűlé­sek. Tudósításainkban sokszor le­írtuk — aki olvasta, ismétlésnek is vehet­te —: a nehéz esztendő ellenére szép ered­mények születtek. Tegyük most hozzá, örömmel írtuk ezt a sztereotip formulát. Valóban, száraz, aszályos év volt ez is. az előző is. Jól szervezett munka nélkül, szakértelem nélkül, közös összefogás nél­kül az aszály hozott volna annyi kárt, amennyit elemi károk hozhatnak. Nem győztük le az aszályt, szorítását éreztük, de kibírtuk. Érdemes hangosan mondani még egyszer: jól szervezett munka, szak­értelem. szoros összefogás kellett hozzá. Azt is tegyük mellé, ahol hiányzott vala­melyik, keresni kell rá az orvosságot sür­gősen. Ha csupán a közgyűlésekről beszélünk, néhány dolgot szóvá kell tenni. Egysze­rűsödtek és közérthetőbbé váltak a beszá­molók. Más fogalmazással úgy is mond­hatnánk, őszintébbek lettek. Jól járt az a szövetkezet, amelyik számadását és ter­veit papírra vetve előre tájékoztatta tag­jait mindarról, amit a vezetőség közölni akart. Ahol ez nem történt meg, egv kicsit sajnáltuk a tagokat. Milliókat, hektárokat, mázsákat és vagonokat, hatóanyagokat, traktoregységeket, termelési értékeket, halmozott és halmozatlan eredményeket aki úgy tud „megemészteni" együltő he­lyében, hogy meg is találja benne azt a csavart, amin az ő hozzászólásával igazí­tani lehetne — nem tudom, hány olyan embert találnánk. Ülne csak le egyetlen egyszer az elnök a főkönyvelő elé. és csu­pán egyszeri hallásra döntene fontos dol­gokban ! Lehetetlen. A tagoknak ugyan­ilyen felelősséggel kel] dönteniök. Ne biz­tassuk őket olyan állásfoglalásra, amiben nem láthatnak tisztán. Váltsunk át egy másik vonalra. Látszó­lag másikra, voltaképpen továbbra is ugyanazt mondjuk. A szövetkezet válla­latszerűén gazdálkodó gazdasági egység ugyan, de nemcsak az. Tagok közössége, társadalmi egység is. Nem jól mondjuk, is-sel fogalmazva még nem jól. Gazdasági és társadalmi közösség. Az egyik nem le­het meg a másik nélkül, egyetlen perc­re sem. Csak azokról a közgyűlésekről beszélhe­tünk, amelyeken részt vettünk. Feltűnt, hogy a precíz számadások mellett ez a tár­sadalmi tényező nem kapta meg mindig a maga rangját. Mintha elcsúsztunk volna a számok felé, az emberek mellől. Ha csak gazdálkodni akarnánk. nem mennénk sokra. Nagyon érzékeny műszer a közgyű­lés hangulata, megérzi az „aszályos" esz­tendőket. Ha tavaly meg tavalyelőtt se foglalkoztunk társadalmi problémákkal, mutatós eredményt most se várhatunk. Kevés volt a hozzászóló, nedig lehetőséget mindenkinek adtak. Kedves biztatásban sem volt hiány: szóljanak hozzá! Talán azért volt kevés, mert amiről szó volt, egyetértettek vele, vagy azért, mert nem tudtak kapcsolódni hozzá. Amihez tudtak volna, az meg kimaradt. Vegyünk példaként két bizottságot, anélkül, hogy minden szövetkezetre álta­lánosítanánk vele. Aki viszont a magáéra ismer, biztosan nem téved. Az ellenőrző bizottság elnöke elmondja, hányszor ülé­seztek, hány vizsgálatot folytattak. így száraz adat. semmi több. Első hallásra el­hiszi mindenki, hogy dolgoztak, csak azt nem tudják, mit: Az alapszabály szerint a közgvűlésnek tartozik számot adni ez a bizottság. Mondja el akkor azt is, mit ta­pasztalt. Milyen következménye lett an­nak. hogy ezt. vagv azt észrevette. Az ő munkáját segítik néldaul a revizori vizs­gálatok. Tövéről hegyére mondja el. mit végeztek az ellenőrök és milyen változta­tást sürgettek. Voltunk olyan szövetke­zetben, ahol mindezt elmondták. Tisztes­séges, jó számadás volt. A döntőbizottság is a közgyűlésnek fe­lel. Ha elmondja, hány ügye volt, még nem sok. Ha azt is százalékolja. mikor volt igaza a vezetőségnek, mikor a tag­nak. akkor se tudunk meg sokat. Mihály­teleken minden ügyet elősorolt a bizott­ság elnöke. Nevekkel, a körülmények részletes elemzésével és a döntéssel. Ügy tűnt, részrehajlás nélkül. Tiszta víz a po­hárban! Tudni kell róla a közgyűlésnek, hiszen ő adta rá a megbízást. De jó tudni minden tagnak külön is, mert ebből szá­míthat tovább: ilyen ügyben igazam le­het, vagy nem? Ezek előrebocsátásával hiányoljuk, hogy a többi társadalmi bizottság munkájáról- a közgyűléseken alig tudunk meg valamit. Ha itt az adminisztrációs munkát monda­nák csak, valóban jobb a hallgatás. De ha azt tudná meg a közgyűlés, kik kap­tak szövetkezeti segédlettel házhelyet — öröm hallani, hogy kapnak —. melyik nagy családnak adtak külön tamogatást, melyik tehetséges gyermek kapott szó vet­kezeti ösztöndíjat a tanulashoz, mire köl­tötték el a kulturális alapot, hová men­nek kirándulni vagy reumát gyógyítani az idén, mit végzett a háztáji bizottság — ugye, biztosra vehető, hogy ez is érde­kelte volna a tagokat. Néha külpolitikai összefoglalóval kezdődnek ma is a beszá­molók. Kell ez még. vagy nem kell? Ne döntsünk kívülállóként benne. Ipper Pál, Sugár András, vagy Polgár Dénes átfo­góbb képet szokott rajzolni a rádióban, vagy a televízióban. De legalább ennyit az ilyen kézzelfogható „belügyekre" is fer­dítsünk. Jó munkáról, jó dolgozókról leginkább akkor esik szó, ha kézfogáskor borítékol és kitüntetést is tudunk adni. Ha a leg­jobbak nevét — vagy a leglustábbakét ís' — minden évben elősorolnánk, olyan szí­ves szó kíséretében, amennyire szívvel végezte ő a munkáját, biztosan jól esne — vagy tanulságos lenne A nyugdíjba menőkről csak annyit hallottunk egyik közgyűlésen, hogy ismét sokan érték el a nyugdíjkorhatár küszöbét, és ez a „mun­kaerőhelyzetben" újabb gondokat jelent. Szóról szóra igaz. De kinek mondjuk? -A meztelenre vetkőztetett közgazdasági szem­lélet valóban így mondja. A társadalmi közösség inkább így szeretné: jóban, rosszban együtt voltunk Kovács Mihály­lyal. életéből tíz-tizenöt-huszonöt évet a közösben töltött, köszönjük a jó munkát. Egészséges, csöndes pihenést kívánunk. Ha százan mennek nyugdíjba, köszönjünk el száz embertől. Valamennyi a mi szövetke­zetünk tagja. Tisztességgel, emberséggel mondjunk búcsút. Nehezebben fogunk megfeledkezni róluk. És mutassuk be azo­kat is a közgyűlésnek, akik most léptek be a szövetkezetbe. Mi a dolguk, mit vá­runk tőlük? Az sem kimondottan magán­Ügy. hogv huszonötén elvégezték a dolgo­zók általános iskoláját, tízen pedig le­érettségiztek. Egy nagy család öröme, mi­ért feledkeznénk meg róla? /állom uz ellenvetést: hol van erre idő? Hánv hétig tártson akkor egy közgyűlés? Ha unalmas, minden perc drága, ha tájékoztat is, dönt is. de egyúttal formál, módosít, beleszól, sürget, kiigazít, átszervez, javasol és elvet, lehet, hogv tovább tart. De legalább az egyen­súlyra vigyázzunk. Annyit a társadalmi problémákról és eredményekről is beszél­jünk. amennyit a gazdaságira szánunk. Ez is kell annyira, mint a májusi eső. Horváth Dezső H Uj munkavédelmi felszerelések a húsiparban Kedden a szakszervezetek színi ellenőrzések számát, gazdasági vezetőkkel szem­budapesti székházában ülést Egy-egy üzemben többször ben. tartott az ÉDOSZ elnöksége; is felmérték, hogyan alakul Az ÉDOSZ a vizsgálatok a munkavédelmi ellenőrzé- a munka biztonsága. A mun- nyomán új munkavédelmi sek tapasztalatait vitatták kavédelmi felügyelők és a felszerelések gyártására tett meg. A szakszervezet az el- tarsadalmi aktivisták bevo- javaslatot. Már sorozatban múlt évben a balesetek násával 120 helyszíni szem- állítják elő a SZOT Munka eVDen a öaiesetek lére került sor> ezek düntő védelmi Tudományos Kutató szempontjából legkritikusabb többsegében nem találtak ki- Intézetében kidolgozott hús iparágakban növelte a hely- fogásolni valót, egyes esetek- ipari lánckötényt, amely az ben azonban a vizsgálat hiá- üzemi balesetektől védi meg nyosságokat tárt fel: 1973- a dolgozókat. Láncszemekből ban az ÉDOSZ 53 esetben összeállított védőkesztyűt is kötelezett különböző válla- gyártanak, egyelőre azonban latokat munkavédelmi hiá- nem elegendő mennyisétben. kismamáknak Haromnapos cipőbörze kez­dődött kedden Szombathe­lyen. Az ország egyik leg­nagyobb cipőgyára — a Sa­baria — mutatja be a bel­riáján. A börze egyik „sztár­ja" az új, korszerű és igen tetszetős színes kismamaci­pő. A saroktámaszos, egész­ségügyileg jónak minősített, kényelmes termék öt válto­zatban készül ezért az ÉDOSZ és az illeté­kes Állatforgalmi és Húsina­nyosságok megszüntetésére. Közvetlen baleseti veszély ri"fr^t"két" új láncTziivő­miatt 11 ízben állíttattak le gép beszerzésére tett intéz­gépeket, berendezéseket. Tíz kedést. A szakszervezet föl­esetben foganatosítottak kü- kérésére tovább folytatják a lönböző szintű szabálysértési védőeszközök és védőfelsze­eljárást a rendelkezéseket relések kialakításara meg­megelőző, vagy megszegő kezdett kutatómunkát. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents