Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

VÁSÁRNAP, 1971. FEBRUÁR X 3 Az 1973. évi terv teljesítéséről a népgazdaság fejlődéséről, A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) ellátási nehézségek a II. ifcvi szinten maradt. Az év télévben fokozatosan megelső felében előforduló hús- szűntek. Néhány fontosabb iparcikk termelése Az 1973. évi Az 1973. év! tényleges tény az 1972. mennyiség évi Vs-ában Villamos energia milliárd kWó 17,6 108 Szén, millió tanná 26,8 104 Kőolaj, millió tonna 2,0 101 Földgáz, milliárd köbméter 4,8 118 Benzin, millió tonna 1,3 106 Fűtőolaj, millió tonna 2,9 104 Gázolaj, millió tonna 2,8 117 Hengerelt acél. millió tonna 2.3 103 Bauxit, millió tonna 2.6 110 Timföld, ezer tonna 655,1 126 Cement, millió tonna 3,4 US Húzott síküveg. millió négyzetméter 9,3 97 Kénsav, ezer tonna 647,8 114 Nitrogénműtrágya (hatóanyagban) ezer tonna 403,6 108 Műanyagok, ezer tonna 111,7 112 Szintetikus alapú vegyi szálak, ezer tonna 9,6 146 Autóbusz, darab 77S1 112 Tehergépkocsi, dömper. darab 2825 61 Televízió, ezer darab 353.6 101 Hűtőszekrény, ezer darab 371,2 112 Pamutszövet, millió négyzetméter 346,3 111 Kötöttáru, ezer tonna 16,0 109 Cioő. millió pár 41.7 111 Hús. ezer tonna 395,3 92 Va' ezer tonna 22.3 126 Sajt. ezer tonna 27,9 152 Sör, millió hektoliter 5.8 U8 Beruházás — építőipar 1973-ban a népgazdaság szocialista szektorában 106,4 milliárd forintot fordítottak beruházásra, kevesebbet az éves tervben előirányzottnál. Az ipar fellesztésére több. mint 40 milliárd forintot fordítottak. mintegy 700—800 millió forinttal többet az egy évvel korábbinál. A kommunális beruházások majdnem 2 milliárd forinttal, kb. 26 milliárd forintra emelkedtek. Nőt* a szállítás-hírközlés, valamint a kereskedelem beruházásainak összege is. A mezőgazdaság, az erdőgazdái, kodás és a vízgazdálkodás beruházásai együttvéve megközelítették a 20 milliárd forintot. az 1972. évi szintet azonban nem érték el. Az üzembe helvezett beruházások értéke 98 milliárd forint volt, folvó árakon 4 százalékkal több az előző évinél. Elmaradt a tervezettől a telefonhálózat bővítése. a kórházi ágyak számának növekedése. A befejezetlen beruházások állománya 8 milliárd forinttal nőtt. és az év végén elérte a 100 milliárd forintot. Az országos építési-szerelési tevékenység a tervezett 3,5—4 százaléknál valamivel kisebb mértékben, kb. 3 százalékkal emelkedett. Ezen belül az állami építőipari vállalatok és a szövetkezetek 5 százalékkal több, az építőipari közös vállalkozások és a házilagos építőipari szervezetek kevesebb munkát végeztek. mint az előző évben. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak évi átlig~s száma 360 000 volt. 2 százalékkal több az 1972. évinél. Az építőipari munkások száma (199 000 fő) lényegében nem változott, az egy építőipari munkásra jutó éoítőipari termelés 5 százalékkal meghaladta az előző évit Az építőipari tevékenység korszerűsödött. Nőtt a k'invnvűszerkezetek alkalmazásával készített építmények száma és aránya. 1973-ban 85 000 lakás épült, a tervezettnél kb. 4000-rel több, Az állami erőből ém'tett lakások száma majdnem 3000rei elmaradt az előirányzattól, a magánlakásépítés jelentősen, több mint 7000-rel meghaladta azt Mezőgazdaság — vízgazdálkodás A mező-~»iasá3i termékek termelése az előirányzott kb. 1 százalékkal szemben körülbelül 5 százalékkal nőtt; a növénytermelésben 6—7 százalékkal, az állattenyésztésben 2—3 százalékkal. A termelés növekedése a nagyüzemekben — az állami gazdaságokban és a tsz-ek közös gazdaságaiban — 7—8 százalék. a háztáji és kisegítő gazdaságokban 1—2 százalék volt. Kieme'kedő volt a búza, a kukorica és a szőlőtermelés. Búzából 10 százalékkal, kukoricából 7 százalékkal termett több, mint az előző évben. A bor termelése 21 százalékkal volt nagyobb az 1972. évinél. A burgonya termésmennyisége — főleg a kisebb vetésterület folytán — 11—12 százalékkal csökkent, a hiányt import pótolja. Gyümölcsből több, zöldségből ugyanannyi, cukorrépából kevesebb termett, mint egy évvel azelőtt. A szarvasmarha-állomány a néhány éve tartó csökkenés után 1973-ban kb. 2 százalékkal emelkedett, és az év végén 1 930 000 volt. A tenyésztés szempontjából kedvező, hogy a tehénállomány ennél valamivel nagyobb mértékben, 2,6 százalékkal nőtt. A vágómarha- és a tejfelvásárlás 14— 14 százalékkal haladta meg az 1972. évit. — A sertésállomány az év végén 8 millió darab volt, 17 százalékkal több az előző év véginél. A kocák száma 22 százalékkal emelkedett. A vágósertés-felvásárlás 14 százalékkal elmaradt az 1972. évitől. A mezőgazdasági aktív keresők — elsősorban a tsztagok — száma 1973-ban tovább csökkent. Az aktív tsz-tagok száma az év végén kb. 550 000 volt, mintegv 28 000 fővel, 5 százalékkal kevesebb az egy évvel azelőttinél. Kevesebben dolgoztak az állami gazdaságokban is. A tsz-alkalmazottak száma kb. 117 000 volt, ugyanannyi, mint az előző évben. Szállítás - hírközlés A közlekedés az év folyamán mind a személy-, mind az áruszállítási igényeket kielégítette. Az utasok száma 2 százalékkal, az elszállított áruk mennyisége 4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A szállítások lebonyolításában — a tervnek megfelelően — nőtt a közúti közlekedés aránya. A vasúti szállításban, új villamos- és Diesel-mozdonyok üzembe állításával, a korszerű vontatás aránva az előző évi 80 százalékról 83 százalékra emelkedett. A Vasúti személykocsik befo<»adókéiesséeének növelése és a vasúti utazások szómának cs^kk-nése mérsékelte a zsúfoltságot. Bővült a vasút terh~szóllító-kaoacitása. nőit a villamosított és a kettős vágánynárú vonalak hossza folytatódott a vasúti pályák korsz°rű biztosító árrendezésekkel való ellátása. A kőzi)*! távolsógi Szemólvs'óiiítós fejlesztésére 605 új autóbuszt állítottak forgalomba és 14 úiabb helysége' kaoesoltak be az autóbuszbólóz^tba. Az év végén a települése'? 98 százaléka vol+ az autóbuszközlekedésbe bekacsolva. A szem él voénkoes'--állomány 70 0"0 darabbal nőtt és az év vé"ér| pi é-t-o „ 410 010 darabol A- Állomány 94—95 szAz"16ka. töhh mint. 380 017 szeméTt/iySofcocst i lakosság ti-la'idnvi^an volt. A kőzű'i béló~a+ feRo<i7téso során "'készült, tftbhek kbz«tt az MV-es autónálva Szé. kes fehérvárié a 4. sz. főútvonal ceglédi szakasza mintegy 30 km-es új nyomvonalon. a Nyíregyháza—Záhony közötti felújítás stb. Az év végén átadták a forgalomnak az újjáépített medvei közúti Duna-hidat. A helyi személyszállításban a villamoson utazók száma csökkent, az autóbuszokon és a metrón utazóké emelkedett. Metrón — a teljes kelet-nyugati vonal üzembe helyezése után — naponta 500 ezren utaztak, kétszer annyian, mint 1972ben. A hírközlési hálózat fejlesztésé' szolgálta a mikrohullámú összeköttetés kiépítése Győr—Pozsony, Budapest— Pecs. Budapest—Miskolc— Tokai között. Pécsett elkészült és március óta működik egy 20 kW-os. a II. program vételét biztosító tvadó. A telefonhálózat a budapesti. újdiósgyőri és ceglédi központokkal. 12 000 állomással bővült. Az év végén 90 helység — 19 város és 71 község — volt bekapcsolva a távhívásos rendszerbe. 8 helységgel több, mint egy évvel azelőtt. Külkereskedelem 1973-ban a külkereskedelmi forgalom 66 százalékát a szocialista országokkal, azon belül 63 százalékát a KGSTországokkal, 34 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le A terv az 1973. évre a szocialista országok viszonylalában — az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve — a kivitel és a behozatal 7—7 százalékos növekedésévet számolt. Ténylegesen az export 15 százalékkal, az import 5 százalékkal nőtt. Az exportterv túlteljesítése és az importtervtől való elmaradás főleg gépipari termékekből származott. A nem szocialista országok viszonylatában — folyó devizaárakon — a kivitel 24 százalékkal, a behozatal 18 százalékkal nőtt. Az exporton belül mind az ipari, mind a mezőgazdasági termékek kivitele számottevően emelkedett. Az importon belül a gépbehozatal csökkent, a többi árucsoporté meghaladta az egy évvel azelőttit. A végbement áremelkedéseket nem számítva, az export a tervezettet meghaladóan, körülbelül 11 százalékkal, az import az előirányzottnál kevésbé. körülbelül 3 százalékka1 emelkedett. Az év folyamán rubelelszámolásokban a tervezettet és az előző évit meghaladó kiviteli többlet keletkezett Az egyenleg dollárelszámolásokban is aktív volt. az előző évi és a tervezett behozatali többlettel szemben. gyásztól árak emelkedését is figyelembe véve a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére átlagosan 2,5—3 százalékkal, ezen belül az állami iparban és építőiparban dolgozó munkásoké 6,5—7 százalékkal volt magasabb az 1972. évinél. Jelentősen növelte a lakosság reáljövedelmét a természetbeni és pénzbeni társadalmi juttatások emelkedése. A pénzbeni társadalmi juttatások összege a béreknél jóval gyorsabban, 19 százalékkal nőtt. A családi pótlék összege kb. 30 százalékkal emelkedett. ami nagyrészt a tejáremelés kompenzálására gyermekenként folyósított összeg havi 50 forintos emeléséből adódott. A kifizetett nyugdíjak összege 20 százalékkal volt nagyobb az 1972. évinél. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 683 000 volt. 75 000-rei több. mint egy évvel korábban. Emelkedett a nyugdíjak havi átlagos őszszege is. Az év elején a szokásos 2 százalékos nyugdíjemelésen túlmenően a tej és tejtermékek áremelése miatt nyugdíjanként további havi 50 forinttal növelték a nyugdíjakat. A takarékbetét-állomány az előző évinél nagyobb mértékben, 7.4 milliárd forinttal, 14 százalékkal nőtt. és az év végén 62 milliárd forint volt. Áralakulás Az ipar termelői árszínvonala 2,5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az élelmiszeriparban 7 százalékkal, a többi ágazatban együttvéve átlagosan 1,4 százalékkal emelkedtek az árak. Elsősorban az exportált termékek ára emelkedett, a belföldön értékesített ipari termékek árszínvonala (élelmiszeripar nélkül) 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari árak 3 százalékkal emelkedtek, valamivel mérsékeltebben, mint az előző években. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala 8 százalékkal volt magasabb az 1972. évinél. Legnagyobb mértékben a tej és a vágómarha felvásárlási ára. emelkedett. A szocialista országokkal, lebonyolított külkereskedelemben az áremelkedés nem volt számottevő. A nem szocialista viszonylatú forgalom árszínvonala — a tőkés világpiacon végbemenő áremelkedések következtében — 12—15 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Ebben a. viszonylatban a behozatal áremelkedése valamivel nagyobb volt, mint a kivitelé. A kiskereskedelmi árak átlagosan 3,5 százalékkal ma., gasabbak voltak, mint egy évvel azelőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek közül a tej és tejtermékek, az égetett szeszes Italok és a dohányáruk árát az év elején hatósági intézkedéssel felemelték. A zöldségek bolti ára 9 százalékkal, a burgonyáé 6 százalékkal, a gyümölcsé 2 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A többi élelmiszer ára lényegében nem változott Az élelmiszerek és élvezeti cikkek átlagos árszínvonala — alkohol tartalmú italok és dohányáruk nélkül számítva — 3,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Évközben több iparcikk árát hatóságilag csökkentették: alacsonyabb lett többek között bizonyos textil, és kötöttáruk, kozmetikai cikkek, műanyagok, az órák, hűtőszekrények, lemezjátszók, magnetofonok sth. árg. összességében a ruházati cikkek ára 2,1 száza'ékkal. a vegyes iparcikkeké 1,8 százalékkal emelkedett, mindkét, árufőcsoporté kisebb mértékben mint az előző évben. A kiskereskedelmi árak, a piaci árak és a szolgáltatások árának változását fi jelembe véve a fogyasztói árak — a tervezett kereteven belül — 3,5 százalékkal emelkedtek. Az emelkedés a parasztságnál és a kettős jövedelműeknél az átlagosnál valamivel kisebb, a nyugdíjasoknál valamivel nagyobb volt Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Foglalkoztatottság — jövedelmek — fogyasztás Néhány főbb mezőgazdasági termék termésmennyisége és termésátlaga TERMÉSMENNYISÉG, MILLIÓ TONNA 1872 1973 Búza Kukorica Cukorrépa Burgonya Bor, millió Búza Kukorica Cukorrépa Burgonya 41 5.5 2.9 1.3 5.0 31.0 3' ? 7701 TERMÉSÁTLAG, q/hektár 4.5 5,9 2,8 1,2 6,1 34.8 40.5 237,9 <Q»3 1974. január elsején az aktív keresők száma a népgazdaságban 5 080 000 volt. kereken 20 000 fővel, 0,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időpont jóban. A keresők száma kisebb mértékben emelkedett, mint a korábbi években. Június 1-től az államigazgatásban, a kutatóintézeteknél és más munkakörökben mintegy 155 000 dolgozó munkaidejét csökkentették. Ezzel az 1968 óta munkaidő-csökkentésben rés~es':l~)k száma meghaladta a 2,3 milliót, az összes munkások és alkalmazottak 60 százalék" t. A brigádmozgalom fejlődésének eredményeként az állami szektorban mintegy 1.5 millió dolgozó vett részt munkzbrig" dókban. túlnyomó részük, kb. 1,3 millió fő a szocialista brigádmozgalomban. A munkaversenymozgalomban számosan értek el kiváló eredményeket, és kaptak kitüntetést. 1973-ban a lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 4,5—5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az állami iparban és építőiparban dolgozó munkások reálbére és reáljövedelme a márciusi béremelések következtében az átlagot meghaladóan nőtt. Az állami ivarban a munkások havi átl~gbtre 2448 forint volt. 10,8 százalékkal magasabb, az épít ?ivarban 2607 forint. 8 százalékkal magasabb az előző évinél. A többi ágazatom foglalkoztatott munkások, valamint az alkalmazottak havj átlagbére önnél kisebb mértékben emelfc-Jett fsAz ország népessége 1974. január 1-én 10 499 000 fő volt. 33 000-rel több, mint egy évvel ezelőtt. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma az előző évi 14,7-ről 15,0-re, a halálozásoké 11,4-ről 11,8re emelkedett. A természetes szaporodás 3J2 ezrelékes volt. 1000 élveszülöttre 33 egy éven aluli halálozás jutott. ugyanannyi, mint 1972ben. Az orvosok száma az év végén 25 600 volt, 650 fővel több az egy éwei korábbinál. A körzeti orvosi hálózat 60 általános orvosi és 65 gyermekorvosi körzettel bővült. A kórházi ágyak szarna 540 ággyal nőtt. A bölcsődei férőhelyek száma az év végén 45 000 volt, 2200zai több, mint egy évvel korábban. A gyermekgondozási segélyt az év végén 191 ezren vették igénybe 6000-rel többen, mint az előző évben. Főként társadalmi összefogás eredményeként, a tervezettnél nagvobb mértékben, tovább bővült az óvodai hálózat 100 óvodás korú gyermek közül 1972-ben 62 gvermek járt óvodába, 1973-ban pedig 66. Az általános és a középfokú oktatási intézmények nappali tagoza'.ain 'anulók száma a . ílyó tanévben — az iskolás ko*-'ak számának csckkei ése miat? — alacsorvabb, mi >t rz előző tanévben volt. A 6—13 i es tankötelsek lényegében valamennyien tanulnak. A 14-4 17 évesek 29 százaléka szakmunkásképzésben. 33 százaléka középiskolai oktatásban vesz részt. A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatain 61 500 diák tanul, 3100 fővel több, mint egy évvel korábban. Tudományos kutatásra több. mint 10 milliárd forintot fordítottak, a nemzeti jövedelem közel 3 százalékát. 1973-ban. többek között, befejeződött a Szegedi Biológiai Kutató Központ építése. amelvnek teljes beruházási költsége meghaladta a 300 millió forintot. 1973. év végén ezer lakosra 210 televizió-előf izető jutott, kilenccel több. mint egv évvel korábban. A rádióelőfizetők száma az előző évhez képest nem változott számottevően. Idegenforgalom 1973-ban külföldiek 7,2 millió esetben utaztak hazánkba. ami 13 százalékkal több volt az 1972. évinél. A külföldiek 85 százaléka a szocialista országokból érkezett. Az év folyamán magvar állampolgárok 2,1 millió külföldi utazást bonyolítottál: le. 54 százalékkal több%t, mint az etőcő evben. A magyar állampolgárok 89 soázeV u szocialista országokba „azo'* KÖZPONT STATIS7TIKAI HTATAL «