Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

VASÁRNAP, 1974. FEBRUÁR X Másodállásból Trükkös házépítések ítélet üzérkedés bűntette miatt A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság széleskörű vizsgálata alapján lapunk 1972. november 9-i számában Kérdőjelek egy építkezés körül címmel foglalkoztunk először szabálytalan szegedi építkezésekkel, s annak kapcsán még szabálytalanabb telekügyekre hívtuk fel az illetékes hatóságok figyelmét. Ugyanerre a témára lapunk 1973. január 4-i számában ismételten visszatértünk Kérdőjelek — az értelmezés körül című cikkünkben, amelyben újabb szabálytalanságokat derítettünk fel társas építkezéseknél. Cikkeink nyomán is telkekre. Később, 1971-ben ezek az építőközösségek lakásszövetkezetekké alakultak, kivéve a Vadász utca 6/A szám alatt építtetőket. A működésükre vonatkozó alapszabálymintát a Csongrád megyei MÉSZÖV bocsátotta rendelkezésükre. A többi között ebben az áll, hogy a lakásszövetkezetek jogszabályok keretében működhetnek, házilagosan —kiki saját munkáját is hozzáadva — építkezhetnek, alkalmazottakat tarthatnak, és közös műhelyeket hozhatnak létre. A lakásszövetkezeti alapszabálymintának fontos pontja, hogy az építtetők vizsgálat indult az ügyben, személyes munkájukkal veszmegkeresve azokat a felelősöket, akik túlságosan belemerültek a szabálytalan építkezésekbe.' Így került sor büntetőeljárásra is, amelynek szereplője volt Tóth Miklós 50 éves mérnök, Szeged, Dózsa György utca 2/B és Veszprémi Sándor 52 éves kőműves szakmunkás, Szeged, Rózsa utca 6. szám alatti lakos. Ügyüket első fokon a szegedi járásbíróság, fellebbezés után pedig a szegedi megyei bíróság tárgyalta. Az volt ellenük a vád, hogy olyan építkezések elvégzésére vállalkoztak, amelyekre nem voltak jogosultak. Tevékenységükkel vétettek a fennálló és ma is érvényes jogszabályok ellen. Ismeretes. hogy az 1970-es tiszai árvíz következtében magánépítkezéseket lemondott, vagy nem tudott vállalni az állami és szövetkezeti építőIpar, mert munkájukkal elsősorban az árvízkárosultak segítségére siettek. Ebben az időszakban alakultak, jöttek létre Szegeden társasházak építésére úgynevezett építő közösségek a Dankó Pista utca 11., a Gogol utca 27., a Vadász utca 6/A, a Petőfi Sándor sugárút 26. és a Bokor utca 15. szám alatti nek részt a kivitelezésben szakember vezetése mellett, és csak kizárólag a szakipari jellegű tevékenységre vehetnek fel szakiparosokat. Tóth Miklós és Veszprémi Sándor elvállalták az építtetők felkérésére a szóban forgó házak felépítését, pedig ismerték a kérdéses lakásszövetkezeti alapszabályt. Főállása mellett Tóth Miklós egyszerre két ilyen ház építésére kapott engedélyt vállalatától másodállás címén, később pedig teljes állásban szegődött a lakásszövetkezetekhez. Az építtetők azonban nem végeztek semöt szóbanforgó ház felépítése után mintegy 450 ezer forint lett volna Tóth Miklós keresete, ami jóval meghaladta azt a jövedelmét, amelyet főállásában élvezett. Így is felvett 136 ezer forintot. Veszprémi Miklós havi 5 ezer forintot kapott a Dankó Pista utcai és a Petőfi Sándor sugárúti építkezésnél, további három építkezésben csak az alapok lerakásáig vett részt, egyenként 10 ezer forint összegért A bizonyítási eljárás közben beigazolódott, hogy Tóth Miklós és Veszprémi Sándor 3—5 szintes lakóházak építésére vállalkozott, amelyre nem volt engedélyük a tanácsi másodfokú építési hatóságtól. Mindvégig és minden munkára bérmunkásokat alkalmaztak, akiknek a munkájával jutottak jogcím nélküli nagy anyagi előnyhöz. A lakásszövetkezeti házilagos kivitelezés jogszabályait nem tartották be, holott — a bíróság azt is bebizonyította — azokat korábbi munkakörük kapcsán ismerniük kellett Tóth Miklós mintegy 20 éven át vezetett építkezéseket, mint mérnök, Veszprémi Sándor pedig a Rózsa utca 6. szám alatti háromszintes lakóház miféle tényleges munkát. Ök építésén vett részt, amelyketten alkalmaztak munkásokat, szerveztek, szerezték be az építőanyagokat, pendlizve az építkezések között. Az ehhez szükséges anyagi fedezetet a lakásszövetkezetek, illetve a társasház építtetőinek pénzéből fedezték. A ben saját lakását is felépítette. Az általuk vállalt öt lakóház közül félben maradt, és ma is áll az építkezés a Gogol és a Vadász utcában. Mindent figyelembe véve a szegedi megyei bíróság megállapodásban rögzített megállapította Tóth Miklós kivitelezési összeg kettő, illetve 2 és fél százaléka, illette az elüörcndú.. vádlott Tóth Miklóst. A megállapodás aláírásakor kézhez kapott 20 ezer forintot, a többit pedig havi 2—3 ezer forintos részletekben kapta meg, illetve a végelszámoláskor, a házak felépültekor. Az Szeged • a hazai lapokban 1974'5 LÁNYI György: A biológiai kutatas korszerű központját avattak fel Szegeden. Buvúr, Január. [Kényképekkel.] ..Naphálók" a mezögazdasáenak. Cjlték Lapja. jan. 23. [A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat terméke.1 Tömlős robbantási technika. Cjitók Lapja, 1an. 23. |A gumigyárban bányák részére ls készítenek újfajta tömlőket.1 TÓTH Béla: Újabb gázüzem Algydn. Békés megyei Népújság, Jan. 24. Szolnok megyei Néplap. Jan. 28. Napló (Veszprém), Somogyi Néplap, Jan. 28. [Fényképpel.! tgy Ismerik: Vadvlzország. — Megújul a slrálytanya. Eatl Hírlap, Jan. 29. Szolnok megyei Néplap, Jan. 26. [Helyreállítják a fehér-tói Koromszlgctet.l Épül a szegedi óriás csatorna. Népszava, Szolnok megyei Néplap, jan. 26. Parkerdő — a Tiszából. Hétfőt Hírek, Jan. 28. [A hullámtéren.) Napi 20 millió köbméter földgázszolgáltatás. — ÚJ gázszáritők Algyőn. Békés megyei Népújság, Dolgozók Lapja (Tatabánya). Észak-Magyarország, Pest megyei Hírlap, Zalai Hírlap, Január 30. * SZABÓ László: A szegedi Ijiármasok". Lobogó, Jan. 30. [Az 1848. májusában megalakult szegedi S. honvédzászlóallnak első parancsnoka Damjanich János volt.] A MÉM és Csongrád megve vezetőinek tanácskozása Szegeden. Népszava, Magyar Hírlap, jan. 30. Propán-bután leválasztó telep épül Algyőn. Népszava, Jan. 30. Klfligyár Szegeden. Népszava, Jan. 30. (Fölavatták az automata sütőüzemet.] Megújult a szegcdi Széchenyi tér. Esti Hírlap, jan. 31. Minszki színházi vezetők Szegeden. Népszabadság, Jan. 31. NANAY István: Amatőr seregszemlék. Színház, február. [Az Egyetemi Színpad Petőfi-rock című előadásáról ls. Fényképekkel.! BANYAI Gábor: A Játék hiány* * BuJgakov-elóadásokban. Színház, február. [Kritika Bulgakov: Rcin mérnök álma eimü színművének szegedi előadásáról.) és Veszprémi Sándor vádlottak esetében, hogy társtettesi minőségben jelentós értékű árura vonatkozóan üzletszerűen és szövetkezet működésével leplezetten követtek el üzérkedést. Tóth Miklós büntetése 8 hónap börtön, amelynek letöltését 2 évre felfüggesztették. A bíróság ugyanakkor kiszabott rá végrehajthatóan 50 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetését. Veszprémi Sándor — aki kisipari engedéllyel nem rendelkezett — alárendelt tevékenységet fejtett ki az engedély nélküli építkezéseken. Cselekményét éppen ezért kisebb súlyúnak értékelte a szegedi megyei bíróság, amely 30 ezer forint pénzbüntetést szabott kl rá. Ezzel mindkét ítélet jogerőre emelkedett. LODI FERENC Foglalkozása: anya Hozzászólás a Délmagyarország cikkéhez teljes egészében magam elé ha a nagyi nem vállalja a helyeztem gyermekeimet. másodikat, a kismama sem. Mindez döntő abban, hogy mert idáig azért nem terjed szülünk-e egy. vagy még egy gyermeket, vállaljuk-e, ami vele jár. Sok furcsaságot hall. lát az ember. Túl a egyetlen gyermekét hazavinépesedéspolitikán, az emel- szi a kórházból. Mert ugye Írásra ingerel a kijelentés: foglalkozása — anya. Tudom, hogy nem vitaindító cikknek szánták, mégis hozzá kell szólnom a Délmagyarországban január 20-án megjelent íráshoz. Magamról: munkaadóm a férjem. Beosztásom; anya. Főfoglalkozásban. Én is hallottam már a hátam mögött a megalázó suttogást: a sokgyermekes. Pedig nekem nincs tíz gyermekem. csak annyi, amenynyit ma ideálisnak vallanak: három. Három gyönyörű csemetém. Egy fiú és két kislány. Három eleven kis ördög. A Délmagyarországban megjelent cikk hozzászólójá- elsősorban sok-sok szeretetre az imádat, a szeretet. A másik mamának bejárónőt ke- rített az édesanyja, mire kedő anyagj támogatáson, de túl a tényen, hogy férjhez megy egy nő, velejárója az életnek, hogy szü] egy gyermeket. — A barátnőmnek is van egy, nekem is legyen! alapon, ha másért nem. egy kisgyermekkei sok baj, munka van. Ismerőseim között van egy bűbájos fiatalasszony, akitől ötéves házasság után most' válik a férje, mert neje nem áldozza föl magát egy gyerAm így valahol elveszik mekért. Félreértés ne essék, a gyermek. A gyermekért, magáért a gyermekért szüljünk gyermeket. Kocsi, latudom, hogy példáim nem általánosak. De legtöbbször pont ezek a mamák mondkás, anyagiak, jó ha van. De iák megalázón szánakozva: nak egyetlen mondata késztetett írásra. „És még a huszadik században is vannak úgymond "maradi gondolkozású" asszonyok, akik életet adnak, de nem vesznek el." S hozzáteszi, hogy ilyet olyan ezt? Íme ember tesz. aki szereti a egyik van szüksége, mégpedig az anyjától. Ügy kell neki a szeretet, mint a levegő. S az igazj szeretetnek velejárója az önfeláldozás is. Hogy miért írtam le mindegy-két példa: az mama így áradozik gyermeket, s életcélja a gyér. egyetlen csemetéjéről: „Imámek. dom Krisztit. Nézd meg ezt Igen! Az én indítékom is a pufi kis gyereket. S hogy az volt, hogy szeretem a mennyi baj van vele? Nem, gyermekeket. így maradt még egy azért nem kellene, meg a harmadik gyerme- valószínűleg a mamám sem kem. Hogy kettő lesz, azt vállalná már. öregszik." tudtam. Mivel az első fiú Megkérdőjeleztem magamlett, kislány is kellett. Lett! ban ennek a kismamának a S aztán jött hamarosan a gyermekimádatát. Hiszen a harmadik terhesség. Orvos, nagymama mossa a pelenmajd AB-bizottság, s aztán kát, a nagyi főzi a gyermek kegyetlen Ielkiismeret-furda. lás közepette őriztem egy hétig a jegyzőkönyvet. Igaz, akkor egyéves kislányommal még jóformán ki sem aludtam magam. Tudtam, hogy az albérlet, nagyon keserves. Tudtam, hogy nincs jövedelmem. (Gyermekgondozási segélyt nem kapok, felmondtak terhesen.) Tudtam, hogy nehéz terhesség elé nézek, hiszen már nem vagyok húszéves. Ezek mind meggyőző érvek, de akkor egyetlen gondolat vibrált, bennem állandóan: egy élő, csöpp magzatnak írjam alá a halálát? Elnéztem egyéves totyogó, gagyogó kislányomat, s elképzeltem merő ellentétét, egy szőke, kék szemű tündért. Aztán valahogy így zárult a jegyzőkönyv-história. Férjem: ha kettőnek van kenyere, a harmadiknak is lesz. S az enyém lett a szőke. kék szemű tündér. Én pedig nekik adtam mindent magamból; fodrászt, új ruhát, mozit. szórakozást, könyvet, s jó pár kilót. Igen, ennivalóját, a éjjel, ha sír nagyi kel fel i csöppség. S ,a sokgyerekes. a nagycsaládos". Pedig ők a szánalmasak. Azzal, hogy megszülünk egy gyermeket, még nem leszünk anyák, csak papíron. Majd, ha vállaljuk a szürke hétköznapok ismétlődését, pelenkamosással, főzéssel, takarítással. vasalással. Az átsírt nyűgös éjszakákat, betegség, vagy fogzás idején. Reggel aztán kimerülten ébredve, elölről kezdjük mindig ugyanazt. De megéri-e? Mit. kapunk érte cserébe? Leírhatatlan, kimondhatatlan sok-sok apró örömöt, magát a boldogságot, összehasonlíthatatlanul többet, mint amiről lemondtunk. Amennyit adunk. legalább annyit kapunk is. Nagy Erzsébet Elektromágneses sejtsugárzás \ Szovjet kutatók az élő üvegeket állítottak egymás anyag tevékenységének újabb mellé — amelyek nem entitkát tárták fel: bebizonyí- gedik át az Ibolyántúli sutották, hogy az egymástól garakat —, az egészséges hermetikusan elzárt sejtcso- sejtek jól érezték magukat a portok elektromágneses jelek szomszédos, „kezelt" sejtek segítségével képesek egymás- pedig elpusztultak Amikor sal biológiai információkat kvarcüvegből volt mind a közölni. A kísérletek során élő szervezetek sejtjeit két kis üvegedényben helyezték el. Az egyikbe egészséges sejteket tettek, a másikba betegségkeltő vírusokat, mérgeknek vagy sugárhatásnak kitett sejteket. Az edények nyílását légmentesen lezárták. Azt tapasztalták, hogy ha közönséges üvegből készült két edény — ezek átengedik az Ibolyántúli sugarakat —, az egészséges sejteken is jelentkeztek a betegség tünetei, és azok is elpusztultak. Érzékeny műszerek segítségével kimutatták, hogy a beteg sejtek az Ibolyántúli tartományba tartozó elektromágneses sugarakat bocsátanak ki. ekként hatnak az egészségesekre. Hegedűs András: „Az én hiteles családfám" Móra Ferenc őseiről keveset tudunk. A család tagjai nem emlegették a múltat; egyrészt a jelen gondjaival való viaskodás nem adott nekik lehetőséget a pihentető órák múltidézésére, másrészt maguk az ősök is a robotos hétköznapok szürke, észrevétlen munkásai voltak, s szájrólszájra kívánkozó legendás tettet nem hajtottak végre a mi nemzetségünkben nyom nélkül szoktak elmúlni az ősök" — írta Móra Az utolsó subában. S ha mégis elődei után kutatott az író, akkor az elmúlt századok szegényeiben, a társadalom kivetettjeiben fedezte fel. ismerte fel őket. A Találkozásom a sírkövemmel című írásában így vallott: „Azt hiszem, az az ág. amelyikből én sarjadtam, mindig rabszolga volt. Egyiptomban követ hordott a piramisokhoz, a Campagnán bivalyokat terelgetett. Finnlandban fát vágott. az Árpádok idején robotolt valamely várispánnak, és végső sorjában a szűestű rabszolgájából az irótoll rabszolgája lett. az is marad, míg meg nem fordítják kriptáján ősi címerét, a bilincset, mely annnyiban egyedülvaló címer, hogy megfordítva is bilincs rrvarad." Amikor írónk Szegedre került, felfigyelt arra. hogy milyen sokan viselik a városban a Móra-nevet. Annak meg különösen örült, hogy „a legtöbbjük igen rendes ember, s valamennyiük szegény ember, szántó-vető. zsellér", akivei lélekben mindig szívesen vállalta „a ki nem mutatható rokonságot ls". (Legidősebb Ferencek.) Érdekességként azt is megemlítette, hogy egyik jászsági rokona, Móra Mihály nyugalmazott táblabíró vagy kétszáz évre visszamenően összeállította az ősök névjegyzékét. (Gyanús nevem.) Mórának csupán a szüleiről voltak megbízható ismeretei. A dédszülőkről már semmit sem hallott, a nagyszülőkről pedig nagyon keveset. Apai nagyapjának a keresztnevét sem tudta. Annyit őrzött meg róla a rokoni emlékezet, hogy Jászberényben volt „vérben dolgozó ember", azaz juhvágó. Apai nagyanyjának csak a nevére emlékezett. arra is tévesen, hiszen nem Dudás Erzsébetnek hívták, ahogy ő tudta, hanem Gulyás Erzsébetnek. Különben apai nagyszüleit nem ismerte, egvsfcer sem találkozott velük Anyai nagyapjáról annyit tudott, hogy Juhász Istvánnak hívták, kiskunfélegyházi ..pásztorember és szőlősgazda" volt. a „célszerű szegény embernek" abból a típusából való, akiből a legtöbb élt. a földön. Anyai nagyanyjának. Berec Annának pedig így idézte az emlékét Móra: „harmincéves korában 6 is fehér fejű, mint én, s még innen volt a negyvenen, mikor meghalt sárgaságban". Amikor írónk így seregszemle' tartott emlékezetben megőrzött kisszámú fi 'ilett. enyhe iróniával ezt jegyezte meg: ..A . én hiteles családfám ezzel ki is van. Valószínű, hogy nekem is volt több ősöm is, föl egészen az özönvízig, s azokat csakúgy megladikáztatta Noé, mint Vilmos császár őseit, de szavahihető helyről még a nevét se hallottam egynek se. Gondolom, többen is vagyunk így, akiknek a Daru utcában volt a várkastélyunk." (Családfa.) Móra családfájával, családtörténelmi tudatával a névtelen és nincstelen kisemberekhez kötődött. A múltban, a történelem századaiban velük azonosította magát, sorsukkal vállalt közösséget. A jelenben pedig a szüleivel, s a hozzájuk hasonló fűszál-emberekkel. A szülőkről Móra mindent tudott és mindent megörökített. Kevés író festette meg olyan meleg szívvel szülei arcképét, mint Móra Ferenc. Móra Ferenc édesapja, a foltozó szűcs Móra Márton 1834-ben született Jászberényben. Szegény és írástudatlan szülei akkor már idős emberek voltak. Móra Márton csak két télen látogatta az iskolát, tanulmányait apja halála után nem folytathatta, a fogalmazásnak mégis olyan mestere lett, hogy később 6 írja a hozzáforduló szegény emberek szerződéseit, kérvényeit. Ikertestvérével, Andrással együtt szakmát tanult. Jászárokszálláson lett szűcsinas a „klaszszikus nevű" Tejbetök András mester keze alatt. A testvérek az inasévek letelte után 1858-ban a céhek törvénye szerint vándorútra keltek, hogy remekmű készítése után mesterré váljanak. Szegedre indultak, s Kiskunfélegyházán kötöttek ki. Az történt ugyanis, hogy az egyik állomáson — Móra István szerint Kecskeméten. Móra Ferenc szerint Kiskunfélegyházán — egy szerencsejátékos elnyerte Móra Márton pénzét, s így az ikertestvérek a kiskunok földjén kényszerültek letarisznyázni. fFolytatjuk^ 0