Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-23 / 45. szám

4 SZOMBAT, 1974. FEBRUÁR 7X Gépek a fejlődé államoknak Tíz százalékkal növekedett tómmal kötött megállapodátavaly a fejlődő országokba sok. irányuló szovjet export El- A Szovjetunió csupán Iraksősorban gép- és vegyipari, ba több mint 600 bulldókohászati, energetikai vál- zert, exkavátort, traktort és lalatoknak szállítanak gépe- gabonakombájnt szállít A ket és berendezéseket Az fiatal államokban már mintexport növekedését olyan egy 370 gyár és üzem műszerződések és egyezmények ködik szovjet berendezésekirányozzák elő, mint például » m°fla tó" ..... , T ,. , _ , vábbl 400 ipan objektum az Indiával, Irakkal, Irán- megteremtésében működik nal, Afganisztánnal, Egyip- közre. „Vigyázat, frontbetörés!" Egy i^mammuf-vállalat: a nyebb, és hogyan reagál! Ehtöbb mint 11 ezer dolgozót hez nagyon sok pénzre lenfoglalkoztató Taurus Gu- ne szükség, mindenekelőtt miipari Vállalat napról nap- szervezett orvosi gárdára és ra — Immár két éve — vizsgálatokra. A kérdés szinpontban két órakor részletes te tálcán kínálkozik: miért előrejelzést kap az ORFI van akkor hát erre szükség? Orvosmeteorológiai Szolgá- Egyszerűen azért, mert az lattól. A rejtjeles számok- előrejelzés birtokában, küban küldött jelentés az Er- lönböző biztonsági intézkegonómiai és Munkalélektani désekkel, a munkavédelmi Laboratórium vezetőjéhez ér- előírások betartásának szikezlk, aki ezt azonnal „le- gorúbb ellenőrzésével és az fordítja", közérthetővé teszi, ésszerű pihenés megszerveAz előrejelzés háromórás pe- zésével meg lehet előzni riódusokra osztja a nap 24 bizonyos baleseteket Nem óráját tehát arról tájékoz- közlik minden egyes doltat hogy háromóránként mi- gozóval, hogy: „Vigyázat, Jyen fajtájú és erősségű frontbetörés közeledik!", hifrontbetörésekkel kell szá- szen ezzel a módszerrel pámolnt A laboratórium azon- nikot keltenének, esetleg ban csak a közepesnél erő- stressz lépne fel. A munkát sebb, vagy az erős frontbe- közvetlenül irányító vezetöréseket veszi figyelembe, tők, művezetők feladata a és csak ilyen esetekben „ri- szükséges Intézkedések megasztják" a dlszpécserszolgála- tétele. A laboratórium vetőt ahonnan továbbítják a zetői tanfolyamokat szervezjelentést a Vállalat Corda- tek, és ott ismertették a kütic, Tauril, Palma és Heu- lönböző fronthatásokat. Felréka gyáregységének 16 üze- hívták a művezetők figyelmébe, a művezetőkhöz, A mét arra, hogy kísérjék küvidéki gyárakba csupán azért jönös figyelemmel a rosznem juttatják el az előjel- „ ,, ' . , . zést mert az Orvosmeteoro- szabb egészségi állapotú lógia egyelőre a főváros 50 dolgozókat, az újonnan bekilométeres körzetére ad lépőket, valamint azokat, prognózist. akik láthatóan fáradtan állAz esetleges frontbetörés, nak munkába, pillanatnyilag ezer olyan . munkást érint, akik viszony- e^1® tapasztalatok lag nehéz körülmények kö- biztatóak: az előrejelzés bezött — például nagy meleg- vezetése, 1972 februárja óta ben — dolgoznak. így avul- 096 százalékról 0,75-recsökkanizálókat, targoncavezető- . , _ . . , , ket, spriccélőket, hengerelő- kent az uzemi balesetek 3zá' ket, a lemez- és oldóüzem- A Jövőben, a munkaben dolgozókat alkalmassági vizsgálatokon Miért van szűkség az elő- szeretnék megállapítani azt rejelzésre? Nem újkeletű is> h°Sy a felvételre jelentmegfigyelés, hogy a különbö- kezők közül, kl, melyik ző meteorológiai fronthatá- fronthatásra érzékenyebb, sok és az üzemi balesetek az eddigieknél gondoalakulása között szoros ösz- sabban tudják megszervezni szefüggés van: frontbetörés- a munkaerő-Irányítást kor nő a balesetek száma. A laboratórium munkatársai még 1972 januárjában, a frontnaptár adatai alapján három évre visszamenően elemezték az üzemi balesetek alakulását Megállapították, hogy az úgynevezett frontórákban két-két és félszer több baleset történt a vállalat gyáregységeiben, mint a meteorológiailag eseménymentes órákban. E tapasztalat alapján rendelték meg az ORFI-tól az előrejelzést és vezették be kisérletnéppen az üzemi tájékoztatást Az előrejelzésért minimális összeget, minden dolgozó után 1 forintot kell fizetnie a vállalatnak. Csodát még nem lehet várni ettől a módszertől, hiszen maga az orvosmeteorológia is „gyermekcipőben" Jár, s igen gyakran előfordul, hogy a meteorológia ugyan nem jelez frontbetörést, utólag azonban kiderül, mégis csak bekövetkezett. Ugyanakkor azt sem lehet még tudni, hogy a különböző frontok közül kl mire érzékeMikor és hol alakult meg a KMP szegedi szervezete? A helytörténeti kutatás mulasztásai Már több mint másfél év- kulása utáni hetekben — nem jöttek össze. Az értekezleten tizede emléktábla hirdeti Sze- az volt a célja, hogy minél Somló Dezső elvtárs ismerteden, a Kossuth Lajos su- hamarabb és minél több he- tette a világforradalom ese- . ,., gárút 5. számú ház falán, lyen létrejöjjenek a szerve- menyeit, és kifejtette, hogy „kya hogy ebben az épületben ala- zetei. Elsősorban a kommu- Szegeden, ahol ma már nagy s , kult meg 1918. december 31- nista eszmék propagálását, a számban vannak elvtársaén a Kommunisták Magyar- szociáldemokrata befolyás ink, akik a Kommunisták er}taltaK> , , , országi Pártjának szegedi alatt álló munkástömegek fo- Magyarországi Pártjának tö- parBzervezetieKet szervezete. A helyi történész- kozatos megnyerését tekin- rekvéseivel egyetértenek, .V. ,. 7 7. szervezeim^kutatók egyike-másika az tette céljának. Szegeden is a meg kell alkotni a párt szer- .a . a®ar„ Vi" avatás óta is megkérdőjelezi KMP országos küldöttjének, vezetét. A megjelent elvtár- ^ „ olvasható Rákosi Mátyásnak 1918. de- sak nagy lelkesedéssel fogad- suas\ nanem 10 ,s . . december 31-én alakult meg a helyi pártszervezet. A helyi lapok tudósításaira való hivatkozása azért is meddő, mert ezek az újságok — amelyek polgári liberális és radikális színezetűek voltak — egyszerűen nem rendelkeztek megbízható ismeretekkel a KMP helyi szervező munkájáról —szemben a Vörös Újsággal. A Vörös Újság nemcsak egyszerűen a KMP országos politikai orgánuma volt, hanem a szervező munkában is kiemelkedően fontos szerepet játszott. Az egyes szervezetek megalakulásáról, tevétudósítások az átgondolt szervező munka részét alkották, orimozgósították a az emléktáblán adatok hitelességét • "la.jaouon. <JC- »iv H 1,fi,lpmpnv vnlt Annakcember 29-i, a helyi szociál- ták a felhívást és nyomban zetl kozIemeny voUAnnaK demokrata vezetőség által megválasztották a pártszer- t a 'menLkuZ P»»rs„iíms«i rendezett gyűlésen tartott vezet vezetőségét. Január V*™ 8 f „ ^JíT^áTcíusi^ma?' el6adása a szociáldemokrata 1-én elvtársaink előadást hfl^T .an Sjelem c"kkébeT (A hallgatóság meggyőzését kí- rendeztek a Tisza-száUÓ Kommunisták Magyarországi vaI? IrlíSS-^T wu ., , ... , Pártia szeeedi qj/réwptínpk A KMP vidékén a nagyobb szociáldemokrata vezetők terÍZC J.u^l „!; városokban bázisszervezete- rorral akarták lehetetlenné igyekezett létrehozni, tenni abban a hiszemben, ni a szociáldemokrata vezeísesszj-jsia.' &SS2RZLS: első hogy otthonai) azt állítja, a KMP-szervezet ké ellenes hangulatkeltéséről, terrorjáról az Igazság című hetilap beszámolt, s ezt maguk a szociáldemokrata vesőbb av 1919 ianuár 1 i Ti" amel>'ek megszervezésére kü- hogy így a pártszervezet sza-szálíóbeli, kommunisták jfe g^^S^JSL meflalakítósáí is rneghi^ít- ^s^^t^^A helyi által szervezett gyűlés után " M szociáldemokrata pártvezető» , Oázisnak tekintették. A szer- Szegedi pártszervezetünk ko- . . . , , „«.!,__„«._ alakult meg. A Gaál Endre .. . . , , " „n,társak nnmi törne- Januar 4-1 nyilatkozata szerkesztette, az 1917—1919. veze^1„ Szmte. ,, ul az . ™gy tome elismeri, hogy a kommunisközötti időszak eseményeivel g° ionosul," —„.,„; hiszen a katonák, a munkafoglalkozó megyei munkás- . munká,mozcalmi szak mozgalom-történeti doku- Sv^H vezTők mentumkötethez (1969) pedig szervezetl. vezetok hiába fordulunk, sem a beve- fgJTe inkabb ták január 1-i gyűlését megEbből tehát minden kétsé- zavarták, s kijelentette, hogy között get kizar°an megállapítható, „igenis a legradikálisabb hogy a KMP szegedi szerve- módszertől sem fogunk visznoveKeaeii zete lgl8 december 31-én szariadni, hogy pártbontóteuictkJd lui uuiuim, acm *X ueve x mo nlrilr mamilróv' ^Kte xaio. uecei/tucr ictuiii, íívfej pcii VWUIAJ w zető tanulmányban, sem a a kurp^insía os-^rié- alakult me0- Mégpedig azért vékenységüket lehetetlenné magyarázó jegyzetekben nem . a „ekkor került erre sor, mert a tegyük." A kommunisták találunk határozott utalást Kommunista partszer- ^„„„„um, {m, zo /.„indm ir«H/>irr«it kommunisták igy akarták és óvatossága tehát indokolt arra, hogy mikor és hol ala- if -or" tudták is meghiúsítani a szo- volt. kult meg a KMP helyi szer- t^f^f1 ^f „ wf„i<?7np ciáldemokrata vezetők ama * vezete, és ez a közreadott do- ^v^Vt e-Lze vaev ^ev ró" szándékát, hogy az újévi Arra vonatkozóan, hogy a kumentumokból sem derül ki. „rS, JJzLt?* kommunista gyűlés megzava- KMP helyi szervezete a KosPéter László azt írja 1963- rásával akadályozzák meg a suth Lajos sugárút 5. szám as cikkében, hogy az emlék- _ „ P „ i®" KMP-szervezet létrejöttét. A alatti Alföldi-szálló egyik hetábla szövegének megfogal- Ma. _ ~ Délmagyarország 1919. janu- lyiségében alakult meg, nem mazása „bizonyára a veterá- F®^? . ár 3-i számában az újévi kerültek elő írásos dokunok emlékezete, szóbeli köz- „zS^TvT™ kommunista gyűlésről szóló mentumok. 1958-ban azonlése alapján történt, s ért- O,T,T tudósítás után közölt Ráko- ban, amikor az emléktáblát hető, hogy - a kortársi em- ' " ' si-interjú egyik mondata úgy felavatták, a még élő alapító lékezet törvényszerű korlátai f^Ti.A™®^ azonban — | - —•• résztvevők elvetették, • értelmezhető, hogy a gyűlés tagok, veteránok egyöntetűen időpontjában már létezett azt állították, hogy itt kekommunista pártszervezet, riilt sor a szervezet megalaP. S. következtében" — tévedést tartalmaz. A szegedi lapok részletes tudósításait említi A szociáldemokrata vezetők Rákosi többek között ezt kítására. (A párthelyiség kébizonyítékként, amelyekből Rákosi előadása nyomán fel- mondotta: „...A kommunis- sőbb a Zárda utcában nyílt — állítólag — kitűnik, hogy ismerték, hogy a kommunis- ták szegedi pártszervezete meg.) Ezért döntött úgy az a pártszervezet megalakítá- ták pártszakadást akarnak éppen a tegnapi gyűlés ha- MSZMP Szeged városi végsára az 1919. január 1-i kom- előidézni a szegedi szociál- tása alatt fokozottabb mér- rehajtó bizottsága, hogy a munista gyűlés után került demokrata pártszervezetben, tékben fog küzdeni, s e küz- Kossuth Lajos sugárút 5. sor. s ettől kezdve élesen szem- delemben számít minden iga- számú ház falán kell elheAkl figyelmesen elolvassa befordultak velük, és min- zán öntudatos, igazán fórra- lyezni az emléktáblát. A vea helyi lapok említett beszá- den módon a kommunista dalmi szegedi proletár köz- teránok emlékezetének ponmolóit, megállapíthatja, hogy pártszervezet létrejöttének remflködésére." tosságában azért sincs okunk ezekben nincs szó erről. A megakadályozására töreked- Érthetetlen hogy Gaál End- kételkedni, mert a megalakorábbi és későbbi lapszá- tek. A kommunisták ls fel- re ezekre á fontos doku- kulás időpontjára is helyesen mokban sem található egyet- ismerték, hogy ilyen légkör- mentumokra nem fordított fi- emlékeznek, noha az 50-es len olyan sor sem, amely ar- ben nem tudnak pártszaka- gyeimet az említett munkás- években egyes kiadványok Tói adna számot, hogy mikor dást előidézni, ezért — no- m0zgalom-történeti doku- Rákosi 1918. december 29-i és hol jött létre a KMP sze- ha a helyi lapok december mentumkötetben Péter Lász- előadásához kötötték a KMP gedi szervezete. A helyi la- végén azt írták, hogy a ja- pedig 1963-as cikkében — szefíedi szervezetének megpok szerkesztőségei tájéko- nuár 1-i gyűlésen akarják -mélkül, hogy megvizsgálná alakulását, zatlanok voltak ebben a kér- megalakítani a kommunista a vörös Újság említett per- Az emléktábla szövegének désben, mert csak kívülről, pártot —, más megoldást vó- dönta közleményét — egysze- helyességéhez tehát kétség közvetett úton szerezhettek lasztottak a pártszervezet rüen kijelenti hogy A ma nem férhet: méltán hirdeti, híreket a KMP helyi szerve- létrehozására. Erről a Vörös gyar munkásmozgalom tör- iiofiy 1918. december 31-én a ző munkájáról, hiszen erról Üjság 1919. január 11-1 szá- ténetének válogatott doku- Kossuth Lajos sugárút 5. száa párt nem tájékoztatta a ma a Pártügyek rovatban így mentumai című kiadvány 5. m*j házban alakult meg a polgári lapokat. számol be: kötete (1956) a Vörös Üjság KMP szegedi szervezete! A Kommunisták Magyaror- „December 31-én délután sze- említett cikke alapján „té- Dégi István — szági Pártjának — a megala- gedi elvtársaink értekezletre vesen mondja", hogy 1918. Tamasi Mihály Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai W

Elindult állást keresni. Ismerte Holló Lw• jóst, Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselőjét, a Magyarország című lap szerkesztőjét. Meglátogatta, és segítségét kérte. Holló jól emlékezett a Kossuth-párti foltozószűcs fiára, a verseket író. ünnepi beszédeket mondó gimnazista diákra. „... értésemre adta — irta a Hollóval folytatott beszélgetésről Móra —, hogy előbb is gondolt ő már én rám, mikor még föl se jöttem. Ha jogon volnék, eszközölne ki a számomra ösztöndíjat. így azonban nem teheti. Hanem a jorrectúránál akármelyik pillanatban kész alkalmazni havi 25—28 frttal. de nem ajánlja: 12től 6-ig köllene ülnöm büdös, ólmos, mérges nyomdai levegőben, nem is ebédelhetnék, se az egyetemre nem járhatnék rendesen. Gondoljam meg a dolgot. A szerkesztőségben jobb fizetéssel alkalmazna De akkor meg reggeltől estéiig te lennék kötve. Tehát jól gondoljam meg a dolgot.'' Meggondolta, s a korrektori munkát elvállalta. Emellett még más jellegű munkák végzésére is vállalkozott, olykor-olykor diákokat is tanított. Verseit többször nem a szelíd múzsa ihletésére, hanem a szegénység könyörtelen parancsára írta. A legkülöbözőbb álneveken verselt össze annyit, „ami futotta a vackot a Gyöngytyúk utcai ablaktalan szobában; a gyertyát, ami nélkül ott nappal se lehetett látni; a rövidszivart mint minden napra való ópiumot, és a kenyeret, amely olykor csak minden másnapra volt." Volt Bartos Imre, Fehér György, Tanyai Tamás és Árokházy Lőrinc, s volt olyan arisztokrata hangulata is egyszer, hogy Szántovay Gusztávnak nevezte magát. Nyomorának a tudata visszariasztotta attól is. hogy elmenjen az Űj Idők kiadóhivatalába, ahová — versei alapján — levélben meghívták, hogy megismerkedjenek vele. „Éppen csak ez kellett még nekem! Hogy én beállítsak olyan helyre, ahová írók járnak, és hogy ott engem kifaggassanak, ki vagyok, mi vagyok, miből élek? Arra nem ls gondoltam, hogy tán be se eresztenének a gúnyámban, amelyről első tekintetre meg lehetett állapítani, hogy nem biborpalást." Egyelőre megszűnt az a keserves állapot, hogy „kereset nélkül", „könnyes szemekkel" kóboroljon Budapest utcáin. Az elfoglaltsága viszont hihetetlennek tűnt. Reggel öt órától este tizenegy óráig, kínos pontossággal, szinte órarendszerűen, beosztotta minden Idejét. Tanult, az egyetemre járt. olvasott. írt és kenyeret keresett. Testvérbátyját ls csak este vagy vasárnap kereste fel, ilyenkor náluk vacsorázott. Tavasszal néha kirándult a budai hegyekbe. Nem ismerte az éjszakai kiruccanásokat, nem járt az egyetemistákkal mulatóhelyekre. Kemény, de célratörő életformát alakított ki. Amire vállalkozott, azt teljesíteni akarta. Rádöbbent, hogy a nagyvárosban magára van hagyatva. Sorsa irányítását magának kell a kezébe vennie! Ha segítőszándékkal, jóindulattal találkozott, azt is munkával kellett viszonoznia. Az első pesti év Idején a nyomor minden változatát megismerte: a fagyoskodást, az éhséget, a megélhetés miatti hajszolt élettempót. A didergésben különösen addig volt része, amíg a Gyöngytyúk utcai és a Baross utcai lakásban élt A „téli isten" borzongató leheletét gyakran érezte törött ablakú odújában, s többször melegítette gémberedő ujjait a petróleumlámpa üvegén! Előfordult az ls, hogy a szobai hideg elől ki kellett menekülnie a Rókus-kórház konyhái elé: azoknak a rossz ablakain tódult ki a gőz, amely meleg is volt. éteiszagú is, fűtötte is a nyűtt kabátú diákot, és jól is lakatta a sápadt arcú filozoptert, Es milyen volt a ruházata! Már ő az egyetemi ifjúság egyik szellemi vezetője, 1900. március 25én ő mondja Kossuth halála évfordulóján a Kerepesi-temetőben a beszédet, s 24-én este. az ünnepi alkalomra készülve, lyukas cipőjére nézve mégis ilyeneket kell gondolnia: „A lábam azóta, amióta az aranyos szép hó leesett, mindég hajlandó úgy érezni magát, mintha jégveremben volna. Hanem aki a mezők liliomát ruházza, meg az égi madaraknak gondviselője: annak talán lesz gondja arra is, hogy én ne kapjak tüdőgyulladást a lábamrul..." (Folytatjuk.)