Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-17 / 40. szám

VÉeáOanar. »*T FEBRUÁR n. Harc az influenza ellen Február 3—9. között országosan mintegy 120 000 új tnfluenzamegbetegedésről érkezett jelentés. Ezzel az eddig bejelentett betegek száma meghaladta a 321 000-et — ol­vashatjuk az Egészségügyi Minisztérium legfrissebb jelen­léséből. A betegek 40 százaléka 15 éven aluli. A járvány terje­dése lelassult, néhány megyében — például Komárom, Győr, Tolna, Zala — csökkent a megbetegedések száma, Nógrád, Pest, Vas megyékben viszont még emelkedőben van. Budapesten nincs influenzajárvány. Az eddigi tapasz­talatok szerint a megbetegedések alíalában enyhébben zaj­lanak le. mint az előző években. A világjárványok közül az Influenza tartja magát aleg_ szívósabban. Pedig négy év­tizeddel ezelőtt, amikor si­került megtalálni a betegség vírusát, nyomban felmerült a gondolat, hogy oltással kel­lene védekezni ellene. Mind­ezek ellenére még ma sem értük el, hogy akként tud­nánk védekezni vele szem­ben, mint a diftéria, a him­lő, a gyermekbénulás és egy sor más fertőző betegség el­len. Az influenzavírusnak há­rom változata ismert- Az A típusút 1933-ban fedezték fel, a B típusút 1940-ben is­merte meg a tudomány, a C típusúnak pedig 1949-ben bukkantak nyomára. Eddig az A típusú kórokozók hoz­ták a legtöbb bajt az embe­riségre. Minden bizonnyal nekik köszönhető az 1918— 19. évi „spanyolnátha"-jár_ vány, amely több áldozatot követelt, mint az első világ­háború. De magunk is em­lékezhetünk az 1957-ben pusztító „ázsiai" influenzá­ra, vagy az 1968-ban elter­jedt „hongkongira". Az A típusú vírusnak sokféle vál­tozata fordulhat elő, ami rendkívüli módon megnehe­zíti az ellene való védeke­zést. A B típusú vírus sokkal „szelídebb", legfeljebb ki­sebb helyi járványokat okoz. Legutóbb 1953-ban „táma­dott" Magyarországon. A B Foglalkozása: anya Hozzászólás a Délmagyarország cikksorozatához Szeretnék elmesélni egy esetet. Egy ismerős fiatal­asszony nagyon el volt keseredve, mert terhes lett, pedig ők csak 2—3 év múlva szeretnének gyermeket El is ma­gyarázta okosan, „észérvekkel", hogy akkor lesznek majd megfelelőek a körülményeik egy gyermek fogadásához, ad­dig még rengeteg dolgot kell megszerezni és megszervezni. Ezt a nem kívánatos terhességet megszakították, a műtét •jól sikerült. Eddig eléggé hétköznapi a történet. Ami ez­után történt annál elgondolkoztatóbb és képtelenebb. Az abortusz után az asszony pár napig gyengélkedett, barátnői süteménnyel, virágcsokrokkal jöttek látogatni, hogyléte fe­lől érdeklődni, gratulálni a sikeres műtéthez. Kívülről néz­ve a sok vidám látogatót, azt hitte volna az ember, hogy eyermekágyas kismamát jöttek köszönteni-.. Bizonyára meg fogja szülni ez az asszony pár év múl­va azt a gyermeket, aki már a tervezett időpontban fogam­zik. Tudja-e majd ez a gyermek, hogy micsoda óriási sze­rencse, mekkora „mázli" kellett ahhoz, hogy eppen ő meg­születhessen? Hogy befolyásolná vajon ennek a gyermek­nek értelmét, gondolkodását, ha megtudná, hogy egy test­vérének meg kellett halnia azért, hogy őneki több játéit, több ruha. több gondoskodás és szeretet juthasson? Lehet, nogv nem fogja megtudni soha. hogy így történt. Vagy nem így fogja megtudni, hiszen a szülei sem így fogják fel, és félő. hogy mások sem. Szinte elcsépeli már ez a téma: családtervezés, abor­tusz. védekezés. Nagy Erzsébet írásában amely a Délma­gyarország február 3-i számában jelent meg. mégis volt egy mondat, amely egészen szokatlanul hangzott: „...ak­kor egvetlen gondolat vibrált bennem állandóan: egy élő, I csöpp magzatnak írjam alá a halálát?" Nagyon kevesen le­hetünk. akik az abortusz és egy élő magzat halála közé egyenlőség jelet teszünk! Ügy tűnik, általános az a felfo­gás. hogy az a párhónapos csöpp magzat még nem ember, tehát szabad elpusztítani. Valóban így van-e? Szeretnék választ kapni erre a kérdésre: a terhesség melyik szakaszában válik hirtelen emberré a magzat? A gyakorlatból arra lehet következtetni, hogy attól kezdve tekintjük embernek a még meg nem született gyer­meket. amikor az elpusztítása már az anya életét, egészsé­gét is kockáztatná. Tehát a tilalom az anyát védi, nem a magzatot! A terhesség korai szakaszában csak azt a mag­zatot tekintjük embernek, akiben az anya hajlandó fogan­tatása pillanatától jövendő gyermekét látni! Merjünk szembenézni ezekkel az ellentmondásokkal! Próbáljuk tisztázni, hogyan is állunk ezzel a kérdéssel. Ha akarom gyermek, ha akarom egy fölösleges sejtcsomó csu­pán? Ha nem tudunk változtatni ezen a sivár érzelmi alapálláson, eltompultságon. minden hiába. Hiába a nö­vekvő anyagi támogatás, a szociális juttatások, az embe­rek nem fognak több gyermeket vállalni, továbbra sem lesz az abortusz egyéb, mint egy viszonylag veszélytelen kis műtét. Mi az. ami többet nyom a mérlegen egy emberi élet értékénél? Kit tud. ki mer olyan indokot, érvet felhozni, ami elfogadhatóvá teszi egy gyermek eietének csírájában való elpusztítását? Talán támadja a kényelmünket..., felborítja tervein­ket ..., gondot, fáradságot okoz, megnehezíti állásunk, hi­vatásunk betöltését Ez talán elegendő ok a kis élet el­pusztításához? Vagy talán szánalomból, féltésből, szeretet­ből nem engedjük megszületni, .mert úgy tűnik, rossz kö­rülmények között kellene élnie, talán boldogtalan lenne, szenvedne? Ki meri ezt teljes biztonsággal megjósolni, hogy ez vagy amaz a gyermek céltalan boldogtalan, sze­rencsétlen lesz egész életében? Hátha éppen őbelőle lenne századunk egyik lángelméje, művésze, gondolkodója? Tv-ben. rádióban, sajtóban beszélünk, tárgyalunk, vi­tatkozunk a népszaporulattal kapcsolatos kérdésekről. Mégis a szerintem ösztönös és természetes lelkifurdalásnak eddig Nagy Erzsébet említett cikkén kívül talán sehol és senki nem adott hangot. Fontosnak éreztem, hogy csatla­kozzam Nagy Erzsébethez, már csak azért is, mert nekem három gyermekem van, gyermekgondozási segélyt én is sem kapok. Sokan sajnálnak, mások lenéznek, de akad olyan is. aki rrigyel. Férjemmel egyszerre végeztük a fő­iskolát Huszonnyolc évesek vagyunk. Sem hősnek, sem aídoeatn&k nem érezzük magunkat. Szabó Borbála vírus okozta influenza álta­lában könnyű lefolyású, szö­vődményekkel csak ritkán jár együtt. A három vírus­típus közül a C a legártal­matlanabb: csak gyermeke­ket betegit meg — enyhe le­folyással — akik azután egy életre védettekké vál­nak a fertőzéssel szemben. Az influenzavírusokkal, azok közül is az A típusúak­kai, az a probléma, hogy an­tigénszerkezetükben szinte évente bekövetkeznek válto­zások, tehát a korábban ki­dolgozott oltóanyag nem nyújt védelmet az újabb ví­rusváltozat ellen. Amikor pe­dig már felütötte fejét a járvány, csak jelentős kése­delemmel lehet előállítani az új vakcinát. Nem marad te­hát más hátra, mint fel­kutatni az influenzavírusok változásainak minden tör­vényszerűségét, és így követ­keztetni arra, hogy a jövő­ben milyen módosulatokra számithatunk. Már tudjuk, hogy a vál­tozásoknak kétféle formája van. Az egyik az, amikor a vírust burkoló „köpenyben" (az ún. burokfehérjében) ug­rásszerű módosulás követ­kezik be, ami új „szubtípus" megjelenését vonja maga után. A másik váltoás a burokfehérjéknek a fokoza­tos, állandóan előrehaladó módosulása. Ezt a változást — a mutánsok kialakulá­sát — pontosan nyomon kell követni, mert ez a kezdete az új járványos variáns lét­rejöttének. A francia Pasteur Intézet kutatói már odáig jutottak, hogy — gyorsított formá­ban — sikerült leutánozniuk a változások természetes fo­lyamatát Így olyan vakci­nához jutottak, amely tar­talmazza a mutánsokat (a várható zárványos variánso­kat azonban még nem). Kí­sérleteiket az An Hongkong­törzs vírusaival végezték, és állítólag olyan oltóanyag birtokába jutottal?, amely tel_ jes védelmet nyújt az Aj­virus eddig ismert és a jö­vőben lehetséges minden, változata ellen. Szovjet kutatók azon fá­radoznak, hogy minél rövi­debb idő alatt sikerüljön elő_ állítaniuk az éppen szüksé­ges oltóanyagot. Rájöttek ar­ra, hogy — az eddigi gya­korlattól eltérően — nem, csirkeembrióban, hanem mesterséges tápfolyadékkal megtöltött üvegcsékben le­vő szövettenyészetben kell szaporítani a vírusokat. Az üvegcsékbe csirke- vagy fürjembrió veséjéből szár­mazó sejteket telepítenek, amelyeket influenzavírussal fertőznek meg, így viszony­lag rövid idő alatt sok vírus tenyészthető ki és belőlük vakcina állítható elő. Kiderült, hogy a szövette­nyészetben élő influenzaví­rus kevésbé fertőző, mint a csirkeembrióban tenyésztett változat. Az így készült ol­tóanyag nem vált ki mellék­hatásokat, gyermekeknek, sőt még a csecsemőknek is beadható. Az újfajta oltóanyagot por­alakban hozzál? forgalomba. Vízben való feloldás után szájon át kell bevenni. Ere­deti csomagolásban egy évig is eláll a vakcina, közben nem veszíti el hatékonysá­gát. Nemcsak a betegség ki­törését akadályozza mc, hanem akkor is haté' ony, ha valaki már influenzás — feltéve, hogv az elpusztítás­ra „kiszemelt" vírus okoz­ta a fertőzést. Üljenek asztalhoz! Gázszerelés és a gáztörvény megkerülése Dr. Varga János, a Dél­magyarországi Gázgyártó- és Szolgáltató Vállalat igazga­tója tíz nappal ezelőtt le­velet intézett Szekeres Ist­vánhoz, a szegedi Építő Szö­vetkezet elnökéhez. Levelé­ből csupán a lényeget idé­zem: „A mai naptól (febr. 5.) átmenetileg semmiféle ve­zeték szerelési munkát nem veszünk át a szövetkezettől." Az indokot keresem. Miért nem? — Védekezésből — mond­ja Farkas Zoltán, a szolgál­tatási főosztály vezetője. Robbanás­veszély A szövetkezet az Ingatlan­kezelő Vállalattal kötött! szerződés alapján hatodik éve vesz részt a gázprogram megvalósításában. A régi la­kóépületekben a szövetkezet szakemberei szerelik a veze­tékeket, hogy ezek a házak is áttérhessenek a földgáz­fűtésre. Munkájuk tehát fon­tos. És életveszélyes. Az élet­veszélyt azonban el lehet kerülni. És itt segít a DÉ­GÁZ, mint szolgáltató és mint a szövetkezet partnere. Ám ez a partneri viszony eddig nem volt tökéletes, A gáztörvény értelmében a vállalat felel a szolgáltatás biztonságáért. De csak ak­kor felelhet meg e követel­ményeknek, ha mindenki eleget tesz a törvény betű­jének és szellemének. Mivel ez eddig nem érvé­nyesült, az utóbbi években néhány kisebb-nagyobb rob­banás is történt, amit talán elkerülhettünk volna. Senki nem állítja, hogy a szövet­kezet mulasztásai miatt kö­vetkeztek be a robbanások, de — a vállalat vezetői mondják — a szövetkezetben elkövetett néhány szabályta­lanság is elvezethet a rob­banáshoz. ADÉGÁZ nélkül nem lehet — A gáztörvény értelmé­ben a szövetkezet köteles bejelenteni a vállalatunknak, ha valahol lakásban elkezd és befejez egy-egy vezeték­szerelési munkát — mondja a főosztályvezető. — És olyan vezetéket, amelyben gáz van, a szövetkezet nem szerelhet. Az órát nem szed­heti le és nem rakhatja fel a helyére. Amikor a szere­lést befejezte, nem adhat gázt a lakónak. (Még akkor sem, ha a lakók kisgyermek­re vagy beteg szülőkre hi­vatkozva megkörnyékezik a szerelőket!) A szövetkezet több esetben nem tartotta be a törvényeket. Nem je­lentette, hogy a szerelést befejezte, nélkülünk végezte a nyomáspróbát, leszedte a gázórát, és nem egyszer gázt adott a lakóknak, pedig, mindezt csak vállalatunk en­gedélye alapján lehet meg­tenni. A biztonságos szol­gáltatásért ugyanis a DÉ­GÁZ vállalja a felelősséget. Ilyen, mások által elköve­tett szabálytalanságok miatt ezt nem tudjuk vállalni. S mivel évek óta tart a huzavona, és nem történt semmi, az igazgató kiadta a levelet: átmenetileg semmi féle szerelési munvát nem vesznek át a szövetkezettől. Mit jelent ez a levél? Hall­gassuk meg a partnert is. Hiányos együttműködés — Az említett szabályta­lanságok valóban megtörtén­tek — mondja a szövetke­zet elnöke: — De. állítom, hogy nem úton-útfélen. Vi­szont a DÉGÁZ feljelenté­se alapján mindenkor meg­büntettük a vétkeseket. Nem egyszer külön a tanács is. Nem kívánom menteni a szerelőinket, de el kell mon­danom, hogy esetenként nem a megkörnyékezésnek, ha­nem a könyörgésnek nem képesek ellenállni. Mert ha a lakó panaszkodik, hogy nincs fűtés és fázik a gyer­mek (néha: gyermekek) vagy a beteg nagymama, akkor — sajnos! — bekapcsolják a gázt, ami szó szerint: tör­vénytelen. Elismerem. De mi is hadd mondjuk el, hogy a szabályok, törvények betartása nemcsak rajtunk múlik. Nem egyszer megtör­tént már; a vállalat szak­embere megígérte, hogy tíz­kor jön, és megtartják a nyomáspróbát, aztán másnap jött. mert nem volt ideje. Az elnök nem szépíti a dolgokat. Ami megtörtént — a múlté. A szövetkezet min­den vezetője részt vesz a beszélgetésben. Közösen ígé­rik: az említett szabályta­lanságok mától kezdve nem fognak ismétlődni. De nem kaptam választ a kérdésem­re: — Mit jelent az igazgató tiltó levele? A szövetkezet főmérnöke: — A mai napon negyven­két lakásban szünetel a ve­zetékszerelés. Várjuk a vég­eredményt. Meg a lakók is. Nyolcvan munkásnak nem tudok munkát adni. Nem ke­resnek. Jelenleg ötmillió fo­rint értékű szerelési munka lóg a levegőben. Nem tu­dom, be tu<Jjuk_e fejezni? Ez a szövetkezet termelési értékének a húsz százaléka E pillanatban csak a hatal­mas kérdőjeleket látom... — Bízom benne, hogy ren­deződnek a dolgok — mond­ja az elnök. Ugyanis 13-án levelet küldtünk a vállalat igazgatójának. Ebben tizen­nyolc alpontba foglaltuk; minden követelménynek ele­get teszünk, amit előírnak a gáztörvények. Ennek megva­lósításához kérjük az igazga­tó segítségét. Az igazgató utólag értesí­tett: megadja a segítséget. A szövetkezet levelét elfo­gadja, garanciának tekinti a jó munkára Bízik benne, hogy a partneri kapcsolat helyre áll, s a jövőben a DÉGÁZ is időben veszi át a munkát és tartja magát a gáztörvényekhez. Ha így lesz, a városban senkinek nem kell rettegni. Balogh György Mezőgazdasági könyvek sikere Még két hét a könyyhónap Február első napjaiban nyílt meg az idei mezőgaz­dasagi könyvhónap, mely a mezőgazdasági szakirodalom évenként visszatérő jelentős eseménye. Olyan esemény, amikor koncentráltan figyel­nek a mezőgazdasági szak­emberek és a mezőgazdasági dolgozók tömegei a szakiro­dalom új eredményeire, író­olvasó találkozókon ismer­kednek a * mezőgazdasági szakírókkal, a tudomány és oktatás képviselőivel. Né­hány éve hozzájuk kapcso­lódva legalább akkora izga­lommal és érdeklődéssel vár­ják a mezőgazdasági könyv­hónap kiadványait a hétvégi házak és kiskertek tulajdo­nosai. Félidejéhez érkezett az idei mezőgazdasági könyvhónap akciósorozata. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat a mezőgazdasági könyvhónap megyei lebonyolítására a sze­gedi Tömörkény István köny­vesboltot jelölte ki. Szeren­csés egybeesés: jórészt egy­időre esik a mezőgazdasági könyvek, kiadványok kon­centrált terjesztése és a ter­melőszövetkezetek zömének zárszámadó közgyűlése. Ezt használják ki a könyvter­jesztők is, s elviszik a köte­teket a termelőszövetkeze­tekbe. Bemutatókat, árusítá­sokat szerveznek a zárszám­adó közgyűléseken. Termé­szetesen elsősorban a mező­Csúcstartó városok A világ tíz legré­gibb városa közül a sorban az első Jeri­cho (i. e. 7000) a mai Jordánia területén található. A mai Irak területén található öt ősi város: Ur (S. e. 5000), Uruk fi. e. 5000), Suza (L e. 4000), Kis (i. e. 4000) és Assur (i. e. 2000), két ősi város Egyip­tom területére esik: Hirakleopolis (i. e. 4000) és Memphis (i. e. 2800). És végül Trója (i. e. 3100) Tö­rökországban, Mo­benjo-Daro ti. e. 3000) pedig Pakisz­tánban található. A világ legnépe­sebb városa Tokió, 20 millió lakossal. A legmagasabban fekvő város Potosi (tengerszint felett 4200 méter) Bolíviá­ban. MorHevideo az a város, ahol az adott ország lakosságának legnagyobb százaléka (Uruguay lakosainak 47 százaléka) él. Brazília fővárosá­ban, Brasiliában a legszélesebb a váro­son áthaladó főútvo­nal; 350 méte£. gazdasági könyvkiadás új­donságait. — mezőgazdasági szakirodalmat, a mezőgazda­sághoz szorosan kapcsolódó ipari és tudományos ered­ményeket közkinccsé tevő könyveket — viszik köze­lebb a dolgozó emberekhez, a holnapi gyakorlathoz. A félidőig a szegedi könyvter­jesztők öt termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésére vitték el a könyvhónap új­donságait. Az elkövetkezen­dő két hétben még hét zár­számadó közgyűlésen lesz karnyújtásnyi közelségben a mezőgazdaságban dolgozók­hoz a könyv. Eddig több mint 40 ezer forint értékű mezőgazdasági jellegű kiad­vány talált gazdára, jóval több. mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Ott van­nak a könyvek és könyvter­jesztők az író-olvasó találko­zókon, beszélgetéseken is. A legnépszerűbb kiadvá­nyok közé tartozik a Köz­gazdasági ABC. a Gabona­ipari kézikönyv, a Gomba­termesztés, a Rózsák a kert­ben, a Szőlőfajták 3. átdol­gozott kiadása, a Szőlő és bor című könyv, valamint a Zöldségtermesztők zsebköny­ve az USA-ból című kiad­vány. A hétvégi hág- és k'skert­t'üaidnnosoknak szA-ctaé örömet a Kertek, házak, ot'• bonok cfmő oio«6 sorozat ^ k*t*tMr »- olva­sók kfvánsága't feiíesíflc a. "kffvan rüheiini vá«vó, ker­tészkedő emhorelrnok adna!; hasznos tináosokat a há: köriili kiskertben, vagv a hétvégi ház körüli teendőt szakszerű ellátására. A goro zatnak öt kötete ielent meg, mindegviknek nagv sikere van. Két kötete — Nagv öröm a kiskert, Jövedelmező nyúl­tenyésztés — elfogyott ugyan, de a kiadó ígérete szerint még a mezőgazdasági könyv­hónap idején, tehát ebben a hónapban megérkeznek az i utánnyomott példányok.

Next

/
Thumbnails
Contents