Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-17 / 40. szám

IO VASÁRNAP, 1974. FEBRUÁR JX Cink és ólom -a Ütnak indították a dúsítót, üzemekbe az Angiira melletti gorevszki lelőhelyen kitermelt első ólom- és cinkércazullitmányt. A kitermelést nehezíti, hogy a világ egyik legnagyobb előfordulásának számító gorevszki lelőhely érctartalmú rétegeinek nagy része a hatalmas és szeszélyes szibériai folyó, az Angara alatt fekszik. Emiatt a folyót mesterséges mederbe terelték, s az így keletkezett katlanban nagy erejű robbantás segítségével távolították el a felső földréteget, és feltárták az érchordozó rétegeket. Az ércbánya közelében ólom-cink kombinátot építenek. fl „Barátság"| harmadik üttfere Kijevben a gázvezetékek tervezésére Intézetet létesítettek; létrehozásul a Szovjetunióban folyó hatalmas méretű csővezeték-építés tette szükségessé, A kilencedik ötéves tervidőszakban a cső. vezeték-hálózat hossza egyharmadával növekszik és eléri az 50 000 kilométert. Az intézet szakemberei megkezdték a világ legnagyobb olajvezetéke, a Barátságolaj vezeték harmadik ágának a tervezését. A már működő két olajvezetéken eddig mintegy 200 millió tonna olajat szivattyúztak , át Csehszlováklába, Magyarországra, Lengyelországba és a Német Demokratikus Köztársaságba. Az új vezeték le* fektetése lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió növelje a szocialista országokba irányuló olajexportját. Íz integráció iiétköznapjai Fejlődni, de milyen terű- fejlesztési eredményeiket, Egy másik új modell a leten? — igy hangzott a kér- mert ők más finommechani- nagy áruházak ügyvitelét dés 1967 végén az Irodagép- kai termékek gyártására gyorsítja afczul, hogy ez a ipari Vállalat vezetői számá- akartak koncentrálni. Az készülék akár harmincad ra. A gyár akkor, zömében, IGV hagyományaitól, szak- magával számitógépre kaplrodai sokszorosító berende- embereink tudományától pe- csolható, ilyen módon az áruzéseket készített; nem aleg- dig nem volt túlságosan ide- ház vezetői pillanatonként újabbakat, és ezért látszott, gen a pénztárgépek gyártá- tájékozódhatnak: a pénztárhogy ezekből a gyár hama- sa... Végeredmény: 1968 gépek jelzése szerint mennyi rosan képtelen lesz megélni, márciusában megkötik az a bevétel, miből, mennyi foA hazai piac igényel a vál- NDK-beli Secura és a ma- gyott, mit kell gyorsan pólalat kapacitásához mérten gyár gyár között a szakoso- tolni a raktárból, nem nagyok — a nemzetkö- dási megállapodást, melynek Mindkét új változat arra zi, a KGST és a nyugati or- értelmében a 70-es évektől az egyszerű alaptípusra épül, szagok megrendelői pedig az IGV gondoskodik a KGST- amelyet 5—6 évvel ezelőtt csak korszerű termékeket országok pénztárgép-ellátásá- átvett a gyár a Securától. Jó A nagy utazás A „vidékre utazás" nemcsak a fővárosiak szép paszHát felugrottak. De lám, másokat is meg. hajlandók megvenni. Fejlődni, de merre? — jogos volt tehát ez a kérdés az IGV számára, de még jogosabb a második: fejleszteni, de meddig? Gyors tájékozódás következett: a KGST-országokban mire van igény; mire érdemes áldozni; szellemieket, anyagiakat koncentrálni. Esetleg irányt venni a szaréi, a Secura pedig hagyja a gyártást. Az utóbbi három már vadonatúj típusokkal rukkolt ki az IGV. Ráadásul a vásárlók örömére a hagyományos pénztárgépeket is felújították. Kivehető, cserélhető flóabba- példák ezek ahhoz, hogy a jól mgeválasztott licenc vagy évben kooperáció, vagy szakosodási megállapodás mennyire felgyorsítja egy-egy gyár műszaki fejlődését. Az IGV ezzel a fejlődéssel magára vonta a nemzetközi figyelmet, s ennek köszönhet bizonyos mértékig egy újabb integrációs megoldás. Szovjet partnereikkel ugyanis nemrégiben kötöttek kosodásra: remélhető-c ehhez kokkal látták el a régi ma' SZ3l(0S0(Í3SÍ szerződést, valahonnan fejlesztési segítség. A nyomok az NDK SeSzeged a hazai lapokban Hegedűt András: 1974/7 GALAMBOS Ferenc: Lustlg Szabad Föld, febr. 17. (A TöIatvAn. Klagrufifca. 1973. 1. szám. mörkÉny-emlékünnepségen, 1917. luusífrlín CX Ubrts"8yűit<5'01- szeptemberében.) Sikeres exporttevékenység. Bu- • • • •lázati Munkás, 1974. január. [A ruhugyörrél.] A kongresszus előtti év küszöbén ... — K1SZIN Miklós: Szegedi meglátások. Szocialista Művészetért, február. (A szórakor. latózenéezek Csonjirad megyei szakszervezetének munkájáról.1 SZENASI Sándorné: Mozit vittünk a tanyákra . .. Szocialista Művészétért, február. [A Csongrád megyei MozlUzeml vállalat azoclallsta brigádjairól.1 [KELEMEN Gábori (kg.); Szegedi vállalatok példája — Parkerdó létesül összefogássá!. Magyar Nemzet, febr. 7. |A U•zal hullámtéren.! TÓTH Béla: Kétszintes víztorony. Tolna megyei Népújság, febr. 7. Népszava, febr. 10 FAZEKAS latvan: Irodalmunk kismestere? — Emlékezés Móru Ferencre, halálának negyvenedik évfordulóján. Petőfi Népe, febr S. [Fényképekkel. 1 Lakótelepet szervez a komputer. Esti Hírlap, febr. 9. Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, rebr. 10 lEgyüttműködési szerződési kötött a tudományegyetem kibernetikai laboratóriuma és a Délmagyarországi ípito Vállulat.l Szeged, Kiskunfélegyháza. — Emlékezés Móra Ferencre. Magyar Hírlap, Népszabadság, Népszava. febr. ». FÉNYES Tamás—TÓTH Béla: Negyven éve halt meg Móra Ferenc. Napló (Veszprém), febr, ». IFényképek.) Sziget a sirályoknak. Hétfői Hírek. febr. 11. |Helyreállítják i fehér-tói Koromszlgeiet.' sinákat, s így a pénztárosok müszakváltúsakor a távozó cura gyárához vezettek, mert Pénztáros egyszerűen elviszi a KGST-piacon és itthon is "^Sával a pénztartó fiókot rohamosan nő a kereslet a _ az önzőbe, ott csinál ilynek értelmében az IGV korszerű, a sokat tudó pénz- kasszát, a váltás pedig hoz- látja majd el a szovjet piatárgépek iránt; a Securának « 8 saját, üres pénztartőját volt ilyen, éc hajlandó volt - s márls kattog a geP to" ^ változatával. Ehhez terátadni azt valamelyik KGST- vább> nem kel1 bosszankod- melési kooperáció is tartóin szágnak. A kész konstruk- ni> hogy „...tessék várni, zik: az írógéprészt, amelyhez dóval együtt felkínálták a nem látja: váltás van!" a magyar találmányú résztechnológiát, a gépeket, a Az új konstrukciók között egységet hozzáépítik - az szerszámokat, és az eddigi estéire méltó az úgyneve- NDK. ipara szállítja. —zett pincérgép. Ez a felszol- Az IGV, a 60-as évek elegálók munkáját egyszerűsíti, jén még szinte „neve sincs" nem kell többé felírónő, gyor- kisüzem volt; a 70-es évek sulhat a kiszolgálás a nagy derekára pedig nemzetközi éttermekben. Egy-egy ilyen hírű, tekintélyű — középgép 4 pincér elszámolását európai méreteket és az ágavégzi, úgy, hogy egy-egy pin- zatot tekintve — jelentős tel. cérnek külön kulcsa van a jesítőképességű gyárrá vált. gép egy-egy külön regiszte- Mindez annak az eredménye, réhez. ö üti be tehát a gép- hogy a nemzetközi munkabe a felszolgált ételek, ita- megosztás egy jól kiválaszlok árát, ha téved — nem tott láncszemét sikerült megszidhatja a felírónőt... ragadniok, megtartanlok. sziója. mert ha a főnök nap- tréfált az óra? Még meg sem tárában az a bejegyzés ékes. törölték gyöngyöző homlokedlk, hogy „vidéken", nem kuk mikor két bőrönddel biztos, hogy Csanádalberttbe kezében fújtat egy sorstárs lAvozott. Lehet, hogy székes- lépcsőt fixirozva. Ajtót fővárosunkba „szállt ki". _. „ Ezeknek az utazásoknak fcí. bőröndöket a jó ember, megvan a varázsa. Csak na. rel együtt felrángatták a vo. gyobb hecc a teát az étkező- natra. kocsiban meginni — a kis- Most már hárman törül, kunfélegyházi vasúti váltók- gették mindama fénylő te. nál —, mint otthon a kony- rületeX, ahonnét időnap előtt hában. Noha mindegyik fut- elpártolt a hajkorona, tóban történik. Aztán azem. — Hü... mekkora..., de bernek a száját se kell ki- mekkora balhét csapott volnyitnia, mégis micsoda jó na... nejem őnagysága.. történeteket hall. Kéretlenül, ha nem ezzel a vonattal esz Ismerősökről és ismeretle. haza a fene... Debrecen, nekről. be...! — lihegett. Hálálko. Szóval: az utazó emberrel dásra nem maradt ideje. — vagy útitársaival — any- Mert emezeknek nem vette nyi érdekes dolog történik, el teljesen az eszét a két. Minek ez a nagy beveze. két üveg Berliner sör, nem tő? Mert előadódik ám. hogy ám! A Debrecen szóra ffl. a felét se hiszik el. Mikor kapták a fejüket, „hősünk" elmesélte útika- — Ember?! Mit...? Deb. landját feleségének — egy- recénbe? Na, gyorsan csak, ben indoklásként, hogy mi- még le tud ugrani. Ez Sze. ért csak a késői vonattal ér. gedre tart... kezett —, a haragos asszony Az ember is.. a bőröndök csak annyit sziszegett: is szerecsésen földet értek. — Azt hiszed, fiacskám, Emezek meg — az ablakból tizenkét év után is elhiszem, visszanézve az izgalomtól hogy a vicceket nem kitalál, elalélt szerencsétlenre — sáják, hanem mind veled tör. táni kacajra fakadtak. Azon, ténik meg?! hogy némelyik utas micsoda Pedig némelyik meg is tör. idióta, ténik! Letelepedvén. még ki se Hősünk elvégezvén felada. nevethették-fújhatták ma. tait, komótosan is fél órá- gukat, megérkezik a kalauz, val előbb ért a Nyugatiba, Nézi, forgatja a jegyeiket, ahonnét — többek eszét meg- — És hova tetszenek utaz. zavarva ezzel — keletre is ni? — kérdezi, indulnak vonatok, meg — Szegedre! — igy a két északra is. Cimborájával ösz. szögedi. sze akadva először is restinek — Az kár! Az bizony nagy titulált vendéglátóegységbe kár! — mondja rá a kalauz, lódultak, ahol a sör oly friss- Ugye már sejtik? A- vonat nek és hidegnek minősült, Debrecenbe ment... hogy egy-egy üveggel nem A mi két emberünk Ceg, volt elég. Kérték és nyelték léden vonatot akart „cseréL a másodikat is. Az óra kö. ni". Bevárták volna az érnyörtelenül. s tán pontatla- kező szegedit. Cseréltek is, nul haladt? Náluk ugyan két mert a nagy ijedtségre ittak perc hiányzott még a sze- egy sört a ceglédi restiben gedi gyors indulásához, de is, igy csak az esti gyorssal a szerelvény tompa ütköző, értek haza. Szerintem máig csattogást hallatva megmoz- is azt hiszik a feleségek, dult. Kinek nem ugrik erre hogy az egész csak egy „dra. szive is a torkába? Lába meg mattzált" vice. a lépcsőre. Sz. BL Móra Ferenc hétköznapjai 13. Ezért jöhettek szívesen a kiskuniélegy• (PÜNKÖSTI Árpad): Terjed a gáztüzelés Szegad környékén. — Bács, Békés és Csongrád már 1075-öt Ír. — A műanyag csőé a lövő. Népszabadság, febr. 12. LENGYEL Zoltán: szegedi Sütőipari Vállalat, — Péksüteménygyártás korszerű módon Magyar Mezőgazdaság, febr. 13. [Prohasku-féle automatagép készíti n péksüteményt Szegedén. Fénykénekkel.1 KRISTÓF Károly: A Szegedi Nemzeti Színház. Füles, febr. 14. [Fénykénnel.) TAKÁCS litván; Szegeden. — popfesztivál — másként. Magyar Ifjűaág, febr. 19. [Kritika Déry Tibor darabjának előadáaáról. Fényképpel.1 ANDOR Leon: Ady Szegeden. német anyanyelvűek. Feltűnő, hogy az alföldi kun város gimnáziumában az 1891—92-i tanévben a 156 magyar diák mellett 33 nemzetiségi anyanyelvű tanult. Az 1896—97-i tanévben pedig 238 magyar és 47 nemzetiségi diákja volt az iskolának. A tanárok legnagyobb érdeme az volt. hogy a szegény diakok anyagi támogatasái emberi megbecsültetését hivatásbeli kötelességüknek tartották. A gimnáziumot méltán nevezték abban az Időben „úri" iskolának. Általában az urak gyermekei előtt nyitotta ki kapuját, s olyan szellemet alakított ki. amelyben érdemnek tűnt a gazdagság, és szégyennek a szege,lyseg A kiskunfélegyházi gimnáziumban az 1890-ej években a tanulók 30 százaléka szegény diák volt. Még a teljesen nincstelen, a társada,jm legmé lyén élő szülök, ekkori elnevezés szerint a „személyes szolgálatot levők s munkások" • gyerme kei közül is bejuthattak néhányan a kiskunfél egyházi gimnáziumba. Az 1890 es években az IfA tanárok kezdeményezésének ügybuzgalmának jelentős szerepe volt abban, hogy a város vezetői, a vagyonos családok, a különböző intézmények a jó tanulók jutalmazására, a szegény diákok segélyezésére alapítványokat hoztak létre. Az 1888—89-i tanévben a különböző alapítványok összege 6300 Ft volt, s ennek a diákok között évenként kiosztott kamata 290 Ft-ra emelkedett. Az 1893—94-i tanévben már 21 alapítvánnyal rendelkezett a gimnázium. Ekkor 14 tanuló, az 1897-98-1 tanévben már 37 diák részesült pénzbeli támogatásban. Ebben a tanév ben már hat állandó ösztöndíjasa is volt a gimnáziumnak. Az 1895—96-i tanévben a tanári kar, élén Eyszrieh Györggyel, társadalmi gyűjtést rendezett a Petőfi Segélyező Egyesület létrehozására azzal a céllal, hogy a szegény lldkok ne csak pénzbeli támogatást kapjanak, hanem könyv-, taneszköz-, ruha- és gyógyítási segélyben ls részesüljenek. Ennek eredményeként az cssztanulók 40—50 százaléka részesült valamilyen segélyben. A kiskunfélegyházi gimnázium élen lárt a szegénv diákok támogatásában A tanárok nagy többségének a magatartása azonban nem nemesítette meg. Liak tompította a gimnázium úri szellemét, a szegényt lenéző és megvető légkörét. Móra is vergődött az úri diákok Iskolájában. Olykor-olykor — ha csak pillanatokra ls — szenvedve titkolta, szégyellte társai előtt szegény szüleit. Két írásában is nyoma van ennek. A Kincskereső kisködmön Gergője — Móra Fercsiice képe-mása — úri pajtásaival labdázott a városszéli homokbányák körül. amikor súlyos zsákot cipelve feléjük közeledett egy az ő anyját formázó asszony aki a nehéz terhet letette, hogy meghipenjen de felvenni már nem volt ereje. Gergő most ismerte fel Igazán az asszonyban az édesanyját, mér fut"1 akart, hogy segítsen neki do hirtelen eszébe jutott: mit szólnak az úri gyerekek ha megtudják hogy az a zsákos néni az ő stüléje. Csak nytről is hátba tudnám hajítani!" Az Űri kalapban azt a jelenetet örökítette meg, amikor Móra Márton az ócskapiacon vásárolt keménykalappal akarta megörvendeztetni stipendiumot kapott tizennégy éves gyermekét. Fercsike a suhanckor kegyetlenségével szégyenítette meg az apját: „— Mondom, ne csináljon belőlem maskarát — ripakodott a szűcsre az úri fia, s úgy ütötte ki az apja kezéből az úri kalapot, hogy begurult az asztal alá." — Mórának fílnott korában mindig „nagy fájás nyilait a szívébe", amikor ez a jelenet az eszébe jutott. Az emberséges tanárra évtizedek múlva is visszaszállt a diákok hálája. Az egyik Mórakorabeli tanuló 1959-ben ezt írta emlékező levelében Kiskunfélegyházára: „Szinte gyermeki szeretettel gondolok volt tanáraimra. Evszrich Györgyre, a jószívű német tanárra aki nekem meleg, hímzett téli mellényt ajándékozott — bizony vékony kis ruhában jártam akkoriban, ... nem futotta télikabátra ..." Móra Ferenc is tudta, hogy mit köszönhet tanárainak. A szegénv tanulók nil'adása cfmű fiatalkort költeményében arról szólt, hogy midőn .Munkát a munkás kérve sem lel.. némelyünk beteg szülőjét Az éhhalál kerülgeti" — voltak tanárok, akik megszánták a .kis fiókákat". Máshol „bölcs, tudós, tapasztalt emberek''-nek, „jó tanáralm"-nak nevezte nevelőit. Ö is elsősorban Eyszrieh György magatartásában ismerte fel az emberség ragyogó példáját. Móra mondta hatodikos gimnazistaként az üdvözlő beszedet a szeretett tanár nevenapján. Ez a köszöntő beszéd nemcsak Eyszrieh Gytrgv értekeit tárja fel. a gimnazista Móra Ferenc egyéniségének is egvik legszebb dokumentuma. Először tanulótársai há'áját szólaltatta meg benne Osztályunkat öt esztendőn keresztül amíg Eyszrieh tanár úr a vezetését át nem vette, .a gimnázium aljának, salakjának, szennyének" tartották. Az ő jelleme csodájaként a hírhedt osztály megjavult. „S ezt a Javulást egyedül neked tulajdoníthatjuk — akkor szakadt ki kebléből a sikoly és rohant az _ Júság 6—10 százaléka volt ilyen származású 1892 édesanyjához, letérdelt eléje, s könnype lábadt mondta Móra: — neked"a "te'"atyai iósá ">odnak —93-ban 20, 1896—97-ben 21 diák tartozott « szemmel kérte, hogy ő vihesse haza a zsákot, a te türelmednek, a te nyájasságodnak a" te ve.személyes szolgálatot tevők s munkások" ka- amikor a kapitány fia így kiáltotta el magát: zetésednek.. tegóriájába. „— Fogadjunk. Gergő, hogy azt a nénit én eny- ** (Folytatjukj