Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-16 / 39. szám

a SZOMBAT, 1974. FEBRUÁR 18. Vff' •• • •• • • rri ii | r Vízügyi egyuttmukodes Szíj te már hagyományosnak mondható az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság együttműködése a szomszédos jugoszláv társintézményekkel. A szakmai kapcsolatok szálai különösen sokat erősödtek az 1970. évi nagy árvíz idején, amikor az egymásnak nyújtott kölcsönös segítséggel sikeresen hárították el a fenyegető veszélyt. Az azóta eltelt, védekezésmentes időszakban tovább folytatódott a mindkét ország érdekeit, vízügyi biztonságát szolgáló együttműködés. Ennek eredményeként elkészült a Tisza határszakaszának közös folyamszabályozási tanulmányterve, amely a folyónak mindkét oldalon tizenöt-tizenöt kilométer hosszúságú szakaszára vonatkozik. E tanulmánytervben meghatározott egységes elvek szerint, összehangoltan végeznek mindennemű munkát, többek között a partvédelmet, a mederszabályozást, a jégelhárítást, a mederkotrást, a homokkitermelést. Ide tartozik például a Maros torkolatának rendezése, partvédő és vízterelő művek, úgynevezett sarkantyúk építése, és még bizonyos mértékben a szegedi partfal rekonstrukciója is. Közös érdekeltségű ugyanis a partfal rekonstrukciójából a rőzseszőnyeges, kőszórásos mederetabiltzálás, mert ez kihatással lehet a víz lefolyásara, sebességének. sodrásának alakulására. Ugyancsak mindkét fél érdekeinek legjobban megfelelő technológiát alkalmazzák a Tisza jugoszláv határvonalán, a folyókanyarulat partvédelmi munkáinál. A kölcsönös tájékoztatásra, az előrejelzésekre is kiterjednek a jószomszédi kapcsolatok. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság pontos adatokkal rendelkezik arra vonatkozólag, hogy a novi—becsei vízlépcső elkészülte utón milyen változósok várhatók a Tisza Csongrád megyei részén. A visszaduzzasztás következtében növekszik majd a folyó szintje, könnyebbé válik a vízkiemelés, az öntözés, ugyanakkor a belvizek levezetése több feladatot ró az igazgatóságra a jelenleginél. A belvízveszély elhárítása szintén közös érdek a határ mentén. Nemzetközi megállapodás értelmében korszerűsítették a bajai úttól a jugoszláv határig terjedő — Ásotthalom, Kelebia és Tompa községek területén húzódó — főcsatornát, amely újjáépített formájában ez évtől kezdve fogadja és vezeti el az esetleges belvizeket. A főcsatorna Jugoszláviában folytatódó, végül is a Tiszába torkolló szakaszán hasonló bővítést, rekonstrukciót hajtottak végre. A Szemle és a helyismeretihonismereti kutatások Többen, többféle nézőpont- iratban van, pedig legjava ból kifejtették már vélemé- nem csupán a különböző nyüket a Délmagyarország szaktudományoknak — törtémert a paraszti kultúra jelenségeit nem érthetjük meg a helyi (és persze a nagytáji) hasábjain a helyismereti- nelem, néprajz, dialektológia társadalmi-politikai mozgás helytörténeti kutatások ösz- stb. — szolgálhatna forrásul, szefogásának igényéről, és az hanem vidékünk közművelőilyen kutatások egyik fóru- désében, az ismeretterjesztésmának szánt folyóirat, a Sze- ben is gyümölcsözhetne. gedl Szemle szükségességéről. Az utóbbi másfél évtizedben — a köztörténet — ismerete nélkül. A kétfajta kutatás — más forrásanyag alapján, más módszerekkel dolgozva —klEgy Szemle jellegű folyó- egészíti egymást. A Honisirat tehát publikációs lehe- mereti Bizottság ebből kiintöbb ízben melengették ilyen tőséget nyújthatna — többek dúlva szorgalmazza a nép .—<- rajzi és a helytörténeti kutatósok összefogását, és a néprajzi vizsgálatok történeti serkentő megalapozósót. kutatásra, Oltvai Ferenc említette, folyóirat tervét Szegeden, ám most mintha az eddiginél nagyobb lenne a szellemi mozgás, valósabb az igény — s a terv ezért is megérdemli, hogy újabb vélemények sorakozzanak föl mellette. Megyénkben a honismereti mozgalom a hatvanas évek eleje óta számottevő eredméközött — a megyében dolgozó honismereti kutatóknak. Legjobb dolgozataik közreadása bizonyára lenne a további I ^H ugyanakkor nevelő műhellyé hogy a Szemle akkor töltheti tehetné a Szemlét, amely bf szerepét, ha a körtöltésen túlra tekint, vagyis foglalkozik a város vonzásterületémellett a gyakorlott gyűjtők, tehetséges fiatalok megerősödnének az egyre nagyobb hez tartozó táj kérdéseivel is. nyeket ért el.'Maga a hon- föladatok elvégzésére. Jópél- Ezt 32 elképzelést alátáismereti kutatás főleg ott ho- da erre a kilencedik évfo- masztja Szeged mindinkább zott gazdag forrásanyagot, lyamába lépő, színvonalasan érvenyre jutó_ nagytáji sze ahol néhány lelkes, ügysze- szerkesztett Békési Élet, rető és hozzáértő tanár vagy amely körül a szerzői derék repe, amiről Erdei Ferenc írt tanulságosan a Város és viiskolai tanárok, honismereti hivatott, hogy Délkelet-Mamás foglalkozású gyűjtő a hadat nem főhivatású kutatók dekeben. Elfogadott távlati helyi néphagyományok gyűj- és nem írók, hanem közép- tervek szerint városunk arra tésére vállalkozott. Több faluban és több középiskolában kis gyűjtőéSoportok, szakkörök alakultak ki, amelyeknek a tagjai éveken ót rendszeresen dolgoztak, s a munka közben maguk is nevelődtek, felnőttek az egyre próbásabb föladatokhoz. A bonismereti tevékenység irókutatók alkotják. Hadd tegyem hozzá, hogy honismereti gyűjtőink nem csupán a hagyományos parasztélet em lékanyagát segítenek meggyarország politikai, gazda sági, kulturális centruma, Budapest dél-alföldi „főbolygója" legyen. Egyetemei, főiskolái és kulturális-művészi menteni, hanem sok adatot élete alapot nyújtanak arra, hogy e szerepet mind job ban betöltheti, de sokat jelenthet az is, ha „Szemlé"-je összekubikoltak" a falu föl szabadulás utáni változásairól is Tanúsítják ezt a szak~ nyitását részint a Haza- körök iskolai és művelődési üyen nagytáji koncepcióban fias Népfront végzi — ahol otthonokban rendezett kiál- foSan. Egy jó helyismeretinéhány éve Honismereti Bi- lításaL A dél-alföldi telepüzottság létesült —, részint a léseken a népélet és a helyi Megyei Művelődésügyi Mód- történet kutatását voltaképszertani Központ mellett mű- pen nem lehet különválasztani — már csak azért sem, ködő szakreferens, egy szűkebb szakbizottság közreműködésével. A szakmai irányításban szerepet vállalnak a múzeum, a levéltár, a könyvtár munkatársai, és jó segítséget jelentenek a Néprajzi Múzeum és az akadémiai kutatócsoport által kibocsátott kérdőívek, útmutatók. A gyűjtőmunka elsősorban az évenként meghirdetett megyei néprajzi és nyelvjárási pályázaton mérhető. Erre az első kiírás, 1963 óta sok értékes népéleti leírás, forrásföltárás készült, melyek közül a legjobbak országos öszszchasonlításban is az elsők között szerepeltek — megjelentetésükre azonban mindeddig nem volt mód. Sajnos, a néprajzi gyűjtőknek, honismereti szakköröknek országos publikációs fóruma sincs, csupán egy időszakos információs jellegű kiadvány jelenik meg (Honismeret címmel). Három éve megindítottuk a Csongrád megyei Honismereti Híradót — melynek évente egy, 110—130 oldal terjedelmű száma lát napvilágot —, de ebben jellegénél, szabott terjedelménél fogva csak rövidebb dolgozatok közölhetők. Így a pályázat anyaga — néhány jó részletkutatás kivételével — a múzeumi adattárban, kézvórospolitikai folyóirat segíthet kibontani, megvalósítani a város regionális kulturális szerepkörét. JUHASZ ANTAL Vizsgálat az orvosi ellátásról Segítséget, véleményekét kér a NEB A legtöbb vizsgálat, melyet a népi ellenőrzés végez, valamiképpen közérdekű, hiszen többnyire olyian kérdésekkel foglalkoznak, melyek valamennyiünket érintenek. Ilyen a megyei NEB legújabb vizsgálata is — amelyet a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság által kezdeményezett, fél országra kiterjedő ellenőrzés keretében végeznek.' A vizsgálatnak az a célja, hogy feltárja az orvosi ellátás helyzetét. Nagyon is összetett kérdésről van tehát szó. Hiszen többek közt választ szeretne kapni a KNEB arra, hogy az orvosképzés, illetve továbbképzés jelenlegi formái megfelelnek-e a gyakorlati élet követelményeinek, megfelel-e az orvosok munkavállalásának és letelepedésének gyakorlata a társadalmi igényeknek, hatékonyan használják-e fel az alapvető műszerek, felszerelések, melyek híján talpalhattak rendelőből rendelőbe. Vagyis aligha akad olyan ember a megyében, akinek ne lennének valamelyes tapasztalatai az orvosi ellátás helyzetéről, megoldatlan gondjairól. A Csongrád megyei NEB éppen ezért kéri mindazoknak a segítségét, akiknek véleményük, javaslatuk van e témával kapcsolatban. Hiszen a vizsgálatnak az a célja, hogy javítson az ellátáson és feltételein, ehhez pedig a lehető legtöbb információra van szükség. A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság (Szeged, Rákóczi tér, Tanácsháza) éppen ezért szívesen lát mindenkit, aki segítségükre tud lenni — levélben vagy személyesen — Könyvaz orvosok idejét, munkáját véleményéveli javasiataivai és így tovább. Meglehetősen bonyolult és összetett vizsgálatra van tehát szükség, hogy e kérdésekre választ kapjon a népi ellenőrzés. Nem véletlen, hogy a Csongrád megyei NEB a vizsgálat Irányítására dr. Tóth Károly profeszszort, az orvostudományi egyetem fogászati klinikájának igazgatójót kérte fel. Hiszen olyan szakemberre van szükség, az ellenőrzések vezetéséhez, aki jól ismeri a területet, és össze tudja fogni a vizsgálat szerteágazó folyamatát. Ám az, hogy az ellenőrzésekben jó szakemberek vesznek részt, még nem feltétlen garancia arra, hogy valóban minden szükséges információnak birtokába jutnak. Hiszen éppen az orvosi ellátás az egyike azoknak, a valamennyiünket érintő kérdéseknek, amelyekről alkalomadtán más lehet a szakember és más a betegek véleménye. Ráadásul alighanem sokan tapasztalták saját bőrükön —amikor sorban álltak, vagy egyik helyről a másikra küldözgették őket, apróbb vizsgálatok miatt —, hogy hol nincs megoldva a szabadságos körzeti orvosok vagy szakorvosok helyettesítése, vagy hol hiányoznak azok és információival. Mindehhez jó tudni, hogy a NEBnek március végéig kell befejeznie a vizsgálatot A szombathelyi Berzsenyi Dániel megyei könyvtár tíz éve tart szoros, baráti kapcsolatot a muraszombati könyvtárral. A két intézmény között rendszeres a könyv- és folyóiratcsere. Eddig évenként mintegy ezer kötet könyvet, valamint 10—12 folyóiratot cseréltek. Többször vettek részt a két könyvtár dolgozói baráti tapasztalatcserén is. A két könyvtár figyelemmel kíséri a megjelent új könyvekről szóló ajánló bibliográfiákat, könyvkiadói jegyzékeket, s az igények szerint válogatják ki, kérik egymástól a könyvállományuk gyarapításához szükséges szépirodalmi és egyéb könyveket, kiadványokat. Az idén is folytatódik a hagyományos könyvcsere. A szombathelyi megyei könyvtárban megkezdték annak a több mint ötszáz kötet szlovén nyelvű könyvnek az átvételét, amely a muraszombati könyvtártól érkezett. Ezeket a könyveket hét szlovén nemzetiségű község lakóinak ajánlják. Tavaly októberben kezdték meg a tM. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben az új tornaterem építését. A kivitelező a DELfcT, az építést szakoktatók vezetésével az intézet elsős és másodikos kőmúvestanulól végzik, akik a DELÉP-nél dolgoznak gyakorlati órákon. A 13,S x 24 méteres terem, amely mellett szertár ls lesz, folyosóval csatlakozik majd a főépülethez, ahol az Öltözők és fürdők vannak. Az enyhe telet kihasználva, most is építkeznek, Így az idén őszre elkészül az új tornaterem. Képünkön: munka közben a kőmflvcstanulók Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai 12. A gimnázium két legjelentősebb egyesülete: a Segélyező Egyesület és az önképzőkör Petőfi nevét viselte. A gyermek Móra így Petőfi-emlékek közt járt-kelt a város terein, utcáin, a gimnáziumban pedig a költő szellemét szívta magába. Móra Petőfiben elsősorban a forradalom, a szabadság hősét látta, azt, aki „költészete oltárára tette a szegényeket, a szenvedőket, a társadalom kitaszítottjait". Egyik fiatalkori írásában — 1899-ben — így idézte a költőt: „Hírt adott a földnek egy ragyogóbb világrul, melynek szabadság a fundamentuma, hazaszerelet a boltozatja, testvéri egyenlőség aj éltető napja." (Petőfi Sándor.) 1922-ben egyenesen „együgyű gonosztevőkének nevezte azokat, akik Petőfi költészetéből a forradalmi gondolatiságot ki akarták iktatni. (Jsmeretlen istenek.") ismeretlen istenek' A gimnázium falai között „márciusi lfjú'-vá formálódott Móra. A negyvennyolcas függetlenségi politika meggyőződéses hívévé valt. 1896ban hetedikes gimnazista volt, amikor 13 ellenzéki szemléletének bátran hangot adott. A király, I. Ferenc József, nem jelent meg azon az ünnepen, amit Pusztaszeren rendeztek meg a honfoglalás ezeréves emlékére. Móra ezert megalkuvást nem ismerő vakmerőséggel vonta felelősségre: „Hát a magyar király hol van?" Pusztaszeren című versét a Félegyházi Hirlap jelentette meg, igaz, a szerző neve nélkül, csupán „—r—" jelzéssel, de mindenki tudia, hogy Móra Ferenc írta. A város március 15-1 ünnepélyein ő az ifjúsági szónok, ő szavalja a saját költeményeit,, ő írja az ünnepi vezércikkeket a város lapjában Kossuthról, Petőfiről. Ezek az írások 1848 tüzét élesztik, a múltjával rosszul sáfárkodó jelent ostorozzák. Március 15. című költeményében 1898-ban bátor hangon hirdette: „A szabadság fája nem nőtt elől"; „Vagyunk a régi bitang rabok..." A tántoríthatatlan ellenzékiség az apa hatása mellett a félegyházi gimnáziumi nevelés ajándéka Móra életében. Ez a negyvennyolcas gyökerű népi hazaszeretet vitte írónkat később a Tanácsköztársaság szegedi vezérkaraba. « majd a Horthy-korszak ellenfeleinek táborába. Hálás is volt Móra ezért az örökségért a gimnázium tanárainak. 1929-ben. amikor KWkunfélegyháza díszpolgárává avatták. így vallotta ~visszajöttem az öreg iskolához, ahol megtanultam magyarnak lenni..." (Díszpolgáráig). tt „A szegénytanulókháTadása A kiskunfélegyházi gimnázium az emberségre nevelés jó iskoláját is jelentette' Móra Ferencnek. A tanárok magatartását a numánum csillaga vezérelte. Nem a vallási, felekezeti hovatartozandósőg szerint osztályozták, rangsorolták itt a diákokat. Pedig ebben az időben a legtöbb felekezeti iskolában az volt az értékelés alapvető szempontja. hogy a tanuló melyik vallás hitét, felfogását vallja. A kiskunfélegyház: gimnázium római katolikus jellegű volt, s ennek megfelelően, a diákok naponként misét hallgattak, a tanárok vezetésével részt vettek az egyházi körmeneteken. a tanév folyamán négysz-n: kötelező volt számukra a gyónás és az áldozás. A tanárok azonban, akik csaknem kivétel nélkül világi emberek voltak, a diákokkal való foglalkozás közben nem adtak lehetőséget a felekezeti ellentét, torzsalkodás szítására, 'tanítványaikban az értelmi képességet, a szorgal.nat, az emberi értékeket becsülték. Eyszrich György emlékét évtizedek múlva is így idézte M5ra: „ ., arra tanított engem a harmudik gimnáziumban, hogy Isten az egyedülvaló úr. S hogy mi annak egyforma gyermekei vagyunk mindnyáien akármelyik házában borulunk eléje." (Díszpolgáráig.) A tanárok nem tettek különbségét a diákok között anyanyelvük, nemzetiségük szerint sem. Pedig ez a kor a nemzetiségi ellentétek, villongások kora voltJ (Folytatjuk.)