Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-02 / 27. szám

SZOMBAT, 1974. FEBRUÁR 2. Népfrontiralokat lapozva.. Emlékezés a Magyar Függetlenségi Népfront megalakulásának 25. évfordulójára A Magyarországon 1944 őszén kibontakozó népi de­mokratikus forradalom 1949­re megteremtette a szocialis­ta társadalom építésének po­litikai feltételeit. A Magyar Kommunista Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártja ve­zetésével a hatalom a dolgo­zó népé lett. 1973-ban a szocializmushoz vezető társadalmi haladás­nak több történelmi jelentő­ségű állomásáról emlékez­tünk meg. Ez évben február első napjaiban ismét a szo­cializmus építéséhez érkezés­nek fontos társadalompoliti­kai eseményére emlékezünk. 1949. február 1—5. között alakult meg a magyar nem­zet haladó hazafias és a szo­cialista társadalom felépíté­sében érdekelt erőit tömörí­tő Magyar Függetlenségi Népfront, amely az antifa­siszta hazafias erőket egyesi­tő Magyar Frontnak éá az 1944 novemberében Szege­den, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda Párt és a Nemzeti Paraszt­párt összefogásával létreho­zott Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Frontnak, az or­szág demokratikus átalakulá­sára s az újjáépítésre szövet­ségre lépő társadalmi erők legjobb törekvéseinek folyta­tója és örököse. A Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front és a népi demokratikus forradalom kezdetén keletkezett nemzeti bizottságok nagy történelmi szerepet töltöttek be a forra­dalmi átalakulásban, azon­ban az osztályérdekek sze­rint, a szocializmus perspek­tívájával szembeforduló bur­néhány gazdasági, szervezési és politikai akció lebonyolí­tására degradálták. Szegeden 1949. február 5­én a népfront megalakulása alkalmából. Szeged város törvényhatósági bizottsága díszgyűlést tartott a Város­háza épületében. Ezen, a kormány részéről megjelent Csala István földmivelésügyi mftiiszter és Bognár József, Budapest polgármestere, to­vábbá az MDP Nagyszegedi Pártbizottsága képviseleté­összefogásra." Kérte, hogy az ségekben február 19—27. kö­alakuló ülés mondja ki a Nemzeti Bizottság megszűné­sét és a Magyar Független­ségi Népfront nagyszegedi szervezetének megalakulását. Miután ez megtörtént, az el­nöklő Tombácz Imre beje­lentette, hogy az Országos Tanács Szervező Bizottsága a Nagyszegedi Ideiglenes Népi Bizottságban mely pártok és szervezeteik küldötteit bízta meg bizottsági tagsággal. Az MDP részéről: ifj. Komócsin zött tartották meg a helyi Népfront Bizottságok alakuló üléseit. Szőregen 1949. február 27­én alakult meg a Népfront Bizottság. Elnökévé Soltész Istvánt (MDP), titkárul Da­dai Ferencet (MDP) és jegy­zőnek a Nemzeti Parasztpárt tagját, Makk Ferencet vá­lasztották meg. A bizottságba bekerültek még a Kisgazda­párt, és az EPOSZ helyi szervezetének képviselői. Itt ben ifj. Komócsin Mihály Mihályt (titkár), Dénes Leót ^r. Antalffy György ország­helyettes titkár, dr. Antalffy György országgyűlési képvi­selő, valamint a város és a megye társadalmi szerveze­teinek és intézményeinek képviselői, munkások és az egyházak képviselői is. Dénes Leó polgármester beszédében "rámutatott arra, hogy „új, haladó Szeged van kialakulóban, amelynek dol­gozói, parasztsága, ifjúsága kiveszi részét az új társada­lom építéséből. Ezen a téren jó munkát végzünk, amikor a Függetlenségi Népfront szellemének megfelelően a nép fiait vonjuk be a köz­igazgatásba". Ez alkalom­mal Iktatta be a közgyűlés az új munkás-paraszt ta­nácsnokokat: Sallal Ferenc­nét. Havalecz Istvánnét. Kiss Mihályt és Csúri Mihályt, valamint Tóth Antalt helyet­les polgármesterré. A Nagyszegedi Népfront Bizottság 1949. február 13-án alakult meg. A városháza ta­nácstermében megtartott alakuló ülést Tombácz Im­re, az • MDP tagja nyitotta meg s beszédében b'ejelentet­(polgármester), Tombácz Im­rét (választmányi tag) és dr. Antalffy Györgyöt (ország­gyűlési képviselő). A Függet­len Kisgazda Párt részéről: Szilágyi Andrást, Tóth An­talt (alpolgármester), Dobó Gyulát (társelnök), Ördögh Imrét (elnökségi tag). A Nemzeti Parasztpárt részé­ről: Miklós Pált (vezetőségi tag). Megjegyezzük, hogy a Népfront Bizottság későbbi ülésein Nagy István képvi­selte a Nemzeti Parasztpár­tot. A Szakszervezet részé­ről: Kövi Bélát (megyei tit­kér), a DÉFOSZ részéről: Sarnyai Ferencet (megyei titkár), Juhász Jánost (veze­tőségi tag); az MNDSZ ré­széről: Ábrahám Jénosnét (ügyvezető); a MINSZ részé­ről: Ladányi Benedeket (tit­kár). Ezután került sor a tisztikar megválasztására. A Nagyszegedi Népfrontbizott­ság elnökéül ifj. Komócsin Mihályt választották, titkár­rá Tombácz Imrét (MDP-ta­zsoá és más reakciós elemek, te, hogy. rpiy^án „a Magyar gokat), jegyzőnek Tóth Antal 1949-ben már nem képezhet­ték a szocializmus építésének társadalmi tömegbázisát. A politikai hatalomban bekö­vetkezett gyökeres fordulat szükségszerűen vezetett oda, hogy a korábbi koalíciós pártok egyes reakciós elemei leváltak a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a hala­dó értelmiség szövetségéről. Az új szocialista társadal­mi célok előtérbe kerülése Indokolta tette a korábbinál tartósabb és szilárdabb, de ugyanakkor mindinkább szé­lesedő tömegbázisra támasz­kodó nemzeti egység szerve­zeti formájának átalakítását. Ez lehetővé vált azáltal, hogy egyrészről a szocializ­mussal szembehelyezkedő ellenséges elemeket a koalí­ciós pártokból kirekesztették, másrészről azáltal ÍB, hogy ezek a pártok 1949-re elis­merték a Magyar Dolgozók Pártjának vezető szerepét a szocialista társadalom építé­sében. Sajnos, a személyi kultusz és az álbaloldali re­vizionista politikai torzulás meggátolta, hogy a nemzeti bizottságok a proletárhata­lom helyi szervelvé alakulja­nak s váljanak, és mintegy tollvonással, 1949 Január 29­én a Függetlenségi Frontot feloszlatták. 1949. február elején a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front „átalakult" Független­ségi Népfronttá és egyúttal a nemzeti bizottságok tevé­kenységét beszüntették. 1940. február 5-én kelt kormány­rendelet szerint a volt Nem­zeti Függetlenségi Front he­lyi szerveinek, a nemzeti bi­zottsugoknak a szerepét a népfront bizottságok veszik át De a béke és a nemzeti függetlenség védelmére s a szocializmus építésére létre­hozott népfront (amely 1954 októberében a Hazafias Nép­front elnevezést kapta) még a megfogalmazott társada­lompolitikai feladatait sem teljesíthette. A korábbi koa­líciós partnerek haladó gon­dolkodású vezetői közül so­kat kirekesztettek a politikai életbőL A népfront szerepót Nemzeti Függetlenségi Front betöltötte hivatásét, az Or­szágos Nemzeti Bizottság ha­tározata folytán az ország összes nemzeti bizottságai, köztük az elsőnek alakult Szegedi Nemzeti Bizottság is fpbruár I-én megszűnt. Oj szervezetet kell alakítani a demokratikus erőknek, az új feladatok elvégzésére történő helyettes polgármestert, az FKGP részéről és pénztáros­nak Juhász Jánost. A Függetlenségi Népfront Nagyszegedi Bizottságának 1949. február 15-én megtar­tott ülésén fogadták el a Nagy szeged területén levő 18 község Népfront Bizottságá­nak megalakításéra vonatko­zó tervezetet. Ezekben a köz­gyűlési képviselő, az MDP Nagyszegedi Bizottságának képviselője beszédében vá­zolta a Nemzeti Bizottság eredményeit, kiemelte a munkás-paraszt szövetség társadalompolitikai szerepét az ország újjáépítésében és rámutatott a szocialista tár­sadalom felépítésének politi­kai, gazdasági és kulturális feladataira. Az 1949. április 15-i or­szággyűlési képviselőválasz­tásokat már az új népi és demokratikus erők összefo­gásának jegyében tartották meg. A korabeli népfröntirato­kat lapozgatva csak elisme­réssel és tisztelettel emlé­kezünk az 1949—1956-os idő­szak népfrontosaira, akik az osztályharc akkori kiélezett viszonyai s a személyi kul­tusz által teremtett nehéz körülmények között is az igaz közös ügy reményében, a szocializmus gazdasági, po­litikai, tudományos és kul­turális feladatainak megva­lósításán munkálkodtak. A népfront — mint a ha­ladó hazafias és szocialista erők társadalmi, politikai mozgalma — 1957 óta, a Magyar Szocialista Munkás­párt által kialakított szövet­ségi politika eredményeként tölti be igazán a szocialista társadalomban reá háruló feladatokat. Dr. Sárközi István Új folytatásos írásunk: Móra Ferenc hétköznapjai Olvasóink rendszeresen el­várják a Délmagyarorezág­tól, hogy a szegedi hagyo­mányokat ápolja és felmu­tassa; fóruma legyen a hely­történeti kutatásnak, a helyi irodalomtörténeti, néprajzi, gazdaságtörténeti és egyéb munkák közlésének. Ilyen megfontolás szerint adtuk közre az elmúlt években fo­lyamatosan a szegedi szob­rokat bemutató sorozatot; a szegedi utcanevek történe­megkönnyítették a szerző munkáját. Sikerült azonban Móra életének nagyon je­lentős, eddig homályban ma­radt szakaszaira, problémái­ra is fényt derítenie. Elég, ha csak utalunk az író egye­temi éveire, felsőlövői tanár­ságára, családi életére, ba­ráti kapcsolatainak tartal­mára. Móráról, az emberről szimplifikált kép alakult ki a köztudatban. A Móra Fe­tét; a régi szegedi céh-világ renc hétköznapjai-t olvasók emlékeit; a nagy árvizet teljesebb, összetettebb, bo­megörökítő regéryt; a város- nyolultabb embert ismerhet­történeti ki mit tud? foly- nek meg írónkban. Móra zak­tatásait stb. látott, hajszolt, sokszor ví­Most — holnaptól — újabb vódó, sokféle érdeklődésű, ilyen munkát bocsátunk út- sokféle területen lázasan jára: Móra Ferenc hétköz- cselekvő ember volt. Nehéz napjai címmel folytatások- éveket élt, sokféle kísértés­ban közöljük dr. Hegedűs nek volt kitéve, de ő min­András .irodalomtörténésznek a nagy íróról készült .élet­regényét. A munka jellegét jól ér­zékelteti a cím: az író em­beri életének mindennapjait, törekvéseit, tetteit mutatja be. A közlésnek különös dig a becsületesség, az em­berszeretet és a néphez való hűség csillagaira vetette sze­mét. A cím is érzékelteti, hogy elsősorban az alkotások: a versek, tárcák, cikkek, no­vellák. regények mögött le­aktualitást ad az, hogy Mó- vő embert mutatja be az ra Ferenc halálának 40. év- írás, a műveket alkotó em­fordulója — 1974. február 8. ber életkörülményeit. Ter­— alkalmából jelentetjük mészetesen az alkotásokról is meg. de ez az esztendő egy szól, de nem a részletes másik Jubileumát is tartal- elemzés szándékával. Móra mazza Mórának: az idén lesz nagy alkotó életműve nem­születésének 95. évfordulója zeti kincsünk. Nem vélet­is. len, hogy Móricz, Tamási, Az eddigi kutatások jelen- Kosztolányi, Karinthy Fri­tős eredményeket értek el gyes, a kor legnagyobb pró­Móra életének és életmű- zaírói tettek hitet életműve vének feltárásában. Ezek mellett. Orosz nyelvű gimnázium Orosz nyelvű gimnázium kezdi meg működését szep­tembertől Óbudán, a Szentendrei út 83. szám alatti Körösi Csorna Sándor Gimnáziumban. Az új gimnázium az orosz nyelv teljes elsajátításához kellő adottságokkal, s előkép­zettséggel rendelkező, általános iskolát végzett fiataloknak ad magas színvonalú gimnáziumi képzést, az anyanyelvi szintet megközelítő orosz nyelvtudást. Az új intézmény hat­van tanulóval kezdi meg munkáját. — Na és a matriarchátus r? — verte az asztalt egy hosszú hajú, széles arcú nőszemély. Szokat­lunul lapos orra fölött villogó pillantásokat lö­vellt a forgatókönyvíróra. — Maguk csak csi­nálják Itt a nyolcadik Henrik-féle nyamvadt fér­fiközpontú filmjeiket. Hát azt képzelik, mindig így volt? A Szenl Laposhomlok Démonra mon­dom .,. E szavaknál hatalmas csapást mért öklével a csöpp dohányzóasztalra. A forgatókönyvíró ak­kor látta meg, hogy a különös fehérnép különle­ges erővel bír: az asztal darabokra hullott. Ön­kéntelenül arca elé kapta a kezét. — Ne féljen, nem bántom — nyugtatta meg az állatbőrbe öltözött hölgyóriás. — Elvégre is, ma­ga nem a férjem. De a Szent Laposorr Démonra mondom, meRkeserüli, ha nem csinál valamit,.. — Es rlpltyára törte az egyik széket. — De mit, de mit, mrs. Hogylshívják?! — Kunigunda vagyok. Nagy Kunigundának is szólíthat. És hogy mit? írjon meg engem is, a kutyafáját. Mert a Szent Lapostetü Démonra mondom... S még aznap elkészült a szinopszis, az első vázlat a VIII. Kunigundához. A cselekmény egy kardfogú tigrissel indul, azért ezzel, mert a ka­pafogú Kunigundát e bájos állatkához hasonlí­tották az öt dicsőítő ősdalnokok. Talán ereje, talán rettenetes harapása miatt? Ki tudja ma már a korszakok ködéből kibontani a titkot? A nagy forgatókönyvíró becsületére válik, hogy ebből a ködből jó sokat adagolt a filmnovellába. Szóval: először a kardfogú tigris, amint jó­ízűen üvölt, a nagy fekete éjszakába. Azután egy előkelő pálmakunyhó, ahol Kunigunda első fér­jét oktatja házastársi kötelességeire. Ha már egy púpos tehenet és három planlrozott tevét adtam érted — mondja —, legalább találjam meg a számításomat. Nappal kapálj és vadássz, ahogy az férfihoz illik, éjszaka pedig törekedj arra, hogy Id ne vesszen a Kunigunda nemzetség: ha leányutódom less tőled, bizony mondom, nagy becsben tartalak, s a főhelyre guggolhatsz a fér­jek asztalánál. Hirtelen váltás: Baki-Zabát, a kioktatott férjet látjuk. Vajúdik. E derék törzsnél ugyanis ez a szokás: amikor a nő szül, a férfinak ls vele kell szenvednie. De mert tisztátalannak számít, kinn a puszta földön fetreng a szegény Baki-Zaba. Látjuk felül-, oldal- és alulnézetben — írta a nagy forgatókönyvíró. Szeme tágra mered, ki­dülled. Vasorrú bába ki a sátorból, lógó vasorral. „Megvan a baba." Oltári pech, hogy fiú, látjuk az elkeseredést. Baki-Zaba arcán. Érthető, mert a Kunigunda kormányozta kunlgundánek törzse meglehetősen szigorú törvényt hozott az ilyen esetekre: Baki-Zabát kiteszik a legközelebbi kardfogú tigris barlangja elé. Kardfogak premier planban. Velőtrázó, vérfagyasztó, szívettépő üvöl­tés (amilyen éppen kéznél van a kelléktarban). Egy sakál settenkedik a bokrok között. Hirtelen változás: Kunigundát látjuk, hasított bőrruhában, és nagy uralkodói gondban. Két nyeszlett férflszolga legyezgetl pálmalevelekkel erős (és lapos) homlokát. Újabb váltás: Kuni­gunda szemlét tart a pitvarférfiak között. Kivá­lasztja a leglzmosabbat, legmagasabbat és a leg­nagyobb ágyékkötővel rendelkezőt. Utána ba­rátságosan megcsípkedi a köldökét (ez a legna­gyobb tetszés jele a kunigundánoknál), s hajá­nál fogva bevonszolja a háncsfüggöny mögé. Zene fölerősödik, az Ilyenkor szokásos kandalló- , lángkép is érzékeltetheti a frigy beteljesülését (ha eltekintünk tőle, hogy akkortájt még nem találtak föl a kandallót, mint olyant).. A törzs varászlónője közben imádkozik, hogy a Nagy Arany-Anya elnevezésű istenség áldja meg leánygyermekkel a nászt. Kép a medvebőr-nyo­szolyáról. Nem kívánt rész törlendő. Gyors áttű­nés szülésbe: a férfit: Pa-Cuhát látjuk, ugyan­úgy nyűglődik szegény pára, mint a tigris fogára került előd. Vasorrú bába vasorra még jobban lóg. Peches ember ne menjen a jégre, vagyis férjül egy Ku­nigundához — megint csak fiú az újszülött. Az ítélet jogerős: kardfogú tigris nyalja a száját, si­koly, sakál stb. Kunigunda mulat, bia-miát iszik, sír, röhécsel, kopaszra gyomlálja a pitvarférfiak fejét. Végül egyszerre kettőt vesz férjül, hosszadalmas must­ra után. Jól teszi, mert az egyik megszökik a nyoszolyáról, inkább a folyó örvényeiben leli ha­lálát. A másik ilyen zavaró körülmények, ennyi zűr és zaj közepette egyszerűen nem tudja tel­jesíteni kötelességeit, ami viszont nemcsak fele­ség-, de felségsértésnek is számit! Máglyacölöp­höz kötve hal meg, tisztátalan hamvait a kéngő­zös mocsárba szórják. Váltás után újabb férj jelölt: az egyik legkivá­lóbb vadász. Sámánnők kara Imádkozik a Nagy Arany Anyához, sőt a Legnagyobb Arany Nagy­anyához is: „hadd legyen már lánya a felséges Kunigundának,, essen már túl rajta 6 is, ml is". Sajnos, a sors könyvében az van megírva, hogy egy forgatókönyv legyen illően borzalmas, másszóval valósághű. Ezért az író sem tehet mást: az élvadászt tálcán viszik a kardfogúhoz, miközben messziről egy kisfiú keserves sírása hallatszik. „Mert minek jön világra egy ilyen szerencsétlen kis teremtmény? Mit is ér az em­ber, ha fiú?" — zengi a Méla Fiúgyermekek Ka­ra. Végül már majdnem születik egy lánya ls Ku­nigundának. Csi-Csóka, a sokadik férjjelölt leg­alábbis bfzlk jó sorsában, a varázslónő ezt olvas­ta ki a csontokból. Külön e, célra levágják egy szűz ifjú jobb karját. Ez is szokás. Ekkor azon­ban a forgatókönyvíró fölriad, érzi: teljesen el­zsibbadt a jobb karja, hangyák mászkálnak ben­ne szépen, komótosan. Na. hálistennek. csak álom volt! — sóhhjt. Az órájára néz — reggel kilencet mutat. Hűha! — Gyorsan kiugrasztja az ágyból ötödik nejét, rity­tyentsen valami reggelit, s hozza be az ágyikójá­hoz, az éjjellszekrénykére. ö addig feltárcsázza harminckilencedik Bubi­bébit, legújabb szeretőjét, s megkéri, hozza ösz­sze a Nagy Pancsovics Mlke mesterrel, a film­rendezők koronázatlan királyával. Lenne egy sztorija a számára. A címe: VIII. Kunigunda. Hogy milyen? Mint egy álom. Persze, mint egy rossz álom, de éppen ezért lesz jó üzlet. Simái Mihály i

Next

/
Thumbnails
Contents