Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-02 / 27. szám

6 SZOMBAT, 1974. FEBRUÁR t i „Viharos" bemutatkozás után Elkapón az utcán Makláry László, a színház fiatal, te­hetséges karvezetője, hogy szóba hozza a múlt vasárna­pi Faustot, amit Csala Be­nedek vezényelt. Klassz volt — csettintett sjtelmes mo­sollyal, büszke rokonszenv­vel, ahogy fiatal pályatársak szurkolnak egymásnak. Ran­devúra siettem, éppen Csala Benedekhez. Mert hogy ma­gánszámításaim szerint, tize­dik évadját tölti Szegeden, alig fél esztendeje nevezték ki karmesternek, Vaszy Vik­tor, Szalatsy István, Várady Zoltán mellé, s a Faustban először állt szemben teljes operai garnitúrával: nagyze­nekarral, szólistákkal, kóru­sokkal, balettel. Régóta ismerjük egymást, a beszélgetés mégis nehezen indult. Kicsit zavarban volt, mit mondjon el szavakban arról, amihez a zenész a mu­zsika „szótárával" él. — Négyszer találkoztam közelebbről a Fausttal — kezdett hozzá némi töpren­gés után. — Még diákfejjel, kiadós biciklitúra után, bő­rig ázva kerekeztünk be Pestre, ahol ismerősöknél szálltunk meg, s az esti teá­zás közben lemezeket hall­gattunk, az első, amit föltet­tek Mefisztó rondója volt — Saljapinnaí. Később, még Győrben, a szomszédunkban lakó Korondi Gybrggyel pró­bálgattuk a cavatinát, ő ak­kor tanult énekelni, én zon­gorázni, s megvettem a Faust teljes zongorakivonatát, az­óta is őrzöm. Néhány éve a szabadtéri játékokon vettem át a karigazgató szerepkörét Szalay Miklóstól, s az egyik próbán odaállított Vaszy Viktor a zenekar elé, diri­Töprengés a zongoránál gáljam el a katonakórust. Itt gondoltam rá először, mi­lyen nagyszerű érzés lenne végigvezényelni a teljes ope­rát. Tavaly májusban aztán megtudtam, sor kerül erre is. Részt vettem a betanítás­ban, Szalatsy István segített a fölkészülésben, a frazeá­lásban, .fölhívta figyelmem a Faust-előtidások hagyomá­'nyaira. És nagyon hálás va­gyok Vaszy Viktornak, laká­sára rendszeresen följártunk Makláry Lacival, s rengete­Új óvoda Hódmezővásárhelyen Hódmezővásárhely kertvá­rosrészében száz gyermek be­fogadására alkalmas új óvo­da készült el. A gyermekin-, tézményt eredetileg fele ek­korára tervezték. A város üzemeinek sok százezer fo­rintos anyagi hozzájárulása tette lehetővé a központi fű­téses, szépen berendezett, a tervezettnél jóval nagyobb óvoda elkészítését. A vállalatok anyagi hoz­zájárulásuk arányában kap­tak felvételi lehetőséget dol­gozóik gyermekei számára. Gázrobbanás Tegnap, pénteken délután 3 órakor riasztották a tűz­oltókat: gázrobbanás tör­tént a Kelemen utca 3. számú házban. A gáz egy udvari lakásban robbant fel. Az épületben eddig csak a konyhákban volt vezetékes gáz, a lakásokba most sze­relik be a fűtést. A robba­nás éppen akkor következett be, amikor az egyik szerelő benyitott Károlyi Ödönné lakásába. A mentők mind­kettőjüket égési sérülések­kel szállították be a Bőrgyó­gyászati klinikára. A nagy károkat okozó robbanás okát eddig még nem ^került pontosan kide­ríteni. Az ok megállapításá­ra vizsgálat indult. A kár igen nagy, hiszen alaposan megrongálódott a lakás, s bedőlt a Kis-Hági étterem­mel közös fala is, amelynek csak keményfával burkolt alsó része maradt épen. Megrongálódtak az étterem ablakai, s a detonáció kisza­kította az ajtófélfát, sőt, a Kelemen utca másik olda­lán betört a Royal Szálló üvegablaka is. get*tanultunk tőle, tapaszta­lata, zenei fölkészültsége, mesterségbeli tudása szinte ijesztően hatott ránk. Csala Benedek életében valószínűleg fordulópont lesz ez a Faust. Nem érte persze készületlenül. Már Győrben is dirigált Strausso­kat, a Cigánybárót és a De­nevért, Szegeden pedig mu­sicalokkal, zenés darabokkal folytatta, mint korrepetitor­karmester. Operai bemutat­kozása baljóslatú előjelekkel zajlott le. Tájelőadáson vezé­nyelte Kískunmajsán a Pa­rasztbecsületet, odakint vihar tombolt, s az intermezzó után teljes sötétségbe borult a művelődési otthon, a tartós áramszünet miatt be kellett fejezni az előadást. A folyta­tás viszont jobban sikerült. Szegeden dirigálta a Don Jüant, majd a Traviatát, s a szinház vezetői fölfigyeltek képességeire, tehetségére. A Faust már a negyedik ope­rája. Egyelőre csak azt tud­ja, hogy a Pornódé ktrály lesz az ötödik, már szerdán. Mögötte több kísérőzene, melyeket a színház fölkéré­sére komponált, legutóbb a Rein mérnök álmához. S ha a meseoperánál és az álom­nál tartunk, régóta dédelge­tett terve egy önálló mese­opera. Egyszer, talán ... N. I. Dekameron Bemutató a Minerva Színpadon A klasszikusokat többnyi- padj forma, s a dinamiku­re tisztelni, s nem olvasni sabb.' játszó színház között. A szokták az emberek. Ami középpontban nem a játék persze semmiképpen sem állt, hanem a szöveg, a cél jelentheti, hogy valameny- ennek minél tökéletesebb nyi ilyen művet az irodalom, interpretálása volt. De ezt történészek vizsgálódásainak nem a hagyományos irodalmi kellene átengednünk. A Mi- színpadi eszközökkel érték el: nerva Színpad csütörtök esti szó sem volt félkörbe állított bemutatójának épp az volt a székekről, elfogult szereplők­legfőbb érdeme, hogy ismét ről. Az egyes epizódokat sti­bebizonyította az egyik leg- lizált mozgások, játékok kí­nagyobb klasszikus, Boccac- sérték, melyek jól alkalmaz­cio Dekameronjának élvez- kodtak a szöveghez, s hatá­hetőségét, „maiságát". Biztos sóssá tették az előadást, vagyok abban, hogy a termet A szereplők többsége az zsúfolásig megtöltő, rendkí­vül jól szórakozó közönség nagy része levette aznap es­te könyvespolcáról a Boc­cacclo-kö tetet. A Dekameron kereteként szolgáló történet szerint tíz kításót, fiatal lány és fiú a városban dúló pestis elől. egy magá­nyos villába húzódik, s itt tíz napon át mindegyikük el­mesél egy-egy történetet. Ezt a keretet használta fej a műsort összeállító rendező, sőt, abban szereplő Vida András is. A „legcsiklandó­sabb" részleteket alkalmaz­ta színpadra az egyébként is erotikus történeteiről híres, ízig-vérig reneszánsz művész könyvéből. Maga az előadás félúton állt az irodalmi szin. amatőröktői megszokott. át­lagosan jó színvonalon oldot­ta meg feladatét. Minden­képpen ki kell emelni azon­ban Nagy Ágnes valóban életszerű, vérbő karakterala­Szajbély Mihály Egészségügyi felvilágosítás A korszerű, helyes táplál­kozás segítésére több mint két és fél éve indított akció­sorozatot az Egészségügyi Felvilágosítási Központ a Bel­kereskedelmi Minisztérium­mal közösen. A múlt eszten­dőben zajlottak le a „Meg­mérettünk és nehéznek talál­tattunk" című tv- és rádió­adások. A cél az volt, hogy egyrészt felhívják a lakosság figyelmét a helyes, célszerű táplálkozásra, másrészt, szer­vezett formát nyújtsanak azoknak, akik fogyni akar­nának, és szeretnének meg­ismerkedni az egészséges életmód kérdéseivel. Az em­lítettekhez kapcsolódott az Egészségügyi Felvilágosítási Központban pénteken dél­előtt rendezett sajtótájékoz­tató, ahol részletesen beszá­moltak az eredményekről és szóltak a további tervekről is. Jandó Jenő zongoraestje Jandó Jenő, kivételes ké­pességű, fiatal zongoraművé­szünk csütörtök este egészen rendkivüli élményben része­sítette — sajnos meglehető­sen kisszámú — Acs S. Sándor (elvétele Az étteremből a ledőlt falon keresztül át lehet látni a lakásba, ahol a tűzoltók dolgoznak Leonardo Néhány bemutatott film után rangot kaptak az olasz ismeretterjesztő sorozatok, Megérdemelten, gondoljunk csak a néhány évvel ezelőtti Indiáról szóló filmré, vagy a nagy sikerű Iszlámra. A most látott Leonardo da Vinci az olasz reneszánsz nagy egyéniségének életút­ját kisérte végig. Nagy egyéniség — fogal­mazzuk óvatosan. De mit is mondhatnánk Leonardóról a film után?' Művész? Tudós? Gondolkodó? Zseniális áb­rándozó? Vég nélkül válo­gathatnánk még a film su­gallta jelzők között. Csak­hogy egyiket sem használ­hatjuk ezután önmagában. Vagy mindet fel kell sorol­nunk, vagy maradunk az egyetlen, eléggé általános, mindent befogó „nagy egyé­niség" kifejezés mellett. A film ugyanis akkora isme­rethalmazzal ajándékozott meg bennünket, olyan ki­merítő részletességgel tárta fel Leonardo életútjának ál­lomásait, hogy talán a leg­tájékozottabb szakértők is találhattak újdonságot az adatok és jellemzések kö­zött. Figyelmünket a feldol­gozás újszerűsége is kötőid te. A játékfilmrészletek és a narrátorszövegek váltoga­tása nemcsak frappáns, ha­nem tisztességes megoldás­nak Is bizonyult, hiszen do­kumentumok híján némely életszakaszról csak „mese­filmet" lehetett volna csi­nálni. A két főszereplő — Fhilippe Leroy (Leonardo da Vinci) és Giulio Bosetti (narrátor) — minden bi­zonnyal megnyerte vala­mennyi néző tetszését, bár lehetséges, hogy a film vége felé veszítettek népszerűsé­gükből. Ahogy ugyanis Leo­nardo idősödött, mihdkettő­jük viselkedése rapszodiku­sabbá vált. Gazdag érzelme­ik megmutatása helyett időnként az érzelgősség hi­bájába estek, a narrátor ta­pintatossága ugyanakkor w^-w jjK ^IJr . .mk gTSH MBBMfeü... iíJHHMl Uebmann Béla (elvétele Phiiippe Leroy: Leonardo da Vinci megfogyatkozott, és túlságo­san sűrűn lépett elnéző mo­sollyal a mester mellé — dicsérni énnek erényeit, és menteni esendőségeit. A narrátor! túlzott bolyongás és borongás mindazonáltal korántsem tudott annyit ár­tani a filmnek, hogy ez ne őrizte volna meg nagy ér­tékét: Leonardo nagyságát, teljességre törekedve, okos, jó eszközökkel, érdekesen és meggyőzően ragyogtatta fel. A nemzeti estek sorozata az új évben az NDK televí­ziójának változatosan össze­állított műsorával folytató­dott. Az ismeretterjesztő, szórakoztató kisfilmek sora a legkülönbözőbb igényeket igyekezett kielégíteni. Friss, érdekes információkkal szol­gáltak az ország lakóinak életéről, munkájáról, mű­vészetéről, és egyúttal kel­lemesen szórakoztattak is. A Fiete Stein című tévéfilm helyett azonban bizonyára lehetett volna mást válasz­tani. Témája és a téma fel­dolgozásmódja tudniillik annyira hasonlított több, nemrég bemutatott, ugyan­csak NDK alkotásra, hogy a néző mindvégig a „láttam már valahol" kellemetlen érzésével küzdött. Ma, szombaton este Szép maszkok címmel új sorozat indul, öt olyan tévékomé­diát láthatunk, amelyek mindegyikében Garas De­zső játssza a főszerepet. Ugyancsak ma lesz a Zenés Tv Színház új bemutatója is. a Nyári kaland című, ze­nés vígjáték kerül a képer­nyőre. Holnap, vasárnap az Orosz klasszikusok sorozat­r ban a Dosztojevszkij regé­nyéből készült A Karama­zov testvérek című filmet láthatjuk. S. E. J. S. Bach Aria variata c. műve az est legtökéletesebb produkciói közé tartozott. A zongorán változatos billen­téskultűróval keltek életre a közönségét, cembalo regiszterei. A va­riációéi v következtében egy­forma szerkezetű részeken belül is kristályosan tiszta formai tagolással, hol éteri nyugalommal, hol barokk di­namizmussal játszott Jandó Jenő, mindig csodálatosan tiszta hangzásképet nyújtva. Minden kis rezdülés, min­den frázis értelmét, funkció­ját észrevéve és közvetítve adta eló Haydn c-moll szo­nátáját. . Lélegzetelállító volt hallani Liszt csodás gyász­zenéjének, a Funerailles-nak ellentétes hangulatait. Jandó nagy hangerejű já­téka soha nem fülsértő, mert minden hangzása szinte mér­nöki pontossággal kiegyen­súlyozott. Teljesen lenyűgö­zőek hirtelen vett pianói. Szédületes technikával ját­szotta Liszt Tarantelláját és egy ismeretlen Csajkovszkij­darabot, a Dumkát. Ez utób­bi azért érdekes, mert egyéb­ként nyugati orientációjú szerzőjét mint az Ötökhöz közelálló orosz népi hangú mestert mutatja be. Debussy Estampes-ciklusából a Gra­nadai esték és a Kertek eső­ben tetszett jobban: finom, pasztellszínű, és ahol kellett, energikus előadásban hallot­tuk azokat. Prokofjev III. szonátájának félelmetes ne­hézségeit is úgy győzte Jandó, mintha akkor kezdte volna a koncertet. Huszár Lajos Gép vágja a hínárt Az Országos Vízügyi Hi­vatal támogatásával hol­land hínárvágó gépet vásá­rol a Közép-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság. A korszerű gépet az igazgatóság a bala­toni kirendeltség rendelke­zésére bocsátotta. A gép sok­szorta nagyobb teljesítmény­re képes, mint a Balatonon eddig használt hínárarató gép. Nagy előnye, hogy ösz­sze is gyűjti a levágott hí­nárt, és szalagrendszerű be­rendezése segítségével a part­ra továbbítja. (MTI) Termés a kakaófán Ojból terem a kakaófa a Szegedi József Attila Tudo­mányegyetem újszegedi bota­nikus kertjében. A szépen fejlett fa öt évvel ezelőtt for­dult termőre, s akkor szinte csodájára jártak a szakem­berek, mert Magyarországon először" itt láthattak kakaó­termést. Az érdeklődés most újból tapasztalható: a napok­ban budapesti tudományos kutatók jártak Szegeden, megtekintették és fénykép­felvételeket készítettek a fá­róL Rajta nyolc nagy — egy­előre még zöld színű, de ké­sőbb sárgára érő — termés­tok látható. A tokban elhe­lyezkedő kakaóbabokat a le­szedés után majd izzasztó­szekrényben csiráztatják ki, s elültetve megpróbálják fel­nevelni a melegégövi n vényt t

Next

/
Thumbnails
Contents