Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-15 / 38. szám

PENTEK, 1974. FEBRUÁR 15. — kiút N em múlik el nap, hogy ne kapnánk újabb és újabb jelentéseket dél-vietnami harcokról, véres össze­csapásokról. A saigoni iv/.sim csapatai szüntelenül folytatják a területszerző hadműveleteket, minduntalan visszacsapásokra kényszerítik a népi felszabadító had­iereget. Több mint egy év telt már el a Párizsban aláírt meg­állapodás óta. A fegyvernyugvásról szóló egyezményt azonban azóta számtalanszor megsértette a Thieu-rend­•zer. Mint a párizsi Le Monde írja: „Sem az ideiglenes forradalmi kormánynak, sem Hanoinak nem voltak Illú­ziói; amikor belevétették az egyezménybe a nemzeti meg­békélésről, az egységkormány felé fokozatos haladásról szóló pontokat... Az amerikaiak és Thleu, amikor nem voltak hajlandók megállapodni olyan kényszerítő mecha­nizmusok felállításában, amelyek lehetővé tettek volna egy széles körű politikai vitát, már kezdettől fogva meg­mutatták, hogy egészen mások a szándékaik, és útját áll­ták az ilyen irányú fejlődésnek." Nem kétséges: Dél-Vietnamban bizonyos holtpontra jutott a politikai kibontakozás. Rendkívül vontatottan és Saigon által minduntalan súlyosan akadályoztatva halad a fogolycsere. A frontokon pedig fel-felújulnak a harcok. Thleu — legalábbis a Jelekből arra lehet következtetni — még mindig teljes mértékben élvezi az Egyesült Államok bizalmát. Ez a bizalom jelentős katonai támogatásban és — a többi között — 24 000 amerikai „szakértő" változatlan Jelenlétében kézzelfoghatóan mérhető. Egy év alatt pótolták az amerikaiak a saigoni had­sereg felszerelésben és hadianyagban elszenvedett vesz­teségeit, ma már a katonai szakértők egyértelműen a ko­rábbinál sokkal korszerűbben felszereltnek minősítik Thieu csapatait. Igáz, a február 15-én, megalakulásának 13. évfordulóját ünneplő vietnami népi felszabadító fegy­veres erők sem tétlenkednek. A provokációkra keményen válaszolnak, mert a dél-vletnaml népi felszabadító had­sereg — a New York Times szavaival élve — „a világ egyik legjobban felfegyverzett katonai szervezete". A holtpontról csak egy kiút kínálkozik: a párizsi megállapodás betartása. Enélkül feszült, robbanékony ma­rad a dél-vletnaml helyzet, amely továbbra is mérgezi Délkelet Ázsia légkörét. Kommentárok Szoizsenyicinről 9 Moszkva (TASZSZ) té, és lényeget tekintve, egész működése a nemzetközi fe­A Szovjetunióból szerdán szültség enyhülése ellen irá­kiutasított Szolzsenylclnnel nyúlt", foglalkozó kommentárjában 30 száza ékkal esett az ipari termelés 9 London (MTI) A bányászkérdés jegyé­ben telt el az angliai vá­lasztási kampány csütörtöki napja. A leköszönő Heath ugyanis egy cardiffi kam­pánybeszédben felszólította Harold Wilsont és a liberá­lis vezért, Jercmy Thorpe­ot arra, hogy hárman együtt kérjék fel a bányászokat a sztrájk abbahagyására, mi­vel — mondta Heath — számukra a háború úgyis véget ért. Joe Gormley bányászszak­szervezeti elnök csütörtökön elítélően kommentálta a Választási manővereket. Ki­jelentette: nem érti azt, hogy „számukra véget ért a háború" — ezt a háborút nem mi kezdtük — mondot­ta. Ha viszont készen áll egy bérrendezési terv, ami­ről tárgyalni lehet, akkor nem értjük, ezt miért halo­gatták, s miért késlekednek még most is a terv beje­lentésével? — mondotta Gormley. Az országos bányász­sztrájk vasárnap hajnal óta tart. Előzőleg a bányászok három hónapig nem teljesí­tettek túlórát. A gyáriparo­sok csütörtöki adatai szerint az. ipari termelés a túlóra­bojkottra válaszul elrendelt csonka munkahét miatt 30 százalékkal esett vissza or­szágszerte. andrej Gromiko ma érkezik Párizsba 9 Párizs (MTI) Gromiko szovjet külügy­miniszter pénteken Párizs­ba érkezik. Háromnapos tartózkodása során két íz­ben találkozik Jobert kül­ügyminiszterrel, Pompldou köztársasági elnök pénteken délután az Elysée-palotában fogadja a szovjet külügymi­nisztert. A szovjet külügymihszter látogatására az 1971-ben aláírt szovjet—francia együttműködési nyilatkozat keretében kerül sor, amely évenként két találkozót irányzott elő a két ország külügyminiszterei között. E külügyminiszteri találkozók­ra rendszerint a csúcstalál­kozók előtt kerül sor. Így a szovjet külügyminiszter mostani látogatásának is egyik célja, hogy előkészítse Pomp'idou elnök Szovjet­unióban teendő látogatását, s az újabb Brezsnyev—Pom­pidou találkozót. Nyugatnémet kompromisszum 9 Bonn (MTI) A nyugatnémet közalkal­mazottak háromnapos or­szágos sztrájkja csak ízelítő volt abból, ami még ezután következik — mondják jól tájékozott bonni körökben. A sztrájk kompromisszumos befejeződése ugyanis csak a tömeges bérharcok kezdetét jelzi, és számítani lehet rá, hogy az Idén rendkívül he­ves sztrájkmozgalmak ráz­zák meg az egész szövetségi köztársaságot. A közalkalmazottak szak­szervezetének ,vezetősége csütörtökön délelőtt ismét összeült Stuttgartban, hogy értékelje a munkáltatókkal kötött megállapodást. A szakszervezet a komp­romisszumot a jövő héten — szerdán és csütörtökön — bocsátja jóváhagyásra a tagság elé, és nem kétséges, hogy a dolgozók azt el is fogadják. A kivívott 11 szá­zalékos béremelés 'mégsem minősíthető diadalnak, mert mindenki többre számított. Ha ugyanis a drágulás az idén legalább ugyanilyen nagyságrendű lesz, akkor a dolgozók reáljövedelme nemhogy emelkedik, hanem csökken. A munkáltatók — más foglalkozási ágakban, min­denekelőtt a vas- és acél­iparban — máris azzal fe­nyegetőznek, hogy „túlzott bérkövetelések" esetén tö­meges munkáselbocsátások­ra kerül sor, és magasba szökkennek az árak is. Befejeződött az algíri csúcs • Algír (AFP, UPI) Csütörtökön a kora délutá­ni órákban véget ért az egyiptomi, az algériai, a szí­riai és a szaúdi államfő csúcsértekezlete. A kétnapos találkozóról konkrét eredmé­nyek 1 egyelőre még nem is­meretesek. Fejszál király és Anvar Szadat már el is utazott az algériai fővárosból. A négy arab államfő szer­dán este tanácsadói jelenlété­ben három órán át tárgyalt. Csütörtökön délelőtt Szadat, Bumedien, Asszad és Fejszál négyszemközt folytatott esz­mecserét, és ezt a négy de­legáció plenáris ülése Kö­vette. Szadat elnök közlése sze­rint három fő kérdést tűzött napirendjére az arab állam­fők szűkkörű algíri csúcs­értekezlete. Ezek: a. közel­keleti rendezés ügye, az arab világ általános helyzete, az arab országok és nagyhatal­mak viszonya. Május 27-én nyílik a JKSZ X. kongresszusa • 'Belgrád (MTI) Csütörtökön Belgrádban ülést tartott a JKSZ elnök­sége, és úgy határozott, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének soron követ­kező, X. kongresszusát má­jus 27-től 30-ig tartják meg Belgrádban. A kongresszu­son Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke tart beszá­molót „A JKSZ harca és szerepe, a szocialista ön­igazgatás fejlesztésében" címmel. az APN szovjet sajtóügy­nökség egyebek között rá­mutat: a szovjetellenesek na­gyon ls jól tudják, hogy a Nyugaton tartózkodó Szol­zsenylcin nem ugyanaz a Szolzsenyicln, aki a Szovjet­unióban élt, már nem tölt­heti be ugyanazt a szerepet. Ugyanakkor a Nyugat mo6t megismerheti a valódi Szol­zsenylclnt, Szolzsenyicln pe­dig a tőkés rendszer valósá­gát, habár anyagi helyzeté­nél fogva nyilván csak a jobbik oldalát látja majd. Szovjetellenes pártfogói a végletekig ki akarják majd aknázni a benne rejlő „le­hetőségeket" (a hírhedt Sza­badság rádióadó máris ren­delkezésére bocsátotta az uszítás hullámhosszait), két­ségtelen azonban, hogy meg­bízói számára 6 Is éppen úgy elértéktelenedik, mint egy kémkedésen tetten ért és ki­utasított diplomata. A szovjet közvélemény — állapítja meg az APN kom­mentárja — elégedett a Leg­felsőbb Tanács Elnökségé­nek határozatával. „Mint az orosz pravoszláv egyház metropolltája, az egyetlen helyes Intézkedés­nek tartom a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének Szolzse­nylclnnel kapcsolatos ren­deletét" — jelentette kl a TASZSZ tudósítójának Sze­raflm metropolita. „Szolzse­nyicln a hazánkkal és né­pünkkel szemben ellenséges köröket támogató tevékeny­ségével tette magát ismert­Jugoszlávia negyedik alkotmánya Amikor egy esztendővel ez­előtt Edvard Kardelj, a szö­vetségi képviselőház alkot­mánybizottságának elnöke megjelent a tévé képernyő­jén, hogy az új alkotmány kidolgozásának munkájával kapcsolatos érdeklődést ki­elégítse, az első kérdést a riporter így fogalmazta: „Az alkotmányfüggelékeket nem számítva az utóbbi 25 esz­tendőben ez immár a ne­gyedik alkotmányunk. Ml ennek az oka?" Edvard Kar­delj megmagyarázta: az egyik ok a forradalmi fejlődés di­namizmusa. a társadalom In­tenzív fejlődése, a másik pe­dig a jugoszláv alkotmány jellege. Ennek az alaptör­vénynek sajátossága, hogy — más országokétól eltérő­en — nemcsak a rendszer legfontosabb alapjait szabá­lyozza, hanem annak bizo­nyos konkrét részletelt is. Az ilyen alkotmányon ha­marabb túllép az Idő, hama­rabb szorul módosításra. A megváltozott társadal­mi feltételek tették tehát szükségessé az új alkotmány kidolgozását. Mik ezek a feltételek? Az 1971-ig ki­bontakozó politikai folyama­tok, a nacionalista, technok­rata tendenciák felszínre ke­rülése olyan helyzetet te­remtettek, amit Tito elnök így fogalmazott meg: „szinte úgy látszott, társadalmunk elveszíti szocialista jelle­gét". Ennek a felismerésnek hatására Tito és n jugo­szláv vezetés politikai és ad­minisztratív eszközökkel egy­aránt fellépett a szocialista vívmányok megőrzése, meg­szilárdítása érdekében. Jugoszlávia továbbra is az önigazgatásos szocializmus és az el nem kötelezett kül­politika alapjainál marad­va, lépésről lépésre új po­litikai irányvonalat követett. Megerősödött a párt, a JKSZ vezető szerepe a társadalom­ban," s nyomatékosan kiemel­ték a munkásosztály jelen­tőségét, vezető szerepének fontosságát a szocializmus építésében. Számos intéz­kedés történt a munkások ér­demi beleszólási jogának bő­vítésére. A tavasszal összeülő pártkongresszus tézisei lé­nyegében ugyanazt fejezik ki, mint az új alkotmány pa­ragrafusai. Az új jugoszláv alkot­mány, amelyet néhány na­pon belül nyilvánosságra hoznak, hat részből és csak­nem 400 paragrafusból áll. Az alkotmányban végighú­zódik- a törekvés, hogy egy­szerre érvényesülhessen Ju­goszlávia egészének érdeke és a népek, nemzetek egyen­jogúsága. Ezt biztosítja az, hogy a szövetségi parlament (a szkupstina) az eddigi öt helyett kétkamarás lesz. Az egyik ház, a Szövetségi Ta­nács dönt majd az alkot­mányos kérdésekben, s ez határozza meg a bel- és kül­politika alapkérdéseit. Kül­döttéit (köztársaságonként 30, autonóm tartományonként 20) közvetlenül, névre szó­lóan választják. A másik házba a tartományi és köz­társasági parlamentek al­kalmanként küldenek (8, Il­letve 5) képviselőt. Alkal­manként, tehát ezek a szak­értők csak egy-egy konkrét téma tárgyalásakor vannak jelen, s ha új vita kezdő­dik ebben a kamarában (a köztársaságok és tartomá­.nyok tanácsában) a helyi parlamentek új küldöttet, új szakembereket delegálnak. E tanács feladata: összehangol­ni az egyes köztársaságok pénzügyi, devizagazdálkodá­sát, itt tervezik meg a szö­vetségi költségvetést és a központi eszközök felhaszná­lását. Csak olyan döntés emelkedhet törvényerőre, amelyet minden delegáció el­fogad, minden delegációnak vétójoga van. Fontos kér­désben jelentkező, tartós né­zeteltérés esetén viszont a föderáció elnöksége átme­netileg rendkívüli dönté­sekre jogosult. Az új alkotmány másik leghangsúlyosabb része a munkásérdekek érvényesí­tése. Az alkotmány az ön­igazgatási viszonyok további tökéletesítését akarja elő­segíteni, ahol a termelésben közvetlenül részvevő dolgo­zók hatást gyakorolnak a döntésekre. A Jövőben a ter­melő az eddiginél nagyobb mértékben rendelkezik az ál­tala létrehozott többletjöve­delemmel. A JKSZ lapja, a Komuniszt kiemelte annak az alkotmányban kimondott alapelvnek a jelentőséget, hogy „társadalmunk azon eszmei és politikai erőknek szerepére épül, amelyek, köz­tük a Kommunista Szövet­ség, szervezett szocialista tár­sadalmi tudatot és akciót képviselnek". A párt alap­vető szerepét tehát az alkot­mány is rögzíti. A Kommu­nista Szövetség megerősített helye a képviseleti rendszer­ben jól mutatja az ország­ban érvényesülő tenden­ciákat. Építkezők, most érdemes vásárolni az Alföldi Vállalat telepein. A 400-as cement mázsánként for'nttG|l olcsóbb február 1-től március 10-ig, antíq 0 készlet tart!

Next

/
Thumbnails
Contents