Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-15 / 38. szám
PENTEK, 1974. FEBRUÁR 15. — kiút N em múlik el nap, hogy ne kapnánk újabb és újabb jelentéseket dél-vietnami harcokról, véres összecsapásokról. A saigoni iv/.sim csapatai szüntelenül folytatják a területszerző hadműveleteket, minduntalan visszacsapásokra kényszerítik a népi felszabadító hadiereget. Több mint egy év telt már el a Párizsban aláírt megállapodás óta. A fegyvernyugvásról szóló egyezményt azonban azóta számtalanszor megsértette a Thieu-rend•zer. Mint a párizsi Le Monde írja: „Sem az ideiglenes forradalmi kormánynak, sem Hanoinak nem voltak Illúziói; amikor belevétették az egyezménybe a nemzeti megbékélésről, az egységkormány felé fokozatos haladásról szóló pontokat... Az amerikaiak és Thleu, amikor nem voltak hajlandók megállapodni olyan kényszerítő mechanizmusok felállításában, amelyek lehetővé tettek volna egy széles körű politikai vitát, már kezdettől fogva megmutatták, hogy egészen mások a szándékaik, és útját állták az ilyen irányú fejlődésnek." Nem kétséges: Dél-Vietnamban bizonyos holtpontra jutott a politikai kibontakozás. Rendkívül vontatottan és Saigon által minduntalan súlyosan akadályoztatva halad a fogolycsere. A frontokon pedig fel-felújulnak a harcok. Thleu — legalábbis a Jelekből arra lehet következtetni — még mindig teljes mértékben élvezi az Egyesült Államok bizalmát. Ez a bizalom jelentős katonai támogatásban és — a többi között — 24 000 amerikai „szakértő" változatlan Jelenlétében kézzelfoghatóan mérhető. Egy év alatt pótolták az amerikaiak a saigoni hadsereg felszerelésben és hadianyagban elszenvedett veszteségeit, ma már a katonai szakértők egyértelműen a korábbinál sokkal korszerűbben felszereltnek minősítik Thieu csapatait. Igáz, a február 15-én, megalakulásának 13. évfordulóját ünneplő vietnami népi felszabadító fegyveres erők sem tétlenkednek. A provokációkra keményen válaszolnak, mert a dél-vletnaml népi felszabadító hadsereg — a New York Times szavaival élve — „a világ egyik legjobban felfegyverzett katonai szervezete". A holtpontról csak egy kiút kínálkozik: a párizsi megállapodás betartása. Enélkül feszült, robbanékony marad a dél-vletnaml helyzet, amely továbbra is mérgezi Délkelet Ázsia légkörét. Kommentárok Szoizsenyicinről 9 Moszkva (TASZSZ) té, és lényeget tekintve, egész működése a nemzetközi feA Szovjetunióból szerdán szültség enyhülése ellen irákiutasított Szolzsenylclnnel nyúlt", foglalkozó kommentárjában 30 száza ékkal esett az ipari termelés 9 London (MTI) A bányászkérdés jegyében telt el az angliai választási kampány csütörtöki napja. A leköszönő Heath ugyanis egy cardiffi kampánybeszédben felszólította Harold Wilsont és a liberális vezért, Jercmy Thorpeot arra, hogy hárman együtt kérjék fel a bányászokat a sztrájk abbahagyására, mivel — mondta Heath — számukra a háború úgyis véget ért. Joe Gormley bányászszakszervezeti elnök csütörtökön elítélően kommentálta a Választási manővereket. Kijelentette: nem érti azt, hogy „számukra véget ért a háború" — ezt a háborút nem mi kezdtük — mondotta. Ha viszont készen áll egy bérrendezési terv, amiről tárgyalni lehet, akkor nem értjük, ezt miért halogatták, s miért késlekednek még most is a terv bejelentésével? — mondotta Gormley. Az országos bányászsztrájk vasárnap hajnal óta tart. Előzőleg a bányászok három hónapig nem teljesítettek túlórát. A gyáriparosok csütörtöki adatai szerint az. ipari termelés a túlórabojkottra válaszul elrendelt csonka munkahét miatt 30 százalékkal esett vissza országszerte. andrej Gromiko ma érkezik Párizsba 9 Párizs (MTI) Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken Párizsba érkezik. Háromnapos tartózkodása során két ízben találkozik Jobert külügyminiszterrel, Pompldou köztársasági elnök pénteken délután az Elysée-palotában fogadja a szovjet külügyminisztert. A szovjet külügymihszter látogatására az 1971-ben aláírt szovjet—francia együttműködési nyilatkozat keretében kerül sor, amely évenként két találkozót irányzott elő a két ország külügyminiszterei között. E külügyminiszteri találkozókra rendszerint a csúcstalálkozók előtt kerül sor. Így a szovjet külügyminiszter mostani látogatásának is egyik célja, hogy előkészítse Pomp'idou elnök Szovjetunióban teendő látogatását, s az újabb Brezsnyev—Pompidou találkozót. Nyugatnémet kompromisszum 9 Bonn (MTI) A nyugatnémet közalkalmazottak háromnapos országos sztrájkja csak ízelítő volt abból, ami még ezután következik — mondják jól tájékozott bonni körökben. A sztrájk kompromisszumos befejeződése ugyanis csak a tömeges bérharcok kezdetét jelzi, és számítani lehet rá, hogy az Idén rendkívül heves sztrájkmozgalmak rázzák meg az egész szövetségi köztársaságot. A közalkalmazottak szakszervezetének ,vezetősége csütörtökön délelőtt ismét összeült Stuttgartban, hogy értékelje a munkáltatókkal kötött megállapodást. A szakszervezet a kompromisszumot a jövő héten — szerdán és csütörtökön — bocsátja jóváhagyásra a tagság elé, és nem kétséges, hogy a dolgozók azt el is fogadják. A kivívott 11 százalékos béremelés 'mégsem minősíthető diadalnak, mert mindenki többre számított. Ha ugyanis a drágulás az idén legalább ugyanilyen nagyságrendű lesz, akkor a dolgozók reáljövedelme nemhogy emelkedik, hanem csökken. A munkáltatók — más foglalkozási ágakban, mindenekelőtt a vas- és acéliparban — máris azzal fenyegetőznek, hogy „túlzott bérkövetelések" esetén tömeges munkáselbocsátásokra kerül sor, és magasba szökkennek az árak is. Befejeződött az algíri csúcs • Algír (AFP, UPI) Csütörtökön a kora délutáni órákban véget ért az egyiptomi, az algériai, a szíriai és a szaúdi államfő csúcsértekezlete. A kétnapos találkozóról konkrét eredmények 1 egyelőre még nem ismeretesek. Fejszál király és Anvar Szadat már el is utazott az algériai fővárosból. A négy arab államfő szerdán este tanácsadói jelenlétében három órán át tárgyalt. Csütörtökön délelőtt Szadat, Bumedien, Asszad és Fejszál négyszemközt folytatott eszmecserét, és ezt a négy delegáció plenáris ülése Követte. Szadat elnök közlése szerint három fő kérdést tűzött napirendjére az arab államfők szűkkörű algíri csúcsértekezlete. Ezek: a. közelkeleti rendezés ügye, az arab világ általános helyzete, az arab országok és nagyhatalmak viszonya. Május 27-én nyílik a JKSZ X. kongresszusa • 'Belgrád (MTI) Csütörtökön Belgrádban ülést tartott a JKSZ elnöksége, és úgy határozott, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének soron következő, X. kongresszusát május 27-től 30-ig tartják meg Belgrádban. A kongresszuson Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke tart beszámolót „A JKSZ harca és szerepe, a szocialista önigazgatás fejlesztésében" címmel. az APN szovjet sajtóügynökség egyebek között rámutat: a szovjetellenesek nagyon ls jól tudják, hogy a Nyugaton tartózkodó Szolzsenylcin nem ugyanaz a Szolzsenyicln, aki a Szovjetunióban élt, már nem töltheti be ugyanazt a szerepet. Ugyanakkor a Nyugat mo6t megismerheti a valódi Szolzsenylclnt, Szolzsenyicln pedig a tőkés rendszer valóságát, habár anyagi helyzeténél fogva nyilván csak a jobbik oldalát látja majd. Szovjetellenes pártfogói a végletekig ki akarják majd aknázni a benne rejlő „lehetőségeket" (a hírhedt Szabadság rádióadó máris rendelkezésére bocsátotta az uszítás hullámhosszait), kétségtelen azonban, hogy megbízói számára 6 Is éppen úgy elértéktelenedik, mint egy kémkedésen tetten ért és kiutasított diplomata. A szovjet közvélemény — állapítja meg az APN kommentárja — elégedett a Legfelsőbb Tanács Elnökségének határozatával. „Mint az orosz pravoszláv egyház metropolltája, az egyetlen helyes Intézkedésnek tartom a Legfelsőbb Tanács Elnökségének Szolzsenylclnnel kapcsolatos rendeletét" — jelentette kl a TASZSZ tudósítójának Szeraflm metropolita. „Szolzsenyicln a hazánkkal és népünkkel szemben ellenséges köröket támogató tevékenységével tette magát ismertJugoszlávia negyedik alkotmánya Amikor egy esztendővel ezelőtt Edvard Kardelj, a szövetségi képviselőház alkotmánybizottságának elnöke megjelent a tévé képernyőjén, hogy az új alkotmány kidolgozásának munkájával kapcsolatos érdeklődést kielégítse, az első kérdést a riporter így fogalmazta: „Az alkotmányfüggelékeket nem számítva az utóbbi 25 esztendőben ez immár a negyedik alkotmányunk. Ml ennek az oka?" Edvard Kardelj megmagyarázta: az egyik ok a forradalmi fejlődés dinamizmusa. a társadalom Intenzív fejlődése, a másik pedig a jugoszláv alkotmány jellege. Ennek az alaptörvénynek sajátossága, hogy — más országokétól eltérően — nemcsak a rendszer legfontosabb alapjait szabályozza, hanem annak bizonyos konkrét részletelt is. Az ilyen alkotmányon hamarabb túllép az Idő, hamarabb szorul módosításra. A megváltozott társadalmi feltételek tették tehát szükségessé az új alkotmány kidolgozását. Mik ezek a feltételek? Az 1971-ig kibontakozó politikai folyamatok, a nacionalista, technokrata tendenciák felszínre kerülése olyan helyzetet teremtettek, amit Tito elnök így fogalmazott meg: „szinte úgy látszott, társadalmunk elveszíti szocialista jellegét". Ennek a felismerésnek hatására Tito és n jugoszláv vezetés politikai és adminisztratív eszközökkel egyaránt fellépett a szocialista vívmányok megőrzése, megszilárdítása érdekében. Jugoszlávia továbbra is az önigazgatásos szocializmus és az el nem kötelezett külpolitika alapjainál maradva, lépésről lépésre új politikai irányvonalat követett. Megerősödött a párt, a JKSZ vezető szerepe a társadalomban," s nyomatékosan kiemelték a munkásosztály jelentőségét, vezető szerepének fontosságát a szocializmus építésében. Számos intézkedés történt a munkások érdemi beleszólási jogának bővítésére. A tavasszal összeülő pártkongresszus tézisei lényegében ugyanazt fejezik ki, mint az új alkotmány paragrafusai. Az új jugoszláv alkotmány, amelyet néhány napon belül nyilvánosságra hoznak, hat részből és csaknem 400 paragrafusból áll. Az alkotmányban végighúzódik- a törekvés, hogy egyszerre érvényesülhessen Jugoszlávia egészének érdeke és a népek, nemzetek egyenjogúsága. Ezt biztosítja az, hogy a szövetségi parlament (a szkupstina) az eddigi öt helyett kétkamarás lesz. Az egyik ház, a Szövetségi Tanács dönt majd az alkotmányos kérdésekben, s ez határozza meg a bel- és külpolitika alapkérdéseit. Küldöttéit (köztársaságonként 30, autonóm tartományonként 20) közvetlenül, névre szólóan választják. A másik házba a tartományi és köztársasági parlamentek alkalmanként küldenek (8, Illetve 5) képviselőt. Alkalmanként, tehát ezek a szakértők csak egy-egy konkrét téma tárgyalásakor vannak jelen, s ha új vita kezdődik ebben a kamarában (a köztársaságok és tartomá.nyok tanácsában) a helyi parlamentek új küldöttet, új szakembereket delegálnak. E tanács feladata: összehangolni az egyes köztársaságok pénzügyi, devizagazdálkodását, itt tervezik meg a szövetségi költségvetést és a központi eszközök felhasználását. Csak olyan döntés emelkedhet törvényerőre, amelyet minden delegáció elfogad, minden delegációnak vétójoga van. Fontos kérdésben jelentkező, tartós nézeteltérés esetén viszont a föderáció elnöksége átmenetileg rendkívüli döntésekre jogosult. Az új alkotmány másik leghangsúlyosabb része a munkásérdekek érvényesítése. Az alkotmány az önigazgatási viszonyok további tökéletesítését akarja elősegíteni, ahol a termelésben közvetlenül részvevő dolgozók hatást gyakorolnak a döntésekre. A Jövőben a termelő az eddiginél nagyobb mértékben rendelkezik az általa létrehozott többletjövedelemmel. A JKSZ lapja, a Komuniszt kiemelte annak az alkotmányban kimondott alapelvnek a jelentőséget, hogy „társadalmunk azon eszmei és politikai erőknek szerepére épül, amelyek, köztük a Kommunista Szövetség, szervezett szocialista társadalmi tudatot és akciót képviselnek". A párt alapvető szerepét tehát az alkotmány is rögzíti. A Kommunista Szövetség megerősített helye a képviseleti rendszerben jól mutatja az országban érvényesülő tendenciákat. Építkezők, most érdemes vásárolni az Alföldi Vállalat telepein. A 400-as cement mázsánként for'nttG|l olcsóbb február 1-től március 10-ig, antíq 0 készlet tart!