Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-15 / 38. szám

PÉNTEK, 1971 FEBRUÁR fS. Békemozgalmi küldöttségünk Szófiában Magyar békemozgalmi küldöttség utazott csütörtökön Szófiába, ahol részt vesz a 3éke-világtanács több napos ülésén. Pethő Tibor, a BVT tagja, az Országos Béketanács elnökhelyettese, a Magyar Nemzet főszerkesztője vezeti a delegációt, amelynek agjai: Csaba Ferenc, az vISZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője, dr Fórizs Mihályné jogtanácsos az OBT alelnöke, a buda pesti KISZ-bizottság tagja dr. Káldy Zoltán evangélikus oüspök, a BVT tagja, dr. Kende István, az OBT elnökségének tagja, Papp Anna, a .Iagyar Üttörő Szövetség titkára, Sebestyén Nándorné, a 3VT tagja, az OBT főtitkára s dr. Vályi Gábor, az OBT Inökségének tagja, az orzággyűlési könyvtár igazgaója. A bolgár fővárosba ősszeívott BVT-tanácskozáson — lőzetes tájékoztatás szerint - napirendre tűzik az elműt év őszén Moszkvában ártott béke-világtalálkozó jánlásainak végrehajtását, megvitatják az akkori hatáozatokból adódó feladatok legvalósításának módozatait Iegjelölik az idén 25 éves ékemozgalom, és az újab an hozzácsatlakozott békerők közös feladatait a köetkező időszakra. Várhatóan újjáválasztják a Béke-világanácsot. Mérlegen a társadalmi szorgalom III. kerület: Iskolából járdaépítésre Segítség az öregeknek * A gyerekeké lesz a Kolozsvári tér Mintegy hét kilométernyi járdát építettek tavaly a kerületben — a Sziget és a Varsa utcában, Mihályteleken, a Felszabadulás, a Mikes utcában.és a Szérüskerti soron, Gyálaréten, az Árpád, a Rákóczi, a Toldi utcában — az utcák lakói. A Bajai út melletti bekötő úton viszont a 600. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet első osztályos tanulói voltak a „mesterek". Dombi László tanuló erről így beszél: — . Tanévkezdéskor kezdtük a munkát körülbelül harmincan, tehát az általános iskolából azonnal járdaépítésbe cseppentünk. Sajnos, előfordult, hogy olykor az autók rámentek a félkész járdára, ezért reggelente sokszor szinte mindent újra kellett kezdeni. Aztán mégis elkészült. Büszkék vagyunk az első munkánkra, és örülünk, hogy ezután nem kell sárban topogni, ha a tanműhelybe megyünk. Valószínűleg másként éreznek azok az autósok, akik a már kész járdát öt helyen is eltörték, bizonyára a „hecc kedvéért". Hattyastelepen és Dorozsmán az emberek a házuk előtt ültettek fákat, a gépipari szakközépiskola diák.ai pedig a Petőfi Sándor sugárút, a Cserepes sor és a Korda sor által határolt te.rületen ültettek el hatszázhúsz facsemetét. Ezt Dányi István tanuló mesélte el: — Az osztályfőnökünk vezetésével az utolsó óra után mentünk le a kiszemelt területre, szerszámokkal felszerelkezve. Egyszer, miután egy szép fát elültettem, áppen gyönyörködtem a munkámban, amikor kijött a háztulajdonos, és kért, vegyem ki a fát, mert ígv nem tud kijönni az autójával. Ezért máshová telepítettem. Fgyébként az emberek örültek, hogy fásítunk p házuk előtt, volt, aki az ültetésben is segített. A III. C-sek közül hárman minden héten nyugdíjas, beteg embereket látogatnak meg, és fát vágnak, kertet ásnak, ennivalót és gyógyszereket vesznek. öregeket segít a ruhagyár Rákóczi brigádja is. Ök az Üttörő téri öregek napközi otthonának szabtak és varrtak 45 fotelhuzatot. Negyedévenként meglátogatják a nyugdíjasokat, és elvégzik a legfontosabb házkörüli munkákat. A konzerve-áriak az Ilona utcai bölcső H? segítik, és játszótereket gondoznak, a gyár területén pedig sportpályát létesítettek. Most még árkok szelik keresztül-kasul a Kolozsvári teret, de jövő tavasszal máiszép, füve6 terület várja a téren levő iskola tanulóit és a környék gvermekeit. Az idén ugyanis társadalmi munkában rendbehozzák a teret, s a gyermekeknek teremtenek mozgási lehetőséget. Parkosítani és fát ültet-/ Az időjárás sem akadály Zárszámadás a szegedi József Attila Term előszóvetkezetben Tegnap délelőtt tartotta árszámadó közgyűlését a zegedi József Attila Terme. őszövstkezet, központi gépműhelyében. A szövetkezeti nnepségen részt vett dr. Hoorka István, a városi tanács •sztályvezetője, Vál Rezső, a • árosi pártbizottság munkaársa és Kállay Zoltán, a "ESZÖV munkatársa is. Az 1973-as esztendő mérlei ét Szitás Ágoston téeszelnök smertette a tagsággal. Az elmúlt évi gazdálkodásra jelemző volt az időjárás okozta ondok, nehézségek, továbbá z, hogy ez a szegedi kollekíva jelentősen fejleszti ál' jttenyésztését, és szakosított ; ohenészeti telepet épített. ajnos, a kedvezőtlen, aszá•os időjárás nem hozta meg már megszokott sikert a övénytermesztésben. öszi 1 úzából 31 mázsás átlagteri lést takarítottak be hektáonként, őszi árpából 32,7, 1 ukoricából pedig májusi t íorzsoltban számítva 32 má; sát. Az augusztusi hónap : -abályosan „megégette" a 1 íkoricát. A József Attila sz földjeinek egyharmada •> ossz vízgazdílkodisú, szikes t 'riilet, nem bírja a szárazÍ igot, ebből következik, hogy r növénytermesztés 1973-ban i em remekelt. Elég csak a 1 ij reprezentánsát, a fűszerI aprikát említeni, amit 121 I ektár közös területen teri esztettek, 76 mázsás hektái inkénti átlagterméssel, igyanakkor 1972-ben hektárII számítva 101 mázsa terI íett, A kalászosok, a takarmánygabona, kukorica, burgonya, fűszerpaprika, maglucerna terméskiesése közel 4 millió forintot jelentett. Ez a gazdálkodó közösség szigorúan tartja magát az alaptevékenységhez, a mezőgazdasági termeléshez. Tehát a növénytermesztés kiesését az állattenyésztésnek kellett kompenzálnia. Tavaly benépesítették a tehenésztelepet és nagy ütemben tbc-mentesítették. Növekedett a szarvasmarha-állomány. Jellemző ' adat, 1972. december 31-én az összes szarvasmarha-létszám 612 volt, 1973 ugyanezen időpontjában pedig 818. Jelenleg a József Attila Tsz tiszta vagyona 50 millió 521 ezer forint, termelési alapja 20 millió 711 ezer, halmozatlan termelési értéke 35 millió 98 ezer forint, s aszövetkezeti bruttó jövedelem csaknem 14 millió forint. A mérleg szerinti nyereség nem éri el a tavalyit, 3 millió 118 ezer forint. Részesedésként 12 millió 309 ezer forintot osztanak szét, ami lényegében azt jelenti, hogy egy tízórás munkanapra jutó jövedelem 101 forintról 110 forintra növekedett, és az egy dolgozó tagra jutó részesedés 29 ezer 400 forint. A szövetkezet életében meghatározóak az elkövetkezendő napok is, hiszen 1970 tavaszán választotta a közgyűlés négyévi időtartamra tisztségviselőit A vezetőség megbízatás* március 20-áas lejár. Az eltelt négy év alatt tisztességgel, időjárási gondokkal, bajokkal küszködve, de megállta a helyét a vezetés, amit bizonyít a töretlen és megbízható gazdasági fejlődés. 1970-ben az egy dolgozó tagra jutó jövedelem 20 ezer forintot tett ki, a közös vagyon 31 millió forintot, örvendetes, hogy azóta mintegy 20 millió forinttal gyarapodott, a forgóalap pedig 11 millióval. Annak is örülni lehet, és elismerést érdemel, hogy lényegesen nagyobb ütemben emelkedett a forgóvagyon — a termelési eszközök —, mint a tagság jövedelme. Ez garantálta azt, hogy a tisztességes jövedelem akkor is megvan a közösben, ha nem várt akadályok, időjárás, állatbetegség rabol el a közös munka gyümölcséből. Ugyanakkor a saját erő felhasználása mellett állami támogatással nemcsak megépítették a szövetkezetben a szarvasmarhatelepet, hanem benépesítették, és ma már a kapacitást kihasználva üzemel. A zárszámadó közgyűlés kedves színfoltja volt, hogy dr. Bérezi László agronómus 33 évi szolgálat után nyugdíjba vonult, s ez alkalomból a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést, a vele járó pénzjutalommal együtt — a szövetkezeti eredményeket elismerve — adta át számára dr. Hovorka István, a városi tanács osztályvezetője Sz. iU L ni továbbra is a kerület utcáiban fognak, ezenkívül folytatják a járdaépítést. Dorozsmán közel két kilométer hosszú árkot ástak ki társadalmi munkában a vízvezetékcsöveknek, a Béke, a Lumumba, a Rákóczi, a Virág, a Basahír, az Attila és a Géza utcában. Ebben a munkában részt vettek a MEZŐGÉP Vállalat dolgozói is. akik ezenkívül felszámolták a Vásár téri szeméttelepet, i játékokat készítettek óvodák nak, amiről Nagy Zoltán szocialista brigád vezető így beszél: — Én kétgyermekes apa vagyok. A kislányom a Tolbuhin utcai óvodába jár, így az óvónő mindig szól nekem, ha játékot kell javítani. Az ősszel például kaptak egy hintát, de nem tudták használni, mert le kellett volna ásni a lábát. Az egyik délután a gyermekek biztatása közepette tettük helyére a játékot, amit azonnal birtokba is vettek. A kapcsolatunk állandó, ígv soha nincs rossz játék az óvodában. A helyi ÁFÉSZ dolgozói az ABC-áruházat takarították ki az építkezés után. Parkosítottak és járdát javítottak a Vadliba étterem előtt. Szőlőés almaszüreten vettek részt, és a keresett péngt óvodáknak ajánlották fel. A József Attila Tsz minden évben elvégzi a külterületi utak egvengetését. Feltöltötték. elegyengették az általános iskola sportpályáját, és az udvaron hintát állítottak fel, amit ök készítettek. A dorozsmai ' szövőgyárban kommunista műszakok keresetét ajánlották fel a gyermekintézményeknek. Az idén még többen vesznek részt társadalmi munkában Dorozsmán is. Folytatják a vízvezeték-építést, a fásítást, új járdákat készítenek, a Balajthy utcában pedig egy fél kilométeres kocsiutat raknak ki kockaköj vekkel. Mint látható, szép eredméI nyek születtek tavaly társadalmi munkával. Ezt meg kell becsülni, és vigyáznunk kell, nehogy rontó kezek kedvét szegjék a lelkes fiataloknak. Az idén jobb szervezéssel, jobb anyagellátással várhatóan még többet fognak produkálni a város lakói. Szí rák József Okos szavak és szóvirágok „Jónak nyilvánítom." Érezni a szófűzésen, nem olyan jóváhpgvásról van szó, amit aktákra szoktak írni, az írás mellé meg odaütik a pecsétet, és mehet az irattárba. Közgyűlésen mondta a szövetkezet egyik gazdája: máskülönben, amit itt hallottunk, azt én elfogadom és jónak nyilvánítom. Majdnem kinevették érte. Érdemes megfigyelni, hogyan ülnek be az emberek a közgyűlésre. Többen szólnak még mindig az első sorbkból. mint a hátsóból. Véletlenül se akarom azt mindani, hogy előre fölkért hozzászólók lennének. Elfogynak az ilyen emberek. Az első mondatból már kitűnik. hogy a szó együtt születik a gondolattal, kapcsolódjak mindig valamihez, és mellébeszélés nincs. Ha mégis teremne egy-egy. hirtelen felerősödik a -„tónuszaj" azonnali mondanivalója támnd mindenkinek a szomszédjával. és akár a sivatagban, úgv elszáll az ilyen beszéd. Akik tehát elöl ülnek, felelősséggel beszélnek azok is. nemcsak szóval. Miért ülnek mégis előre? Lehet, azért csak, mart itt műbőrhuzatos szék van, hátul esetleg csak pad. Ha innen, a terem első feléből hangzik el a mondat — elfogadom és jóváhagyom —. a legtermészetesebb taps fogadja. Minden hozzászólásért taps a fizetség. De amikor ugyanez a kálvha mellől jött. mondom, rögtön változott a belső széljárás. Megtapsolták őt is, de nevetve. Nehéz lenne ekkora termet ilyen rövid idő alatt áttekinteni, fél sor népének az arcáról is nehéz úsy olvasni, hogv utána hangosan fölmondja az ember, próbáljuk meg mégis. Lassított fölvétellel játsszuk vissza ezt a néhány pillanatot. Nevezzük a fölszólalót Jani bácsinak. Nem az volt. tudom a nevét, de a Köznyelv szerinti „sJani bácsik" mind ilyenek. Bátran beszélnek és röviden. Amit mondanak, jól megnyomják, jól megmondják. — Na. nézd csak — ezt mondja a szélső ember, szélesre nyújtott csodálkozással —. de öntudatos lett az öreg. Méltóztatik jóváhagyni! — Hogy kihúzza magát — ezt mondja a másik. — Mintha éppen őrá tartozna. A harmadik arca tele van jóindulatú mosolygással. Gyermekét nézhette így kicsi korában, amikor együtt mentek lovas kocsival. Odaadta neki a hoszszú gyeplő legvégét, azt nevette, mennyire jót tett vele. Azt hitte a gyerek, ő hajtja a lovat. A Jani bácsi is azt hiszi, az ő kezében van a kormáhy. A negyedik arcon is jól olvasható: hát már ez is belebeszél? Mit ért ő hozzá? Azt se tudja mondani, hogy nagyságrend, meg. halmozott termelési érték. Nem az lett. amit vártam. Megnyitotta ugyan a hátul ülők sorát Jani bácsi, de be is zárta. Nem szólalt föl utána a traktoros, se a hízóbikák ápolója, a baromfitelep tojásszedője se. hallgatott a mindig gazálarcban dolgozó, füllesztő ruhában kenyerét kereső, méreekkel bajlódó permetezőember is. a lovas kocsis, kazalrakó. haevmaszedő. rózsaültető, fuvaros, patkolókovács. kombáinos. gépszerelő, birkanyíró juhász — egyik se szólt. Száz oka lehet, miért nem. Akinek a feje se fáj. minek beszéljen? Itt pedig minden jól megy, kár a szóért. Ha száz oka lehet, legalább egyet vegyünk elő. Nehezen oldódnak a görcsök. Vannak, akik még mindig nehezen hiszik el. hogy legnagyobb súlya itt az ő szavuknak van. Ha egyszer valamire a tagság azt mondja, elfogadom, jóváhagyom, arra szebb pontot fösteni se lehetne. Ha valamire viszont azt mondia, álljunk meg. emberek, ott olyan jól kell dolgoznia minden féknek, még az árok előtt meg kell állni. Ki kell tehát mondani azt a szót is. ami biztatás a jövőre — jó úton van a kocsi, mehet tovább! —. meg azt is, ha kell. hogv álljunk meg. emberek. És mindent kl kell mondani, ami eközé a kettő közé befér. Egv szövetkezetben nagyobb belső hatalom nincsen, mint a „Jani bácsik gyülekezete", a közgyűlés. Minden kézföltartás milliókat hozhat, milliókat vihet. Kinek 'enne nagyobb jussa beleszólni ebbe, mint az egész évben dolgozóknak? Akadnak persze olyan kenetes fölszólalások is, hogy a padon ülők azt mondják rá. ilyen szépen úgyse tudok beszélni. Ha a közgyűlés a szép beszéd versenye lenne, akkor aszerint biztatnám az embereket, de nem a szavak szépségversenye ez. hanem a döntések ideje. Egy okos szó többet mond. mint szóvirágból — művirágból — kötött száz csokor. Becsüljük meg. aki az okos szót kimondja, akkor is, ha gumi-sizmában áll a lába. Egvütt dolgozik velünk. Beszéljen bele a közös dolgába mindenki, aki munkájával jegvet váltott rá. Higgye el végre, hogv a gyeplőnek nem a vége, a közepe van a kezében. Horváth Dezső IV Útjavítás Amióta az E5-ös nemzetközi főútvonal forgalmának egy része a Hétvezér utcára terelődött, nagy súlyú teherautók, tartálykocsik és házgyári elemeket szállító gépjárművek szakadatlan áradata vonult el rajta. Gödrök, kátyúk jelentek meg az úttesten és szükségessé vált az út felújítása. A Magasés' Mélyépítő Vállalat útépítői most új betonalapot készítenek, melynek teherbírása elegendő lesz majd a nagy és nehéz járművek forgalmának lebonyolítására. Somogyi Károly né felvétet*