Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-15 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÖLJETEK! DELMAGYARORSZAG '..te/'• ; ' MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 64. évfolyam 38. szám 1974. február 15., péntek Ára: 80 fillér illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kormányt Horst Sinder­mann-nak, a Német De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének hazánkban tett látogatásá­ról. A kormányfők tárgya­lásokat folytattak a két or­szág gazdasági és műszaki­tudományos együttműködé­séről, valamint nemzetközi kérdésekről. Meghatározták a kapcsolatok fejlesztésének időszerű és távlati felada­tait, valamint a KGST komplex programja alapján a hosszú távú gazdasági vatal és az Országos Terv­hivatal elnökei, valamint a azonban csak később kerül­het sor. A Minisztertanács a pénzügyminiszter együttes jelentést jóváhagyólag tudo­előterjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta a közös magyar—csehszlovák gabci­kovo—nagymarosi vízlép­csőrendszer megépítésére vonatkozó javaslatot, és a beruházási célt elfogadta. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárá­nak és a tanácsi hivatal el­nökének jelentését, a tele­pülésfejlesztést segítő tár­sadalmi munkáról. A jelen­tés megállapítja, hogy ha­zánkban a lakóhely fejlődé­sét elősegítő társadalmi munka jelentősen hozzájá­rul a város- és községfej­együttműködés célkitűzé- íesztési tervek megvalósítá­séit. A megbeszélések szívé­lyes, baráti légkörben, a tel­jes nézetazonosság szellemé­ben zajlottak le. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. Huszár István, a Minisz­sához. A lakosság 1972-ben 1,2 milliárd forint értékű társadalmi munkát végzett. A kormány köszönetét fe­jezte, ki minden társadalmi munkásnak, hangsúlyozva tevékenységük fontosságát, tertanács elnökhelyettese és további szükségességét. beszámolt a Szovjetunióban folytatott tárgyalásairól. A megbeszélések során megvi­tatták a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének néhány, lénye­ges vonatkozását, különös tekintettel az 1976—80-as évekre vonatkozó kölcsönös áruszállításokra, energetikai, szakosítási és kooperációs A Minisztertanács meg­tárgyalta az igazságügy-mi­niszter beszámolóját az 1971—1974. közötti időszak jogalkotási programjának végrehajtásáról. A jelentés másul vette, és úgy határo­zott, hogy az 1975—1978. közötti időszakra is készül­jön hasonló jogalkotási terv. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette az egész­ségügyi miniszternek az egészségügy fejlesztéséről szóló tájékoztatóját. Megbíz­ta az egészségügyi minisz­tert, hogy a célkitűzések, valamint a fejlesztési, szer­vezési és működési irányel­vek megvalósításáról a kö­vetkező ötéves tervidősza­kokban az adott lehetősé­gektől függően és azok kö­vetelményeivel összhangban gondoskodjék. A művelődésügyi minisz­ter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az egyetemeken és fő­iskolákon a nagyobb oktatá­si szervezeti egvséfek kiala­kítására vonatkozó irányel­veket. Az integrált oktatási egvsé"ek megszervezését az oktató-nevelő és tudomá­nyos kutatótevékenység fej­lesztése teszi szükségessé. A szervezés a tantervek, tan­anvagok korszerűsítésével párhuzamosan, a tudomá­megállapítja, hogy ebben az nvos kutatómunka igénvei időszakban több, jelentős rek figyelembevételével tör­iogszabály megalkotására került sor. Megtörtént az Alkotmány átfogó módosítá­kérdésekre. Véleménycserét sa: az országgyűlés fontos folytattak a KGST komplex törvénveket alkotott programjának megvalósítá­sával összefüggő kérdések­ről. Egyetértettek abban, hogy a tőkés országok gaz­daságában mutatkozó újabb jelenségek káros hatásaival szemben a szocialista orszá­goknak érdekeik védelmé­ben összehangoltan kell fel­lépniök. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomá­sul vette. Dr. Ajtai Miklós, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a magyar—csehszlovák gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bi­zottság prágai ülésszakáról. Megállapodtak, hogy a ha­gyományos kapcsolatok fej­lesztése mellett a jövőben nagyobb figyelmet fordíta­nak a vegyipari, az építő­és építőanyag-ipari, vala­mint a gépipari és a kohá­szati együttműködés bővíté­sére. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A külkereskedelmi mi­niszter jelentést tett a kor­mánynak Finnországban és a Német Szövetségi Köztár­saságban tett látogatásai során folytatott tárgyalásai­tól. A kormány a két jelen­tést jóváhagyólag tudomá­sul vette. A nehézipari miniszter előterjesztést tett az ötödik ötéves terv energetikai elő­készítéséről, és az ezzel kapcsolatos néhány problé­máról. Az előkészítés érde­kében már eddig is jelentős munkálatok folytak. Az energiaforrásokkal kapcso­latban azonban még számos kérdés tisztázásra vár. A •-.ormány az előterjesztést jóváhagyólag tudomásul vette. Utasította az érdekelt tárcák és országos hatáskö­rű szervek vezetőit, hogy a még meglevő problémák tisztázása érdekében a szük­séges munkát folytassák, s teevék meg a szükséges in­tézkedéseket, az irányításuk alá tartozó vállalatoknál az energiahordozókkal való ta­karékosságra. Az Országos Vízügyi Hi­tén ik. A külkereskedelmi mi­niszter jelentést tett az 1974. évi, tavaszi Budapesti — Nemzetközi Vásár megren­eevebek között — a taná- dezésének előkészületeiről, csókról, a bíróságról és az A vásárt most első alkalom­ügyészségről. a néngazdasá- mai rendezik új, szakosított gi tervezésről, a szövetkeze- formában. Tavasszal terme­tekről, az ifjúságról, az • lőeszközöket, ősszel pedig egészségü<*vről. A n^gvéves fogyasztási cikkeket mutat­nroeram túlnvomó része te- nak be. A Minisztertanács a hát már az elteit három év- jelentést jóváhagyólag tüdő­ben megva'ósuit. vavv még másul vette, az tóén megvatósul. néhány A Minisztertanács ezután jogs7*'tólv megaikefására egyéb ügyeket tárgyalt. ••S'fcy'", mii/ílMf', Mim-' /í^lf-llrlí/í^^ I • * BmmmM gHpr ; '" " • A SZEGEDI ECSETGYARBAN többségében asszonyok, lányok dolgozhak ők készítenek minden ecsetet, kisebbet és nagyobbat, ami az ország lakosságának ellátására kell. A formás, jó minőségű, színes ecset külföldön is keresett áru. A kis szegedi gyárban naponta 25 ezer darab készül, elsősorban exportra. Bauxittelepek a szén alatt Kutatás Nagyegyháza környékén Nagyszabású kutatás kez- A Gerecse-hegység déjke­dödött a Tatabányához kö- leti előterében fekvő három zel eső nagyegyházi, csorda- medencében bizonyos jelek kúti és mányi medencékben, árra utaltak, hogy a szénen Egyszerre 14 gépi appará- kívül bauxittelepek ls elő­tussal 300 szakember dolgo- fordulnak. A 60-as években zik, a nagy kiterjedésű te- azonban kizárólag a szénte­rület komplex földtani ku- lepek felderítésére koncent­rálták a kutatásokat. Dön tatásán. Közlekedési prognózis az ezredfordulóra Vidékre költöző városlakók, elővárosi gyorsvasútak, mozgójárdák, többszintes alul- és felüljárók, magasvezetésű autó­pályák, és töméntelen mennyiségű gépko­csi — nagyjából ilyennek látják a jövőt annak a két vaskos kötetből álló tanul­mánynak a szerzői, akik az ezredfordulóig készítettek prognózist közlekedésünk vár­ható fejlődéséről. A legdöntőbb változást az elkövetkező 25—30 évben a gépkocsik számának fan­tasztikus ütemű növekedéstől várják a szakemberek: 2000-ben — a tanulmány szerint — a jelenlegi 400 000 személyautó­val szemben csaknem 3 millió hazai gép­kocsi közlekedik majd útjainkon. S minél több autónk lesz, annál ritkábban, és an­nál kevesebbet utazunk velük. 2000-ben ugyanis nem az lesz a legnagyobb gond, hogy járműveinkkel hol közlekedjünk, ha­nem1 az, hogy hol hagyjuk a parkoló ko­csikat. A legpraktikusabb megoldásnak a a többszintes garázstömbök, és földalatti parkológarázsok építése ígérkeznék. Ezek létesítése azonban jelenleg a legköltsége­sebb beruházások közé tartozik. Ezért va­lószínűleg nem marad más hátra: a gép­kocsiforgalmat előbb-utóbb ki kell tilta­ni a belvárosokból. Mindez azonban elkép­zelhetetlen a városi tömegközlekedés kor­szerűsítése nélkül, amelyben a gyors­vasutak építésének jut a legdöntőbb sze­rep. A városi utak zsúfoltságát azonban jó ideig nemcsak a gépkocsik számáriak nö­vekedése fokozza. Magyarországon a becs­lések szerint még legalább 10—15 éven át számolni kell a városiasodás kövekezmé­nyeivel is. A városok, közöttük elsősorban Budapest vonzó hatása előreláthatólag csak a 80-as évek vége, 90-es évek eleje körül csökken. A tanulmány készítői nagyjából ekkorra teszik azt az időszakot, amikor a lakosság városokba áramlása megfordul. Az ezredforduló táján — az eddiginél gyor. sabb az automatizáltabb változatban — to­vábbra is a vasút lesz az ország közleke­dési rendszerének legfontosabb része. A vasútnál azonban sokkai figyelemre mél­tóbb változások várhatók a közúthálóza­tunk fejlődésében. Közúti járműparkunk rohamos növekedése egyre sürgetőbben veti fel az ország nagyforgalmú autópá­lya-hálózatának kiépítését. A korszerű városi úthálózat kialakításá­nak azonban határt szab a népgazdaság anyagi helyzete. Budapesten például még napjainkban is több mint száz helyen szintben, keresztezi a vasút a közutakat. Ezekben a kereszteződésekben egytől egyig meg kell építeni az alul- és felüljárókat. A belvárosi csomópontokat az elkövetkező 25—30 évben sorra többszintes kereszte­ződésekké kell átalakítani. Az aluljárók ezeken a helyeken mozgólépcsőket kapnak és a metróátszálló környékén —, ahol a legnagyobb tömegű gyalogos és járműfor­galom találkozik — valószínűleg már az ezredforduló éveiben szükségessé válik az első mozgójárdák építése is. A belvárosi bevásárlónegyed nagy üzletházainak áru­ellátása — a tanulmány szerint — 2000 tá­ján már szükségessé teszi a többszintes utak építését is. Ezek egyik szintjét a jármű-, másik szintjét a gyalogosforgalom számára alakítják ki, az áruellátáshoz pe­dig felszín alatti áruszállító alagutakat kell majd tervezői. a tő és váratlan fordulat kö vetkezett 1971 nyarán amikor Nagyegyházán a medence vízháztartásának jobb megismerése céljából az egyik hidrogeológiai fú­rással a szén tel epek alá is behatoltak. Kiderült, hogy a barnakőszén alatt nem nagy mélységben, 13 méter vas­tagságú kitűnő minőségű bauxitréteg fékszik. A tervek szerint 1977-ben "ejeződik be a három me­dence részletes kutatása. Ezután döntenek érdemben az egész terület művelésé­ről, a nagyegyházi meden­cében tervezett bányanyitá­sokról azonban még 1977 előtt határoznak. A két ás­ványkincs közötti csekély szintkülönbség módot ad arra, hogy a szén és a bau­xit egyidejű kitermelését azonos aknanyitással oldják meg. Púja Frigyes Bécsben Púja Frigyes külügymi­niszter dr. Rudolf Kirch­schláger osztrák szövetségi külügyminiszter meghívásá­ra csütörtökön rövid látoga­tásra Ausztriába utazott. A megbeszélések napirendjén nemzetközi kérdések és .< két ország kapcsolatait érintő témák szerepelnek. (MTI) Az argentin nagykővet búcsú­látogatása Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács . elnöke és Púja Frigyes külügyminisz­ter búcsúlátogatáson fogad­ta Alfredo C. Pons Benitez., az Argentin Köztársaság budapesti nagykövetét, aki a közeljövőben végleg el utazik Magyarországról. ŰivenmilEiés hitel a Szegedi Ruhagyárnak A ruházati ipar a negye­dik ötéves terv első három esztendejében több mint 0 milliárd forint értékű beru­házást valósított meg. 1974­ben tovább folytatódik a re­konstrukciós és egyéb fej­lesztés, az idén mintegy 3, > milliárdot ruháznak be, je­lentós összegű, körülbelül 70<1 millió forintos állami támo­gatással, valamint a vállala ­tok saját alapjait kiegészítő, csaknem kétmilliárd forint­nyi hitellel. Többek között részesül as állami támogatásból a Pa­mutnyorróipari Vállalat, a-; Újpesti Gyapjúszövőgyár, a Hazai Fésűsfonó és Szövő­gyár, a Magyar Gyapjűfono és Szövőgyár, a Hódmezővá­sárhelyi Divat Kötöttárugyár, a Finomposztó Vállalat, to­vábbá a Budapesti Bőripari Vállalat és a Szombathelyi Cipőgyár. Az elmúlt hetekben 12 hi­telkérelem ügyében születet; döntés. Jóváhagyták példám a Fonalkikészítő Gyár 80 milliós rekonstrukciójának ja ­vaslatát; a Szegedi Ruha­gyárnak azt a kérelmét, hog. 50 millió forintos beruházás­sal bővítse telephelyeit. Magyar—jugoszláv hitelmegállapodás A magyar—jugoszláv Jugoszláv Beruházási Bank bankkonzorcium határozatot vezérigazgatója írta alá. hozott magyar gépi beren- A megállapodás értei mé­dezések Jugoszláviában hí- ben a Magyar Külkereske­telben történő eladásának delmi Bank Rt. 10 millió feltételeiről. Az okmányt dolláros hitelkeretet nyújt a csütörtökön Belgrádban a konzorciumhoz tartozó ban­Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. részéről dr. Salu­sinszky István vezérigazga­kok útján a jugoszláv im­portőröknek magyar beru­házási javak (gépek, beren­tó, a konzorcium jugoszláv ^tóő^a^^^adá^ bankcsoportja részéről pe­dig Dragonul Müjkovics* a sok összegétől függően 3-tól I évig terjedhet

Next

/
Thumbnails
Contents