Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-20 / 16. szám

gflnk a gazdasági folyamatokat esetenként leegyszerűsítve tárgyalta. Nem tudott mindig hatékonyan harcolni fi közgondolkodás szélsőségei ellen, Gyakran csak későn reagált a gazdasági életben felmerült problémákra, As flzemi demokráciában rejlő lehetőségeket nem mindenütt használták kl megfelelően. A megyei pártbizottság elismerését és köszönetét fejezi kl á párt-, az állami és a társadalmi szervezeteknek, a párttagoknak és pártonktvülleknek azért a munkáért, amit az élet minden területén a megyei pártbizottság 1971, december 22-1 állásfoglalása, az 1973, évi feladatok következetes végrehajtás sa érdekében tettek, Az 1974. évi gazdaságpolitikai feladatok A IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában elért eredmények Jó feltételeket biztosítanak ahhoz, hogy megyénk gazdasága 1974-ben ls gyors ütemben fejlődjék, teljesítse időarányos tervfeladatalt. Az MSZMP Központi Bizottsága 1973. november 28-1 ülésén elfogadta az 1974. évi népgazdasági terv fő előirányzatait. Ez az év nagy jelentőségű, a IV. ötéves terv teljesítésében. Ezért az éves terv teljesítése a megyében működő vállalatoktól, szövetkezetektől, azok dolgozóitól és vezetőitől még jobb mpikát, jó együttműködést és helytállást követel. Munkájuk során fordítsanak nagy figyelmet a X. pártkongresszus, valamint a megyei pártértekezlet határozataiban megjelölt gazdaságpolitikai célok teljesítésére. Ennek érdekében az üzemekben a gazdaságpolitikai tevékenység általános feladatai az alábbiakra összpontosuljanak: — A legfontosabb feladat az anyagi termelés minél gyorsabb ütemű növelése, a gazdaság fejlesztése. Megyénk adottságai jók. Ezért a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával minden üzem járuljon hozzá a megye gazdasági növekedéséhez, és a lakosság igényeinek magasabb Szintű kielégítéséhez. — Fejlesztési döntéseikben a vállalatok és a szövetkezetek vegyék figyelembe az Intenzív gazdálkodásra történő átállás követelményeit és a hatékonyságot, főleg az erőforrások technikai színvonalának emelésével fejlesszék a termelő kapacitásokat — Az eszközök hatékonyabb kihasználásával, az újonnan üzembe helyezett korszerűbl berendezések maximális Igénybevételével járuljanak hozzá a kapacitás Intenzív hasznosításához. — Az élőmunka termelékenységének növelése érdekében a munkaerőgazdálkodás megkülönböztetett figyelmet igényel. Ezzel együtt fordítsanak nagyobb gondot a munkafegyelem megszilárdítására, az indokolt létszám átcsoportosítására. — Az üzem- és munkaszervezésben üzemeink a szervezettség növelésére, a technológiai folyamatok racionalizálására, a belső irányítási rendszer korszerűsítésére, továbbfejlesztésére törekedjenek. Intézkedéseikkel csökkentsék a termelésből kieső időt. — A termelő ágazatok folyamatosan vizsgálják a termelés összetételét, gazdaságosságát, és azt a szükségletek változó igényeihez Igazítsák, — A kádermunka gyakorlatában • vezetőkkel szemben továbbra ls fontos követelmény a szakmai rátermettség mellett a vezetés hatékonyságának növelése, a társadalmi érdek helyes alkalmazása, a közgazdasági szemlélet és a politikai követelmények egységes érvényesítése, a politikai megbízhatóság és vezetőkészség. — A termelőerők fejlődésével párhuzamosan a gazdasági és a politikai vezetés fordítson nagyobb gondot a dolgozók szakmai és politikai továbbképzésére, — A munkaversenyben rejlő tartalékokat állítsák a termelés emelésének szolgálatába. A vezetők tekintsék a versenyszervezést mindennapi feladatuknak, és ösztönözzék a dolgozókat olyan munkavállalásokra, amelyek összhangban vannak a vállalat és az egyén érdekeivel. — A-nyereségérdekeltség elvét úgy alkalmazzák, hogy az ne vezessen tisztességtelen haszonhoz. A társadalmi szükségletek kielégítése legyen a meghatározó cél. — A vállalatok, a szövetkezetek egymás közötti kapcsolataikban tartsák be a szocialista gazdálkodás fegyelmét, a szerződéses vállalásokat, és a pénzügyi előírásokat. — A tervezett árszínvonal és árstabilitás érdekében akadályozzák meg az indokolatlan áremelkedéseket, tartsák be a szerződéses árakat, és a takarékosság követelményeit. — Az áruk jó minősége ma máf minden munkahelyen megköveteli a dolgozóktól a lelkiismeretes munkát, a technológiai fegyelmet Ezért aa üzemekben a minőség javítására Irányuló érdekeltséget hatékonyabban alkalmazzák. O

Az ipar megyénk gazdaságának egyik legfontosabb ága. Az edGir elért dinamikus fejlődés és a rendelkezésre álló erő/orrások lehetővé teszik a népgazdasági tervben előirt feladatok teljesítését, sőt azok túltelje; Eltését. Ennek érdekében: a) Gondoskodni kell arról, hogy • megye ipara 1974-ben ls dinamikusan fejlődjék. A gazdálkodás során érvényesüljön a középtávú terv időarános teljesítésére, valamint az V. ötéves terv Jó megalapozására irányuló törekvés. — A termelés növekedési üteme aa üzemek lehetőségeinek megfelelően haladja meg az országosan előírt 5,5—6 százalékot A többlettermelés — az üzemek nagy többségénél —> teljes egészében a munka termelékenységének növekedéséből szállj mazzék. — Továbbra is fordítsunk nagy gyeimet a kiemelt népgazdasági programok megvalósítására. Segítsüla a megye szénhldrogénvagyonának további kutatására Irányuló tevékenye Béget, és az olajipari termelés terve; jett felfutását — Folytatódjék tovább a bútor- éa ruházati Ipari vállalatok rekonstrukciós fejlesztése. A rostkikészítő telepeken a kenderfeldolgozás rekonstrukciója elkezdődik. — Fokozni kell a tervidőszak elsó felében létrehozott építőanyag-gyártó kapacitás kihasználtságát. — A megyén kívüli központtal rendelkező gyáregységek, üzemek fejlődése elmaradt a megyei fejlődés átlagától. Hátrányban vannak a technika korszerűsítésében. Ezért azt ajánljuk, hogy a gyáregységek Jelezzék központjuknak gyáregységük műszaki fejlesztésének soron következő feladatalt, a szociális körülmények javítását szolgálé tennivalókat, a gyáregységek és a központ- közötti belső irányítási rendszer korszerűsítésének szükségességét, e feladatok tervbevételét. — A termelőhelyek vezetői törekedjenek a rugalmasabb együttműködés kialakítására a kereskedelmi és szállító vállalatokkal a kooperáció javítására és a vállalati tevékenység teljes vertikumának ésszerű koordinációjára. — A vállalatok és a tanácsi szervek tegyenek erőfeszítéseket a kitelepítésre jelölt üzemek új telephelyeinek kialakítására és a kitelepítés lebonyolítására. Ezzel együtt javitsáik a dolgozók szociális és munkakörülményeit. A szövetkezeti iparban kezdjék el a rekonstrukció keretében a középüzemesítést. — Tegyenek további erőfeszítéseket a gép- és könnyűipari üzemek elavult gépparkjának korszerűsítésére, a termelés automatizálására. Ezzel lehetővé válik a nehéz fizikai munka arányának további csökkentése, az élőmunka technikai felszereltségének javítása. — A következő tervidőszak Jó megalapozása érdekében vállalataink év közben mérjék fel a IV. ötéves terv várható teljesülését, és alakítsák kl az V. ötéves tervidőszak fejlesztési elképzeléseit, összhangban az ágazati célkitűzésekkel. b) Az ipar Intenzív fejlődésével párhuzamosan az eddigieknél gyorsabban nő az energiaszükséglet. Ennek biztosítása komoly felkészülést és állandó figyelmet követel az energiaipartól. Továbbra is szorgalmazni kell az átállást — a földgázvezeték-rendszer kiépítésével párhuzamosan — az Ipari üzemekben a földgáztüzelésre. c) A lakosság részére végzett szolgáltatás egyes területein a IV. ötéves terv eddigi ével alatt nem történt Jelentős előrehaladás. Ezért az eddigieknél gyorsabb fejlődést kell elérni, elsősorban ott, ahol Jelentős elmaradás tapasztalható. A fejlesztés legfontosabb követelményei : — az ellátatlan vagy hiányosan ellátott területek felvevőhálózatának fejlesztése; — a tartós fogyasztási cikkek (háztartási berendezések) Javítókapacitásának bővítése; — a magánkisiparosok számának ésszerű növelése, működési feltételeik javítása, különösen e falvakban ée külterületeken. A helyi tanácsok fokozzák ellenőrző és ösztönző munkájukat — ahol Indokolt, kedvezményekkel ls segítsék a szolgáltatás fejlődését. Az anyagi érdekeltség növelése érdekében a szolgáltatásokat Irányító megyei szervek kísérjék figyelemmel a szabályozók ösztönző szerepét, tárják fel az akadályozó tényezőket, ezeket jelezzék központi szerveiknek, de önmaguk ls Intézkedjenek a fejlődést gátló tényezők elhárítására. ©

A megye élelmiszer-gazdaságában — a IV. ötéves terv céljainak megfelelőén és az eddig elért eredmenyekre alapozva — tovább kell folytatni a termelés dinamikus emelését. A mezőgazdaságban az országos 2—2,5 százalékos termelésemelkedést meghaladó ütemet lehet elérni, míg az élelmiszeriparban az országos 7—8 százalékos termelésnövekedés elérése megyénkben is reális célkitűzés. A mezőgazdasági termelést a nagyüzemi gazdaságokra alapozzuk, de ne feledkezzünk meg a kisüzemek, háztáji gazdaságok fejlesztéséről sem. Mindezek érdekében fontos tennivaló: — A gabonatermesztésben a fő feladat a terméshozamok növelése és a termésingadozások csökkentése. A nagyüzemek fokozzák a műtrágyafelhasználást, bővítsék a jól bevált, nagy hozamú fajták termelését és szigorítsák a technológiai fegyelmet, — A KB 1972. novemberi állásfoglalásának megfelelően növeljék a cukorrépa- és a zoldségtermő-területet, E feladatot a technika és a technológia egyidejű korszerűsítésével oldják meg. Előtérbe kerül a burgonya, a vöröshagyma, a zöldborsó, a zöldbab és a fűszerpaprika komplex renoszerű termelésének kialakítása. Szükséges a hajtatott és primőrzöldség-termelés bővítése ls. Megyénk Jtlentős termál- és földgázenergiával rendelkezik. Ennek mezőgazdasági hasznosítására tervet kell kidolgozni. Erre alapozva az üzemek már ebben az évben fejlesszék a növénynázl és fóliás zöldségtermelést, valamint a palántaellátást. — A lakosság zöldségellátásánali Javítása Indokolja, hogy a háztáji gazdaságok, a házi- és kiskertek zöldségtermelését támogassuk és termékeiket felvásároljuk. — Az állatállomány abrakszükségletének megtermelésén kivül fontos feladat a nagy fehérjetartalmú növények termelésének bőyítése. Kedvezők a feltételek ahhoz, hogy a szójabab termelésére a? előkészületeket as állami gazdaságok megtegyék. Lépéseket kell tenni a megyén belüli fehérjekutatás kifejlesztésére. Ennek bázisa Szegeden megfelelő. — Az iparszerű termesztési rendszerek létrehozására megyénkben kedvezőek a feltételek. Ezért a mezőgazdasági kutató intézetek és termelőgazdaságok törekedjenek az önálló rendszerek kidolgozására és kifejlesztésere. — Az új állattenyésztési telepek felépítése után nagy jelentőségű e telepek gazdaságos működtetése. Ezért a nagyüzemek a megfelelő fajtákkal népesítsék ezeket be, és a szakszerű üzemelés feltételeiről mielőbb gondoskodjanak. Az állami gazdaságok adják át a Jó tapasztalatokat a termelőszövetkezeteknek. El kell kezdeni — különösen a szegedi járás területén — B juhászat tervszerű fejlesztését. — A szőlő- és gyümölcstermesztésben a korszerű agrotechnikai eljárások termésnövelő hatásával az érdekelt üzemek — az 1973. évihez hasonlóan — növeljék a terméshozamokat. A korszerű nagyüzemi ültetvények kialakítása céljából el kell kezdeni az ültetvényrekonstrukciót, melyhez az alföldi pincegazdaság anyagi segítséget nyújthat. Az állami gazdaságok és szövetkezetek a következő évek rekonstrukcióihoz szükséges szaporítóanyag előállításáról gondoskodjanak. — Nagyüzemeink — különösen az állami gazdaságok — tegyenek hatékonyabb erőfeszítést árukibocsátásuk növelésére, ezzel ls hozzájárulva a lakosság élelmiszer- és frisszöldségigényeinek jobb kielégítéséhez. A nyersanyagtermelő és élelmiszeripari feldolgozó üzemek jobb együttműködéssel, a kooperációs kapcsolatok kiszélesítésével járuljanak hozzá az élelmiszer-termelés tervezett növeléséhez, « helyi árualapok bővítéséhez, a lakosság Igényeinek kielégítéséhez. — Az élelmiszeripar bátrabban éljen az élelmiszer-gazdasági vertikum lehetőségeivel. Tegyen erőfeszítéseket az árutermelő bázisgazdaságok kialakítására. Ennek eszközei a termelésfejlesztés támogatása, a végtermékben való közös érdekeltség biztosítása, a kooperációs és egyéb együttműködési fonnák lehetnek. — Tegyenek lépéseket a termelési szerződések maradéktalan teljesítésére, a fegyelem szilárdítására. Időszerű, hogy fi vállalatok kidolgozzák és